krono.inaplo.hu

Tags: adatbázis | könyvtárügy | oai | tudomány

Az Open Archives Initiative egy kezdeményezés, olyan digitális archívum kialakítására törekszik, amely tartalmazza a digitális tartalmakat. Lehetővé teszi az emberek számára az értékhordozó nyilvános, digitális adatok közötti egyszerű és gyors keresést.

OAI (Open Access Initiative) avagy Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés

Fogalom meghatározása: Az OAI kezdeményezés együttműködési szabványok kidolgozására és szolgáltatására irányul, amely szabványok az elektronikusan tárolt tartalmak hatékony terjesztését segítik elő.

Törekvés háttere:

A tudományos kiadás óriási profitot termelõ üzletté vált a kiadók számára, ugyanakkor a kutatás döntõ hányadának finanszírozása közpénzekbõl történik! A kiadó kisajátítja ezt a közpénzből elért kutatási eredményt, mikor kiadja egy folyóiratban, majd újra megveteti azt egy közintézménnyel, könyvtárral.

A folyóiratok egyre drágulnak, a hozzáadott érték (folyóirat presztízse emeli a kutatás presztízsét is) viszont ezt nem indokolja. A drágulás miatt egyre kevesebb folyóiratot tudnak beszerezni ezen intézmények, a publikációk jó része ismeretlen marad az emberek számára.

Ezt a válságot nem oldotta az elektronikus publikálás sem, a kiadók ugyanis érdekeik védelme ürügyén a folyóiratok online elérhetősége elé jogi és licencakadályt gördítettek.

A problémák megoldása miatt kell a tudományos publikálásnak túllépnie a nyomtatott publikálás egyszerű leképezésén, és a digitális világban egy globálisan átjárható hálózat új paradigmáját kell kidolgoznia.

A tudományos eredményekhez való nyílt hozzáférés mozgalommá szervezõje és ma is egyik koordinálója a Nyílt Archívum Kezdeményezés (Open Archives Initiative) lett.

Kialakulása:

· Gyökerei: E-print adattárak: E-print dokumentumnak azokat az egyetemi, vagy általában a tudományos kutatás során keletkező elektronikus formában létrejött vagy ilyen formában tárolt dokumentumokat tekintjük, amelyek még kiadás előtti állapotban vannak és a szerző maga hozta létre és tárolta őket. Pl: NCSTRL

· Egységesítési törekvések: protokollok kialakítása. pl.: Dienst ; Guilford protokollok Cél: az egyes adattárakat, , amelyek tartalma nyilvánvalóan hatalmas szellemi értéket képvisel, egységes módon, akár egy kereső felületen is le lehessen kérdezni.

· Santa Fee meeting: 1999 júliusában hívták össze, eredményeképpen született meg az OAI-PMH protokoll 1.0. Kicsit később a javított 1.1-es, majd az átdolgozott, stabil és széleskörű használatra alkalmas 2.0.

Mi az az OAI-PMH?

Open Archives Initiative Protocol for Metadata Harvesting (Nyitott archívumokra vonatkozó kezdeményezés -- Protokoll a metaadatok begyűjtésére.)

A rendszer lényege:

Két részből áll:

A szolgáltatási pontok rendszeresen begyűjtik az adatszolgáltatók által hozzáférhetővé tett metaadatokat, és csak azokat. Ezeket saját központi adatbázisukban tárolják. A tényleges keresés ezen a központi adatbázison zajlik, emiatt igen gyors, másrészt a tényleges dokumentumok, a digitális tartalmak a helyi adatszolgáltató szervereken maradnak. Amikor a felhasználó megtalál a keresés eredményeképpen egy leíró rekordot (metaadat) és az e mögött lévő tényleges dokumentumot kéri, akkor egyszerű URL linkként átlép a dokumentumot valójában tároló helyi szerverre, az adatszolgáltató gépre.

Az intézmény azzal már szinte „megtette kötelességét”, hogy kidolgozza a tárolás kritériumait, meghatározza a felküldésre engedélyezettek körét (pl. egy egyetem oktatói kara), karbantartja a dokumentumtárat, és a rekordokat minimális metaadatsorral ellátja.

