A cikksorozat első része / második része
Sajnos nem elegendő az újabb és újabb feladatok ellátására és az ezekhez kapcsolódó tudás megszerzésére, amelyek szükséglete pedig újra és újra megjelenik a munkában és az élet más területein. A funkcionális analfabéták nem képesek felmérni és megoldani problémáikat olyan szinten, mint azok, akik a megfelelő szintű képességek birtokában vannak. Így a funkcionális analfabéták képtelenek megvalósítani egyes célokat, mert ezeket nem képesek mozgósítani, fejleszteni, adott lehetőségeiket nem tudják kihasználni.
A funkcionális analfabetizmus „felfedezése” az 1970-es évekre esik, de ekkor még olyan műveltségi állapot leírásaként szerepel, amelyre a művelődés, a tanulás alapképességeinek mozgósítási képtelensége a jellemző. Ebben az összefüggésben találtak rá az írni-olvasni tudás működési elégtelenségére. A jelenséget először a fejlett ipari országokban észlelték, de elég gyorsan ráismertek Európa és Észak-Amerika valamennyi nemzeti olvasási kultúrájában.
Magyarországon az 1990-es években éleződött ki a probléma. A rendkívül gyors társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális változások sok társadalmi csoportban devalválták a korábban szerzett szakmai és kulturális tudást és értékeket, és az alapképességek hiánya lehetetlenné tette az új helyzethez való alkalmazkodást. A változások természetesen az aluliskolázottakat érintették először.
A 2000-ben publikált Literacy-kutatás adatai alapján a felnőtt magyar lakosság 80 százaléka az olvasási feladatokban rosszul vagy gyengén teljesítők közé tartozik. Az 1986 óta végzett monitorvizsgálatok eredményei alapján nem lehetünk nagyon elégedettek a felnövekvő generációk olvasási teljesítményével sem, hiszen az eredmények azt mutatják, hogy a fiatalok körében folyamatosan újratermelődik az olvasással kapcsolatos negatív viszony, és ezt nem lehet egyedül csak az elektronikus eszközök megjelenésére visszavezetni. Minden negyedik-ötödik magyar fiatal funkcionális analfabéta – derült ki a nemzetközi felmérésekből. Az arány a felnőttek körében sem jobb. A hatékony olvasási stratégiák megtalálásához az iskolában ma tanultak mellett újakat is el kell sajátítani.
A PISA-felmérésekben jeleskedő finn iskolákban az ismeretszerzésre is felkészítik a gyerekeket. Reklámot, újságcikket, fotókat, grafikont is olvastatnak velük – mondja Steklács János. Az is megszívlelendő, hogy míg a magyar iskolában negyedik osztály végére befejeződik az olvasástanítás, a finneknél ugyanerre hat év áll rendelkezésre (és később is előfordul, hogy gyakoroltatják a diákokkal az olvasást, ha arra van szükség ). Ezzel szemben idehaza a szépirodalom-központú olvasástanításnak, a hagyományos szövegek, népmesék, mesék és elbeszélések olvastatásának van erős lobbija. Pedig a szakember szerint az olvasás módjának alkalmazkodnia kell a befogadó céljához és a szöveg típusához is.
Olvasási stratégiák (Steklács János szerint):
- A szöveg áttekintése (preview)
A szöveg, könyv, táblázatok áttekintése, átlapozása; tájékozódás annak megjelenéséről, hosszúságáról, várható olvasási nehézségek típusáról, képekről, szerkesztettségről. - A szöveg átfutása (skimming)
Rézsút olvasás, azaz áthúzzuk a szemünket a szövegen. Néhány kulcsinformáció kiemelése, melyekre támaszkodhatunk, ha sor kerül az olvasásra. - Kereső olvasás, pásztázás (scanning)
Egy-egy számunkra fontos információt kutatva futjuk át a szöveget. A szöveg rendezőelve alapján (pl. újságoldal, menetrend, időjárás-előrejelzés, vagy egy hosszú tanulmány) a fontos adatok vagy tételmondatok helyének azonosítása. - Beleolvasás
A szövegre vonatkozó elvárásaink alapján, véletlenszerűen kiválasztott hosszabb-rövidebb részlet elolvasása (pl. könyvesboltban, vásárlási döntés előtt). - Részletes olvasás
A klasszikus leggyakoribb mód. Minden mondatot szóról szóra elolvasunk a szöveg elejétől a végéig. Információkeresésre feleslegesen időigényes.
A kutatók szerint a magyar népességben legalább százezerre tehető a teljesen írástudatlanok száma, s ennek többszöröse a különféle szempontok alapján funkcionális analfabétának mondható felnőtt. Akadnak, akik idősebb korban szereznék meg az alapvető ismereteket, de egyre kevesebb a működő felnőttek iskolája. Így nem csoda, ha az analfabétizmus újratermelődik.
További információ:
- Csoma Gyula - Lada László: Az olvasás éve és a funkcionális analfabetizmus
- Új Pedagógiai Szemle
- HUNRA cikk: Újretermelődik az analfabétizmus
- HUNRA cikk: Máshogy is kell tanulni a jó olvasást
- HUNRA cikk: A mai módon tíz év alatt sem tanulnak meg olvasni a gyerekek
- Steklács János blogja
- Funkcionális analfabetizmus a hipotézisek, tények és számok tükrében / Steklács János. Akadémiai, Bp. 2005.
- Betűvetés – Az ügyfélkapcsolatok és az íráskészség / Mikulás Gábor. In: Figyelő 47 (2003. okt. 16.) 42 p.
- Az elemitől az élethosszig. / Bak Árpád. In: Piac&Profit, 2003. (7. évf.), 5. sz., 6-7. p.
- Tipográfiai analfabétizmus/ Hargitai Henrik. In: Iskolakultúra, 2005. (15. évf.), 9. sz., 131-134. p.
