Sokáig a könyvtár csak az olvasni tudók birodalma volt. Ma is sokaknak csak egy dohos, hideg, könyvekkel zsúfolt termet jelent. Ezzel szemben már számos könyvtár próbálja akár nulla éves kortól felhasználójává tenni a legkisebbeket is. Szerencsére sokak felismerték, hogy minél hamarabb kezdik a gyerekek a könyvtárba járást, később annál szívesebben térnek majd vissza.
Mindkét félnek jó
Az olyan ötletek, mint például a zenebölcsi (http://gyk.igyuk.hu/cikk.cgi?id=28), vagy a baba-mama klub (http://www.vkajka.hu/gyk/babaklub.htm) könnyedén kedvet csinálhatnak a könyvtárlátogatáshoz. Éppen ezért egyre többen követik azokat a könyvtárakat, ahol ezek a programok már több éves tapasztalattal működnek, mint például a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sárkányos Gyerekkönyvtár Babázó programja, ahol már rutinosak ezen a téren is (http://www.fszek.hu/gyerekeknek/gyerekkonyvtarak__reszlegek/sarkanyos_gyerekkonyvtar/?article_hid=31579).
Mindkét fél számára nagyon előnyös egy ilyen program megszervezése. A szülőknek teret kínál az otthonról való kimozduláshoz, a könyvtárnak pedig jelentős látogatói szám emelkedést jelenthet.
A foglalkozások specialitásai
Ezek a foglalkozások általában nem igényelnek nagy teret, sőt túl hosszú időt sem, így nem borítják fel túlságosan a könyvtár hétköznapjait. Valamint általában hetente csak egyszer szoktak ilyen jellegű rendezvényeket tartani, ezért azoknak a könyvtáraknak sem okoz gondot, ahol nincs elkülönítető tér, vagy külön terem ezekre a célokra.
Persze ezeknek a programoknak még nagy hátulütője, hogy elsősorban a szülőket kell meggyőzni, hogy hozzák el a gyerekeket, másrész viszont olyan programot kell szervezni, amit a szülők és a picik egyaránt élvezni tudnak és ez természetesen nem könnyű. Ilyen program lehet például a családi meseeset, vagy csak egy egyszerű mesevetítés (http://gyk.igyuk.hu/cikk.cgi?id=35), (http://www.klvk.vac.hu/newklvk/html/fr_programok.htm), amelyet egyaránt élvezhetnek kicsik nagyok és mégnagyobbak.
A legtöbb helyen éppen ezért nem könyvtárosokkal tartatja az ilyen foglalkozásokat, hanem a könyvtár csak a közösségi teret biztosítja, a programokat pedig egy külsős pedagógus, dadus, vagy egyéb erre speciálisan képzett személy tartja.
Bababarátabb környezet
Másik apróság lehet, hogy a gyerekkönyvtár egyik sarkát bababaráttá teszik. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy pelenkázókkal és szoptatós karosszékekkel van tele egy fél terem. Egyszerűen néhány puha párnát helyeznek el, szőnyeget terítenek le, vagy babzsák foteleket raknak egymás mellé, ahova a szülő leteheti a kicsit. Ez a megoldás nagy segítség lehet a többgyermekes családokban. Így amíg a szülő könyveket nézeget a nagyobb gyerekkel, addig sem kell tartania a kisebbet.
Valamint, amit már szintén több helyen láttam, hogy külön olvasójegyet adnak a kicsiknek. (http://www.krudylib.hu/gyk/babazo/babazo.htm) Már a két éves gyerekeknél is komoly kedvcsináló lehet, ha kap egy egyszerű papírdarabot, ami az ő saját olvasójegye. Sokkal jobban fog emlékezni, és komoly élményt jelent neki, hogy külön kis emberként foglalkoztak vele.
Jó alapozás, önálló olvasó
Az ilyen, nem is olyan ördöngős, apróságok színesebbé és élvezhetőbbé tehetik könyvtárunkat az egészen fiatal, majdani olvasók számára, és biztosíthatják, hogy a későbbiekben, már valós olvasóként is visszatérnek kérdéseikkel, nehéz leckéikkel. Valamint, ha igazán jól végeztük az ’alapozást’, nem lesz gond számukra már idősebb korukban a nagy könyvtárak használata, és a kutatómunkák irodalmának felderítése sem.
