krono.inaplo.hu

A Neumann János Digitális Könyvtár története


Az 1997 végén létrejött intézmény rendeltetését a kulturális javak védelméről szóló törvény fogalmazza meg. A munkáját közhasznú társaságként megkezdő közgyûjtemény elsődleges feladata a kulturális örökség digitalizálásában való részvétel, az e téren folyó munkálatok koordinálása, valamint a kulturális örökség digitalizálására épülő hálózati szolgáltatások megindítása. A társaság tulajdonosa és fenntartója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.
A kizárólag a számítástechnikára épülő, mindezidáig a társadalom széles körében szinte ismeretlen szolgáltatások megismertetését és mind gyakoribb igénybevételét segíti elő egy könnyen megjegyezhető név és logo A "Neumann-ház" elnevezés, amely a digitális könyvtár névadójának, a számítógép atyjának a neve mellett álló "ház" szóval egy hívogató, befogadó, ma még szimbolikus, később talán valóságos helyre utal.
Az intézmény neve 2001-től
Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht.
Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ
1014 Budapest, Színház u. 1-3.
1250 Budapest, Pf. 39.
Telefon: 212-9220, 212-9221
Telefax: 212-9219
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Web: http://www.neumann-haz.hu/


ALAPTEVÉKENYSÉGÜK, SZOLGÁLTATÁSAIK:

KATALÓGUSÉPÍTÉS
Az Interneten található magyar (és magyar vonatkozású) cikkek, tanulmányok. A katalógus segítségével több, mint 116 000 dokumentum érhető el.
KOORDINÁCIÓ
A Neumann-ház a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával kötött közhasznú szerződés alapján nyilvántartja a közgyûjteményekben folyó digitalizálási projektekről szóló információkat, valamint részt vesz az elektronikus dokumentumok kezelésére, archiválására vonatkozó könyvtári szabványok és eljárások kidolgozásában. Az elektronikus dokumentumokkal kapcsolatos tevékenységek teljesen új feladatok elé állítják a könyvtárakat. A megoldandó feladatok: a digitalizálás, az elektronikus dokumentumok közzététele, a kapcsolódó szerzői jogi kérdések tisztázása, az új információhordozók katalogizálása.
1998-ban el is készült a szövegek feldolgozására és visszakeresésére szolgáló SGML szabvány adaptációja, az Internet-források állománykezelési szabályzat és megkezdődött az ISBD (ER) szabvány hazai adaptációja, valamint a képdigitalizálás technológiai kérdéseinek közzététele


KIADÓI TEVÉKENYSÉG

Az Interneten közzétett irodalmi szövegek mellett négy offline elektronikus kiadványt is készítettek: két forrásgyûjteményt, és két multimédia összeállítást adtak ki. 1998-ban a Digitális forrásgyûjtemény címû sorozat első két része jelent meg.
Dicső napok és hétköznapok1848 címet viselő lemez 1848. március 15-étől december 7-éig, Ferenc József trónra-lépéséig követi az események alakulását. A krónika a hajdanvolt napilapok
cikkeiből válogatva mutatja be a kor hangulatát a Nemzeti Színház mûsorától kezdve a falragaszokig, egyben hû képet adva a korabeli tájékoztatási módszerekről.
A Digitális forrásgyûjtemény sorozat második tagja a múlt század közepének legrangosabb irodalmi folyóirata, az Életképek 1848-as évfolyamának teljes, digitális reprint kiadása. A folyóiratban közölt verseket, valamint a jelentősebb prózai munkákat a CD-ROM teljes szövegként is tartalmazza. A rendkívüli mûvelődéstörténeti értéket képviselő folyóirat anyagát az egyes füzetek tartalma, a szerzők neve és az egyes mûvek címe alapján is vissza lehet keresni.
1999-ben nemzetközi szinten is jelentős feladatot jelentett két többnyelvû multimédia CD-ROM elkészítése. A Frankfurti Könyvvásáron bemutatott lemezek komoly megmérettetést jelentettek nemcsak a Neumann-ház, hanem az egész magyar könyvtárügy, illetve muzeológia számára. A Bibliotheca Hungarica A magyar könyvtárak egy ezredév tükrében címmel megjelent CD-ROM a magyar könyvtártörténet múltját és jelenét dolgozza fel mintegy 800 képpel illusztrálva és számtalan további információval kiegészítve. A Múzeumi Séták Budapesten címû, magyar, angol, francia, német és olasz nyelvû CD-ROM hét - mitológiai alakok vezetésével tett séta keretében mutatja be a látogatóknak az ezeréves államiságát ünneplő ország fővárosában található 27 gyûjtemény különlegességeit.
A jövőben további lemezek kiadását tervezik ezek között feltehetően már nagykapacitású DVD lemezek is lesznek. Egy olyan mintaalkalmazás, kifejlesztésén dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy egy jól kidolgozott séma alapján készüljenek az új lemezek, és ne kelljen minden alkalommal a nulláról indulva újra tervezni a lemez belső struktúráját, a felhasználói felületeket, a keresőrendszert

