Az e-papír ötlete már az 1970-es évek elején felvetődött a Xerox egyik fejlesztőlaboratóriumában. A technológia szíve az úgynevezett gyricon. Ez nem más, mint két vékony átlátszó réteg között elhelyezkedő mikroszkópikus gömbök halmaza. A gömbök, részecskék egyik fele fekete, a másik pedig fehér, s elektromos töltésre reagálnak. A negatív mező például a felület tetejére taszítja a fekete részecskéket, és ezáltal fekete pontot hoz létre a kijelzőn. A pozitív mező hasonlóképp hat a fehér gömböcskékre.
Az e-papír
Ez a technológia azonban rendkívül pontos munkafolyamatokat igényelt. A mikroszkópikus részecskéket igen nehéz volt előállítani, s számos hibás darab született. Ezért az E-Ink Corporation kidolgozott egy alternatív technológiát az e-papír előállítására. (A fejlesztés valójában az MIT-n - Massachusettsi Technológiai Intézet - kezdődött, azonban a kutatást végző diákokat kirúgták. A diákok megalapították a fent említett céget, s folytatták a munkát.) E technológia lényege, hogy a két átlátszó réteg között sötét színű folyadék van, s ebben helyezkednek el a fehér színű részecskék. A gömbök feszültség hatására vagy a látható felületen helyezkednek el, vagy a sötét színű festék alatt.
Az elektronikus tinta tehát megszületett. A probléma csak az volt, hogy a folyadékot kezdetben vékony üveg lapok közé tették, s ezeket nem lehet meghajlítani. 2000-ben mutatták be az első hajlékony elektronikus papír prototípusát. A megoldás abban rejlett, hogy az üveg lapokat sikerült lecserélni egy 0,1 mm vékony acélfóliára. Az acélfólia kellően hajlékony és a gyártási eljárás során fellépő kb. 300 Celsius fokot is képes elviselni.
Az új kijelző anyagnak köszönhetően az elektronikus papír majdnem annyira hajlítható, mint egy normális papírlap. Fontos megemlíteni, hogy az e-papírnak a kijelzője nemcsak könnyen felcsavarható, hanem csak lámpafényben, vagy napfénynél olvasható, mert nincs háttérvilágítása. A kijelző nem tükröződik, mert a nap sugarait nem veri vissza hanem elnyeli. Mivel a készüléknek nincs háttérvilágítása, illetve a képek, szövegek megjelenítése után azok fenntartásához további energiát nem igényel rendkívül energiatakarékos.
Az elektronikus papír kezdetben csak szürkeárnyalatos képet, szöveget tudott megjeleníteni. Napjainkra ez a probléma is megoldódott, s a készülék rendkívül éles képet tud megjeleníteni akár 4096 színárnyalatban.
Az elektronikus papír egyik gyenge pontja a kép frissítési ideje lehet. Ez a tényező azonban elhanyagolható, hiszen egy álló képet nézünk.
Az e-papír és vele együtt az e-tinta sikeres jövő előtt áll. Az e-tinta számos előnnyének köszönhetően megjelenhet a kisebb mobil eszközökben, így kézi számítógépekben, a PDA-kban, mobiltelefonokban. Az e-papírnak köszönhetően pedig az embernek ki sem kell majd otthonról mozdulnia, ha egy könyvet, vagy egy újságot szeretne beszerezni. A nyomtatott média háttérbeszorulásának köszönhetően csökkenhet a környezetszennyezés. A készüléknek azonban nemcsak előnyei vannak, hanem hátrányai is. A szellemi termékek kalózmásolatai már napjainkban is gyorsan terjednek az Interneten, így ez a folyamat valószínűleg felgyorsulna, ha az e-papír mindennapi életünk részévé válna. A fejlődés ugyanakkor nem tartható vissza, s a jövő valóban az e-papíré lehet.
"Mi fán terem" az e-könyv?
