Az exponenciálisan növekvő információmennyiség és az állandó technológiai fejlődés korában az iskolák feladata most már nem az, hogy a tanulók passzívan befogadják a tényeket. A tanulókban ki kell, hogy alakuljon az információs olvasni tudás, olvasásértés készsége, valamint a teljes életpályát átfogó tanulás készsége, továbbá az a motiváció, hogy felelősséget vállaljanak saját tanulásukért.
Az iskolai könyvtár tehát olyan eszközként fogható föl, amely lehetőséget biztosít a tanulók számára, hogy információs tájékozottságukat megszerezzék, és hogy felkeltse és elősegítse a teljes életpályát átfogó tanulás iránti érdeklődésüket.
Az alapvető iskolai könyvtári szolgáltatások:
- támogatja és erősíti az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében megfogalmazott célok megvalósítását;
- fejleszti és fenntartja a gyermekekben az olvasás és a tanulás szokását és örömét, valamint az egész életen keresztüli könyvtárhasználati szokásokat;
- segít minden tanulót a tanulásban, az információhasználat és -értékelés készségeinek gyakorlásában;
- szervezi a kulturális és társadalmi tudatosságot és érzékenységet fejlesztő tevékenységeket.
Ezeket szem előtt tartva, nézzük meg, mi a helyzet a USÁ-ban!
Az Amerikai Egyesült Államok könnyebben fogadta be az újat az iskolai könyvtárak területén is. Ebből is adódik az, hogy itt jelentek meg leghamarabb a „nyitott” iskolai könyvtárak, ide nemcsak tanulni, de művelődni és szórakozni is bejárnak a gyermekek. Gyakran volt elmosódott határ a könyvtári szórakozás és a tanulás között, és a könyvtári kutatás a tanórák között.
1960-ban a középpontban még a tanulók és tanárok szolgálata, az egyéni tanulás és az oktató tevékenység gazdagítása állt.
Az 1969-es jogszabály értelmében lett az iskolai könyvtárból médiatár, és az iskolai könyvtárosból médiatáros, akinek többek között feladata volt a tanulók segítése a hallási, a látási és olvasási készségeik kialakításában.
1998-ban született szabályozója szerint az iskolai könyvtáros inkább a tanulás folyamatára összpontosítja figyelmét, mint az információ átadására. Az iskolai könyvtárakat (school library media center) iskolai könyvtári médiaközpontként nevezi a szabályozó, melynek programja magában foglalja és egyesíti a hatékony tanulási és tanítási stratégiákat és tevékenységeket, valamint az információ megszerzésének készségeit.
A cél már ekkor: az egész életen át tartó tanulás elősegítése.
Az információs írni-olvasni tudás elemeit didaktikusan építették fel. Három területen három-három követelményt állítottak fel, e három fő terület:
1. Információs írni-olvasni tudás (ebbe beletartozik, hogy a tanuló hatékonyan képes az információt megszerezni; kritikusan és kompetensen értékeli a megszerzett információt; pontosan és kreatív módon alkalmazza az információkat).
2. Önálló tanulás (ebbe az tartozik, bele, hogy a tanuló személyes érdeklődésének megfelelő információkkal foglalkozik; nagyra értékeli a szépirodalmat és az információ más értékes megfogalmazásait; kiválóságra törekszik az információszerzésben és a tudás létrehozásában).
3. Szociális felelősségtudat (ha ennek birtokában van a tanuló, akkor felismeri az információnak a demokratikus társadalomban betöltött jelentőségét; etikus magatartása van az információ és az információs technológiák irányában; hatékonyan vesz részt az információt alkalmazó és további információt létrehozó csoportokban).
Ezeknek a pontoknak, feladatoknak az elérésében három szintet különböztetnek meg: alap-, jó és kiváló szint.
Ahhoz, hogy az iskolai könyvtárak jól tudjanak működni, együttműködésre és központi szolgáltatásokra van szükségük.
Az iskolai médiatárak, tanulási forrásközpontok tevékenységük és együttműködésük alapján az alábbi módon csoportosíthatóak:
horizontálisan: a különböző iskolák a lehetőségektől és igényektől függően bizonyos fokig különbözőképpen, valójában pedagógiai programjuknak megfelelően fejlesztik ki tanulási forrásközpontjukat
vertikálisan: iskolai, helyi, körzeti (megyei, városi), valamint országos hatáskörű intézmények, amelyek hálózata nagy segítséget nyújthat az egyes iskolák forrásközpontjainak kialakításához és működtetéséhez.
Ez a rétegződés arra jó, hogy nem kell minden szinten minden feladatot elvégezni és minden dokumentumot megvásárolni, hanem a könyvtárak valódi hálózatként együttműködnek, azaz mindig egy szinttel feljebb kell lépnünk a ritkábban használt dokumentumok és szolgáltatások elérése érdekében.