A WebKat.hu online katalógus
A katalógusba a magyar szerzők által készített, magyar nyelvû, és lehetőleg magyar szolgáltatónál elérhető elektronikus dokumentumok adatai kerülnek be. A dokumentumokat analitikus szinten dolgozzák fel, vagyis minden olyan önálló szellemi alkotás - tanulmány, vers, kép vagy folyóiratcikk -, amelynek saját címe (URL-je) van, az adatbázisban önálló tételt alkot. A keresett dokumentumot a találati listából egyetlen kattintással be lehet hívni a képernyőre. A "Részletes adatok" gombra kattintva az elektronikus dokumentum bibliográfiai leírása jeleníthető meg. Az egyik legfontosabb vállalkozásuk a hazai Internetes dokumentumok online katalógusának, a WebKat.hu-nak az építése. A felhasználó a
Neumann-ház szerverére belépve közvetlenül tud tájékozódni a magyar kulturális örökség részét képező hálózati dokumentumok között - mégpedig úgy, hogy egyetlen gombnyomásra közvetlenül az eredeti Web-forrást hívhatja be a képernyőre. Az online elérhető Internet katalógus építésére bibliográfiai leírási szabvány (a MARC) szerint készülnek.. A külső szakreferensek által javasolt rekordok többségét a katalogizálás előtt a Neumann-ház könyvtárosa ellenőrzi, és csak az általa visszaigazolt dokumentumokat lehet az adatbázisba bevinni.
2000-ben jelentős fejlesztésbe, a tárgyszavazásba is belekezdtek: tekintettel arra, hogy nincs magyar nyelvû általános tárgyszójegyzék, hozzá fogtak a tárgyszórendszer kialakításához. Elsődleges céljuk, hogy a WebKat.hu-ban feldolgozott dokumentumokat a könyvtári osztályozó rendszerek ismerete nélkül, a lehető legkönnyebben lehessen visszakeresni, ezért választották a fazettás osztályozási rendszert. A dokumentumokat a következő öt szempont alapján lehet keresni: idő; nép, nemzetiség; földrajzi nevek, régiók; mûfaj; tárgyszó
Dokumentum -szolgáltatás
A Neumann-ház szerverén lévő hálózati dokumentumok: a digitális könyvtári tanulmányok, a kortárs és klasszikus szépirodalmi szövegek, a tudománytörténeti dokumentumok teljes szövege - a szerzői jogok figyelembevételével - hálózatról letölthető, elektronikus adathordozóra másolható, továbbítható elektronikus vagy nyomtatott formában.

Adatbanki tevékenység
Ebbe a tevékenységi körbe az adatbázisok építése tartozik, a közhasznú adatbázisnak az építését, amelybe először a könyvtárak, majd 2000-ben a múzeumok, levéltárak és közmûvelődési intézmények adatait vitték be. A naprakészen tartott, online elérhető adatbázisból egy kattintással el lehet érni azon intézmények honlapját, amelyek Internetes szolgáltatást tartanak fenn.

