krono.inaplo.hu

Tags: könyvtár | library 2.0 | web 2.0

A Könyvtár 2.0 támogatói azt várják, hogy ez a szolgáltatási modell fel fogja váltani a hagyományos, egyirányú szolgáltatást, és évszázadokra meghatározza a könyvtárak arculatát.

A Könyvtár 2.0 (Könyvtár2, K2) a modern könyvtári szolgáltatások egy lazán meghatározott modellje, amiben visszatükröződik annak megváltozása, ahogyan a könyvtár világában a szolgáltatások eljutnak a felhasználókhoz. A Könyvtár 2.0 a Web 2.0 és a Business 2.0 analógiájára született, és hasonló alapvető filozófiát követ. Magában foglalja az online szolgáltatásokat, úgy mint az OPAC-ok (Online Public Access Catalog – Nyilvános, online elérhető katalógus), és a felfokozott feedback (visszacsatolás, visszaigazolás), azaz az információ áramoltatása nemcsak a könyvtárból a használó felé, de a használótól a könyvtár felé is.

A Könyvtár 2.0-s könyvtári szolgáltatások folyamatosan frissülnek, és a lehető leghatékonyabban szolgálják az olvasókat. A Könyvtár 2.0 szintén megkísérli bevonni a könyvtárfelhasználót a szolgáltatások tervezésébe és kivitelezésébe, visszajelzésre és részvételre való ösztönzéssel. A Könyvtár 2.0 támogatói azt várják, hogy ez a szolgáltatási modell fel fogja váltani a hagyományos, egyirányú szolgáltatást, és évszázadokra meghatározza a könyvtárak arculatát.

Ez a folyamat egyben a fogalmakat is módosítja. Az könyvtárhasználó egyre inkább kezd kiemelkedni a passzív fogyasztó - olvasó - szerepéből, és kezd aktív résztvevő, felhasználó lenni. Ugyanakkor a szolgáltatások is mindinkább azonosulnak az őket létrehozó eszközökkel, így ez a két fogalom is kezd fedésbe kerülni.

A Könyvtár 2.0 kifejezést először Michael Casey használta blogján, a LibraryCrounch-on, mint a Business 2.0 és a Web 2.0 kifejezések melléktermékét. Casey szerint főként a nyilvános könyvtárak nagyon hatékonyan tudnák alkalmazni a Web 2.0-ás alkalmazásokat, mind a technológiafüggő, mind a technológiától független szolgáltatások terén. Részben vázolta azt is, hogy a könyvtáraknak állandó változásra van szükségük, miközben részvételre kell buzdítani a könyvtárfelhasználókat.

A Könyvtár 2.0 konferencián először 2005 októberében szerepelt, az Internet Librarian 2005-ön, ahol Michael Stephens (Saint Joseph County Public Library) ezt a fogalmat a tipikus könyvtári weblappal kapcsolata össze.

A Könyvtár 2.0 arra törekszik, hogy a fejlesztések és változások összhangban legyenek a felhasználók igényeinek változásával. A célok között szerepel az is, hogy a felhasználókat a könyvtári szolgáltatások fejlesztésében és működtetésében részvételre és visszajelzésre ösztönözzék. Az cselekvő és cselekvőképes felhasználó szignifikáns része a Könyvtár 2.0-nak. Az információk és ötletek már két irányban mozognak - a könyvtárról a felhasználóig, és viszont - és így a könyvtári szolgáltatások egy állandó és gyors bázis tudnak létrehozni és fejleszteni. A felhasználó résztvevő, együttműködő, építő és konzultáns - legyen az eredmény fizikai vagy virtuális.

Alapelvek

Alapvető 2.0-s kompetenciák

David Lee King nagyszerű listát állított össze arról, hogy mik egy ‘2.0-s könyvtáros’ alapvető kompetenciái, azaz a hagyományos könyvtári szakértelmen kívül melyek azok a dolgok, amelyeket a XXI. század könyvtárosának illik ismernie és megfelelően (ki)használnia. Örömmel konstatáltam, hogy mindahánynak eleget teszek. Íme a lista:

Specifikusan K2-es kompetenciák

Általános 2.0-s ismeretek

A Könyvtár 2.0 vita

A Könyvtár 2.0 fogalmát a blogoszférában vitatták meg. Sok blogger könyvtáros állította, hogy ezek az ötletek egyáltalán nem újak - részei a könyvtári szolgáltatások filozófiájának már a 19. századtól. Mások egyre több és több ötlettel álltak elő példaképpen a könyvtár Könyvtár 2.0-ra történő fejlesztésére. Walt Crawford például azt hangoztatta, hogy a Könyvtár 2.0 magában foglalja az eszköz és a mentalitás kombinációját (amelyek tulajdonképpen jó, de eddig sem ismeretlen ötletek) és néhány üzleti alapokon nyugvó és eszköz-központú gondolatot (amelyek nem minden használót, illetve használói csoportot látnak el) – helytelen tehát az a gondolat, hogy a könyvtár a megfelelő forrás minden használó minden igényének kielégítésére. A K2 támogatói - mint Stephen Abram, Michael Stephens, Paul Miller és mások – a kritikák kapcsán kifejtették, hogy a K2 egyes elemei talán valóban nem újdonságok, ám a szolgáltatások felzárkózatása és a Webkettes technológiák integrálása valóban egy új könyvtáros-generációt eredményezett.