Az e-könyv, azaz elektronikus könyv fogalmát sokan, sokféleképpen próbálták már definiálni. Vannak, akik szerint az e-book nem más, mint a könyv nyomtatáshoz előkészített számítógépen tárolt változata. Mások szerint viszont e-könyvnek csak az a dokumentum tekinthető, mely csak az Internet vagy e-book olvasó segítségével böngészhető. Talán a következő meghatározás a legpontosabb, éppen ezért tekintsük ezt mérvadónak: az e-könyvek - melyek megtekintése elektronikus eszközökkel lehetséges - a korábban a hagyományos, papíralapú könyvekben fellelhető információk digitális formában történt rögzítése, megőrzése. Ezen felül az eredetileg digitális formában készült műveket tekinthetjük még e-könyvnek.
Az e-book fogalma valójában azóta terjedt el, mióta a digitális tartalmak az Internet segítségével letölthetővé váltak.
Fontos kiemelni, hogy a könyvek formai és tartalmi veszteség nélkül átalakíthatóak digitális változatukká. Az elektronkus könyvek nyomtatásra történő átdolgozása viszont csak részben lehetséges, mivel az e-dokumentumok tartalmazhatnak olyan állományokat (pl. animációk, hangok stb.), melyek megjelenítése a nyomtatott változatban nem lehetséges.
Az e-könyvek formátumait két csoportra, platformfüggetlenekre és platformfüggőekre lehet osztani. A leggyakoribb formátumok az alábbiak:
Az e-bookok olvasásához szükséges elektronikai eszközök:
Az e-könyvek megjelenése az internetes kalózok figyelmét sem kerülte el. A legtöbb felhasználót pedig egyáltalán nem érdekli a szerzői jog, s ha ingyen is hozzájuthat a keresett műhöz, akkor miért fizetne érte. Az egyik oldalon a jogvédők, a másik oldalon pedig a "tudás mindenkié" elvet vallók állnak. Ugyanakkor a használók elsősorban az "ingyenes alternatíva" miatt utasítják el egy-egy e-könyv megvásárlását. A kalózkodás pedig az e-könyvek terjedésének egyik legnagyobb akadálya. A hatásos jogvédelem szinte megoldhatatlan feladat. A hozzáféréseket lehet ugyan korlátozni, de azt már nem, hogy a letöltés után ne lehessen másolni a könyvet.
Az e-könyvek terjedésének másik, gátat szabó tényezője a magas értékesítési árak. Itt azonban nem a felhasználók, hanem (mint ahogy látni fogjuk) egyértelműen a kiadók állnak a e-book-ok terjedésének útjába.
Az elektronikus könyvek gyorsabban és olcsóbban készülnek, mint hagyományos társaik. Egy szerző digitális formában megjelentett könyve esetében nem merülnek fel olyan költségek, melyek indokolttá tennék, hogy a nyomtatott könyvekéhez hasonló áron kerüljenek forgalomba.
Ezeket a könyveket nem kell legépelni, hiszen azok ma már számítógépen születnek. Ha pedig hagyományos, nyomtatott formában jelent meg a könyv, akkor annak nyomdakész változata pillanatok alatt átalakítható elektronikus könyvvé.
Ennek ellenére a kereskedők manapság még mindig elég magas áron "vesztegetik" az e-bookokat. Ezen természetesen nem szabad meglepődni, hiszen a kiadók nem szívesen mondanak le hasznuk egy részéről sem. Szerencsére azonban arra is van példa, hogy egy várhatóan sikeres e-könyv alacsony megjelenési áron kerüljön a forgalomba.
2009. februárjában jelent meg Stephen King "UR" című könyve. King már korábban is belekóstolt az e-könyvek világába. 2000-ben kezdte el népszerűsíteni az elektronikus könyveket, azzal, hogy "A golyó" című művét digitális formában jelentette meg. A bestselleríró legújabb kötetét is hiába keresnék a rajongók a könyvesboltok polcain, ugyanis csak digitális formában, e-könyvként jelent meg, s várhatóan csak hónapok múlva lesz elérhető nyomtatott formában is. Az internetes boltokban 2,99$-ért (alig több mint 600 Forintért) kapható könyv sikere is (rövid idő alatt elérte a több tízezres letöltést) mutatja, hogy az e-könyveknek igenis van létjogosultsága. Ugyanakkor King is úgy véli, hogy a közeljövőben az elektronikus könyv nem fogja elfoglalni az igazi könyv helyét, nem helyettesítheti azt, de gazdagíthatja az olvasót.