Magyar CD-ROM-ok diszkográfiája
A magyar kiadók által megjelentetett CD-ROM -ok adatainak összegyûjtésével az országban egyedül a Neumann-Ház foglalkozik. Az 1994 óta készülő - a lemezek, valamint a kiadók, fejlesztők legfontosabb adatait tartalmazó - diszkográfiát heti-kétheti gyakorisággal frissítik. Az 1100 CD-ROM címet és 220 fejlesztő/kiadó cég adatait tartalmazó listák iránt igen nagy az érdeklődés. Az Országos Széchényi Könyvtár által készített, és a Neumann-ház programozása alapján, saját szerverükről szolgáltatott CD-ROM lelőhely-adatbázisban 579 féle lemez előfordulását lehet megkeresni. Az adatokat 135 könyvtárból gyûjtötték össze.

Könyvtári tevékenység
Digitális könyvtári feladataikat a hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatásokkal látják el. A mindennapok során ez a tevékenység összefügg a digitális könyvtári állomány gyarapításával, amelynek egyik része viszont magát a digitalizálást is jelenti.

Digitalizálás-
digitális könyvtári feladatok
Digitális könyvtári tanulmányok közzététele, valamint rendszeresen közlik a Neumann-ház mûködésével kapcsolatos fontosabb dokumentumokat (pl. a közhasznúsági jelentést, a telematikai fejlesztési koncepciót stb.).
A kulturális örökség védelme:
A Digitális Irodalmi Akadémia program:2000-ben A Digitális Irodalmi Akadémia program befogadó intézménye lett a Neumann-ház. A Neumann János Digitális Könyvtár és a Digitális Irodalmi Akadémia program "nevesítve" lett a Széchenyi Tervben
A Digitális Irodalmi Akadémia Szerkesztőség 2000. október 1-jétől a Neumann Könyvtár keretei között folytatja munkáját
Az egész világon egyedülálló projekt nem kevesebbre vállalkozik, mint arra, hogy az Akadémia tagjainak teljes életmûvét feldolgozza, illetve digitalizálja, és az életmû-bibliográfiákat, a szakirodalmi jegyzékeket, az életrajzokat, valamint a digitalizált mûveket ingyenesen hozzáférhetővé tegye az Interneten keresztül a nagyközönség számára.

A magyar klasszikus szépirodalom Internetes publikálása

A Neumann János Digitális Könyvtár állományában olvasható Ady Endre, Arany János, Balassi Bálint, Batsányi János, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Bornemisza Péter, Csokonai Vitéz Mihály, Eötvös József, Faludi Ferenc, Fazekas Mihály, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Komjáthy Jenő, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Petrőczy Kata Szidónia, Reviczky Gyula, Tinódi Lantos Sebestyén, Tompa Mihály, Tóth Árpád, Vajda János, Verseghy Ferenc, Virág Benedek, Zrínyi Miklós összes verse. Előkészületben van Babits Mihály, Dayka Gábor és Vörösmarty Mihály összes költeménye. Ezzel 2000 decemberéig 27 klasszikus költőnk 7507 mûve került föl a hálózatra,

A Bibliotheca Hungarica Internetiana

A könyvtári gyûjteményen belül különleges értéket képvisel a Bibliotheca Hungarica Internetiana állománya. Ebbe a körbe kizárólag olyan mûvek digitalizált változata kerülhet be, amelyeket a Neumann-ház munkáját segítő, rangos irodalmi szakértők választanak ki. Elsőként az Argumentum Kiadó nagylelkû felajánlásának köszönhetően Ady, Bessenyei, Jókai prózai mûvei közül néhány kötet, valamint a Régi magyar költők tárának két kötete készült el. Digitalizálták Katona József Bánk bánjának kritikai kiadását, Bethlen Miklós, Heltai Gáspár, Kemény János, Mikes Kelemen mûveit, a XV-XVIII. századi magyar utazási irodalom gyöngyszemeit, a magyar ráolvasásokat, a magyar népdalokat. Valamennyi kötethez feldolgozták a nagy értéket képviselő jegyzeteket; amelyek szerzőivel minden esetben felhasználási szerződést kötöttek. Közel 5400 mû olvasható a BHI különgyûjteményében. A BHI állományát folyamatosan gyarapítják újonnan digitalizáltatott kötetekkel. A szolgáltatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatja.
Kortársaink mûvei
Bossányi Katalin: Kísérlet ,Tornai József: Mezítláb, énekelve
Széchenyi István mûvei Hitel ,Stádiu
Educatio:Az Oktatáskutató Intézet folyóirata
Természettudományi és tudománytörténeti dokumentumok:
pl.: Eötvös Loránd munkái és méltatása,
Nagy magyar tudósok: Tanulmányok és méltatások

A digitalizálandó anyagok származási helyétől függetlenül a legfontosabb szempont, hogy a Neumann János Digitális Könyvtárba kerülő valamennyi anyag hiteles, tehát tartalmát tekintve megbízható, szerzői jogi szempontból pedig "tiszta" legyen.

