"A könyvek azért vannak, hogy megtartsák magukban a tudást, mialatt mi a fejünket valami jobbra használjuk." (Szent-Györgyi Albert)
Szabadidős tevékenységeink
Dr. Nemes Erzsébet cikkében 50 év távlatában tekint vissza az olvasás illetve könyvtárhasználati szokásaink vonatkozásában, felhasználva a KSH adatait (1950-2004).
Nem szeretnék belemenni a statisztikai adatokba, inkább a szabadidős tevékenységeinket szeretném felvázolni. Lényeges változás, hogy az egyre több háztartásban terjedt el a számítógép és ezzel párhuzamosan nőtt az internetet igénybe vevők aránya is, a televíziózás pedig a szabadidős tevékenységek között még mindig elismert helyen állt. A könyvtárak száma folyamatosan csökkent, viszont az állományuk gyarapodott, az olvasás mégis mindinkább háttérbe szorult.
A felhasználók igényeihez mérten
Egy szintén 2006-os esemény kapcsán szeretném a változások alakulását tovább elemezni. Digitalizálás, Guttenberg-galaxis, a könyvtár legkülönfélébb szerepváltásai, merre vezetnek a megváltozott műveltségi állapotok? "A könyvtárak jelenkori szerepvállalását elemző beszélgetésen részt vett Virágos Márta, a Debreceni Egyetem és Nemzeti Könyvtár főigazgatója, Ungváry Rudolf, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főmunkatársa, Fodor Péter, az FSZEK főigazgatója, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke, valamint Kovács András Bálint, a Nemzeti Audiovizuális Archívum vezetője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének egyetemi docense."
"Napjainkban az olvasás elnyeri a helyét egy olyan kultúrában, ahol az audiovizuális információk feldolgozása korábban sosem látott, jelentékeny szerepet kap." (Kovács András Bálint)
A NAVA hatalmas mennyiségű digitális kincset tárol. Könyvtáraink is alakuljanak át teljesen automatizált könyvtárrá? A válasz egyértelműnek tűnik: ebben az irányban kell haladnunk, persze az ésszerűség határain belül, megőrizve a tárgyiasult tudásunkat.
A könyvtár hétköznapi funkciója is változásokon megy át, de mire van szüksége a felhasználónak, amikor már az adóbevallását is az interneten készíti?
A könyvtárnak egyre inkább közösségi hellyé kell válnia, úgy a hálón, mint a könyvtár falain belül. Legyen társadalmi életünk helyszíne a könyvtár: egy kellemes hely, ami kellemes időtöltést jelent a könyvbarátolvasóknak. Ungváry szerint a könyvtárosok egyik fő feladata, hogy megtalálják a könyvtár igazi helyét az automatizált világban.
Felmerült az ifjú könyvtáros-informatikusok képzése is. Ma a diplomát egyre inkább szeretnék specifikusabbá, eladhatóvá tenni, megkönnyítve ezzel az elhelyezkedést.
A vizuális kultúra térnyerése összefügg az olvasáskészség hanyatlásával, ezért kell a képzésekben résztvevő hallgatókat mindinkább az olvasásra buzdítani, a kommunikációs készségeiket fejleszteni, és kihozni belőlük az empatikusságot, hiszen a jelenkor olvasóinak egy része személyiségproblémával küzd.
Mit olvas a "nagy átlag"?
Eddig leginkább a könyvek kapcsán kerestem a fenti kérdésre a választ, viszont ha már olvasás, akkor nézzük milyen időszaki kiadványok mellett, dönt a magyar lakosság?
Ma már a lakosság nagy része az internet adta lehetőségeket veszi igénybe, nem költ holmi napi sajtóra, esetleg átlapozza a metrón ülve, a kezébe nyomott Metropolt.
Nem szeretném ennyire leegyszerűsíteni a dolgokat, ugyanis a Kreatív Online utána járt a dolognak, figyelembe véve a GfK Hungária és az Ipsos Nemzeti Médiaanalízis kutatásának eredményeit. Ezek szerint a Blikk és a Sztori viszi a pálmát a magyar olvasók körében, népszerű még a Nők Lapja c. hetilap is, de a napi sajtó sem rúgja még az utolsókat.
Néhány magyarországi lap igaz, hogy országszerte népszerű, a lakosság mégis inkább a közvetlen környezetéről szóló hírekről szeret olvasni, ezért a vidéki településeken inkább a helyi jellegű újságokat kedvelik (pl. Délmagyaroszág).
