Szerzői művek tárolása számítógépen A számítógépes digitális technika lehetővé teszi azt is, hogy szerzői műveket számítógépes adathordozón tároljanak és bármikor használjanak. A számítógépes tárolás feltételezi, hogy a műpéldányról olyan (esetleg „anyagtalan”) másolatot készítsenek, amely alkalmas a számítógépes megjelenítésre.
A cikksorozat részei:
Elektronikus környezet speciális szerzői jogai
A szerzői jogok és a hálózatok aktuális kérdései
A szerzői jog szerepe interneten könyvtári szempontból
Ez a „magáncélú” másolás, ha tömegesség válik, a szerzők jogos érdekeit sértheti.
Nyilvánvaló, hogy a szerzőnek az az érdeke, hogy minél több kiadást érjen meg a műve, minél több példányt adjanak el belőle, hiszen a kiadó a példányszám után fizet. Nem mellesleg ezen lehet lemérni a mű sikerességet, azt, hogy mennyire éri meg kiadni egy adott szerző művét.
A szerzői jog alkalmazása a hálózaton hozzáférhető művekre
A hálózaton hozzáférhető alkotásokra, ha szerzői jog védelme alatt állnak, a szerzői jog általános szabályai vonatkoznak. Nem vélelmezhető, hogy a szerző hozzájárult a felhasználás e módjához illetve lemondott a díjazásról. Abból, hogy szerzői jogi védelem alatt álló mű a hálózaton elérhető, nem következik hogy ez jogszerű.
A szerzőt megillető jogosultságok bárki által való megsértése szerzői jogbitorlás. Ennek vannak objektív alapú szankciói, amelyek függetlenek attól, hogy a bitorló magatartása jó vagy rosszhiszemű.
Objektív alapú szankció a bitorlás megtörténtének bírói megállapítása, a jogsértő magatartástól való eltiltás, az elégtétel adásra kötelezés, a bitorlás folytán előállt dolog megsemmisítése vagy jogsértő voltától való megfosztása. Objektív alapú szankció, hogy a szerzőt olyan összegű díjazás illeti meg, mint amilyet a jogszerű felhasználás esetén követelhetne.
Ha a bitorló magtartása felróható, szubjektív alapú szankció a vagyoni és nem-vagyoni kártérítés valamint a szerzői díjnak megfelelő összegű bírság.
A Magyar Elektronikus Könyvtár és a szerzői jogok
A MEK célja eredetileg a szerző szándéka szerint is eleve elektronikus dokumentumként, díjtalanul, esetleg kifejezetten szabad hozzáférésű hálózaton keresztül terjesztett anyagok összegyűjtése, rendszerezése, megőrzése. Utóbb keletkezett cél, hogy az eredetileg nyomtatott alakban megjelent, de már idomulás miatt védelem alá nem eső műveket is elektronikus úton bárki száméra hozzáférhetővé tesznek.
A hatályos szabályok alapján könyvtári szolgáltatás az anyagok helybeni használata és a műpéldányok kölcsönzése. Ezek a szolgáltatások díjmentesek, de a könyvtár használatával kapcsolatban térítési díjat lehet kérni.
Jelenleg a MEK jogi helyzete, jogalanyiság nem egyértelmű de a szerzői mű egyes példányainak haszonkölcsönbe (ingyenes használat a visszaadás kötelezettségével) adásához nem kell jogi értelembe vett könyvtárnak lennie. Másrészről viszont nem esik a „mű egyes példányainak” fogalma alá a műről készített másolat és ennek a másolatnak a haszonkölcsönbe adása. Itt ugyanis a „mű példánya” és a kölcsönbe adás közé beékelődik egy művelet, a másolás. Erre viszont külön szabályok vannak.
A MEK műpéldányairól számítástechnikai úton „anyagtalan” másik példányt készítene, ez számítógépes rögzítést és tárolást jelent, szükség szerint ezt bárki számára hozzáférhetővé teszi. Az, hogy a MEK adott esetben egyetlen műpéldányt megvásárol, nem jelenti azt is, hogy a tulajdonjogon kívül a szerzői jogokat is megszerezte. A MEK-nek a nyomtatásban megjelent műről másolatot kell készítenie. Abból a célból, hogy a MEK a művet a nyilvánosság felé egyaránt közvetíteni tudja.
Forgalomba hozatalnak minősülhet, ha egy könyvtár -akár digitalizált formában- kiteszi a művet nyilvános betekintésre vagy saját célra másolat készítésére. Ha ezt egy könyvtár teszi és úgy, hogy a digitalizált forma csak a könyvtárban helyben tekinthető meg, akkor el lehet mondani hogy a másolatkészítés nem áll összefüggésben a forgalomba hozatallal.
A MEK esetében viszont a másolás a forgalomba hozatal célját szolgálja. A magáncélú másolás együttes feltételei közül tehát legalább ez nem valósul meg. Az ilyen másolás a még védelmi idő alatt álló műveknél tilos a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül. Ha a digitalizálás-másolás célja egy „könyvtárnyi nyilvánosságnál” szélesebb körhöz való eljuttatás, akkor ez túllép a szokásos könyvtári szolgáltatáson. Az elérési cím nem minősül másolásnak. Azoknál a műveknél, amelyeknél a védelmi idő lejárt, a mű gyakorlatilag szabadon másolható, a szerző személyhez fűződő jogait kell tiszteletben tartani, azaz a művet nem lehet megcsonkítani, a szerző nevét és e minőségét fel kell tüntetni.
Másolásvédelem, a szerzői jog védelme:
Az eKönyvtár biztosítja az általa kiadott és forgalmazott könyvek teljes másolásvédelmét. A védelem alapját a titkosított kód adja, mely az Adobe cég pdf formátumára épülve többszörösen biztosítja a másolásvédelmet. A védelem következő lépcsőfoka a személyre szóló eKönyv olvasó, mely a regisztráció után a kiválasztott gépre települ. A felhasználó által letöltött könyvek könyvek csak a saját gépén lévő eKönyv Olvasóban tekinthetőek meg. Ezt a védelmet saját fejlesztésű technológiák biztosítják, mely a program telepítésekor kiolvas a felhasználó számítógépéből három hardveradatot. Ha ezekből kettő megváltozik akkor még engedélyezik a könyv megtekintését, de ha már mind a három, akkor blokkolják a felhasználást. Új gép vásárlásakor természetesen a felhasználó újra használhatja megvásárolt könyveit, miután kapcsolatba lépett a forgalmazóval.
Forrás:
- Lontai Endre : A technikai fejlődés és a szerzői jog (Állam- és Jogtudomány, XXXIII. Évfolyam, 1999/1-2)
- Dr. Gyertyánfy Péter: Digitális technika és a szerzői jog (Magyar Jog, 9/1993)
- Internetes cikkek