Felnőttoktatás

A tanárok és a könyvtárosok szakmai továbbképzésében számos tanfolyamon oktatták a CD-ROM-ok, illetve az Internet hálózat használatát.

Kiállítás-szervezés

CD-ROM kiállítást és vásárt szerveztek az Országos Széchényi Könyvtárral együttmûködésben.

A közhasznú tevékenység finanszírozása:

A NKÖM-mel 2000 januárjában megkötött közhasznú szerződés alapján, valamint pályázati támogatást kapnak NKA: Könyvtári Kollégiumától, Miniszteri keretből.

Vállalkozási tevékenységük:
A könyvtárak és az oktatási intézmények számára CD-ROM-okat,.szakkönyveket. forgalmaznak

Adatfeldolgozás

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma lapnyilvántartási rendszerének adatfeltöltésére szolgáló adatrögzítési feladatra kaptak megbízást.

Összesített adatok a web szolgáltatás indítása óta

(1998. 03. 01-től 2002. 05. 06-ig)
Az összes oldal látogatóinak száma 3169353
Összes letöltött adat (KByte) 93919353


Fontosabb szolgáltatásaink statisztikai adatai
A Digitális Irodalmi Akadémia oldalainak látogatottsága 970666
Keresések száma a WebKat.hu katalógusban 160798
Keresések száma a CD-ROM lelőhely adatbázisban 25598
Az Újdonságok oldal látogatóinak száma 14581
Az Educatio c. elektronikus folyóirat olvasóinak száma 200429
A CD-ROM Diszkográfia látogatóinak száma 49743
A klasszikus magyar költők versei olvasóinak száma 180728
A digitális könyvtárról szóló tanulmányok olvasóinak száma 146150
A sajtóanyag látogatóinak száma 12320
.
Részletes statisztikájukbankban havi és napi bontásban is megtekinthetjük a web szolgáltatásuk használatáról gyûjtött adatokat.



Az adatok forrása
:http://www.neumann-haz.hu/
" Szakmai beszámoló a Neumann János Digitális Könyvtár 2000. évi közhasznú tevékenységéről Tószegi Zsuzsanna, 2001. január 22.

A Magyar Elektronikus Könyvtár


1. A MEK története

A MEK alapítását nem köthetjük egyetlen, pontosan meghatározott dátumhoz, létrejötte hosszabb folyamat eredménye.

1994 elején Drótos László, a Miskolci Egyetem könyvtárosa a KATALIST levelezőlistáján egy mindenki által ingyenesen elérhető elektronikus dokumentumgyûjtemény létrehozását javasolta. Felismerte, hogy már abban az időben (nyolc évvel ezelőtt!) egyre több kiadvány, dokumentum készült számítógépen és ezeknek nagy részét nem papíron, hanem elektronikusan rögzített formában tárolták és részben már hálózaton át terjesztették. A MEK első feladatként ezeknek a dokumentumoknak a gyûjtését, rendszerezését és hozzáférhetővé tételét tûzte ki célul.

Drótos László javaslata nagy visszhangot váltott ki és a kezdeményezésnek rövid időn belül sok önkéntes munkása támadt. Moldován István, akkor még a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem könyvtárosa már 1994-ben létrehozhatta a Magyar Elektronikus Könyvtár első, kísérleti változatát az egyetem gopher szolgáltató gépén.
1999 őszén az addig könyvtárosok, egyetemi oktatók, kutatók által szervezett, inkább magánkezdeményezés helyet kapott az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol azóta önálló osztályként mûködik.

