A könyvtárakba különböző speciális igényekkel érkeznek az olvasók. A testi, mozgásszervi korlátozottsággal élők problémája sem megoldott, de fokozatos lépéseket tettek annak irányába, hogy számukra is minél könnyebben elérhetőek legyenek a könyvtári szolgáltatások. Az értelmi fogyatékos<ok könyvtári ellátásáról azonban jóval kevesebb szó esik. Ennek oka lehet az, hogy az ő problémájukat sokkal nehezebb definiálni, meghatározott keretben tárgyalni.
Magyarországi gyakorlat az értelmi fogyatékosok könyvtári ellátására, kezdeményezések:
Hazánkban jelenleg nincs kidolgozott rendszer az értelmi fogyatékosok könyvtári ellátására. Bár az évtized elején több lelkes próbálkozás indult a helyzet javítására, rendszerezésére, igazán áttörő újításról azóta sem tudunk.
Ezek közé a kezdeményezések közé tartozik a 2005-ben, Sárospatakon megtartott konferencia Sárospatakon megtartott konferencia „Esélyegyenlőség a gyermekkönyvtárakban” címmel. A konferencián elhangzott, hogy az értelmi fogyatékos gyermekek pedagógusai, gondozói, szülei mind gyakrabban igénylik azt, hogy ellátogathassanak a könyvtárba, s ott számukra tartalmas, nekik megfelelő programot biztosítsanak. A gyerekkönyvtárosok igazi kihívásnak érzik ezeket a feladatokat, és bár még nincs "kitaposott" útjuk ebben a témában (mint az egészséges, "átlaggyerekek" foglalkoztatásához), de azt tudják, hogy a könyv és az olvasmányélmény, valamint a könyvtári környezet nyújtotta lehetőségek és a könyvtáros személyes hatása mind befolyással lehet a sérült gyermek személyiségére is. A könyvtárosok nyitottak, próbálnak szeretetteli és biztonságos környezetet biztosítani ezen gyerekeknek részére. Igyekeznek keresni a kapcsolódási pontokat, közös programokat szervezni, hogy a többi könyvtárhasználó is elfogadja őket.
Itt is, mint a legtöbb fogyatékosok segítéséről, az esélyegyenlőségről szóló előadásban, fórumon – hamar átterelődik a szó a vakok, siketek, mozgássérültek problémáinak megoldására, mivel ezek konkrétan definiálhatóak, s így esetenként sokkal könnyebben úgymond kipipálható, hogy megoldották-e a problémát. Ezzel szemben az értelmi fogyatékos olvasók igényeinek ellátása jóval összetettebb probléma.
Egy jó példa a magyarországi könyvtárak közül az értelmi fogyatékos gyerekekkel való speciális törődésre a Szegedi Somogyi könyvtár, ahol kisegítő iskola csoportjaival évek óta tartanak iskolai tananyaghoz (Toldi, János vitéz, jeles ünnepeink stb.) kapcsolódó foglalkozásokat. A gyerekek emellett megismerik a könyvtárhasználat szabályait, aminek következtében mindig van néhány önállóan, elsősorban vakációs programjaikra visszajáró gyerek is közülük.
A gyermekkönyvtárban foglalkoznak a szegedi Pető Intézet testi vagy testi–szellemi fogyatékos csoportjaival is. Ezen csoportok életkori és értelmi szintje igen vegyes: az óvodás korútól a majdnem felnőttekig, a teljes értelmi képességűektől az erősen szellemi fogyatékosokig terjed. Elsősorban érzelmi indíttatású mesés, zenés, valamint manuális foglalkozásokat tartanak nekik. A Kálvária téri fiókkönyvtáruk tartalmas kapcsolatot épített ki a közvetlen közelében lévő Fogyatékosok Nappali Intézményével. Ennek gondozottjai kéthetenként átjárnak a könyvtárba kézműves foglalkozásokra.
Az értelmi fogyatékosok speciális szükségletei a könyvtári ellátásban
Nem lehet egyetlen általános jellemzőt megadni a szellemi fogyatékosokra, még az azonos rendellenességtől szenvedőkre sem. Mind különbözőek, különböző igényekkel, ahogyan az ép társaik, ők viszont kevésbé tudnak alkalmazkodni.
