krono.inaplo.hu

Tags: digitalizálás

A digitalizált anyagok különböző hordozókon leggyakrabban az interneten keresztül, illetve CD-ROM-on jutnak el a felhasználókhoz. Nehéz lenne akár az egyikre, akár a másikra azt mondani, hogy használata előnyösebb a másikénál, a maga nemében mindkét információhordozó fontos és jelentős. A CD-ROM-okon általában nagyobb terjedelmű, megszerkesztett összeállításokat, komplett műveket szoktak közzétenni, míg az interneten egy-egy honlap többnyire sokféle, gyakran folyamatosan bővülő, változó elemekből áll.

Mi a digitalizálás?

A fogalom azt a műveletet takarja, amelynek során főként egy más hordozón már megjelent művet (szöveget, képet, hangot) számítógéppel olvasható, kódolt formába teszünk át.

Mit érdemes digitalizálni?

A legkönnyebb lenne azt válaszolni, hogy mindent. Könnyű azt mondani, hogy kezdjünk el visszamenőleg mindent digitalizálni, tegyük közzé a hálózaton, aztán a felhasználók, majd kiválogatják, ami érdekli őket. Ez az út azonban még a leggazdagabb országok számára sem járható, ugyanis a digitalizálás nagyon drága mulatság. Sokba kerül maga a művelet, sok élőmunkával jár a feldolgozás, és hatalmas számítógépes tárkapacitás szükséges ahhoz, ha nem csak tárolni, de szolgáltatni is akarjuk a digitalizált műveket.

Felmerül továbbá a kérdés Miért digitalizáljunk ? Mire jók az elektronikus dokumentumok?

A válasz röviden:

• Archiválás, hosszú távú megőrzés

• Reprodukálás

• Hozzáférés biztosítása

• Szolgáltatás hozzáadott értékkel

• Újrahasznosítás, sokoldalú felhasználás

Meg kell még említenünk a digitalizáció jelentőségét a könyvtárak számára Rendkívül sok lehetőséget és nagyon sok plusz feladatot jelent. A többnyire bölcsész beállítódású könyvtárosoknak sem könnyű megbirkózniuk az új technikai lehetőséggel. De óriási lehetőség rejtőzik a digitalizálásban, mert a könyvtárak közzétehetik a helyismereti anyagaik legjavát, a helybéli alkotóművészek munkáit, hírt adhatnak a helyi kisközösségek életéről, a térség fontos eseményeiről.

Adigitális technika lehetőségétől még nem lesz mindenkiből Gárdonyi Géza vagy Szent-Györgyi Albert, de a megszólalás lehetősége sok emberben segít kibontakoztatni a benne rejlő tehetséget. A pedagógusoknak, könyvtárosoknak végső soron nincs más dolguk, mint ezt elősegíteni: eszközt és lehetőséget adni ahhoz, hogy minél többen vegyenek részt a világméretű kommunikációban, a nemzeti dokumentumvagyon ésszerű és hatékony digitalizálásában, hogy a magyarság kultúrája méltó módon jelenjen meg a világhálón.

Mi is az a digitális könyvtár?

Szöveges, képes multimédia dokumentumok készítése, tárolása és szolgáltatása digitális formában. Hozzáférés biztosítása a digitális tartalmakhoz. Az olvasóközönség igényeinek kiszolgálása és Keresési lehetőségek kialakítása.

Hazai helyzet

A Magyar Elektronikus Könyvtár 1994, a Neumann János Digitális Könyvtár 1997 óta szolgálja a magyar nyelvű szép- és szakirodalom iránt érdeklődőket. A két, "tisztán" virtuális könyvtár mellett több száz könyvtár, múzeum és levéltár kapcsolódott be az elmúlt évek során a nemzeti kulturális örökség digitalizálásába.

Új online szolgáltatások

NAVA – Nemzeti Audiovizuális Archívum

A magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány-archívum, amely audiovizuális tartalmakat gyűjt. Gyűjtőköre az országos földfelszíni terjesztésű televíziók és rádiók magyar gyártású vagy magyar vonatkozású műsorai. A NAVA, ezenkívül befogad helyi műsorszolgáltatói vagy bármilyen egyéb audiovizuális tartalmú archívumokat feldolgozási vagy tárolási célból.

A NAVA különlegessége, hogy gyűjteményéhez online hozzáférést biztosít a törvény szabta kereteken belül – adatbázisa szabadon kereshető, a benne található műsorok teljes terjedelmükben pedig az ún. NAVA-pontokon tekinthető meg.

NDA – Nemzeti Digitális Adattár

a nemzeti kultúra szempontjából

· kiemelkedően fontos értékek, dokumentumok, adatbázisok, szolgáltatások digitális környezetbe történő átmentésére,

· digitális fenntartására, megőrzésére törekszik

De nem egy digitális archívum!