Ugyancsak 1999-ben megalakult a MEK Egyesület is számos könyvtár, néhány kiadó és több magánszemély összefogásával, és közhasznú egyesületként a MEK tartalmi gyarapításának kiterjesztését, segítését célozta meg. Az egyesületi forma lehetővé teszi azt, hogy a könyvtár önállóan is részt vegyen pályázatokon, programokban, de emellett megőrzi és kibővíti az önkéntes részvétel, a könyvtárépítés munkájába való bekapcsolódás lehetőségét, amely a MEK-nek eddig is az egyik legfőbb erőssége volt. Ugyanakkor az eddiginél nagyobb mértékben teszi lehetővé intézmények bevonását is a Könyvtár támogatóinak körébe.


2. Az elektronikus könyvtár

Miért volt szükség az "elektronikus könyvtár" fogalom megalkotására? Az interneten rendelkezésre álló, hatalmas és percről percre növekvő dokumentumtömeg sokszor szinte lehetetlen feladat elé állítja a tájékozódni kívánót. Nagyon sok keresőrendszer létezik már, azonban az interneten lévő dokumentumok nagy része még a legjobb keresőrendszerek előtt is rejtve marad. Ha a keresés eredményes, a megtalált, gyakran óriási mennyiségû dokumentumról csak hosszadalmas válogatás után állapítható meg, hogy releváns-e az adott témakörhöz vagy sem. (Nyugat-Európától eltérően Magyarországon nem jött létre az interneten egy markáns, üzleti alapú információszolgáltató-szféra kereskedelmi adatbázisokkal, elektronikus folyóiratokkal, mint pl. a DIALOG, a SWETZ, az Elsevier. Az alkalmanként értékes kulturális, tudományos, oktatási tartalmak nálunk sok esetben eldugott intézményi, tanszéki, esetleg magán weboldalakon jelennek meg.) Az interneten böngészők gyakori bosszúsága az is, hogy a dokumentumok nem mindig őrződnek meg eredeti helyükön (eltûnnek onnan vagy átszervezés miatt másik számítógép könyvtárába kerülnek), csak újabb keresés után találhatók meg.

Az előbbiekből okulva az elektromos könyvtár több mint a dokumentumoknak laza vagy ideiglenes halmaza. Az elektronikus könyvtár digitális formában tárolt dokumentumok rendszerezett, feldolgozott, tartósan megőrzött és egy közösség számára hozzáférhetővé tett gyûjteménye.

Az elektronikus könyvtáraknak fontos tulajdonsága, hogy oda nem alkalomszerûen elhelyezett dokumentumok kerülnek, hanem minden dokumentum keresztülmegy a feldolgozó könyvtáros (szakember) kezén, aki ugyanúgy, mint a hagyományos értelemben vett könyvtárakban, bibliográfiai leírást készít hozzá, s a könyvtár rendszere szerint sorolja be annak állományába. Az elektronikus könyvtár arra törekszik, hogy a könyvtár dokumentumai az alapul szolgáló rendszerrel együtt, hosszú távon és megbízhatóan megőrződjenek és megtalálhatók maradjanak.


3. A Magyar Elektronikus Könyvtár "állománya"

A Magyar Elektronikus Könyvtár (www.mek.oszk.hu) kezdeti célkitûzése az elsősorban egyszerû szöveges formában rögzített dokumentumok gyûjtése volt. A tárolási formák és a technikai lehetőségek gazdagodásával képi és mozgóképes anyagok gyûjtése is a könyvtár gyûjtőkörébe tartozik. Különösen fontos a képi tárolás a ritka és régi könyveknél, kéziratoknál: ily módon sokak számára hozzáférhetővé tehetők, kutathatóvá válhatnak az eredeti dokumentumok sérülése nélkül. A MEK gyûjteményébe minden olyan dokumentum bekerülhet, amit egy könyvtár általában gyûjteni szokott: azaz egyszeri és periodikus kiadványok, teljes szövegû és kivonatos anyagok, bibliográfiák, szótárak, térképek, kották és más dokumentumok.

