Egyrészt, mint szöveg– és dokumentumtároló és –megosztó közeg, lehetővé tette a források, segédletek, valamint a már elért kutatási eredmények megosztását az egész világgal.
Másodsorban a papírlap jelentette térbeli korlátok megszűnésével és a hiperlink segítségével jóval könnyebbé és áttekinthetőbbé vált a kiterjedt és szövevényes ősfák és leszármazási viszonyok ábrázolása.
Végül pedig az internet mint kommunikációs lehetőség egyrészt a kutatók, másrészt a rokonok közti kommunikációt és kapcsolattartást teszi könnyűvé, gyorssá és egyszerűbbé.
I. Források, segédletek, útmutatók, adatbázisok
Források
A családfakutatás a források szinte kimeríthetetlen sorával dolgozik (krónikák, oklevelek, önéletrajzok, lexikonok, gyászjelentések, festmények, fényképek, sírkövek, anyakönyvek, levelek, bírósági és peres iratok, végrendeletek, szájhagyomány, etc.), melyek között írott, tárgyi, képi és szóbeli források egyaránt megtalálhatóak. Ezek közül az írott (esetleg nyomtatásban megjelent), valamint egy viszonylag szélesebb kör érdeklődésére számot tartó (nem csak 2-3 embert érintő) források hálózati megjelenésére számítunk.
Az online elérhető források nagy előnye, hogy általában kereshetőek, ám elérhetőségük is a hálózattól függ – ami ma még megtalálható volt az interneten, holnapra már talán nem lesz az. Ezen kívül – mint látni fogjuk – a hálózati forrásokat széttagoltság, egy integráció hiánya jellemzi (nincsenek összegyűjtve, nehéz rájuk akadni).
A források két legteljesebb gyűjteménye a csaladkutatas.extra.hu, valamint a Családfakutatók információs oldala.
Könyveket (és könyv formában kiadott krónikákat) e-könyvtárakban érdemes keresnünk. A legfontosabb könyvgyűjtemények listáját elérhetjük egyrészt a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának honlapján, valamint egyedülállóan teljes listát találunk a csaladkutatas.extra.hu oldalon. A Magyar Elektronikus Könyvtárban jelenleg 43 genealógiával foglalkozó mű lelhető fel. A digitalizált könyvekre álljon itt csak néhány példa. Nagy Iván: Magyarország családjai című művének 1-2., 7-8., 10. és 11. kötete elérhető a hálózaton, de a genealógiai irodalom sok egyéb képviselője is, például Orosz Ernő: Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai.
A magyar középkori oklevelek digitalizált változatait tanulmányozhatjuk (egy megjelenítő program letöltése után) a Magyar Országos Levéltár „Collectio Diplomatica Hungarica” segédletében. Itt pedig az oklevelek regesztáiban kereshetünk. Egyéb oklevél-keresési linkeket közöl a Családfakutatók információs oldala.
A források egyik leglényegesebb csoportját a születési, házassági és halálozási anyakönyvek képzik. Számos anyakönyv-adatbázis sorol fel a csaladkutatas.extra.hu. Itt találjuk például a Magyar Országos Levéltár keresőjét és Budapesti Állami Anyakönyv mikrofilmjeit. Települési anyakönyvekre kereshetünk a Családfakutatók információs oldalán. Megsemmisült magyar egyházi anyakönyvek listáját közli a Wikipédia.
Összeírások elérhetőségét közli a csaladkutatas.extra.hu és a Családfakutatók információs oldala. Név- és címtárakat is felsorolnak.
Számos egyéb hasznos adatbázis találhatnak az érdeklődők, ilyen például az 1900-as Budapesti Lakcímjegyzék.