Egy program, amely eredményeként az archívumok szintjén magasabb fokú kooperáció, az ügyfelek szintjén magasabb fokon integrált, illetve jóval szegmentálhatóbb tartalomhasználat válik lehetségessé.

Az NDA újszerű, egyedi célkitűzése:

· a digitális tartalmak közötti minél magasabb fokú integráció biztosítása.

· a Nemzet Digitális Adattára

· a tudásalapú társadalom, a digitális kor új archívuma

· mely nemzeti kultúránk értékeit teszi elérhetővé digitális formában

· kihasználva a hálózati médium újszerű vonásait

· a szolgáltatási szinten hozzáadott értéket teremt

· a nyitottság, az önszerveződés, az újrahasznosítás, a tartalomintegráció révén,több területen és többféle értelemben

· magasabb szintre emeli közgyűjteményeink, kulturális adatbázisaink, az államigazgatás adatvagyonának, a nemzet tudáskészletének értékét

· állami kezdeményezés

· felvállalja a nyitottság elvének támogatását még a várható konfliktusok és ellentmondásos helyzetek kialakulása ellenére is

· ez az egyetlen működőképes elv a digitális kultúra folyamatos és zavartalan továbbfejlődése számára

· hálózaton keresztül elérhető,

· interaktív és multimédia képességekkel rendelkező,

· digitális dokumentumokra épülő,

· szabványos metainformációs rendszer használatán alapuló,

· osztott adatkezelés elvén működő információs rendszer

· nem elsősorban tartalomtámogatás, bár az NDA komoly mértékben támogatni kívánja a magyar digitális tartalom fejlődését

· nem egy gigaarchívum, amely magába olvasztana minden, a magyar kultúra számára értékes digitális tartalmat, de az NDA hozzásegít ahhoz, hogy mindenki minden olyan tartalmat elérhessen, amely már bekerült a digitális kultúra világába

· nem egy metaarchívum, nem az archívumok archívuma, amely egybefogná és helyettesítené az összes memóriaintézményt, de az NDA jelentősen megkönnyíti az egyre bővülő magyar digitális tartalomban való eligazodást

· a magyar kultúra értékeit emeli át a digitális kultúra világába

· a magyar nyelvű kultúra iránt érdeklődő közösség igényeinek kiszolgálása, amelyet a magyar nyelvű dokumentumok digitalizálásával tehet meg

· a magyar kultúra láthatóságának megteremtése végett, biztosítja a virtuális térben a magyar digitális kultúra nemzetközi jelenlétét

· felügyeli és dokumentumaink tartalmi és formai jellemzőit leíró információk angol nyelven is elérhetőek legyenek

· tudatos és folyamatos törekvés a tartalomipar infrastruktúrájának kiépítésére

· a tartalomipari folyamatok szabályozására

· a szükséges szabványosítás menetének, kereteinek kiformálására, fenntartására, folyamatos támogatására

· egy jelszó beteljesítése

· amely egyszerre fejezi ki a digitális korszak technokulturális jellegét

· hirdetve, hogy: tartalom mindenek felett, infrastruktúra mindenek alatt

· olyan kezdeményezés, önszerveződő mozgalom,

· amely összeköti mindazokat a szereplőket, akik arra törekszenek,

· hogy a nemzeti kultúránk szempontjából fontos értékeink a digitális világon belül minél teljesebb mértékben és minél integráltabb módon, minél több ember számára, minél könnyebben elérhetővé váljanak

Az NDA nem egy projekt, hanem folyamat, melynek nem lehet vége mindaddig, amíg a nemzeti kultúra digitális reprezentációját fenn akarjuk tartani

Az NDA-val kapcsolatos prioritások kérdésében a szöveges dokumentumok területén az alábbi tézisek mentén javasolják a támogatási stratégiát kialakítani:

Kitekintés

AZ OSzK Könyvtári Intézete és a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ több alkalommal együttműködött a magyar kulturális közvagyon digitalizálási tervének kidolgozását megelőző számbavétel és felmérések elkészítésében. Ennek keretében készült el A magyar kulturális közvagyon feltérképezése. Őrzési helyek, típusok, mennyiségek, digitalizálhatóság, ütemezhetőség, költségigény c. tanulmány.

A következőkben a nemzeti emlékezet megőrzésére hivatott intézmények, azaz a közgyűjtemények (memory institutions) törekvéseit, kezdeményezéseit veszem szemügyre.