Az állomány tudatos, rendszeres, megfontolt gyûjtőmunka révén épül. Ennek során tekintettel kell lenni az érvényes jogi (elsősorban szerzői jogi) rendelkezésekre. A könyvtár tehát csak olyan dokumentumokat gyûjthet, amelyek vagy nem állnak szerzői jogi oltalom alatt, vagy pedig a szerző, ill. jogutóda hozzájárult a dokumentum elektronikus úton való közzétételéhez. Gyûjtik a magyar vagy magyar vonatkozású kultúrkincs, a nemzeti kulturális örökség és napjaink szépirodalmának és szakirodalmának teljes területét a magyar nyelven olvasni tudó ill. a magyar és közép-európai kultúra, tudomány, történelem iránt érdeklődő olvasóknak.

Az állománygyarapodás különböző forrásokból történik:
" Interneten talált dokumentumok elkérése Weboldalakról, honlapokról
" Szerzők által felajánlott és saját eszközökkel digitalizált szépirodalmi és tudományos publikációk
" Könyvkiadók, kutatóintézetek, egyetemi tanszékek által küldött elektronikus dokumentumok
" Önkéntesek által rögzített, digitalizált mûvek.
" CD-ROM-on rögzített anyagok hosszabb távon (gyorsan változó, avuló számítástechnikai környezet) és szélesebb rétegeknek való megőrzése

2000. végén, 2001. elején jelentek meg Magyarországon az e-book kiadók, amelyek többségével a MEK jó kapcsolatot alakított ki. Az ingyenes terjesztésre szánt e-book kiadványaikat az elektronikus könyvtár rendelkezésére bocsátották.
2001. december 31-i adatok szerint az állomány 3990 db dokumentum 2 Gigabyte nagyságban, az éves gyarapodás 626 db volt.

A gyûjtemény tematikus felosztású: természettudományok, mûszaki tudományok, szakterületek és gazdasági ágazatok, társadalomtudományok és humán területek, szabadidős tevékenység, kultúra, kézikönyvek és egyéb, különleges dokumentumok.

A könyvtár leggazdagabb része a magyar szépirodalmi "polc", elsősorban a klasszikus magyar irodalommal.

A tájékozódást kereső rendszer segíti (www.mek.oszk.hu/katalog/katalog.html), amely segítségével könnyen választ lehet kapni olyan kérdésekre, amelyekre más módszerekkel csak nehezen lehetne feleletet találni.


4. Egyéb szolgáltatások

A MEK saját gyûjteménye a rendszerébe foglalt, s a központi szolgáltató gépen tárolt dokumentumokból áll. Ezen túlmenően azonban az ún. "Virtuális világkönyvtár"-on keresztül kapcsolódási pontokat teremt más, távoli gépeken található magyar nyelvû vagy magyar vonatkozású elektronikus könyvtárakhoz, internetes keresőrendszerek, vagy egyéb, a MEK szempontjából fontos szolgáltatásokhoz. Mivel ezeket a gyûjteményeket nem a MEK hozta létre, és nem is a MEK szolgáltató gépein tárolódnak, az ott található anyagok tartalmáért, elérhetőségéért és minőségéért a MEK nem vállal felelősséget. A Virtuális könyvtárban található gyûjtemények dokumentumai nem szerves részei a MEK-nek, így nem készül hozzájuk a MEK előírásainak megfelelő bibliográfiai leírás, nem vonatkoznak rájuk a MEK formai előírásai, és a MEK keresőrendszerek segítségével sem lehet bennük tájékozódni. A virtuális linkek révén azonban a MEK saját anyagának többszörösét teszi könnyen hozzáférhetővé olvasói számára.

A "MEK kiállítások" gazdag képanyaggal, dokumentumokkal mutatnak be egy témakört (pl. www.mek.oszk.hu/expo) vagy egy-egy jeles személyiség munkásságát (pl. www.mek.oszk.hu/kiallit/tudtor ; www.mek.oszk.hu/kiallit/ja).

A különböző információforrások mellett az elektronikus könyvtár kezdeményezője volt egy országos on-line referensz szolgáltatásnak, a MIT-HOL-nak is. (http://mit-hol.oszk.hu) 2001. őszén a szolgáltatást folyamatosan átadták az OSZK Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztályának. A továbbiakban a MEK Osztály technikai segítséget, asszisztenciát nyújt a tájékoztató szolgáltatásnak.