Az OSZK-ban őrzött gyászjelentések egy részének keresője Dr. Hatvany Csaba honlapjáról érhető el, az OSZK gyászjelentéseinek mikrofilmlistája pedig itt található. Gyászjelentéseket kereshetünk megyénként a Gyászhír.hu oldalon. Egyéb gyászjelentési adatbázisok mellett a temetői névjegyzékek kiváló összefoglalása szintén a csaladkutatas.extra.hu oldalon érhető el olyan hivatkozásokkal, mint a bécsi temetők névjegyzéke vagy a szlovákiai temetők adattára. A szegedi és a győri mellett egyéb fontos temetők adatbázisait is megtaláljuk. Híres elhunytakról informál minket a Farkasréti temető adattára (2003) és a Kerepesi úti temető adattára (1999). Magyar vonatkozású temetői jegyzékek linkjeit gyűjtötte össze a Családfakutatók információs oldala, a két gyűjtemény remekül kiegészíti egymást, bár vannak átfedések. A magyar írók sírjaira vonatkozó információkat a Petőfi Irodalmi Múzeum foglalta adatbázisba.
Nagy segítségünkre lehetnek az enciklopédiák, indexek és lexikonok, úgymint a Magyar Életrajzi Index, mely a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisainak oldaláról érhető el. A PIM adatbázisi mindenképpen meg említésre méltó a Gudenus János műveire támaszkodó A magyarországi főnemesség genealógiája és a Magyar családtörténeti adattár.
A fényképek általában csak a rajtuk szereplő személyek, vagy azok szűkebb családja számára bírnak információs értékkel, így hálózati megjelenésük mérsékelten jellemző. Ennek ellenére találunk fénykép-adatbázisokat az interneten - mint például Budapest Főváros Levéltárának adatbázisai között Klösz György fotóit.
A források külön csoportját képzik a címerek. Ezek első sorban a nemesi családokat érintik, ám a leányági leszármazottak révén mégis igen sok embert.
Ha az interneten keresünk a heraldikával kapcsolatos alapvető irodalmat, igényeinket teljesen kielégíti a Wikipédia heraldika-szócikke, valamint a Wikikönyvek sorozatba tartozó Címerhatározó „A címerhatározás szabályai” című fejezete. Ellenben a Heraldiaki Lexikonnak még igen sok szócikke hiányzik. Meg kell említenünk a Magyar Állami Jelképek címertörténeti és -tani összefoglalóját is.
Címergyűjteményeket is találunk az interneten: egyedülállóan hasznos (főleg magyar vonatkozásban) a Wikiépdia Címerhatározójának gyűjteménye. Johann Siebmacher címereskönyvének színes változata a Wikipédián, valamint Wappenbuch.de címen is fellelhető, ám a legjobban kereshető verzió a Wappenbuch.com. Az egyes nemesi családok szócikkeiben legtöbbször a Wikipédia megfelelő nyelvű változatai is közölnek címert, ám a szabad enciklopédiában csak a jelentősebb családok szerepelnek. Régi ex libris címereket találhatunk dr. Bernhard Peter oldalán.
Történelmi államcímerek lelőhelye a European Heraldry. A megyei és önkormányzati címerek elsődleges forrása a hivatalos Magyar Állami Jelképek oldal, de sok hazai településcímert a találhatunk a Magyar Címer Portálon is. A Wikipédia szintén közli az egyes települések szócikkeiben az adott település címerét.
Egyes honlapok a címerek kézzel vagy rajzoló programokkal történő megrajzolásához szolgálnak tanácsokkal, vagy nyújtanak segítséget.
Útmutatók és egyéb segédletek
A genealógiával kapcsolatos alapvető irodalom megtalálható a hálózaton, elég ha a Wikipédia „genealógia” vagy „családfakutatás” szócikkeire utalunk. A genealógia történetéről a „Magyarország a XX. században” V. kötetében olvashatunk, melyre a Wikipédia is hivatkozik. A Magyar Országos Levéltár honlapján olvashatunk egy általános bevezetőt, ezen kívül rendkívül hasznos és részletes tájékoztatóval segítik a kutatókat. Praktikus gyakorlati tanácsokkal szolgál a Magyar Családtörténeti Web Archívum és Fórum is.
