Mi a digitalizálás?
Digitális jelfeldolgozásnak vagy digitalizálás: azt a folyamat, amikor egy fizikai tárgyat valamilyen módon számítógéppel feldolgozhatóvá teszünk. A digitalizálás a digitális szóból ered: „átalakítás digitális formátumúra”. A fizikai dolgokat (melyek analóg, számítógépek által közvetlenül nem kezelhető formában léteznek) valamilyen módon jellemezni kell digitális formában ahhoz, hogy azokkal a számítógépek dolgozni tudjanak. A digitalizálás tág fogalom: pontos módja nem csak a fizikai hordozótó függ, hanem attól is, hogy azt milyen célból vagy módon akarjuk számítógéppel felhasználni. - Wikipédia
A digitalizálás célja, előnyei és problémái
Nagy erőfeszítést fordítanak a tartós technikák kidolgozására – állandó probléma: sérülékeny.
A digitális kép egyre általánosabbá válik a könyvtárakban, múzeumokban és archívumokban. Az ilyen objektumok minősége jó, és ez csak tovább javul a technika fejlődésével. Egyre több pénzt fordítanak digitális gyűjtemények létrehozására és fejlesztésére, ugyanakkor a ma készülő digitális állományok tartós elérhetőségének megteremtése nélkül az információ elvesztésének esélye igen nagy.
A digitális könyvtári állomány nagy előnye az emberi beavatkozástól mentes, távoli hozzáférés lehetősége, még akkor is, ha ez bizonyos műszaki követelményeket támaszt. Ennek ellenére a digitális kép minősége már eléri azt a szintet, hogy még a tudományos anyagok esetében is a legtöbbször mellőzhető a nyomtatott változat, ha született olyan egyáltalán.
A digitális könyvtárak fejlesztése a múlt század ’90-es éveiben kezdődött, elsősorban az Egyesült Államokban a Kongresszusi Könyvtár és a legnagyobb egyetemek részvételével, irányításával. A digitális könyvtár fejlesztési, építési és fenntartási kérdéseinek összefoglalása is itt született meg. – KÖN – 101 jegyzet (Horváth Péter)
Hazai digitális könyvtárak
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=611&issue_id=40
A ’90-es évek első felében jelentek meg az első magyar nyelvű digitalizált művek. Az első könyvtári adatbázist a szegedi egyetemi könyvtárban kezdték építeni 1975-ben. A Magyar Nemzeti Bibliográfia 1976 óta készül számítógéppel az OSZK-ban, azóta több száz magyar könyvtár tért át a manuális katalógusról a számítógépes adatbázis-építésre.
Az első magyar kiadású CD-ROM-ok 1990-ben jelentek meg; ezek még adatbázisokat tartalmaztak. Az elsõ teljes szövegû CD-ROM-os adatbázis a Biblia volt, és már 1992-ben megjelent az elsõ multimédia CD-ROM. Magyarországon 1990 és 2001 között 1500 CD-ROM jelent meg, közülük 330 sorolható a magyar kulturális örökség digitalizálásával foglalkozók közé. A könyvtárak viszonylag korán bekapcsolódtak a CD-ROM-ok kiadásába. Az Országgyûlési Könyvtár 1993-ban kezdte a PRESSDOK sajtófigyelõ adatbázis publikálását. Az OSZK1993-tól folyamatosan jelenteti meg a Nemzeti Periodika Adatbázist, majd 1994-tõl a Magyar Nemzeti Bibliográfiát. A ’90-es évek elsõ felében az interneten is megjelentek az elsõ magyar nyelvû digitalizált mûvek, ebben a szegedi egyetemi könyvtár játszott úttörõ szerepet.
Magyar Elektronikus Könyvtár - http://www.oszk.hu/index_hu.htm
1994 tavaszán Drótos László, Kokas Károly és Moldován István, fölajánlották munkájukat annak érdekében, h megalapítsák a Magyar Elektronikus Könyvtárat (MEK), amelynek célja elsõsorban a digitális formában létrejövõ szellemi termékek összegyûjtése és ingyenes szolgáltatása. Öt év múlva az OSzK saját szervezeti keretei közé integrálta a MEK-et. Gyarapodásában két nézõpont érvényesül: egyrészt folyamatosan bõvül saját gyûjteményük, másrészt virtuálisan is gyarapszik az értékes online források ugrópontjainak feldolgozásával.
Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ - http://www.neumann-haz.hu/index.html
Az 1997 - es törvény írta elő létrehozását. Küldetése: az audiovizuális dokumentumok nemzeti gyûjtõ- és szolgáltató helyévé váljon.
