A Gutenberg-galaxis Johannes Gutenbergről, a könyvnyomtatás feltalálójáról kapta a nevét. A Gutenberg-galaxis a nyomtatott kultúra – tágabb értelemben az írásbeliség – metaforája. A kifejezés az emberi kultúrtörténetnek arra a szakaszára utal, melyben a könyv, mint ismeretközlő közeg kiemelkedő szerephez jut(ott).
A Gutenberg-galaxis jelentősége: A nyomtatás elterjedésével, a tömegek (akinek volt rá anyagi kapacitása) is hozzájuthattak a könyvekhez, a kultúra, a tudás hordozóihoz. A könyv tehát addig nem tapasztalt mértékben, jelentős és kitüntetett szerephez jutott.
A téma alapműve Marshall McLuhan, kanadai irodalomtörténész 1962-ben publikált könyve a The Gutenberg Galaxy. McLuhan meghatározó szerepet tulajdonít a könyvnyomtatásnak, a lényeg azonban az, hogy ezáltal megváltozott az ember gondolkodása, elkezdte vizsgálni és kutatni az ok-okozati kapcsolatokat. A mű a könyvnyomtatás óta eltelt majd hat évszázadot vizsgálta meg a könyv és az olvasás oldaláról. A szerző az elektronikus média megjelenése következményeként a könyv halálhírét jövendölte meg. Harring szemben McLuhan-nel, azt az álláspontot képviseli, miszerint a könyvek, és a papíralapú könyvtárak nem fognak eltűnni a süllyesztőben. Ennek alátámasztására 10 okot is felsorolt:1. „Nem minden található meg az Interneten. Az összes folyóiratnak csak nagyjából 8%-a található az Interneten.”
2. Nem található meg minden az Interneten. A világháló több mint 1 milliárdnyi weblapot tartalmaz, ezeken azonban nagyon kevés a lényeges anyag. A folyóiratoknak csak nagyjából 8%-a érhető el ingyenesen, míg a könyvek aránya ennél is kisebb.
3. „A tű (keresés) a szénakazalban (az Interneten). A honlapok gyakran ígérik hogy mindent megkeresnek. De nem találnak!”
Az Internet ma egy hatalmas katalogizálatlan könyvtárhoz hasonlít, amit teljes egészében soha nem tudunk áttekinteni. Több tucat keresőprogram létezik, amelyek azt ígérik, hogy mindent megtalálnak, de mégsem találnak semmit. Az Internetnek csak kis szeletét indexelik, és azt sem frissítik naponta.
4. „Nem létezik minőség-ellenőrzés. A Web-en nincs minőségellenőrzés, sem semmi hasonló.”
A fontos tudományos, orvosi és történelmi információk mellett az Internet rengeteg szemetet tartalmaz. Bárki, bármit feltehet, ami nem oda való a pornográfiától a szélsőséges politikáig. A weboldalak nagy részét nem ellenőrzi senki, valószínűleg soha nem is fogja.
5. „Amit nem tudsz, az bánt igazán. Károd származhat abból, amit nem tudsz.”
Az információs-technika nagy vívmánya a folyóiratok digitalizálása és az elektronikus folyóiratok megjelenése volt. Ezek a „teljes szövegű” Web-helyek azonban korántsem teljesek, pl. hiányoznak a lábjegyzetek, sokszor a táblázatok, grafikonok és képletek is. Ráadásul a címek egy digitalizált csomagban gyakran cserélődnek minden figyelmeztetés nélkül. Ezért a digitalizált folyóiratok használatához megfontoltság, tervezés és előrelátás szükséges.
6. „ Az 1925 előtt publikált címekből körülbelül 20.000 ami az Interneten megtalálható.”