Várhatóan akkor kerülnek a kiadók kritikus helyzetbe, amikor az olvasóeszközök ára és az e-könyvek ára is az átlag ember zsebének is elfogadható szintre csökken. Sokak szerint erre már nem is kell olyan sokat várni.
Irodalom:
Drótos László: Egy szegény informatikus könyvtáros panaszai
Az elektronikus könyv
Wikipédia: E-könyv
E-book formátumok és olvasók
E-könyvek és e-jogok
Az e-book fogalma valójában azóta terjedt el, mióta a digitális tartalmak az Internet segítségével letölthetővé váltak.
Fontos kiemelni, hogy a könyvek formai és tartalmi veszteség nélkül átalakíthatóak digitális változatukká. Az elektronkus könyvek nyomtatásra történő átdolgozása viszont csak részben lehetséges, mivel az e-dokumentumok tartalmazhatnak olyan állományokat (pl. animációk, hangok stb.), melyek megjelenítése a nyomtatott változatban nem lehetséges.
Az e-könyvek formátumait két csoportra, platformfüggetlenekre és platformfüggőekre lehet osztani. A leggyakoribb formátumok az alábbiak:
- .txt: Egyszerű szöveges fájl, talán ez a legtöbb eszközzel és szoftverrel megnyitható formátum. Előnye, hogy kis méretű, hátránya, hogy egyáltalán nem formázható és semmiféle beágyazott tartalmat, hivatkozást sem tartalmazhat.
- .doc: A Microsoft Word dokumentumformátuma. Előnye, hogy megjelenítése és formázhatósága jó, hátránya, hogy az ilyen dokumentumok nehezen konvertálhatóak, illetve rossz a támogatottságuk (drága olvasó- és szerkesztőprogram)
- .pdf: Az Adobe Systems által fejlesztett formátum. Olvasásához a pdf-et kezelő szoftver szükséges (pl. Adobe Acrobat Reader). Előnye, hogy képeket és formázási adatokat, illetve hypertext elemeket is tartalmazhat (ezek segítségével kapcsolat létesíthető a dokumentum egyes részei, vagy más dokumentumok között).
- HTML: Multiplatform formátum. Számos előnyének - így pédául annak, hogy ingyenes böngésző alkalmazásokkal megnyitható, vagy, hogy képeket és formázási adatokat, valamint hypertext elemeket is tartalmazhat - köszönheti, hogy igen elterjedt.
- futtatható fájlok (.exe, .jar, stb.): Közös jellemzőjük, hogy a szöveget, képet, formázási utasításokat és a megjelenítő alkalmazást egy fájlba ágyazottan tartalmazzák. Általában platformfüggőek. Előnyük, hogy esetükben kizárható az olvasóprogram és a dokumentum inkompatibilitása. Az ilyen formátumban megjelenő e-könyvekbe kiegészítő marketing technikákat lehet beépíteni (pl. az e-könyv mindig a készítő aktuális hirdetéseit mutassa, vagy az olvasónak regisztrálnia kelljen a könyv megnyitása előtt, így megszerezhető az olvasó marketing szempontból fontos adatai).
- .lit: A Microsoft Reader formátuma.
- .azw: Az Amazon-Kindle formátuma.
- .pdb: A Palm-Os-ra kifejlesztett eReader szoftver formátuma.
- .prc vagy .mobi: A platformfüggetlen Mobipocket Reader formátuma.
- Ezek mellett speciális olvasó eszközök formátumai a Gemstar és Rocket eBook, hiebook fomrátumok.
- Csak Windows PC-n használható az InstanteBook formátum
- .opf: XML alapú formátum, melyet az E-book System dolgozott ki
- .arg: XML alapú, a francia Arghos Diffusion által kidolgozott formátum
Az e-bookok olvasásához szükséges elektronikai eszközök:
- Csak az e-könyvek olvasására szánt célszámítógépek. Ilyen eszközök pl.: Kindl, Sony Reader, Koobe, Hanlin eReader, Cybook, iLiad, stb.
- Személyi számítógép és annak összes változata (laptop, tablet, pocket, stb.)