Magyarországon az első heves viták a K2 körül 2007-ben robbantak ki, javarészt a K-log néven működő virtuális központ és más, következő generációs könyvtárosok megjelenésével.

Az elképzelés erőteljesen épít arra, hogy a használók a jelenleginél még erőteljesebben, ugyanakkor innovatív módon maguk (is) alakíthassák - a számukra működtetett - könyvtári szolgáltatásokat. Gyakran idézett három jellemzője: használóközpontú, multimédiás, közösségi. A könyvtár 2.0 ernyője alá sorolható információtechnikai eszközök lehetnek például a web 2.0 koncepcióból már ismerős blogok, rss-sek, wikik, vitacsoportok, mashupok, címkézések, chatek stb. Ezek létjogosultsága könyvtári szolgáltatási környezetben, tehát a közgyűjteményi gyakorlatban is bizonyított, számos külföldi és egy-két hazai alkalmazás is született a közelmúltban. Nem szabad persze elfeledkezni a lakosság hátrányos helyzetű rétegeinek felzárkóztatásáról, de például a vállalkozói kör kiszolgálásáról sem, mely tényezők szintén a könyvtár 2.0 alappilléreiként értelmezhetők.

Érdekesség

Emily Clasper könyvtári mantrája:

Nem félek…

2008 a könyvtár éve. Nem félek tőle!

Légy 2.0 2 hónap alatt!

A PLCMC (The Public Library of Charlotte & Mecklenburg Library) 2006 augusztusában hirdetett meg egy online tanfolyamot-versenyt, amely hatalmas port kevert Amerikában, és hihetetlen népszerűségnek örvend(ett). Nosza, hát itt van magyarul is a programvázlat, linkelve az egyes feladatokat…

Top 13 webkettes cucc könyvtárosoknak

Az Infodoodads blog augusztus 17-én (ahogy írják, hosszas küszködés, válogatás és vita után) tette közzé a könyvtárosok számára általuk leghasznosabbnak tartott 13 webkettes alkalmazást. Íme a lista:

1. Google alkalmazások (olyan sok van és olyan sokféle, hogy ki-ki talál köztük neki valót: Scholar >Tudós<, Book Search, Maps, Reader, Dokumentumokkereső) és persze az alap - a

2. Meebo / Chatango (ők ugyan a Meebo-t és a Chatango-t említik, de mivel Magyarországon még csak most kezd elharapózni a virtuális referensz, maradjunk abban, hogy IM- >pl. Windows Live Messenger - ex-MSN< ésVoIP-szofverek >pl. Skype<…)

3. Wikipedia (akár tetszik, akár nem, a Wikipedia biza itt van és ahogy most kinéz, marad is - a fő oka annak, hogy bekerült a listába, az a szócikkek mellett a “Külső hivatkozások” szekció)

4. Worldcat.org (hát, ez itthon úgy-ahogy - mindenesetre a Worldcat eszköz lehet a könyvek kiadási adatainak stb. felkutatásában és a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés lebonylításában)

5. Amazon.com (ld. előbbi - és nem lebecsülendő a “Hasonlóak keresése” funkció, mint ahogy az Amazon külföldi könyvek szerzeményezésében játszott szerepe sem)

6. Del.icio.us (nem hinném, hogy be kell mutatnom - akár saját linkgyűjteményt építünk, akár a használóinknak gyűjtünk a könyvtár profiljához illeszkedő linkeket, a del.icio.us lehet a megoldás; az oldalról bővebben olvashatsz a FIKSZ-en és az Élet és Könyvtár-on is)

7. Bloglines (a világ könyvtárosainak körében a legnépszerűbb online RSS-olvasó a Bloglines: én is ebből élek - a feed-ek követése egyszerű és átlátható; alternatívaként pedig ott a Google Reader vagy a Netvibes - és még számtalan másik alkalmazás)

8. Zotero (kis hazánkban eléggé ismeretlen Firefox 2.0-beépülő - a Zotero-val egyetlen kattintással nyerhetünk ki bibliográfiai információt katalógusokból, vagy akár az Amazonról; elmondani nehéz, de a demóvideó mindent megvilágít)

9. Facebook (Amerika legnépszerűbb közösségi hálója - a Facebook alternatívája lehet itthon az iWiW, vagy a Network.hu)

10. WordPress (könyvtárosok körében talán a legelterjedtebb blogmotor - a klogok is Wordpress-en futnak; ha nem hiszed el, nézz szét a LISZEN wikijében, kattintgass és ámulj)

11. MediaWiki (a legnépszerűbb wiki-motor - a MediaWiki lehetővé teszi, hogy az egyes könyvtárak saját wiki-tudásbázist építsenek felhasználóik számára)

12. Ning (a Ning közösségi háló - magyar könyvtárosok közössége is létezik ám; minden megvan benne, ami szem-szájnak ingere: fotó- és videófeltöltés, fórum, blogolási lehetőség stb.)

13. Twitter (ici-pici blogbejegyzések jelenlegi állapotunkról, hangutatunkról - a tengeren túl már könyvtárak is alkalmazzák a Twitter-t a “nyitott könyvtár” szellemében; folyamatos tájékoztatás és kommunikáció a bizalomépítés jegyében)