Intézmény az adatszolgáltató (data provider), az adatszórás már a szolgáltatásellátó (service provider), pl. egy keresõmotor dolga, amely a visszakeresést, adatszórást a metaadatok segítségével elvégzi. Amit uygebár az OAI-PMH biztosít. A szabványos, a Dublin Core-ral kompatibilis, legalábbis annak minimális készletét tartalmazó metaadatsor teszi lehetõvé a „harvesting” kifejezést magyarul talán jól szemléltetõ tevékenységet, a globális hálózati tudományos adatbetakarítást

(Megjegyzés:

Közös katalógusok lehetséges modelljei

1. Virtuális közös katalógus, vagy Z39.50 modell: több könyvtári adatbázis Z39.50 szerverét párhuzamosan kérdezi le a Z39.50 kliens.
2. Egyesített közös katalógus, vagy MOKKA modell: az egyesített (összetöltött rekordokat tartalmazó) adatbázist közvetlenül kérdezi le a rendszer WebOPAC-ja.
3. Begyűjtéses közös katalógus, vagy OAI modell: több szolgáltatási pont (Service provider) kérdez le egyszerre több metaadat-szolgáltatót (Data provider).)

Miért jó?

Az OAI nem a MARC hanem a Dublin Core (DC) szerinti rekordokat támogatja, s ekkor érdemes a DC szerkezetet megvalósítani. (Dublin Core:egyszerű és szabványosított készletet biztosít a dolgok online leírására, oly módon, hogy a leegyszerűsítse keresésüket.)

Előnye, hogy míg MARC formátumot kizárólag a könyvtárak használják, addig a DC úgy lett kialakítva, hogy bármely intézmény vagy magánszemély könyen használhassa az általa létrehozott digitális tartalmak leírására.

Így az adatszolgáltatók körébe a hagyományos könyvtárakon túl be lehet vonni a múzeumokat, levéltárakat, e-print archívumokat, digitális könyvtárakat, hang- és képarchívumokat, kereskedelmi adatbázisokat, vagy akár kormányzati információs forrásokat is. Ezáltal a lekérdezések integrációjának egészen magas szintje is kiépíthető közgyűjtemények és egyéb adatszolgáltatók széles körének bevonásával.

BOAI-alapelvek

A Nyílt Archívum Kezdeményezés meggyökereztetéséért való küzdelem újabb mérföldköve volt a Budapesti Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés (Budapest Open Access Initiative = BOAI), amely ténylegesen egy 2001 decemberében tartott budapesti ülésszakon megfogalmazott, 2002. február 14-én közzétett manifesztum.

Boai szerint: régi hagyomány (azaz tudományos eredmények korlátozások nélküli, szabad terjesztése) és az új technológia (internet- kutatási eredemények hatásának megsokszorozódási lehetõsége) ötvözése jó lehetőség arra, hogy a kutatásban fennálló szűk keresztmetszeteket felszámolják.

Ennek érdekében két stratégiát ajánl:

· Saját archiválás: előfeltétele az intézményi archívum, a kutatók ide helyezik el kutatási eredményeiket. (Kutatási, oktatási anyagok tárolása és megőrzése.)

· Alternatív folyóiratok: Ezek az orgánumok ingyenes, nyílt hozzáférést biztosítanak, eltekintenek a szerzõi jog átruházásától. (Problémák: minőségi ellenőrzés: megoldható azzal, ha a kutatók díjazás nélküli szerzőként, lektorként, szakértőként, bírálóként támogatják a folyóiratot. Kiadás anyagi vonzata: állami, kormány-, egyetemi, pályázati forrásokból lehetne megoldható-input finanszírozás)

Új törekvés ezen kívül, hogy a kiadóktól visszaszerezzék a szerzők cikkeikhez való jogát. Ma már elérték azt, hogy késleltetve megjelentethessék elektronikusan is a kutatás közzétételét, a kiadók engedékenységéhez hozzájárult, hogy a tudományos cikkek olvasása, s talán értéke is egy év után meredeken zuhan.