Tevékenysége folyamatosan bõvül - ezek közül a legfontosabbak:
aktív részvétel a magyar kulturális örökség digitalizálásában;
a közgyûjteményekben folyó digitalizálási tevékenység koordinálása;
a magyar internetforrások katalogizálása;
a közgyûjteményi adatbázis építése;
adatgyûjtés a magyar CD-ROM és DVD lemezekrõl;
részvétel a közgyûjteményi szakemberek továbbképzésében;
a közgyûjtemények digitalizálásával kapcsolatos szabványok, eljárások, módszertani útmutatók kidolgozása;
szakértõi tevékenység a közgyûjtemények digitalizálásához és szolgáltatásaihoz kapcsolódó szerzõi jogi kérdésekben;
bekapcsolódás a nemzetközi és hazai kutatási-fejlesztési tevékenységbe;
CD-ROM-kiadás.
Digitális Irodalmi Akadémia - http://www.irodalmiakademia.hu.
1998 -ban megbízatás a kultuszminisztertől: összes Kossuth-díjjal és babérkoszorúval kitüntetett író és költõ teljes életmûvét fel kell dolgozni, és ingyenesen közzé kell tenni az interneten. Mûvek mellett az akadémiai tagok életrajzát, mûveik teljes bibliográfiáját és a róluk szóló szakirodalmat is elkészíti az a szakértõ, akit az írók (posztumusz tagok esetében az örököseik) maguk választanak ki az életmû feldolgozására, és akivel folyamatosan konzultálnak a program végrehajtása során. Komoly anyagi elismerést is jelent: a tagok a mindenkori minimálbér négyszeresét kapják havonta. Jelenleg 62 szerző művei.
Bibliotheca Hungarica Internetiana (BHI) http://www.neumann-haz.hu/tei/bhi/
Klasszikus magyar szépirodalmi mûvek - köztük kritikai kiadások - találhatók, amelyeket a MTA Textológiai Bizottsága, illetve az ELTE szakértõi javasoltak hálózati közzétételre. Az SGML technológiának köszönhetõen nemcsak a mûvek szövege, hanem hozzájuk fûzött jegyzetek is.
WebKat.hu - http://www.webkat.hu
1999 szeptemberében indult. Internetes dokumentumokat feldolgozó, online elérhetõ katalógus. Azokat a magyar nyelven, magyar szolgáltatónál elérhetõ elektronikus dokumentumokat dolgozzák fel, amelyek olyan önálló szellemi termékek, független információegységek, melyeknek célja az információ közlése, a tudás átadása. A katalógusból az internetes dokumentumok visszakereshetõk. A dokumentumok nagy részét (a rekordok 80%-át) ma már tartalmuk alapján is meg lehet keresni.
Együttműködések
Hazai
NDA – www.nda.hu
Nemzeti Digitális Adattár. A digitális kor új archívuma, amely széles körű hozzáférést biztosít kulturális örökségünk digitalizált értékeihez.
Az NDA-t az Informatikai és Hírközlési Minisztérium hozta létre 2003-ban, h biztosítsa a nemzeti digitális adatvagyonhoz való hozzáférést, ill. ezzel támogassa a nemzeti kultúra digitális megjelenését és az információs társadalom fejlődését. Az interneten elérhető magyar nyelvű és magyar vonatkozású kulturális tartalmakat (pl. virtuális könyvtárak, múzeumok, archívumok stb. digitális dokumentumait) katalogizálja, s egy közös keresőfelületen közvetlenül elérhetővé teszi azokat, voltaképpen egy katalógus. A programhoz önkéntesen csatlakoznak a partnerintézmények.
NDA biztosítja az ehhez szükséges infrastruktúrát: 1. adatbázist (katalógust) épít a nemzetközi szabványoknak megfelelően, 2. szabadon hozzáférhető keresőt működtet az adatbázisban való kereséshez (search.nda.hu), 3. biztosítja az ehhez szükséges műszaki hátteret.
Az NDA-keresővel jelenleg 43 partnerintézmény 56 különböző adatbázisa, összesen közel 200 000 dokumentuma érhető el. Az NDA-ban elérhető kulturális on-line tartalmak csoportokba rendezhetők:
virtuális könyvtárak (szépirodalom, szakirodalom, elektronikus folyóiratok)
virtuális múzeumok, gyűjtemények (képzőművészeti és egyéb közgyűjtemények)
adattárak (társadalomtudományi, történelemi, filmművészeti, zenei, közművelődési)
műsorarchívumok: (TV- és rádióarchívumok, koncertfelvételek)
Nemzetközi
Lundi cselekvési terv - http://www.mek.oszk.hu/minerva/html/dok/lundcsel.htm
„Cselekvési terv a digitalizálási programok és koncepciók összehangolására”. A svédországi Lundban 2001. április 4-én tartott szakértői ülést követően készült, ez az Eu-ban folyó digitalizálási tevékenységek összehangolásnak megvalósítási keretterve. Az intézkedéseket 2002 vége előtt be kell fejezni vagy legalább meg kell kezdeni.
