krono.inaplo.hu

Tags: gyermek | könyvtárügy | webdesign

Mai világunkban egyre nagyobb teret hódít a számítógép és ezzel együtt az internet. Manapság a gyerekek információs kultúrájára kevésbé jellemző az olvasás, szemben a régmúlt idők nemzedékével. Egy olyan tendencia figyelhető meg, miszerint a könyvolvasás visszaszorul, a televízió teret hódít, és jócskán növekszik a számítógép használata, valamint az internet előtt eltöltött idő. Ez persze nem baj, hiszen modern korunkban egyre lényegesebb helyet foglal el a számítógép és az internet, csak fontos, hogy megmaradjon a kellő egyensúly eközött és az olvasás között.

Ha ezeket a tendenciákat figyelembe vesszük,hogy pl. egy gyerek több időt tölt internetezéssel, mint egy könyv olvasásával, akkor felmerülhet bennünk, hogy talán maguknak a könyvtárak honlapjainak kell olyan csalogatónak lenniük, mely ráveszi arra a gyermeket, hogy térjen be oda, vagy az adott könyvtár honlapján maradjon, és az ott található érdekes, képességfejlesztő, kreatív feladatokkal foglalkozzon.

Természetesen a megfelelő tájékoztatás is nagyon lényeges, de véleményem szerint érdemesebb olyan honlapot készítenie egy gyermekkönyvtárnak, amely nem csupán az alapvető információkra fókuszál.

Ezek alapján vettem szemügyre és elemeztem 19 különböző gyerekkönyvtár honlapját.

A konzekvenciákat a vizsgálódás végén vonnám le, előtte nézzük az egyes honlapok minőségét, színvonalát:

Mindegyik honlapra jellemző, hogy az alapvető információkat, úgy mint elérhetőséget, nyitva tartást és pontos címet megjeleníti, melyek vagy rögtön a kezdőlapon találhatók meg, vagy a bemutatkozás címszó alatt.

Viszont rögtön megemlíteném, hogy van olyan gyermekkönyvtári honlap, mely ebben ki is fullad, semmilyen más információt nem közöl az érdeklődővel. Ilyen pl. a pécsi Pinokkió Gyermekkönyvtár honlapja, illetve hasonló a Tiszaföldvári Gyermekkönyvtár oldala. Ez utóbbin azért más jellegű információk is találhatók, ám csupán egymás alatt, felsorolás-szerűen.

Pozitívumként hoznám szóba, hogy a legtöbb honlapon, felsorolt rendezvények közül választhatja ki magának a megfelelőt az érdeklődő gyerkőc, amelyek szerintem mind izgalmas, érdekes programnak tűnnek. A legtöbb helyen a már megtartott rendezvényekről fotókat tekinthetünk meg, sőt, van ahol még kisvideókat is, mint pl. a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár gyerekkönyvtári részlegének oldalán.

Ha már a videóknál tartunk, vessünk néhány pillantást a web 2.0-ás funkciókra. Hiszen egy gyermeket valószínűleg megfog egy olyan honlap, mely zenét kezd el játszani, szép, igényes képek találhatók rajta, kellemes, hangulatos színek jellemzik. Ide sorolhatjuk pl. a miskolci József Attila Gyermekkönyvtárat, mely zenés, mozgó, mesés képeivel és kedvcsináló idézeteivel csalogatja az olvasót (rögtön egy „Gyere te is a könyvtárba!” felszólítással indul az oldal), sőt, külön aminációk menüponttal rendelkezik, mely alatt temérdek olvasással és könyvtárakkal kapcsolatos animáció található. Továbbá könyvjelzők tölthetők le, diafilmek nézhetők, versek és dalok hallgathatók meg mp3 formátumban. Szintén hasonló funkciókkal rendelkezik a szegedi Somogyi Könyvtár Gyerekkönyvtárának honlapja, mely mozgó, zenélő rajzzal indul és a különböző menüpontokat jópofa, gyerekes szimbólumokkal jelzi. Ugyancsak hasonló funkcióval, szép háttérrel, gyerekeket megfogó, mesefigurás honlapok között említhető még a debreceni Méliusz Juhász Péter Gyerekkönyvtár, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár és az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára.

