A modern könyvtári szolgáltatások egyik elengedhetetlen tartozéka a megfelelő épület. A fizikai környezetnek fontos szerep jut a vevők eligazításában, egy jól megtervezett helyiség segíti az olvasót, hogy mikor merre kell mennie, és mit kell tennie ahhoz, hogy hozzájusson a szolgáltatáshoz. Minden új épületnél felvetődik a kérdés, hogyan alkothat harmonikus egységet a régi építményekkel.
Kiindulópont: a könyvtár elhelyezkedése: hol található, könnyen megközelíthető-e gyalog, kocsival, tömegközlekedési eszközzel és a fogyatékkal élők számára. Van-e parkolási lehetőség akár a könyvtár mellett közvetlenül vagy legalábbis a közelben. Lényeges a könyvtár épülete: mennyire új, fantáziadús, trendi, korszerű, hívogató a felhasználóknak. Természetesen a régi könyvtári épületeket is felhasználóközpontúvá lehet alakítani, ha nincs mód új épület felépítésére. Ha több emeletes, van-e mód lift, illetve rámpa használatára. Célszerű olyan könyvtári épület megtervezése, ami valamilyen módon kötődik az adott város kulturális örökségéhez vagy a legjellemzőbb mezőgazdasági, illetve ipari tevékenységhez. Minden városban élnek neves művészek, őket is érdemes bevonni a tervezési feladatokba. Egy új, modern épület sokkal vonzóbbá teheti a könyvtárat és szolgáltatásait a felhasználók számára. Jelentős mértékben nő a látogatók száma, ha a könyvtárak megfelelő helyszínt tudnak biztosítani a használóiknak. A könyvtár tervezett épületében könyvbemutatók, kiállítások illetve előadások is helyet kaphatnak. Kulturális és művészeti találkozóhellyé kell alakítani a belső tereket, a mai könyvtárak már multifunkcionális intézmények. A XXI. század könyvtárépületei egészen rendhagyó formákat követnek, az új építészeti megoldásokat azonban sok helyütt nagy felzúdulással fogadják.
Néhány különleges példa az egyedi könyvtárépületek modelljeiről:
A legközelebbi példa erre Prága, ahol a pályázatot a cseh Jan Kaplicky tervezőirodája, a Future Systems nyerte el. A prágaiak csak polipnak, vagy lyukas pudingnak hívják e különleges építményt. A polip
A stockholmi könyvtár német tervezője Heike Hanada tervét szintén nem fogadták kitörő lelkesedéssel. A könyvtár épületét a Delphinium névre keresztelte. Az épület két részből áll: közvetlenül a régi könyvtár mögött egy alacsony, pódiumszerű bővítés helyezkedik el, tetején kör alakú kerttel. A telek másik felén nagyobb, üveggel borított, tízszintes épület áll. A bővítések földszintjén nyitott közösségi tér kap helyet, ahova az utcáról bárki betérhet, elolvasni a napilapokat vagy meginni egy kávét. A beépítés váltakozó magassága, és a tetőkert elrejti a komplexum valódi nagyságát, és nem tolakszik bele a megszokott városképbe sem.
Az iraki Zaha Hadid Pritzker-díjas építésznő két projektje, amelyek közül a Bejrúti Amerikai Egyetem és a Sevillai Egyetemi és Közkönyvtár egyszerre épülhet, érdekes, kirívó, futurista vonalvezetést alkalmaz; nélkülözi a harmóniát.
Az anyag újrahasznosításának egy extrém példája a mexikói Gudalajara város új könyvtárának modellje: a LOT-EK építészcsapat használaton kívüli repülőgépek törzséből építené fel a könyvtár-komplexumot.
Körülbelül kétszáz repülőből lehetne felépíteni a könyvtár épületét, ahol a csőszerkezet belsejében kapnának helyet mind a könyveket tároló helyiségek, mind a kiszolgálóegységek. Az olvasótermeket és az előadótermet belső átriumokban helyeznék el az elképzelés szerint, míg az "épület" oldalán lévő LCD kijelzőkön pedig folyamatosan nyomon lehet követni az intézmény programjait, közleményeit.
Egy hazai példa a különleges megoldásokra: az Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekt keretében épül Pécsen a Regionális Könyvtár és Tudásközpont, amely a városi, a megyei és az egyetemi könyvtárak integrálásával működne a felépítés után.
A témával kapcsolatos blog címe: http://konyvtarmarketing.blogspot.com/