Előljáróban fel kell vetnünk néhány szakmapolitikai dilemmát:

Az Uniós trendek minden tagországba „begyűrűznek”

A tagországok felkészültsége változó

Ennek ellenére nincs választási lehetőség: aki kimarad, lemarad

Ezért képben kell lennünk, és folyamatosan fejleszteni kell tudásunkat

A digitalizációs tevékenység IRÁNYADÓ DOKUMENTUMai

A Lundi Alapelvek

2001. április 4-én az Európai Bizottság és az Európai Uniós tagállamok küldöttei és szakértői azzal a céllal találkoztak a svédországi Lund városában, hogy megvitassák a nemzeti digitalizálási programok értéknövelésének és európai szintű koordinációjának módját. A tárgyalások eredményeként született az a kiadvány, amely a digitalizálási projektek kezdeményezéséről, irányításáról és összehangolásáról szóló alapelveket tartalmazza. Ezek az alapelvek kerültek a Lundi Cselekvési Tervbe, amely a tagállamok és az Európai Bizottság teendőit írja le, hogy ezáltal közösen tegyék eredményesebbé az európai digitalizálási programokat.

PÁRMAI CHARTA

A digitális kulturális örökség megteremtésével és megőrzésével foglalkozó európai uniós Minerva projekt egyik stratégiai fontosságú dokumentuma – a Lundi alapelvek mellett A Nemzeti Képviselők Csoportjának (NRG) 2003. novemberi, pármai ülésén fogadták el. Azóta a digitalizálással foglalkozók a legkülönbözőbb fórumokon erre a dokumentumra hivatkoznak, mivel a chartában megfogalmazott követelményrendszert és célokat a sikeres, gazdaságos és fenntartható digitalizálási kezdeményezések előfeltételeiként tartják számon.

Az Európai Bizottságnak az Európai Digitális Könyvtárakra vonatkozó tervei

i2010: Digitális könyvtárak Brüsszel, 2005. szeptember 30. Ezen a napon az Európai Bizottságközzétette az európai írott és audiovizuális örökség Interneten való hozzáférhetőségének stratégiáját. A közleményben három fontos terület szerepelt:

- digitalizálás

- on-line elérhetőség

- digitális megőrzés

Jelentősebb nemzetközi projektek a digitalizáció terén (a teljesség igénye nélkül)

A CALIMERA PROGRAM (Cultural Applications: Local Institutions Mediating Electronic Resource Access

2003 decemberében indult; átmeneti kutatási és előkészítő program a PULMAN folytatásaként. A PULMAN hálózaton alapul, 37 európai ország vesz benne részt, 46 partnerrel.

Céljai:

• Közkönyvtárak, helyi múzeumok, levéltárak mozgósítása a jelenleg létező technológiák leghatékonyabb kihasználására;

• Együttműködés az információs iparral a szolgáltatások terjesztésének javítására;

• Hozzájárulás az információs politika alakításához;

• A felhasználók szükségleteinek feltárása, az új technológiák használhatósági térképeinek összeállítása.

• A program kapcsán számos dokumentum készült:

• Társadalompolitikai útmutató (esélyegyenlőség, kulturális identitás, e-állampolgárság stb.);

• Menedzsment útmutató (stratégiai tervezés, üzleti modellek, teljesítmény-értékelés stb.);

• Technikai útmutató (digitalizáció, multimédia, interaktivitás, többnyelvűség stb.).

Hazai vonatkozások - http://www.ki.oszk.hu/calimera/index.html

MINERVA, MINERVAPlus

Az Eu tagállamok kulturális minisztériumai közötti együttműködésen alapul.

Célja, hogy elősegítse a közös gondolkodás és módszerek létrejöttét az európai kulturális értékek digitalizálásában. Az európai kulturális örökség egyedülálló értékének megőrzése, és annak a stratégiai szerepnek a felismerése, amelyet betölthet a növekvő európai digitális “tartalomiparban”.

A MinervaPlus célja: kulturális és tudományos tartalmak digitalizálásának összehangolása, közösen elfogadott európai platform a digitalizálásra, a metaadatokra és a hosszú távú megőrzésre ajánlások formájában.

A konzorciumi keretek közt működő MINERVA Projekt speciális célokra alakult munkacsoportok összessége. Minden munkacsoport számos közreműködőből áll, akik a projekt meghatározott célfeladatain közösen dolgoznak. A különböző munkacsoportok feladatairól a http://www.minervaeurope.org honlapon található információ. Ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy az együttműködés keretein belül, párhuzamosan tanulmányozzák a digitalizálás legfontosabb területeit.

A projektben az alábbi munkacsoportok működnek:

· Teljesítményértékelési munkacsoport

· Jó példákat és szakértői központokat összegyűjtő munkacsoport

· A szolgáltatások átjárhatóságáért felelős munkacsoport

· Katalogizálás, a digitalizált tartalom feltárása, többnyelvűség kérdéseivel foglalkozó munkacsoport

· A felhasználók igényeinek meghatározását, tartalmi és minőségi keretrendszer kidolgozását és a közös hozzáférési pontokat biztosító munkacsoport

Minden munkacsoport a projekttervben meghatározott munkaterv-csomagok megvalósításáért felel. A munkacsoportok feladatai közé tartoznak: értekezletek összehívása, nyilvános műhelyek tartása, kiadványok megjelentetése (mint például ez a könyv), nemzetközi koordináció és együttműködés.