Úgyszintén web 2.0-ás, ám számomra nem tetszetős a balmazújvárosi Butter Fly Gyerekkönyvtár oldala, melynek bár a kezdőlapja szép és igényes munkát takar, nem található rajta annyi és olyanfajta menüpont, mint az eddig említetteken (pl. nincsenek pályázatok, foglalkozások), és a játékok menüpontja alatt is durvább vagy nem annyira kreatív kategóriájú játékok találhatók.

A legtöbb gyerekkönyvtári honlapról elmondható, hogy alkalmaz fórumokat és blogokat, játékokat tesz fel, linkgyűjteményt állít össze, könyvajánlót tartalmaz (néhol akár nemek szerint csoportosítva, néhol különböző korosztályok szerint csoportosítva), pályázatokat hirdet (pl. a gyerekek fejezhetik be a meséket, verseket, vagy rajzolhatnak). A fentebb már felsorolt honlapokon kívül ilyen funkciókkal rendelkezik többek között a Szekszárdi Gyerekkönyvtár, Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ Gyermekkönyvtára és az ajkai Bogáncs Gyermekkönyvtár.

Vannak olyan honlapok is, melyek szintén arra törekednek, hogy elnyerjék a gyerekek tetszését, ám nem, vagy csak részben működnek, és több menüpont sem érhető el (vagy legalábbis nem működtek, mikor én látogattam őket). Ilyen pl. a szentesi Városi Gyermekkönyvtár honlapja és a Kaposvári Gyermekkönyvtár honlapja is.

Valamint említenék még egy kategóriát, melybe az olyan honlapokat sorolom, melyek tartalmaznak ugyan hasznos információkat, ám véleményem szerint a gyerekek számára kevésbé érdekesek, mert nem tartalmaz színeket, képeket és különleges dolgokat, csupán az alapvető tájékoztatást vélik fontosnak. Ide sorolható a tatabányai József Attila Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára, a szintén tatabányai Wass Albert Könyvtár és Múzeum, valamint a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára.

Utoljára hagytam a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárát, melynek honlapján azért sok minden szól a gyerekeknek, de talán nagyobb arányban van jelen olyan téma, mely inkább róluk, mintsem nekik szólna. Ez persze nem baj, hiszen a szülő is ugyanúgy böngészheti a gyerekkönyvtár honlapját, megfelelő tájékoztatót is kaphat és szakmai szempontból is fontos véleményekről olvashat.

Természetesen nem maradhat ki a felsorolásból a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gyerekeknek szóló honlapja sem. Ez az oldal szépen, tematikusan felépített, bő menürendszerből áll, mely magába foglalja a hasznos és érdekes információkat egyaránt. Programajánló, könyvajánló, kreatív sarok, linkgyűjtemény ugyanúgy jellemzi, mint a már említett, színvonalas gyerekkönyvtári honlapokat.

Az összehasonlítás által elmondható, hogy nagyrészt kétféle véglet jellemző a gyerekkönyvtárak honlapjaira: vagy csak pusztán a tájékoztató jellegű információkra fókuszálnak (nyitva tartás, használat, beiratkozás, elérhetőség) vagy az alapvető információk mellett csupa olyan funkcióval szolgálnak a felhasználók számára, ami tetszik a gyerekeknek. Gondolok itt pl. pályázatok írásának lehetőségére (amik lehetnek mesék, versek, rajzok) vagy játékok, videók, színes képek, animációk, zenés kezdőlapok teszik tetszetőssé a számukra. Ez utóbbi oldalakon gyakoriak a web 2.0-ás funkciók (zenék, fórumok, blogok, képek stb). Az már más kérdés, hogy a legtöbb helyen egyáltalán nem használják őket, pl. a fórumban mindenhol csak 1-2 bejegyzés olvasható vagy még annyi sem.

Van olyan oldal is, ami szerintem inkább felnőtteknek szól, hiszen a menüpontok nagy része abból áll, hogyan szeretessük meg az olvasást a gyerekekkel, illetve szakmai fórum olvasható rajta, s jóval kevesebb a játékosság.

blog

2. cikk

3. cikk