Az alábbiakban megemlítenék egy-két hazánkban kevésbé ismert, és a hazai szakirodalomban eddig kevésbé szerepelt hálózati helyeket, amelyek egyben a nyílt hozzáférés modelljeit is bemutatják.

BioMed Central

A 2000-ben alapított BioMed Central az e-folyóiratok egyik legismertebb, független kereskedelmi kiadója. Szakértõ bírálat (peer review) alapján mûködõ nyílt hozzáférésû rendszer –az inputnál történik a finanszírozás. A cikkek html és pdf formában azonnal letölthetõk. Fontos, hogy a szerzõi jog a szerzõnél marad, nem kerül át a kiadóhoz. Archivált, kereshetõ bármely cikk a CrossRefben, sõt ezek a Biosis adatbázisban is indexelve vannak. Ma 92 nagy egyetem a tagja.

DARE

A SURF-alapítvány égisze alatt futó DARE-projekt elnevezése a Digital Academic REpositories mozaikszót rejti. A projekt részben érinti a digitális megõrzés (preservation) világszerte megoldatlan kérdését is. Ajánlásában megfogalmazza, hogy többféle intézmény repozitóriuma esetén a megõrzés nem történhet az egyes intézményeknél, hanem ennek könyvtári szervereken kell helyet biztosítani.

DOAJ

Svédországi Lund Egyetem Könyvtára nyílt hozzáférésû folyóirat címtára a Directory of Open Access Journals honlap. A DOAJ célja a nyílt hozzáférésû periodikák vizibilitásának ösztönzése, terjesztése, reklámozása a hagyományos folyóiratokkal szemben.

E-LIS

A könyvtár- és információtudomány (Library and Information Science) nyílt archívuma, 2003 januárja óta mûködik, az RCLIS (Research in Computing, Library and Information Science) és a DoIS (Documents in Information Science) gyûjteményekbõl nõtt ki. Valódi nemzetközi projekt, a spanyol kulturális minisztérium gondozza, az olasz CILEA szerverén fut, és az angliai Eprints szoftverjét használja. A könyvtáros közösség számára felállított szerver teljes szövegû szakanyagok keresésére, letöltésére, feltöltésére szabadon elérhetõ. Bár a párbeszédnyelve angol, bármely nyelven föl lehet küldeni anyagot, ajánlott azonban egy angol kivonatot csatolni idegen nyelvû dokumentum esetén. A feltöltéshez regisztrálás szükséges. Szerzõi jogi ûrlap és felküldési útmutató mellett alerting szolgálat is rendelkezésre áll. Felküldhetõ korlátozott elérésû anyag is, sõt csupán metaadatok bejegyzése is elég, ha a teljes szövegû dokumentum elérési útvonalát, URL-jét megadjuk a megfelelõ mezõben. Antonella De Robbio, az E-LIS menedzsere szívesen fogad szakcikkeket új dokumentumtárába a világ minden részébõl.43

Eprints

Az önarchiválásra szolgáló Eprints elnevezésû szoftver Hernád István koncepcióján alapszik, a Southampton University Electronics and Computer Science tanszékén Christopher Gutteridge fejlesztette ki: 2002 októberében adták közre a 2.2-es verziót. A szabad szoftverek egyik alaplicence, a GNU General Public License érvényes az Eprints implementálása esetén, amely szerint a szoftver szabadon használható és továbbfejleszthetõ, de továbbfejlesztett, értéknövelt formában is szabad szoftverként köztulajdonban kell tartani. Az Eprints szerver az adatszolgáltató példája, a különbözõ típusú tudományos információs anyagok elektronikus formában való elhelyezésére és tárolására.