Elektronikus könyvkiadás
Egyre inkább terjed az elektronikus könyvolvasás, az internet adta lehetőségek mellett (mek), megjelentek az elektronikus könyvolvasók.
Az e-könyv olvasókkal ugyanúgy tudunk a héven vagy buszon ülve olvasni, mint ahogy ezt eddig is megtettük kedvenc regényünkkel. Az Amazon 2007 karácsonya előtt kezdte meg az első elektronikus könyvolvasó, a Kindle forgalmazását, míg Magyarországra nemrégiben tört be a piacra. Minap a bookline oldalán barangolva találkoztam elektronikus könyvolvasóval: van itt junior, classic és olcsóbb is.
A e-book olvasók kényelmessége mellett érvelnek a forgalmazók, azon kívül, hogy számos könyvet rá tudunk tölteni, kis helyen elfér, nem tükröződik a napfényen, hosszú a készenléti ideje, hallgathatunk rajta zenét, lapozhatjuk, mint egy hagyományos könyvet, sőt olyan szép vékony...
Én személy szerint nem cserélném le a jó öreg papíralapú könyveket, bár a Kindle 2 leírását olvasva egyre szimpatikusabbá vált a dolog.
A fizikai jellemzőkkel nem szeretnék terhelni senkit (arról itt lehet részletesebben tájékozódni), annyit mondanék el, hogy 2 GB memóriájú (ami persze bővíthető), és van benne egy integrált felolvasó szoftver, Moha Bá, aki készséggel felolvassa nekünk a könyvet, persze ez a vakok és gyengénlátók számára is segítséget jelent, amennyiben Kindle 2-t szeretnének vásárolni.
Hogy miért tértem ki az e-könyvekre?
Megjelenésük akár újabb olvasási mozgalmat indíthat el, akár olyanok is rákaphatnak, akik eddig nem vagy inkább az interneten barangolva olvastak blogokat vagy az e-mailjüket, esetleg a facebookon töltöttek ki egy újabb tesztet.
Fanta Trendriport
„A kultúra ma már olyan drága, hogy az ember kénytelen ezen spórolni”
Könyvtárba járni ténylegesen olcsóbb, mint a vizsgákhoz szükséges szakirodalmat könyvesboltban megvásárolni.
De amire itt kitér, a tanulmány szerzője, az, hogy a fiatalok körében egyre inkább népszerűbbé vált az internet, olcsóbb rákeresni Robert Capa képeire, mint elmenni a kiállításra.
Az internet tényleg teret, időt áthidalva sok mindent megmutat a fiatalságnak, csak az a kár hogy mindezt otthon ülve és nem ténylegesen megélve. Ma a kulturálódásra szánt pénz kimerül a fesztiválok és a multiplex mozik látogatásában. Persze ismét nagyon leegyszerűsítettem a dolgokat, de a megkérdezettek válaszaiból arra következtetésre jutottak, hogy a 18-25 éves lakosság körében az opera és az operett előadások nem igazán vonzóak, a színház viszont egy kivételezett túlélőnek számít.
Sajnos az internet nagy lehetőségei sem adottak meg mindenkinek, a magyar fiatalok egy részének még mindig nem telik számítógépre, és a kulturálódás lehetőségei továbbra is Budapest köré csoportosulnak, leszámítva jó néhány egyetemi várost (ne felejtsük Pécs idén Európa egyik Kulturális Fővárosa).
Visszatérve az olvasásra, a könyv szerepe egyre inkább átértékelődött: „a vesztesek közé sorolható a könyv mint „csatorna” és a hagyományos irodalom is”.
Az elmúlt néhány évben azért akadt néhány kivétel(es) irodalom: a Harry Potter könyvek az általános iskolások és a nagypapák körében is igen kedvelt irodalom, vagy a főleg tinédzser lányok körében népszerűségnek örvendő, ún. vámpír irodalom fiatalok millióit volt képes hosszú órákra, napokra a könyvek mellé ültetni.
Semmi sincs veszve
Az olvasásra szánt idő mint láthattuk, egyre inkább visszaszorul. A kulturális generációváltozás korszakát éljük, ezért kellene mind inkább a hagyományos művelődés forrásai felé (is) irányítani a fiatalság figyelmét.
