Az OKI Program- és Tantervfejlesztési Központjának iskolai projektje 1200 intézményt vizsgált meg a 2001/2002-es tanévben. A vizsgálat kiterjedt az iskolai könyvtári működés teljes körére, a személyi és tárgyi feltételekre, a szolgáltatásokra. A következőkben ennek a felmérésnek az eredményeit olvashatjuk. Valamint rövid kitekintést arra, hogy milyen utakon lehet tovább haladni.
A feltételrendszer, a működés és a szolgáltatások minősége együttesen fejezik ki az iskolai könyvtár jellemzőit. Ahogy mélyülnek a szolgáltatási erények, úgy fogynak az ennek megfelelni tudó iskolák, könyvtárak. Pedig a tudás alkalmazásának az alkalmazás elsajátításának és módszereinek a legelemibb háttere a jól felszerelt, küldetését betöltő iskolai könyvtár, információs bázis, tudás és eszköztár, szocializációs környezet, közösségi hely.A felmérésben vizsgált 1200 intézményből az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos kérdésekre 509-en válaszoltak. 475-en állították, hogy van iskolájukban könyvtár, 34-en pedig, hogy nincs, holott jogszabály írja elő, hogy lennie kell iskolai könyvtárnak.
Az iskolai könyvtár nem közművelődési könyvtári funkciókat tölt be, hanem a taneszközök szakkönyvtára és információs, kommunikációs háttere a tanításnak, tanulásnak. Nem egyszerűen egy lehetőség a tájékoztatásra, hanem feltétel a többforrású oktatás, nevelés megvalósításához. Ennek ellenére főként a kistelepüléseken jellemző, hogy ellát más lakóhelyi nyilvános vagy egyéb könyvtár feladatokat is, ezzel függ össze, hogy néha nem az iskola épületében található.
Az iskolai könyvtárak elhelyezése, méretei is messze elmaradnak a kívánalmaktól. Az IFLA 1990-ben kiadott „Irányelvek az iskolai könyvtárak számára” útmutatója szerint a 250 tanuló létszámmal rendelkező iskolákban 159 m2-es könyvtár szükséges. A 251–500 össz-tanulólétszám esetében 463 m2-es, az 500 tanuló fölötti létszámnál a minimális alapterület: 574 m2. A válaszadó 438 iskolának 38%-ban a könyvtár alapterülete 50 m2 alatti. Az biztos, hogy ez a méret nem alkalmas a fent említett alapvető funkcióknak megfelelni. Csupán 10%-ban mondják, hogy 100 m2 feletti nagysággal bír a könyvtár alapterülete.
A nyitva tartást nézve az derült ki, hogy a legtöbben (34%) legfeljebb 1-5 óra között vannak nyitva egy héten. A 6 és 11 óra közötti nyitva tartást hetente 22% biztosítja. A 12-21 óra között 11% van nyitva heti órákban számítva. 22 óránál többet az iskolai könyvtárak 32,4%-a tart nyitva. Tehát a könyvtárak felében nincs szükséges nyitva tartás.
A személyi feltételek alakulása: 408 helyen van egyáltalán könyvtáros. Teljes munkaidőben csupán 123 helyen, azaz durván a könyvtárak kevesebb, mint egyharmadában. Egyáltalán nincs könyvtárostanár az iskolák 13%-ban. A képesítési adatok azt mutatják, hogy pedagógus-képesítéssel 66%-uk rendelkezik, míg könyvtárosi, könyvtárszakos képesítéssel 50%-uk rendelkezik. Csak 24 %-uk rendelkezik megfelelő végzettséggel (pedagógia + könyvtár). Ezen sürgősen változtatni (javítani) kellene.
Az átlagos állománynagyság 10 és 20 ezer között van. Közepes méretű iskolákban ekkora állomány a gyűjtőköri szabályzatoknak megfelelően kielégítő mennyiségű. Különösen akkor, ha rugalmas, folyamatosan fejlesztett, színes tipológiával rendelkező dokumentumgyűjteményről van szó. A számok alapján sajnos nem beszélhetünk erről. Mindösszesen 113 iskola rendelkezik ilyen állománynagysággal a 475 intézmény közül. Az ennél nagyobb – 20 és 30 ezer közötti állomány – nem több, mint 32 (!) iskolai könyvtárra jellemző nagyság. A legtöbb könyvtárban hiányzik a sok új dokumentum, hiányzik a mennyiség és a féleség; és akkor még nem is volt szó a korszerű elektronikus dokumentumokról.