Az oktatásban egy könyvet valamennyi oktatási intézmény könyvtárában el lehet helyezni tetszőleges példányszámban. A Web-en nem, mert az elektronikus könyveket szállító kiadók könyvtáranként csak egy példányt engedélyeznek. 1970 óta 50 ezer tudományos tankönyvet publikálnak évente, ebből az Interneten csak néhány ezer található meg. Az 1925 előtt publikált könyvekből a Web-en csak kb. 20 ezer cím van meg, pedig ezekre már nem vonatkoznak a szerzői jogi megkötések.
7. „Hé, haver, elfelejtkeztél az elektronikuskönyv-olvasóról. Próbálj meg e-könyv-olvasót használni egy fél óránál tovább, fejfájás lesz belőle.”
Az e-könyvek olvasókészülékeinek használata gyakran fejfájást okoz, megerőlteti a szemet. Kevesen szeretnek képernyőről olvasni, a használók nagy része a két oldalnál hosszabb dokumentumokat kinyomtatja.
8. „Léteznek ma könyvtár nélküli egyetemek? Egy teljesen virtuális könyvtárat egyszerűen lehetetlen létrehozni generációnk idején belül.”
Az Internet ellenére minden egyetemnek van könyvtára. Kaliforniában néhány éve megnyitottak egy új egyetemet könyvtárépület nélkül. Az utóbbi két évben tízezrével kellett könyvet vásárolniuk, mert az Interneten nem találták meg a hallgatók a szükséges olvasmányokat.
9. „De egy virtuális állami könyvtár megtenné ugye? A kiadások, amik a digitalizálással járnának, hihetetlenül magasak.”
A teljes digitalizálás hihetetlenül drága lenne. Ennek oka egyrészt a copyright költségek, amik már önmagukban több tízmillió dollárt tennének ki. Másrészt a digitalizálási költségek is igen magasak. A másik kérdés, hogy mi történne az egyedi, ritka, értékes primer forrásokkal digitalizálás után? Kidobnánk őket? Ha pedig szünetelne az áramszolgáltatás, akkor senki nem tudna olvasni semmit.
10. „Az Internet: kilométer hosszú, centiméter (vagy még kevesebb) mély. Az Interneten szinte minden fiatalabb 15 évnél.”
Kevés olyan dolog található az Interneten, ami 15 évnél régebbi. Az elektronikus folyóiratoknál az új évfolyam hozzáférésekor a régi eltűnik. A régebbi anyagokhoz való hozzáférés nagyon költséges. A diákoknak pedig azokra az anyagokra is szükségük lehet, amelyeket nem az utóbbi 10-15 évben készítettek.
11. „Az Internet mindenhol jelen van, de a könyvek hordozhatóak. Közel ezer év nyomat-olvasás van a vérünkben.”
Csaknem ezer éve van a vérünkben a nyomtatott dokumentumok olvasása, és ez nemigen fog megváltozni a következő 75 évben. Az emberek nagy része szívesebben heveredik le az ágyra egy jó könyvvel a kezében, mint egy laptoppal.
Összegzésként elmondható, hogy elég nagy butaság a könyvtár halálhírét kelteni, hiszen amikor feltalálták a mikrót, a sütőket azután is ugyanúgy használták mint előtte. Hiszen nem helyettesíthette a sütő által nyújtott minőségi munkát, amivel meg lehet sütni akár egy jó marhasültet. Ugyanez a helyzet a könyvtárakkal és az internettel is. Nem kell megijedni tőle, és a halálhírét kelteni a könyvtáraknak, pusztán arról van csak szó, hogy minden változik, hol gyorsabban hol lassabban és mi, akik ebben a gyorsan változó korban élünk, el kell fogadnunk a helyzetet és a vele járó következményeket, és semmiképpen sem szabad a homokba dugnunk a fejünket. Inkább kreatív ötletekkel kell előállni és kiaknázni az Internet adta rendkívüli lehetőségeket, perszer mindig szem előtt és tiszteletben tartva hagyományos értékeinket is.
„Nem tehetünk mást, mint hogy olvasunk.
Az olvasás lényegi életműködésünk, csaknem annyira, mint a levegővétel.” (Alberto Manguel)