Első feladat: jobb koncepciók és programok kialakítása együttműködéssel és összevetéssel
1/a tevékenység: A digitalizálási koncepciók és programok nemzeti webhelyei. Cél: információcsere. Egy kisebb szakértői csoport kidolgozza a nemzeti koncepciók modelljének fő vonalait, tagállamok elhelyezik nemzeti weblapjukon. A szakértők meghatározzák: információknak milyen minimális minőségi kritériumoknak kell megfelelniük az aktualitás, a többnyelvűség, a hozzáférhetőség és az elérhetőség tekintetében.
1/b tevékenység: A koncepciók és programok összevetési keretrendszerének meghatározása. Cél: egy olyan összevetési keretrendszer jóváhagyása és bevezetése, amely a koordináció eszköze; valamint az előrehaladás és a minőségi fejlődés jelzésére szolgáló eszközök kifejlesztése. Ennek érdekben szakértői fókuszcsoport létrehozása.
1/c tevékenység: Mutatószámok kidolgozása és adatgyűjtés. Cél: keretrendszer létrehozása a források eu-i digitalizálási munkálatainak összevetésére.
1/d tevékenység: A koordinációs tevékenységek támogatása. Cél: infrastruktúra létrehozása a tagállamok közötti koordináció támogatására.
Második feladat: A digitalizált források feltárása
2/a tevékenység: Országos nyilvántartások. Cél: az európai kulturális és tudományos tartalom megjelenítése és elérhetővé tétele. Ennek érdekében országos nyilvántartásokat alakítanak ki. A lehetséges platformokat az e területen legtapasztaltabb tagállamok által vezetett műszaki munkacsoport határozza meg.
2/b tevékenység: A digitalizált tartalom felderítése. Cél: hosszabb távon alkalmas műszaki infrastruktúra meghatározása. A szükséges műszaki elemeket és szabványokat meg kell határozni.
Harmadik feladat: az ajánlott gyakorlat népszerűsítése
3/a tevékenység: Példák és irányelvek az ajánlott gyakorlatra. Cél: a szakismeretek és a hatékonyság támogatása az ajánlott gyakorlat átvételének ösztönzésével. A tagállamok saját projektjeikből kiválasztják és népszerűsítik az ajánlott gyakorlat példáit.
3/b tevékenység: Kompetenciaközpontok népszerűsítése. Műszaki területeken szakismeretekkel rendelkező intézmények szolgáltatásokat indítanak a digitalizálással foglalkozó kulturális intézmények segítésére és támogatására.
Negyedik feladat: tartalmi keretrendszer
4/a tevékenység: Közös cselekvési terv a jó minőségű európai digitalizált tartalomhoz való hozzáférés érdekében. Ki kell dolgozni az európai e-kultúra infrastruktúrájának koncepcióját.
4/b tevékenység: A tartalom hosszabb távú elérése. Cél: a digitalizált kulturális és tudományos tartalom hosszú távú elérhetőségének biztosítása. Ennek érdekében: szabványok alkalmazása, kutatás.
Calimera program - http://www.ki.oszk.hu/3k/valcikkek/valcikkek0403/dippold.html
A PULMAN folytatásaként hozta létre a korábbi menedzsment a CALIMERA-projektet. Fő célkitűzései: a helyi intézmények (könyvtárak, levéltárak és múzeumok) fejlesztése; tehát alulról építkezik. Cél: ezen intézmények szolgáltatásainak fejlesztése; ezeket az állampolgárok a mindennapi életben egyszerűen, könnyen kezelhető módon használhassák.
A program 18 hónapig tart. Cél: feltérképezni azokat a technológiai fejlesztéseket, amelyek korábbi uniós projektekből, vagy nemzeti kutatások eredményeképpen rendelkezésre állnak + megbecsülni: ezek közül melyek hasznosíthatók széles körben a helyi intézmények számára + szoros együttműködés az információs iparral + a PULMAN digitális útmutató továbbfejlesztése. Végcélok: olyan helyi digitális szolgáltatások kialakítása, amely a nemzeti információs politika részeként a technológiát fejlesztő vezető cégek segítségével felhasználóbarát hozzáférést eredményez a kulturális javakhoz. Magyarország országos koordinátora a Publika Magyar Könyvtári Kör, illetve annak vezetője. A döntéshozók rendezvényeken lehetőséget kapnak a közvetlen tapasztalatcserére is: magyar részről a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Könyvtári Osztálya, illetve megbízásából esetenként a Könyvtári Intézet. A CALIMERA nyitó konferenciájára 2003. január 16-17-én került sor Brüsszelben.
