A szóbeliség korában a szöveg a lehető legszorosabban kapcsolatban volt kimondásának teréhez és idejéhez. A közvetítés mindig újraszerzés is volt, a közvetítő ill. közvetítők sorának szellemi terméke. A kéziratos korban a szöveg kevésbé volt újraalkotható, a szerzőé volt, melyet a mediátorok vagy híven vagy hibásan másoltak újra. Ekkor jön létre a textológia tudománya, melynek célja a hibák kijavítása.A nyomtatás felfedezése lehetővé tette, hogy egy adott lenyomat (egyetlen másolat) több száz, ezer vagy millió példányban jelenjék meg. Mai korunkban a digitalizálás megjelenésével sokkal több lehetőség nyílik meg előttünk a dokumentumok megőrzésének és terjesztésének érdekében.
Első lépésben meg kell különböztetnünk a nem-digitális (alapvetően: nyomtatott) médiumok átírásával keletkező ("digitalizált") dokumentumokat, ill. az eleve digitális formában születőket. Az első esetben a digitális könyvtárbeli archiválás szükségszerűen átírást is jelent, a másodikban azonban ez korántsem magától értetődő. Hiszen egy objektum legtökéletesebb megőrzése, magának az eredetinek a változatlan formában való megőrzése. A digitális dokumentumok archiválásakor tehát egymástól nélkülözhetetlennek és szétválaszthatatlannak látszik az információ, illetve az információt fizikailag hordozó eszköz megőrzése és tárolása. Nincs ez másként a hagyományos médiumok, a könyv, a film, a hanglemez esetében sem, ezek éppúgy fizikai természetűek, mint a cd-rom vagy a merevlemez. A különbség csak annyi, hogy a számítógépen készített dokumentumok esetében igénybe vett technikai eszköz jóval bonyolultabb és hamarább elavuló. Ahogy a hanglemezre felvett zenét csak a megfelelő lejátszó segítségével tudjuk élvezhetővé tenni, a digitális dokumentumhoz is hozzátartozik az a program, amely képes a szöveget, képet, hangot, mozgóképet kezelni és megjeleníteni. Digitalizált és digitális között helyezhetnénk el az ún. kiadói file-okat: olyan elektronikusan kódolt dokumentumok, melyek létrehozásában azonban a majdani nyomtatott változat játszik meghatározó szerepet.
Könyvdigitalizáláskor azoknak az eszközöknek, módszereknek, eljárásoknak az összességéről beszélünk, amelyeknek a segítségével az analóg eljárással nyomtatott dokumentumról a számítógép által kezelhető, digitális jelek sorozatát hozzuk létre. A digitalizálás során az analóg jeleket valamilyen digitalizáló eszközzel alakítják át a számítógép által olvasható jelekké.
