Az utóbbi években egyre többször hallani, hogy az iskola ne használhatatlan adathalmazt tanítson meg a diákoknak, hanem olyan kompetenciákat fejlesszen, amelyek elengedhetetlenek a mindennapi életben való boldoguláshoz; ezen kívül (vagy ezzel együtt) készítsen fel az élethosszig tartó tanulásra is. Hogy milyen szerepe van ebben az iskolai könyvtáraknak?
Közhely, hogy az információk megsokszorozódtak. Egy ilyen helyzetből azok kerülnek ki győztesen, akik tudják, hogyan kell tanulni, és a szükséges és releváns információt akkor és ott találják meg, amikor és ahol arra szükség van. Ehhez nem árt ismerni az információ hozzáféréséhez szükséges eszközöket és módszereket. Eljutottunk tehát a könyvtárhoz mint az információszerzés egyik fő helyszínéhez. Könnyen belátható, hogy a könyvtárral és a könyvtárhasználattal már iskolás (sőt még kisebb) korban meg kell(ene) ismertetni a gyerekeket. Hiszen a könyvtárhasználat olyan eszköztudás, amely az önálló ismeretszerzés és az elsajátított tudás alkalmazását teszi lehetővé.
Olvasás- és szövegértési vizsgálatok igazolják, hogy sok problémát jelent a dokumentum típusú szövegek olvasása, megértése - a mai társadalomban viszont egyre hátrányosabb helyzetbe kerülnek azok, akik képtelenek a közhasznú információkat tartalmazó dokumentumszövegek (pályázatok, jogszabályok, munkavállaláshoz kapcsolódó szövegek, használati útmutatók stb.) megértésére. A probléma orvoslásában a könyvtárhasználati ismeretek tanítása is segíthet.
A könyvtárhasználati ismeretek 4 téma köré csoportosíthatók:
1. általános ismeretek (könyvtár rendje, stb)
2. dokumentumismeret (=a különböző ismerethordozók formai, szerkezeti sajátosságai, a bennük való tájékozódás)
3. a tájékoztató eszközök használatának elsajátítása
4. az információk alkalmazása, feldolgozása.
Fontos kérdés, hogy a könyvtárhasználat külön tanóra legyen vagy beépíthető (esetleg be kell-e építeni) más tantárgyakba. A NAT a magyar nyelv és irodalom tárgyhoz köti a könyvtárhasználat tanítását, pedig helye lenne az informatika oktatásában is. A kerettantervekben minden tárgynál célkitűzésként jelenik meg a könyvtárhasználat, arról még nem készült felmérés, hogy az egyes tantárgyak eszköztárába bekerül-e a könyvtár használata - bár gyanítom ez nem is tárgytól, hanem tanártól függ.
Ha tananyaghoz kapcsoljuk a könyvtárhasználatot, akkor nagyon fontos, hogy ne csak a humán tárgyak kerüljenek napirendre hogy ne alakuljon ki a gyerekekben az a tévesképzet, hogy a könyvtár csak a humán műveltség tára.
Módszerként lehet használni a frontális munkát, tanulói kiselőadást, egyéni munkát, de én a legjobbnak a csoportos munkát tartom, mert ez az együttműködési képességet is fejleszti. A cél minden módszer esetében ugyanaz: a biztos használat elsajátítása.
Több info a blogon.
További cikkek a témában: <a href="/index.php/inter/weblibrary/573-helyzetkep-es-innovacio">Helyzetkép és innováció</a>
<a href="/index.php/inter/weblibrary/579-iskolai-koenyvtarak-kuelfoeldoen">Iskolai könyvtárak külföldön</a>
------------------------------
Források:
Dömsödy Andrea: A könyvtárhasználat eszköz és nem tananyag, Könyv és nevelés, 1999., 1.sz. 75-77.p.
Kovács Mária: A könyvtárhasználati ismeretek oktatása, Könyv és nevelés, 2001., 4.sz. 83-86.p.
Sipos János: Az Oktatási Minisztérium iskolai könyvtári stratégiája és jogszabályi háttere, Könyv és nevelés, 2003., 3.sz. 13-18.p.