2001. évi fejlesztés a magyar vagy magyar vonatkozású elektronikus folyóiratok archiválása.(www.mek.oszk.hu/porta/virtual/magyar/efolyir) A MEK címgyûjteménye már több mint 1000 elektronikus, az interneten nyilvánosan elérhető magyar folyóiratról, újságról, egyéb sajtótermékről tud, amelyek közt tudományos szaklapok, hírlevelek, nyomtatott változattal bíró és csak interneten megtalálható periodikák egyaránt vannak. Ezek a hálózaton szerteszét, feldolgozatlanul találhatóak, egységes keresés és (eddig) biztos megőrzés nélkül. Nagy hangsúlyt fektetnek a határontúli magyar folyóiratokra, amelyeket a külföldön élő magyarok készítenek, többnyire most már szinte csak interneten.

2001. tavaszán a MEK Egyesület együttmûködési megállapodást kötött két vajdasági civil szervezettel. A célkitûzés az, hogy együttmûködjenek a határontúli magyar szép- és szakirodalom elektronikus formában való összegyûjtésében és szolgáltatásában. Folyamatban van más határontúli szervezetek bevonása Erdélyben, Szlovákiában, Szlovéniában, Kárpátalján.

A szolgáltatások igénybe vételéhez elegendő az Internet, a World Wide Web, az elektronikus levelezés használatának minimális ismerete. Az itt tárolt dokumentumokat bárki letöltheti tanulási, oktatási, kulturális célú, non-profit felhasználásra. Kereskedelmi célokra azonban a szerző, ill. jogtulajdonos külön engedélye szükséges. A szolgáltatások térítésmentesek. Ezt a Nemzeti Információs Infrastruktúra Program által nyújtott támogatás tette lehetővé.


5. A felhasználók

A látogatók száma 2001-ben 511.564 fő volt. Ez csak közelítő adat a központi Web-szerver statisztikái alapján, ennyi a megkülönböztethető gépekről érkezett felhasználók száma. A havi 40 000 felhasználónak csak valamivel több mint a fele érkezik megállapíthatóan magyar számítógépekről. A felhasználók egyharmada bizonyíthatóan, évek óta külföldi gépekről éri el a szolgáltatást. A külföldi felhasználók jelentős számára utalnak a Vendégkönyvbe érkező bejegyzések is, amelyek sokszor határon túl élő magyaroktól származnak. Az olvasók között az évtizedek óta külföldön élő kitelepültek mellett más országokban tanuló egyetemisták, ösztöndíjasok, sőt nem magyar anyanyelvû, a magyar kultúra iránt érdeklődő emberek is előfordulnak.


6. A nehézségek

A MEK-nek a gyorsan változó Internet eszközök és a könyvtárügyi változások közepette kell kialakítania és fejlesztenie tevékenységét. Az adatok digitális tárolási módjának kérdését időről időre felül kell vizsgálni. Az elektronikus könyvtár elvileg az örökkévalóság számára gyûjti anyagát. Számolnia kell azonban azzal, hogy a digitális tárolás technikájában már néhány év alatt is jelentős változások történnek: új tárolási eszközök és technikák jelennek meg ill. régebbiek tûnnek el. Ezért a könyvtárban minél nagyobb mértékben kell törekedni a rendszerfüggetlen és szabványos dokumentumformátumok használatára. A növekvő számú képi, mozgóképes dokumentumok, valamint a hangzó és mozgóképes anyagok tárolására ugyancsak a szabványosított és lehetőleg rendszerfüggetlen formátumokat kell használni.


7. A közeljövő teendői

A MEK 2.0-s változat alkalmazásának véglegesítése, a dokumentumok átválogatása, konvertálása ebbe az új rendszerbe és a teljes rekatalogizálás, valamint az elkezdett periodika archívum továbbfejlesztése, kibővítése a 2002. év kiemelt feladata.