Ovisok mint felhasználók
Könnyebbségek és nehézségek
A óvodás korú gyerekeket egyszerre könnyebb és nehezebb hozzászoktatni a könyvtár látogatásához, mint a náluk fiatalabbakat. Ugyanis már több programban tudnak részt venni,több minden érdekli őket, és szüleikre is nagyobb hatást tudnak gyakorolni, ha már megvan bennük az akarat, hogy eljöjjenek a könyvtárba, de a nehézség is pontosan ezekben van. Hiszen, míg a kisebbeknek elég egy egyszerű kartonból készült olvasójegyet adni, az ovisoknak már valódi programokat kell tervezni, szervezni. Olyanokat ami már odafigyelést és némi ügyességet igényel, de emellett vigyázni kell arra is, hogy nehogy túl nehézre sikerüljön a feladat. Ugyanis a túl nehéz feladat valószínűleg inkább elveszi a gyerekek kedvét az újabb programokon való részvételtől, minthogy legközelebb is örömmel igyekezzenek a könyvtárba.
Mindezek ellenére már viszonylag sok könyvtár próbál az ő számukra is programokat és foglalkozásokat szervezni.
Programok
Van olyan könyvtár, ami külön is veszi az óvodásoknak szánt programokat (http://www.vktapolca.hu/gyerek7.htm). Persze e mellett a legtöbb könyvtár már tart kézműves foglalkozásokat, különösen ünnepek környékén, mesedélutánokat, vagy diavetítéseket és már sok helyen rendszeresek a könyvtárbemutató foglalkozások is. Bár sajnos sok helyen a rendszeres programok nem egész évben tartanak, hanem csak tanév alatt. Persze szerencsére több oldalon látható az is, hogy nyáron külön játszóházakat szerveznek.
Ebben a korban kezdik bevezetni a rajzpályázatokat és a kézműves szakköröket is, amikből később kiállításokat lehet szervezni (http://www.platankonyvtar.hu/gyprogram.html).
Egyéb színesítésekkel is próbálkoznak. Ilyen a társasjátékok rendszeresítése a könyvtárban, vagy, mint a dunaújvárosi könyvtár is (http://www.jakd.hu/index.php?p=gyermekkonyvtar) bábszínház sarokkal kedveskedik azoknak a látogatóknak, akiket huzamosabb ideig még nem foglalnak le a könyvek.
Online gyerekek
Sok honlap is foglalkozik már külön ezzel a korosztállyal. Bár olvasni még nem tudnak sok gyerek ma már három-négy éves korában gond nélkül kezeli azokat az oldalakat, amik érdeklik őket. Ilyen oldal például a makói gyerekkönyvtár (http://www.konyvtar.mako.hu/gykonyvtar/mesek.htm), ahol külön találunk kis- és középső csoportosoknak, valamint nagycsoportosoknak szánt anyagokat. De a gödöllői gyerekkönyvtár is külön linket szán kicsiknek felirattal, a még nem iskolás korosztálynak (http://www.gvkik.hu/gyermekkonyvtar/reszlegek/gyerekkonyvtar/?skin=child).
Az óvoda szerepe
Ebben a korban már egy kicsit csökken a szülők szerepe is, mert az egy jó óvoda sokban segíthet, így a könyvtárhoz szoktatásban is. Több helyről lehet hallani, hogy az óvodától viszik könyvtárba a gyerekeket. Például van minden hónapban egy kijelölt nap, amikor az aznapi foglalkozást a helyi gyerekkönyvtárban tartják. Ez rendkívül jó arra, hogy a gyerekek otthonosan mozogjanak a könyvtárban és ne érezzék zavarban magukat a későbbiekben sem, ha esetleg kérdésük van. Persze ehhez kell legalább egy nem túl távoli gyerekkönyvtár és még sok apró tényező, amit nem mindig könnyű megteremteni, de azért nem megvalósíthatatlan. Olyan is van, hogy csak a nagycsoportosokat viszik ilyen foglalkozásokra, mert velük már nem annyira komplikált utazni, ezt óvodája válogatja.
Természetesen minden feladat nem hárítható át az óvodára, akkor lesz igazi könyvtárba járó a gyerekből, ha a ezeken a kötelező programokon kívül is, például szülővel, nagyszülővel, rendszeresen látogatja a könyvtárat, valamint az is sokat segít, ha a gyerek azt látja, hogy a körülötte lévő felnőttek szintén rendszeresen teszik ezt, nem csak vele.