- okos telefonok
- szokásos B5-A4 könyvméret
- ne legyen nehéz, maximum fél kilógramm
- kellően nagy tárhely és bővíthető memória (akár egy egész könyvtár a zsebben)
- megfelelő akkumulátor a hosszú működési idő biztosítására
- kijelzője kellően kontrasztos legyen az apró betűk olvasásához is
- szabadban, saját fény nélkül is olvasható legyen, ugyanakkor szükség esetén használható legyen saját fényereje is
- víz-, de legalább cseppálló legyen
- tartalmazzon navigáló eszközöket
- csatlakoztatható legyen hozzá külső billentyűzet
- tollal is vezérelhető legyen
- ajánlott, hogy tartalmát fel tudja olvasni
- beépített modem a frissítések és az új tartalmak beszerzése érdekében
- aktív olvasást segítő funkciókkal rendelkezzen (könyvjelző beillesztése, széljegyzetek készítése, szótárazás stb.)
- elérhető ár
Az e-könyvek megjelenése az internetes kalózok figyelmét sem kerülte el. A legtöbb felhasználót pedig egyáltalán nem érdekli a szerzői jog, s ha ingyen is hozzájuthat a keresett műhöz, akkor miért fizetne érte. Az egyik oldalon a jogvédők, a másik oldalon pedig a "tudás mindenkié" elvet vallók állnak. Ugyanakkor a használók elsősorban az "ingyenes alternatíva" miatt utasítják el egy-egy e-könyv megvásárlását. A kalózkodás pedig az e-könyvek terjedésének egyik legnagyobb akadálya. A hatásos jogvédelem szinte megoldhatatlan feladat. A hozzáféréseket lehet ugyan korlátozni, de azt már nem, hogy a letöltés után ne lehessen másolni a könyvet.
Az e-könyvek terjedésének másik, gátat szabó tényezője a magas értékesítési árak. Itt azonban nem a felhasználók, hanem (mint ahogy látni fogjuk) egyértelműen a kiadók állnak a e-book-ok terjedésének útjába.
Az elektronikus könyvek gyorsabban és olcsóbban készülnek, mint hagyományos társaik. Egy szerző digitális formában megjelentett könyve esetében nem merülnek fel olyan költségek, melyek indokolttá tennék, hogy a nyomtatott könyvekéhez hasonló áron kerüljenek forgalomba.
Ezeket a könyveket nem kell legépelni, hiszen azok ma már számítógépen születnek. Ha pedig hagyományos, nyomtatott formában jelent meg a könyv, akkor annak nyomdakész változata pillanatok alatt átalakítható elektronikus könyvvé.
Ennek ellenére a kereskedők manapság még mindig elég magas áron "vesztegetik" az e-bookokat. Ezen természetesen nem szabad meglepődni, hiszen a kiadók nem szívesen mondanak le hasznuk egy részéről sem. Szerencsére azonban arra is van példa, hogy egy várhatóan sikeres e-könyv alacsony megjelenési áron kerüljön a forgalomba.
2009. februárjában jelent meg Stephen King "UR" című könyve. King már korábban is belekóstolt az e-könyvek világába. 2000-ben kezdte el népszerűsíteni az elektronikus könyveket, azzal, hogy "A golyó" című művét digitális formában jelentette meg. A bestselleríró legújabb kötetét is hiába keresnék a rajongók a könyvesboltok polcain, ugyanis csak digitális formában, e-könyvként jelent meg, s várhatóan csak hónapok múlva lesz elérhető nyomtatott formában is. Az internetes boltokban 2,99$-ért (alig több mint 600 Forintért) kapható könyv sikere is (rövid idő alatt elérte a több tízezres letöltést) mutatja, hogy az e-könyveknek igenis van létjogosultsága. Ugyanakkor King is úgy véli, hogy a közeljövőben az elektronikus könyv nem fogja elfoglalni az igazi könyv helyét, nem helyettesítheti azt, de gazdagíthatja az olvasót.
Várhatóan akkor kerülnek a kiadók kritikus helyzetbe, amikor az olvasóeszközök ára és az e-könyvek ára is az átlag ember zsebének is elfogadható szintre csökken. Sokak szerint erre már nem is kell olyan sokat várni.
Irodalom:
Drótos László: Egy szegény informatikus könyvtáros panaszai
Az elektronikus könyv
Wikipédia: E-könyv
E-book formátumok és olvasók
E-könyvek és e-jogok