Open Archives Forum

Az EU 5. keretprogram projektje; a Bath Egyetemen mûködõ UKOLN koordinálja a berlini Humboldt Egyetem és az olasz Istituto di Scienza e Tecnologie együttmûködésével. A projekt célja a nyílt archívum módszer tudatosítása, terjesztése, és az implementálási tapasztalatok közvetítése elsõsorban európai kontextusban. Évente két nagy workshopot rendeznek

SHERPA

Mind a SHERPA, mind az ePrints UK a FAIR elnevezésû brit országos program része. A Nottingham Egyetem vezetésével néhány nagy egyetem és a British Library közös projektje a Securing a Hybrid Environment for Research Preservation and Access kezdeményezése, amely példa az OAI adatszolgáltatói szerepre. A projekt külön figyelmet fordít a megõrzési funkcióra. Ehhez egy hasonló nevû, de kissé eltérõ tartalmú metódusra támaszkodik, a hosszú távú tartalommegõrzést az OAIS alapján szándékoznak megoldani.

Hazai megvalósítások:

HEKTÁR: MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztálya dolgozik rajta. Társrésztvevője a MEK. A projekt célja az Open Archives Initiative (OAI) által készített ajánlásokra alapozva összekapcsolni a magyarországi digitális könyvtárakat, illetve ezek tartalmát a nemzetközi OAI hálózatban láthatóvá tenni.

Nemzeti Digitális Adattár

Nemzeti Digitális Adattár (NDA) program a tudásalapú társadalom, a digitális kor új archívuma, mely nemzeti kultúránk értékeit teszi elérhetővé digitális formában az érdeklődők számára úgy, hogy kihasználva a hálózati médium újszerű vonásait a szolgáltatási szinten, hozzáadott értéket teremt. Az NDA hálózaton keresztül elérhető, interaktív és multimédia képességekkel rendelkező, digitális dokumentumokra épülő, szabványos metainformációs rendszer használatán alapuló, osztott adatkezelés elvén működő információs rendszer. Az NDA felületén elérhetők például az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Távirati Iroda Rt., a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a Magyar Rádió Rt., a budapesti Holokauszt Emlékközpont, a Neumann-ház és a Budapest Music Center digitalizált adatai. - Az NDA elsődleges célja: a magyar nyelvű kultúra iránt érdeklődő közönség igényeit kiszolgálni, felügyelni, és biztosítani, hogy a magyar dokumentumok tartalmi és formai jellemzőit leíró információk angol nyelven is elérhetőek legyenek.
Az NDA olyan kezdeményezés, önszerveződő mozgalom, amely összeköti mindazokat a szereplőket, akik arra törekszenek, hogy a nemzeti kultúránk szempontjából fontos értékeink a digitális világon belül minél teljesebb mértékben és minél integráltabb módon, minél több ember számára, minél könnyebben elérhetővé váljanak. Az NDA folyamat, melynek nem lehet vége mindaddig, amíg a nemzeti kultúra digitális reprezentációját fenn akarjuk tartani.

NAVA

Nemzeti Audovizuális Archívum. A magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány archívum, amely az országos földfelszíni terjesztésű televíziók és rádiók magyar gyártású vagy magyar vonatkozású műsorait gyűjti, tárolja és feldolgozza. Ez nem teljesen nyílt, ezért nem is tartozik szervesen ide.

NAVA katalógusa az interneten bárki számára szabadon hozzáférhető, azonban az archivált műsorok megtekintésére csak a NAVA zárt hálózatát alkotó úgynevezett NAVA-pontokban van lehetőség. A NAVA-pont létesítése regisztrációhoz kötött. NAVA-pontokká válhatnak nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint kép- és hangarchívumok.

Források:

http://aromo.aszi.sztaki.hu/~tothk/Hunteka/ElosztKonyvtRendsz.html (2006. 11. 19. 7:17)

http://aromo.aszi.sztaki.hu/~tothk/Hunteka/ElosztottKonyvtRendszerek.ppt (2006. 12. 4. 11:06)

http://en.wikipedia.org/wiki/Open_Archives_Initiative (2006. 12. 4. 11:25)

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=2093&issue_id=66 (2006. 12 4. 11:32)

http://www.c-enter.hu/center/0121702.html A Nemzeti Digitális Adattár bemutatkozása 2004. június 08. 16:29 (2006. 11. 4. 16:43)

http://www.origo.hu/techbazis/internet/20040603elindult.html