Gyerekolvasók
Célközönség
A gyerekkönyvtárak igazi célközönsége a 7 és 14 év közti korosztály. Persze sok helyen már próbálják minél fiatalabb kortól otthonossá tenni a könyvtárat, és igyekszenek minél tovább megtartani a már rendszeres olvasókat. Mégis a legtöbb helyen a már olvasni tudók, de még a felnőtt könyvtárban kedvükre való könyveket nem találók az elsőszámú látogatói a gyerekkönyvtáraknak. Olyan könyvtár is van, aki külön így hirdeti magát: 14 éven aluliaknak (http://www.jakd.hu/index.php?p=gyermekkonyvtar).
Programok
A kisiskolások könyvtárhoz szoktatására vagy könyvtárba csalogatására már számtalan ötletet dolgoztak ki a kreatív könyvtárosok. Ilyen például a rejtvénykészítés (http://www.mvkkvar.hu/gyerekkonyvtar/fo.php?oszt=menu5), a különböző pályázatok, amikből később kiállításokat lehet szervezni, így rögtön egy munkából két programot is lehet csinálni. Lehet az rajz, vagy fotópályázat, mindkettőt örömmel fogadják az olvasók. Ezt tudják Ajkán is (http://www.vkajka.hu/gyk/program.htm). De meseíró pályázat kiírásával is egyre több helyen lehet találkozni.
Ezen kívül a legtöbb helyen már-már szokás valamilyen író-olvasó találkozó szervezése, vagy valamilyen olvasásra ösztönző program indítása, működtetése, mint például a könyvmoly, vagy könyvfaló programok (http://www.jakd.hu/index.php?p=gyermekkonyvtar). De gyakran összevonnak kétfajta programot, így az olvasásra ösztönzést megfűszerezik egy rejtvénnyel, mint Gödöllőn, és olvasóvetélkedőt indítanak (http://www.gvkik.hu/gyermekkonyvtar/olvasovetelkedo-2009/). Az ilyen egyszerű, de mégis nagyszerű ötletek szinte észrevétlenül veszik rá a gyerekeket az olvasásra, mert a saját érdeklődésük csillapítása kedvéért fogják a kezükbe venni a könyveket, hogy meg tudják oldani a rejtvényeket, feladványokat, vagy válaszolni tudjanak a feltett kérdésekre. Bár általában ezeknek a pályázatoknak a díjazása nem komoly költség, inkább csak jelképes, mégis már a tudat is hogy kaphatnak, nyerhetnek valamit az nagy motiváló erő lehet a gyerekeknél.
A könyvtár színesítését szolgálhatja egy pár társasjáték, vagy egy internet-sarok elhelyezése is, természetesen mindezeknek csak a könyvtár költségvetése szabhat határt. A nagyobb hellyel rendelkező könyvtárak mesemondó versenyeket is tartanak (http://www.umvp.eu/?q=esemenyek/%E2%80%9Enepmese-napja%E2%80%9D-gyerekkonyvtar-programjai-tiszafured), bár ez még kevés helyen bevett szokás.
Ami pedig már szinte minden gyerekkönyvtárban fellehető, hogy könyvtárismereti , illetve könyvbemutató órákat, vagy akár rendhagyó irodalomórákat is tartanak, ami szintén azt szolgálja, hogy a gyerekek otthonosabban és minél kevésbé feszélyezve tudjanak mozogni a könyvtár falai között.
A könyvtár kiszélesítése
A nagyban gondolkodó könyvtár felé haladnak azok az intézmények, amelyek próbálják a könyvtár falain kívülre is kivinni a könyvtárukat. Ilyen programnak érzem az irodalmi kakaóház elnevezésű sarkot (http://www.platankonyvtar.hu/gyprogram.html), ami egy rendkívül csábító húzás. Valahogy azt a tudatot ingatja meg, hogy a könyvtárban enni, inni szigorúan tilos.
De ami valóban kiviszi a könyvtárat a szabadba, az a népmesei tábor (http://www.konyvtar.mako.hu/gykonyvtar/index.html), amit már számos könyvtár, köztük a makói is minden nyáron rendez már évek óta. Ki így hívja, ki úgy, de a lényege mindegyiknek azonos, hogy a nyarat se engedjék úgy eltelni, hogy a fiatalok ne vegyenek könyvet a kezükbe, mint ahogy az egész év folyamán minden egyes programnak valami nagyon hasonló a célja.