Arra a kérdésre, hogy szerepel-e a könyvtárhasználat tanítása a helyi tantervükben, közel 89% válaszolt igennel. Ez akár dicséretes is lehetne, de ha figyelembe vesszük az előző számokat, látszik, hogy a könyvtári szolgáltatások nem igazodnak ehhez, az eszközhátteret folyamatosan fejleszteni kellene, különben nem tudja ellátni a feladatait az iskolai könyvtár.
A „Tanítottak-e már korábban könyvtárhasználatot?” kérdésre már 491-en válaszoltak, de közülük csak 399-en igennel, 92-en nemmel. Magyar, informatika és osztályfőnöki tantárgy keretében tanítják a leginkább a könyvtárhasználatot.
Látszik, hogy van miben és hová fejlődni. Most nézzünk egy példát az innovációra.
Ha egy fenntartó jó iskolai könyvtárat akar működtetni, elsőként a megfelelő személyi feltételeket célszerű megteremtenie, vagyis jól képzett, kellően motivált könyvtárostanárt kéne alkalmaznia. A képzett és szakmájában lelkes könyvtáros ugyanis a megfelelő tárgyi-infrastrukturális háttér kifejlesztésén fog munkálkodni (például a pályázati lehetőségek kiaknázásával), és az innováció így öngerjesztő módon megindulhat. A személyi feltételek optimális biztosítása természetesen önmagában nem elegendő, hiszen még egy jó könyvtárostanár sem tehet csodát a megfelelő tárgyi feltételek megléte nélkül.
Lokálpatrióta révén Bondor Erika tanulmányából, amely az iskolai könyvtárhasználat innovatív példáival foglalkozik és 15 iskolai könyvtárat mutat be, én az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium néhány újító törekvését emelem ki.
A Könyves hat- és négyosztályos gimnázium. Mindegyik évfolyamon két-két osztályt indítanak. A könyvtár 28 ezer kötettel rendelkezik, 34 féle folyóiratra is előfizetnek. Egy főállású könyvtárostanár vezeti a könyvtárat, aki emellett a gimnáziumban magyart is tanít, valamint az iskola honlapját is szerkeszti.
A könyvtár állománya teljes egészében feltárt, hagyományos katalógus és számítógépes adatbázis is van, ám a hagyományos katalógust 1996-ban lezárták. Pályázatok segítségével informatikai fejlesztéseket is végeztek, a könyvtárban két számítógép van, és rendelkeznek Internet hozzáféréssel is.
Sok könyvtárban hosszadalmas és elhúzódó folyamat az állomány visszamenőleges feldolgozása, vagyis a hagyományos katalógusok retrospektív számítógépes konverziója. A Könyvesben ezt úgy oldották meg, hogy megpályázták a kerületi Munkaügyi Központnál egy munkanélküli alkalmazását közmunka keretében. A központ támogatásával egy hölgy egy évig a könyvtárban végzett számítógépes adatrögzítést, így sikerült elérni a könyvtár teljes retrospektív konverzióját és 100%-os feldolgozottságát. A katalógus egyébként az interneten is hozzáférhető, kereshető.
A könyvtárhasználati órák mellett a könyvtárostanár versenyekre is felkészít tanulókat, valamint rendezvényeket is szervez: például az Olvasás Éve kapcsán 24 órás felolvasás volt a Könyvesben. Minden osztály egy órát vállalt a reggeltől másnap reggelig tartó felolvasásból, saját maguk választották ki a felolvasásra szánt műveket, kedvenc olvasmányaik részleteit.
A Könyves könyvtára tagja az Országos Dokumentum-ellátási Rendszernek, ennek keretében könyvtárközi kéréseket is teljesítenek. Valamint a könyvtár NAVA-pont is egyben, nem nyilvános hozzáféréssel, csak az iskola tanulói és dolgozói használhatják. Az iskola honlapján közzéteszik a legújabb beszerzések listáját.
Több info a blogon.
------------------------------------
Források:
Varga Zsuzsa: Hazai helyzetkép az iskolai könyvtárakról
Bondor Erika: Az iskolai könyvtárhasználat hazai innovatív példái: Néhány iskolai könyvtárunk eredményeinek gyakorlati szempontú bemutatása
A Könyves Kálmán Gimnázium honlapja