8. A MEK jelentősége

A MEK a nemzeti kulturális örökség megőrzésének és közkinccsé tételének fontos eszköze; a MEK a világon bárhonnan és a nap huszonnégy órájában bármikor elérhető. A ma diákjai számára sok esetben az Internet jelenti az elsődleges információforrást. Ez különösen fontossá teszi, hogy a magyar kultúrára vonatkozó információk, a magyar kultúra dokumentumai minél nagyobb számban és megbízható minőségben kerüljenek fel a világhálóra.

A MEK nem vállalhatja a magyar kultúra teljes körének bemutatását. Egyértelmû érdeme azonban, hogy első magyar elektronikus könyvtárként létrehozott egy értékes gyûjteményt, elindított egy folyamatot, ráirányította a figyelmet a feladat fontosságára. A jövőben is az önkéntes együttmûködésen alapuló munkastílust, s a közkönyvtár jelleget megőrizve fejlődik tovább.


Felhasznált irodalom:

Drótos László: Ajánlás a Magyar Elektronikus Könyvtárhoz 1. sz. IIF ajánlás
= TMT 42. évf. 1995. 3. sz. 111-116. p.

Magyar Elektronikus Könyvtár
= Könyvtári Levelezőlap 7. évf. 1995. 9. sz. 17-18. p.

Moldován István: Hol tart ma a Magyar Elektronikus Könyvtár? A MEK klubnap tapasztalatai
= Infopen 6. évf. 1998. 4. sz. 20-21. p.

Drótos László - Kokas Károly - Moldován István: Csatlakozzon a Magyar Elektronikus Könyvtár Egyesülethez!
= Könyvtári Levelezőlap 11. évf. 1999. 10. sz. 37. p.

Moldován István: A Magyar Elektronikus Könyvtár Osztály az OSZK-ban
= OSZK h. 43. évf. 2000. 5/6. sz. 3-7. p.

Zimányi Magdolna: A Magyar Elektronikus Könyvtár
= Magyar Tudomány 2001. 2. sz. 204-211. p.

Moldován István: Hungarológia és a Magyar Elektronikus Könyvtár
= Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2001. 10. sz. 25-32. p.

Tószegi Zsuzsanna: A hazai digitális könyvtárak szerepe a kulturális örökség digitalizálásában és hozzáférhetővé tételében
= TMT 49. évf. 2002. 4. sz. 143-148. p.

valamint a MEK honlapja (www.mek.iif.hu vagy www.mek.oszk.hu)



A Könyv Portál (önszerveződő típusú)
http://www.konyvportal.hu

A Portált Rátonyi Gábor Tamás hozta létre 1999-ben.
A gondolat alapja: összegyûjteni néhány tucat könyves weboldal címét, strukturálni és kialakítani belőle egy adatbázist. A bázisban ma már több mint 500 könyves oldal található
.
A Portálhoz hasonló gyûjtemények:

" Irodaweb Könyves oldala
(http://www.irodaweb.hu/konyv/konyvtar.htm)
" Magyar elektronikus Könyvtár Hunopac gyûjteménye (http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm)
" Könyvtárkapu könyvtári portál
(http://www.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz/portal/index.html )

Ezek mind a "Könyv" Interneten való könnyebb megközelítésére szolgál.

A Könyv Portál a magyar internetes területeken és általában a világhálón fellelhető magyar nyelvû,- vagy vonatkozású könyves oldalak közötti eligazodásban szeretne segítséget nyújtani. Épít az önkéntes adatszolgáltatásra, a már meglévő, keresők segítségével felkutatott vagy személyes búvárkodás során fellelt könyves honlapok begyûjtésére, majd dolgozza fel. Az adatbázisban helyet kapnak a könyvkiadók, könyvtárak, könyvesboltok, könyves linkgyûjtemények, és a könyves világ részének tekinthető Internet oldal.
Nagy hangsúly fektet arra, hogy a hazai könyves társadalomnak lehetősége legyen a nagyvilág előtti bemutatására. Ezért valamennyi olyan vonatkozású honlap ide gennyelvû változata az adatbázisba került, melyen érdemi információk találhatók a cégről vagy intézményről. Jelenleg hét nyelven: angolul, franciául, németül, spanyolul, románul, szlovákul, és horvátul érhető el a Portál.
A gyûjtemény nyitott, és bővíthető.