Gyakori problémák, szükségletek:
- Nehezebb felfogás, értelmező-képességből adódó problémák:
o Nem tudja, hogy pontosan mit keres
o Nem találja meg azt amit keres
o Nem érti meg, nem tudja értelmezni azt amit megtalált
Ebben az esetben, akár attól a pillanattól kezdve, hogy belép a könyvtárba (vagy korábban) teljes odafigyelésre, asszisztenciára van szüksége.
A segítőnek tudnia kell, hogyan vegye fel a kapcsolatot az olvasóval, hogy értsen vele szót ( nem beszél idegenekkel, nehezen oldódik fel, nem tudja jól kifejezni magát stb.) nagyon sok türelem, empátia és néha képzettség is kell hozzá.
Mire lenne szükség az értelmi fogyatékos olvasók könyvtári ellátásához?
Annak oka, hogy az értelmi fogyatékosok könyvtári ellátása még mindig ennyi kívánnivalót hagy maga után, nagy részben köszönhető annak, hogy az ilyen emberek iránti attitűdöket nem, vagy csak alig tudja gyengíteni az iskolai rendszer, az általános hozzáállás a megszokottól különböző emberektől, így ha egy könyvtáros egy értelmi fogyatékos olvasóval találkozik, sokszor nem tudja hogyan kezelje a helyzetet.
Az oktatási rendszerben rejlő problémák:
A gyermekek oktatása:
- A értelmi fogyatékos gyerekeket az iskolákban nem mindig sarkallják arra, hogy a könyvtárat rendszeresen látogassák. Ennek oka részben az, hogy sokszor az ilyen iskolákban különböző szintű fogyatékossággal küszködő gyerekek járnak, így míg az egyikük képes lenne elmenni a könyvtárba, kikölcsönözni a könyvet és elolvasni azt, addig más társai nem állnak ehhez megfelelő szinten, és a pedagógusaik sokszor nem tudnak egyenként foglalkozni a gyerekek nagyon különböző igényeivel, vagy más foglalkoztató feladatot adnak a jobb képességű gyerekeknek.
- Az integráció problémája: Az iskolákban a gyerekek idegen attitűdöket táplálnak a furcsa viselkedéssel szemben. Ez akkor kerülhető ki, ha különválasztják az átlag gyerekeket és a sérülteket. Így viszont tovább szélesedik a szakadék köztük. Több időre van még szükség, hogy hazánkban is általánossá váljon az átlagostól különböző emberek természetes elfogadása, különösen a gyermekek körében.
A könyvtárosok oktatása:
Fontos, hogy a könyvtári személyzet ismerje a különféle fogyatékosságok formáit, valamint azt, hogy a különféle körülmények hogyan befolyásolják az általános felhasználóknak kialakított környezet igénybevételét. Segíteniük kell a felhasználókat abban, hogy eligazodjanak a könyvtárban, az információkat önállóan vagy segítséggel megszerezhessék.
Ahhoz, hogy valaki könyvtárosként dolgozzon, ezzel megegyező irányú képzést (egyetem, főiskola, de legalább egy könyvtáros asszisztensi képzést) kell elvégeznie. Az oktatás során elméletben hallanak arról, hogy a könyvtárosnak toleránsnak, empatikusnak kell lennie, de olyan képzést, amely ezt a képességüket fejlesztené, nem kapnak. Egyedül azok foglalkoznak főiskolai/egyetemi tanulmányaik során pszichológiával és pedagógiával, akik valamely másik szakuk révén tanárképzésben vesznek részt, holott ahhoz, hogy a képzés keretein belül elsajátíthassák a legalapvetőbb elveket, megismerhessék a különböző viselkedésmódokat és viselkedési szabályokat valamint azt, hogy hogyan kezeljék a különböző embertípusokat, beleértve a szellemi fogyatékosokat is, szükség lenne néhány alapvető pszichológiai, pedagógiai képzésen részt venniük.
Vannak olyan könyvtárosok, akik különösebb tanulás nélkül elegendő empátiával rendelkeznek a különböző helyzetek kezeléséhez, de sokaknak szükségük lenne részt venni ilyen irányú továbbképzéseken. Ha minden könyvtárban dolgozna legalább egy olyan könyvtáros, aki rendszeresen részt venne ilyen képzéseken, konferenciákon, akkor máris sokkal szakszerűbben, gördülékenyebben működne a szellemi fogyatékosok kiszolgálása, mert ismereteivel segíthetné könyvtáros kollégiáit az ilyen helyzetekben.
