Az internet a finneknél is úgy jelent meg, mint más országokban, a hivatalos szférán át terjedt el a köztudatba, de a normálisnál és átlagosnál gyorsabban, mint máshol, mivel az egyéb célokra kifejlesztett infrastruktúra már egyébként is hatékonyan működött. Ez nem is lehetett kérdés, hiszen a sokat emlegetett elszeparált életmód és a szétszórt lakott települések között valamilyen módon muszáj volt fenntartani a kapcsolatot. Nem csak a promócióra, hanem az internet fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektettek.
A közszféra is meglátta az internetben rejlő lehetőségeket, és a könyvtár az elsők közt rohamozta meg az információs szupersztrádát, és az információs társadalmat. Kihangsúlyozták az internetező városlakók-kifejezést, „utaikkal és csapásaikkal az erdőben”. A közkönyvtárak internetfejlődése összeköthető a kormányfüggetlen szervezetekkel.
Az első könyvtári internettel kapcsolatos projekt 1993-ra nyúlik vissza, amikor a Helsinki Városi Könyvtár tárgyalt Jyrki Kuoppalával és a Katto-Meny szervezettel (kooperatív információs társadalom, kormányfüggetlen aktivistákból, szervezetekből, újságírókból áll), és a program neve „Knot at the cable” („csomó a kábelen”) volt. A projekt röviden abból állt, hogy biztosította az internetet a finn közkönyvtáraknak, munkaállomásokat tartott fenn, könyvtáros munkatársakat képzett, és segítette többi könyvtárost a technikai kérdésekben, valamint a Katto-Meny csoport tagjainak elektronikus kiadójaként is szolgált. 1994-ben megnyílt a Cable Book Library (Drótkönyvtár), amelyben eleinte csak egy gép működött nyilvános használatra, de volt rajta internet, az olvasók használhatták, e-mailezhettek. Pár héttel később kaptak egy e-mailt az Egyesült Államokbeli Indiana South Bend-i közkönyvtárából: „Az önöké volt a világon az első közkönyvtár, ami internetet biztosított a polgárok számára, de mi voltunk a másodikak, az USÁ-ban pedig az elsők”.
A projekt olyan hatékonyan működött, hogy két éven belül rengeteg finn közkönyvtárba eljutott az internet, 1995 végére 29 könyvtárban volt elérhető az internet, mindez térítésmentesen.
Értékes eredményeikért a Knot at the cable projekt a finn kormánytól is díjat kapott, mégpedig az éves érdemes munkát illető jutalmat, amiért terjesztették az információt és a kultúrát az országban.
Sajnos a Knot a változó idő és folyamatosan növekvő hálózat miatt idővel már nem bizonyult elégségesnek, a Cable book drótkönyvtár is elköltözött, de a Knot program még mindig folytatódik, bár manapság inkább a Katto-Meny tagjaira és a kormányfüggetlen szervezetekre koncentrál.
1994-ben a Pénzügyminisztérium készített egy nemzeti információs társadalmi menedzsment-stratégiát, a „Finn Információs Társadalom Felé” címmel, melynek segítségével a különböző médiumokat, iskolákat és könyvtárakat központi pozícióba akart helyezni, fő célkitűzések között szerepelt hogy 2000-re az összes iskola rendelkezzen internet eléréssel. A könyvtári rendszer célja pedig az volt, hogy minden városlakónak internetelérési pontként szerepelhessen, ismertesse az internetfelhasználást és promotálja az élethosszig tartó tanulást (life long learning).