A MINERVA Projekt az Uniós tagállamok képviselőiből áll, melyek a következő céloknak kötelezték el magukat:

· a kulturális tartalom digitalizálási terveinek és stratégiáinak összehangolása

· a nemzeti programok és stratégiák európai szintű dimenziójának biztosítása

· a digitalizálási folyamat sikeres gyakorlatának meghatározása, egymás közötti átadása és megismertetése az Unióban

· a kulturális és tudományos értékek nemzeti és nemzetközi nyilvántartásának fejlesztése és támogatása

A MINERVA mozaikszó, a “Ministerial Network for Valorising Activities in Digitisation” névből, amely magyarul a következőképpen értelmezhető: nemzetközi miniszteriális együttműködés, melynek célja, hogy a digitalizálás jelentőségét hangsúlyozva összefogja és koordinálja a különböző országok digitalizálási projektjeit. Tagjai a nemzeti kormányok vagy egyéb érintett állami intézmények képviselői, de az egyes országok kulturális életének szereplői, a nemzeti levéltárak, könyvtárak és múzeumok is fontos szerephez jutnak. A MINERVA célja a nemzeti digitalizálási programok összehangolása, mert felfogása szerint, az alapelveknek a nemzeti digitalizálási gyakorlatokhoz kell kapcsolódniuk.

A MINERVA Projekt munkaterve az alábbi tevékenységeket tartalmazza:

· munkacsoportok szervezése annak érdekében, hogy a kulturális és tudományos tartalom digitalizálásának fejlesztése megfelelő politikai és műszaki keretek között működhessen; az együttesen végzett munka alapját jelentő közös platform meghatározása

· a Lundi Alapelvek elfogadtatása és alkalmazása az Európai Uniós tagállamokban és más európai országokban, az “eEuropa” kezdeményezés kiterjesztése érdekében

· nemzetközi fórum létrehozása és az elektronikus publikáció lehetőségének megteremtése, támogatva ezzel a tudományos kutatásban való együttműködést

· az egyes nemzetek digitalizálási terveinek közzététele, népszerűsítése és az információcsere megvalósítása

· a felhasználók igényeinek megismerése, képzési tervek meghatározása és javaslatok megfogalmazása

· előkészítési műveletek elérhetővé tétele; módszerek, eljárások és megközelítések, az értékelésénél használt mechanizmusok meghatározása; a tevékenységek harmonizációját szolgáló irányelvek kiválasztása; a tagállamok közötti közös megegyezés elérése

· teljesítményértékelési keretrendszer létrehozása, amely összehasonlíthatóvá teszi, és minőségileg fejleszti a nemzeti digitalizálási programokat, elősegítve a legjobb gyakorlatok elterjedését Európában

· félévenkénti plenáris ülés szervezése, tematikus workshopok tartása, ahol lehetőség nyílik a különböző munkacsoportok által végzett munka megismerésére és megvitatására

· olyan fórumok szervezése, ahol lehetőség van az Európai Uniós tagállamok és más nemzetek projektjeinek megismerésére, projektcsoportok kialakítására

· a nemzeti szintű képzési formák elősegítése, terjesztése, új képességek megszerzése; a létező erőforrásokhoz való hozzáférés biztosítása

· a küszöbön álló feladatok, tevékenységek terveinek kidolgozása, a tagállamok segítése célkitűzéseik konkretizálásában; tapasztalatcsere, prioritások meghatározása és munkaprogramok segítségével

A kormányzati szervek közvetlen részvétele nagyban hozzájárul ahhoz, hogy létrejöjjön a digitalizálás különböző folyamataiban érdekelt kutatóközpontok, kulturális szervezetek és társaságok széles hálózata, amely segíti összehangolni tevékenységüket a közös stratégiai célok elérése érdekében.

A program eredményei:

• Kézikönyv a minőségi elvekről

• Sikeres digitalizálás lépésről lépésre (dokumentum)

2004-től az OSZK is részt vesz a programban! - http://mek.oszk.hu/minerva/

AZ EU DIGICULT PROGRAMJA

A programm legfőbb célkitűzései:

Digitális könyvtárak támogatása;

Múzeumok, könyvtárak, levéltárak kulturális kincseihez való felhasználóbarát hozzáférés biztosítása;

A múlt újszerű bemutatására irányuló technikák kidolgozása;

Helyi, regionális kulturális örökség dokumentálása.

EGYÉB UNIÓS PROGRAMOK

eContent - www.cordis.lu/econtent

eTEN – MICHAEL - www.michael-culture.org

Képzési programok - http://www.europa.eu.int/comm/dgs/education_culture/index_en.htm