A gyermekkönyvtárak közül inkább a kistérségi, városi intézményekre jellemző, hogy rendszeresen foglalkoznak, foglalkozni tudnak a szellemi fogyatékos gyermekekkel. Gyakran tartanak felolvasásokat és szükség esetén együtt értelmezik az olvasottakat a gyerekekkel, ezzel is fejlesztve a képességeiket, az olvasott szöveg megértését. Ehhez hasonló szolgáltatásra néha az értelmileg fogyatékos felnőtt olvasók körében is szükség volna, mert bár ezek az emberek a világból és annak történéseiből, kevesebbet, vagy másként értelmeznek, mint az átlagos társaik, ennek ellenére gyakran nyitottak annak megismerésére, kiváncsiak annak eseményeire, történéseire. Azonban nem mindig áll rendelkezésükre valaki, aki veszi a fáradságot, hogy ezeket a dolgokat elmagyarázza nekik, így például egy újságcikket olvasva félreértelmezhetnek, vagy esetleg nem értenek meg olyan híreket, dolgokat, amelyek érdekelnék őket. Így a könyvtárakban a felnőtt részelegen is szükség volna olyan személyre, aki segít nekik ezek értelmezésében.
A könyvtárakban igen gyakran szerveznek (akár ingyen is) számítógépes-internetes tanfolyamokat. Egy ilyen lehetőségnek az értelmi fogyatékos olvasók is hasznát vehetnék. Egyrészt, mivel az ő problémáikkal foglalkozó szervezetek honlapjain többnyire található könnyen értehtő verzió (ld. ÉFOÉSZ), és az ő számukra már az is nagy segítség, ha ezeket megtanulják használni. Ezzel összefügg az a probléma, hogy míg a könyvtárak honlapjain igyekeznek nagybetűs, esetleg hangzó anyagot szolgáltatni a látás-, hallássérült olvasók számára, addig könnyen érthető, értelmezhető külön verziók megalkotásán nem fáradoznak ennyit. (Jóllehet az előző kettő is gyakran hiányos még.)
Külföldi trendek
Legfeltűnőbben az mutatja ki, mennyire gyerekcipőben jár Magyarországon az értelmi fogyatékosok könyvtári ellátásának gyakorlata, hogy amíg egy internetes keresőprogramban magyar nyelven keresve a témában, jóformán semmilyen konkrétan ezzel foglalkozó anyag, csak rövid részfejezetek kerülnek elő, addíg angol nyelven keresve azonnal több oldalnyi linket, információt kapunk eredményül.
Ezek közül néhány példa a teljesség igénye nélkül:
- 1975 és 1977 között az Altoonai Nyilvános Könyvtár gondozása alatt megszervezték a L.I.F.E. (Learning Is for Everyone) projektet, amelynek célja az volt, hogy a különböző korosztályú szellemileg sérült emberek könyvtári ellátását fejlessze.
· Floridában már 1987-ben rövid kézikönyvet jelentettek meg (Laura J. Hodges tolmácsolásában) a szellemileg sérült olvasók ellátásához.
· Az ALA gondozásában egy többszerzős kötet (Guidelines for Library Services for People with Mental Retardation )jelent meg angol nyelven 1999-ben az értelmi fogyatékosok könyvtári ellátásáról, beleértve az iskolai, nyilvános, akadémai, intézeti és speciális, mint például börtönkönyvtárakat.
A témával kapcsolatos további gyűjtések találhatóak ezen a link en.
Felhasznált irodalom:
Bartos Éva: Több, mint konferencia, In.: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2005. Február. 42-44.o
Gyuris György: Hátrányos helyzetűek a Szegedi Somogyi Könyvtárban, In.: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2002. Június, 5-7.o.
Bartos Éva: Koncepció a hátrányos helyzetűek könyvtári ellátására, In.: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2004. Augusztus, 10-21.o.
Értelmi Fogyatékosok Érdekvédelmi Szervezete (http://efoesz.hu/content.php?id=206 ), 2009.05.11.