A már említett Családfakutatók információs oldala fogalomtárral, valamint a budapesti és a környező országok területén fekvő kutatóhelyek bemutatásával siet a kutatók segítségére.
Ide tartoznak még azok a nem kifejezetten genealógiai jellegű információk, melyek megkönnyítik a kutatást, és ismeretük adott esetben elengedhetetlen lehet. Gondoljunk csak a rokonsági fokok kevésbé ismert neveire, a katonai rendfokozatokra, vagy a vércsoportok öröklődési rendjére.
A Wikipédia (vagy más lexikonok) segítséget jelenthetnek társadalmi csoportokat (pl. nemesség) vagy szociológiai fogalmakat (pl. család) ismertető szócikkeikkel. A keresztelésről a Magyar Néprajzi Lexikonban, a Wikipédián pedig a „házasság” és „polgári házasság a dualizmus korában” szócikkeket olvashatjuk. A szabad enciklopédia például a magyar bárói családokat is felsorolja; a végtelenségig folytathatnánk a hasznos webhelyek példáit.
Kitüntetések és érdemrendek után kutatva jó kiindulási pont a Kitüntetés.lap.hu vagy az Érdemrendek – kitüntetések – egyenruhák honlap.
Ezeken kívül számtalan egyéb kérdés merülhet fel a kutatás kapcsán (pl. földrajzi helyek elnevezései, történelmi események, fordítás idegen nyelvről), melyek megválaszolásához az internet jobb híján pótolhatja a lexikonokat. Földrajzi kérdéseknél szeretnénk felhívni a figyelmet a csaladkutatas.extra.hu térképeire és helységnévtáraira. A Családfakutatók információs oldala egyedülállóan hasznos segédletében magyarázza az ismeretlen fogalmakat, latin kifejezéseket és a betegségek régies neveit, a szabad enciklopédia "családfakutatás" szócikke a kinyitható fülekben pedig a hónap- és számnevek különböző nyelvű változatait adja meg.
Adatbázisok
A családfakutatás egyik legjelentősebb, legdirektebb és kétségkívül legkeresettebb hálózati vonatkozása a már ismert adatok közzététele: az adatbázisok.
Amennyiben csak az internet áll rendelkezésünkre, uralkodói és főnemesi családok leszármazásának felderítésére legbiztosabb forrásunk a Wikipédia. Itt általában csak az adott szócikk tárgyát képző személy felmenőiről tájékozódhatunk, a családfát jó néhány kattintásunkba kerül összerakni. Bár nem jellemző, hogy a Wikipédia teljes családfákat közöljön, egyes esetekben előfordulhat, mint például a frankföldi és türingiai Bibra nemzettség, vagy a székhelyi Majláth család esetén.
A webes adatbázisok közül a legjelentősebbek talán a WorldConnect (rootsweb), a FamilySearch és magyar vonatkozásban a RadixIndex, mely azonban adatainak nagy részét csak előfizetői számára teszi hozzáférhetővé. Említésre méltó még a Familylink. Főleg német neveket tartalmaz a GedBas és a Gäbler Genealogie, Poroszország és Lippe családjaira specializálódott az Ahnenforschung in Preussen & Lippe. A teljesség igénye nélkül megemlíthető még a GeneAll.net, és a genealogy.euweb.cz, mely uralkodói és magyar nemesi családokat is tartalmaz.
Nagy Britannia és Írország esetében az Ancestry.co.uk, míg az Egyesült Államok és Kanada családjainál az Ancestry.com a legjelentősebb adatbázisok.
Magyar vonatkozásban fellelhető még az Adatbázis családfa-kutatáshoz és a Családfalu.hu. Családfákat találunk a Családfakutatók információs oldalának adatbázisában is, a honlap más részén pedig családnevekre kereshetünk. Szeretnénk felhívni a figyelmet a Magyar Családtörténeti Web Archívum és Fórumra, ahol a keresőknek ajánlják a szlovák családnév és helyiségnév oldalt, a Magyarországi Németek Családfakutató Egyesületének keresési felületét, valamint saját fórumukat.
II. Ábrázoló programok
A családfák ábrázolására szolgáló szoftverek egy része offline, más részük csak az adott honlap keretében online használható. Ennek előnye, hogy mindenki számára hozzáférhető lehet helyhez kötöttség nélkül, ugyanakkor hátránya, hogy megtekintéséhez hálózat szükséges. Fölvetheti annak a kérdését is, hogy egy idegen szerveren tárolt információs mennyire vannak biztonságban.
A szoftverekkel szemben támasztott elvárásokról, azok lehetséges előnyeiről és esetleges hátrányairól kitűnő összefoglalást nyújt a Wikipédia családfakutatással foglalkozó szócikke. Itt megtaláljuk a legfontosabb offline programok (GenoPro, Legacy, Great Family stb.) felsorolását.
Az online, honlaphoz kötött szolgáltatások közül igen jól használható ábrázolásra a MyHeritage oldal, mely (egy bizonyos szintig) ingyenes, és magyar nyelven is elérhető. Új fejlesztéseik közé tartozik az idővonal és a fénykép-kronológia. Ehhez az oldalhoz igen hasonló a Geni. A magyar oldalak közül rálelhetünk még az Itt voltam! családfa-ábrázolási lehetőségére.
Nem csak magánfejlesztésekkel találkozhatunk: Oktatási Minisztérium által 2005-ben útjára indított Családi emlékezet Program célja múltunk megismerése családfánk ábrázolása és emlékeink megörökítése révén. Az adatbázist az Országos Levéltár üzemelteti. A honlap neves magyar történelmi személyek családfáit is tartalmazza.
Az online és offline szoftverek egyaránt lehetnek fizetősek vagy ingyenesek. Gyakran az épített családfa tagjainak létszámában korlátozzák az ingyenes verzió használóit, a térítéses változat pedig számos hasznos lehetőséget és szolgáltatást kínál.
III. Kommunikáció
Az internet lebontja a tér és idő jelentette korlátokat, lényegesen megkönnyítve ezáltal az információcserét. Ennek legfontosabb eszközei az email, a fórumok, a blog, a chat és a közösségi hálózatok.
A fórum elsősorban a kutatók közti eszmecsere színtere. A külföldiek közül jelentés a Geneal-Forum és a GenForum, ez utóbbinak van magyar változata is, a Hungary Genealogy Forum. Magyar vonatkozású fórumok: a Családfakutatás névre hallgató hosszabbik Index-fórum, valamint a RadixFórum és a Genealogia.hu fóruma; kisebbek a "Családfa kiderítése, anyakönyvek..." nevű Index-fórum. Ezen kívül találhatunk még egy SG Fórumot, valamint a magyarcsaladok nevűt. Ez utóbbi két helyen nem alakult ki tartalmasabb eszmecsere, a magyarcsaladok inkább afféle üzenőfalra hasonlít.
Egyes családfa-oldalak nem csak adatbázisként funkcionálnak, hanem a család élő tagjainak összefogásában is segítenek, lehetővé teszik a kapcsolattartást és az élmények megosztását. Ilyen például a MyHeriage, a myfamily.com vagy az Itt voltam! családfaépítő programja.
Az egy családba tartozóknak szóló blogokra is találunk példát: ilyen a schleswigi és türingiai Jacobs-családé. Ezek lehetőséget kínálnak például a családi napok megszervezésére.
A fentiekben nagy vonalakban példákkal illusztrálva áttekintettük a családfakutatás területének internetes megjelenési formáit. Ezeken kívül a genealógiával kapcsolatos kereskedelmi szolgáltatások (térítés ellenében végzett családfakutatás, DNS-vizsgálat, vagy a családi címerrel díszített tárgyak értékesítése) képviselőit is megtaláljuk, ám ezekkel most nem foglalkozunk részletesen, mivel nem állnak kapcsolatban a szűkebb értelemben vett kutatással.
Veszprémy Márton
