Az e-könyv szónak nagyon sokféle fogalommagyarázata létezik. Egyik pontosabb, másik kevésbé; van amelyik tág, van amelyik szűkebb értelmezésben magyarázza az e-könyv jelentését. Íme néhány:
Az e-könyv az elektronikus formában létrehozott és terjesztett könyv. (Wikipédia)
Az e-könyv, másképpen elektronikus könyv, e-book. Tág értelemben minden olyan tartalom, amelyet abból a célból hoztak létre, hogy erre alkalmas eszközön, a tartalom kinyomtatása nélkül olvassanak. (ekonyvolvaso.blog.hu)
Az e-könyv az elektronikus formában létrehozott és terjesztett könyv, amely elektronikus vagy elektronikusan vezérelt felületeken olvasható, de ki is nyomtatható. Az e-könyvnek, mint a p-könyvnek (print, nyomtatott kiadvány) két funkciója van: közvetíteni, illetve tárolni az információt. (Kerekes Pál)
Az e-könyv tehát elektronikus könyvet jelent, a tartalmat. A tartalom megjelenítésére alkalmas eszközt pedig e-könyv-olvasónak nevezzük. Ez egy olyan eszköz, amelyet elsősorban e-könyvek olvasására fejlesztettek. (Tág értelemben minden olyan számítástechnikai eszköz ebbe a körbe tartozik, amely eleve alkalmas vagy szoftveres fejlesztéssel alkalmassá tehető ekönyvek olvasására: számítógép, telefon, PDA.) Szűk értelemben azoknak az eszközöknek a csoportja, amelyet kifejezetten elektronikus könyvek olvasására fejlesztettek ki. Specifikációjuk miatt (alacsony fogyasztású processzor, elhanyagolható fogyasztású, napfényben is olvasható kijelző, rendkívül kis súly, egyszerű kezelhetőség) a többi eszköznél sokkal inkább alkalmasak a hagyományos könyvek, egyes esetekben akár folyóiratok, napilapok leváltására is.
E-könyv-olvasók rövid története
Már az 1950-es években is foglalkoztatta a fejlesztőket a karakterek kijelzőkre küldése, de átütő sikereket csak az 1970-es években értek el. Amerikában 1971-ben útjára indult a "Gutenberg Project", Michael S. Hart önkéntes vállalkozásaként, ez egyfajta digitalizálási projekt volt, aminek az volt a célja, hogy nyílt formátumokat alkalmazva ingyenesen hozzáférhetővé tegyen minél több kulturális munkát, dokumentumot (ez nevezhető tehát az első, legidősebb digitális könyvtárnak). Ezután készült el az első prototípusa az eBookoknak, a Xerox PARC fejlesztései eredményeként. Az elv a ma használatos eljárásokhoz hasonló volt, természetesen primitívebb változatban. Milliónyi apró mágnest alkalmaztak, amelyek mindegyike egy oldalon fehér, egy oldalon fekete festést kapott, feléjük pedig egy vékony, áttetsző burkolat került. A mágneses töltöttségek szabályozták a fehér és fekete pixelek megjelenését. Az eszköz soha nem terjedt el szélesebb körökben, leginkább mérete és súlya miatt.
1977-ben a Radio Shack, az Apple és a Commodore forradalmasították az otthoni felhasználásra szánt karakterkijelzést, ráadásul ekkorra már megjelentek az első LCD kijelzők is. Az első jelentős esemény 1993-ban jött az e-ink számára: Joseph Jacobson fejlesztette ki az elektromosság hatására feketére, vagy fehérre változó cseppek technológiájának alapelvét. Kifejlesztette a mikrokapszulákat, amelyben elektronikusan töltött, fehér elemekben oldott fekete olaj volt. 1997-ben Jacobson megalapította eInk cégét a technológia kereskedelmi célú kifejlesztésére. Később fejlesztették ki a fekete, fehér buborékon alapuló technológiát.
1996-ban jött a Palmtop, a Windows pedig a rá fejlesztett CE OS-ével. Gőzerővel jöhettek tehát a PDA-k, később a notebookok, majd a manapság használatos mobilkommunikációs eszközök, mint hordozható és széles körben elterjedt olvasó, bár nem kimondottan olvasásra szánt eszközök.
1998-tól már találkozhatunk az eBook elnevezéssel, különböző gyártók ugyanis már gyártották az eBook olvasókat, viszont azok még mindig LCD technológiával rendelkeztek.
A mai e-könyv-olvasók nagy újítása az eddigi számítástechnikai eszközökhöz (számítógépekhez, PDA-khoz, laptopokhoz) képest hogy ellenétben a hagyományos képernyőkkel nem rendelkeznek háttérvilágítással, így hasonlóan a valódi könyvekhez, csak világosban olvashatóak. A technológia lényege pont az, hogy minél jobban hasonlítson a megjelenés egy papíréhoz, vagyis a hosszan tartó olvasás ne erőltesse meg a szemet, mint a hagyományos képernyőknél. Azok ugyanis beépített fényforrással rendelkeznek (pl.: LCD panelek), ami hátulról világítja meg a kijezőt, amelyben elektromos áram hatására megváltozik a folyadékkristályok fényáteresztő képessége, amelyek így adott színeket kiszűrnek a fehér háttérvilágításból, így hozva létre a kívánt színt. Amennyiben az elektromos áram megszűnik a kijelző visszatér alapállapotba. Az ilyen kijelzőkön pont a vibrálás és a háttérvilágítás miatt kellemetlen hosszabb szöveget olvasni, arról nem is beszélve, hogy hosszútávon természetesen rontja a szemet is.
Az e-könyv-olvasók képernyője nem rendelkezik beépített fényforrással, és csak akkor fogyaszt áramot, ha a rajta megjelenített tartalom változik, ezért is adják meg a készülékek akkumulátor teljesítményét oldalakban (lapozásban), nem pedig órákban. Tehát például egy teljesen feltöltött olvasóval 5000 oldalt tudunk megjeleníteni, és ha félbehagyjuk az olvasást, nem muszáj kikapcsolni az olvasót, egyszerűen lerakjuk, és legközelebb onnan folytatjuk ahol abbahagytuk.
Magát a kijelzőt elektronikus papírnak hívják (Electronic Paper), de az e-ink, vagy e-paper kifejezéseket is használják a gyártók.
Az első, e-ink technológiával rendelkező olvasó a Sony Librie volt, 2004-ben jelent meg. Azóta ez a technológia folyamatosan fejlődik, halad előre. Az eBook gyártók egyre többen vannak, egyre több féle olvasót gyártanak, tökéletesedő technológiával és szélesedő szolgáltatásokkal.
Az elektronikus tinta különböző alapanyagokból áll elő, ezek közé tartoznak polimerek, reakciós hatóanyagok, oldószerek és színezékek.
A polimerek olyan nagyméretű molekulák, amelyek ismétlődő egységekből állnak és az egységeket kémiai kötés kapcsolja össze. az elektronikus papír előállítását az is nehezíti, hogy ezek közé a polimerek közé csak bizonyos kémiai összetételű anyagokat lehet keverni, amik alapvetően lehetnek vörös, lila, vagy sárga színűek. Ha nem megfelelő adalékanyag kerül közéjük, az módosítja a polimerek elektromos jellemzőit. Ebből az okból különböző stabilizátorok adnak az összeomlás elkerülése végett, viszont szükség van még UV védő szerekre, amik megakadályozzák a környezet hatására felmerülő oxidációs folyamatokat.
A polimerek, vagy mikrokapszulák méretükben az emberi haj vastagságához hasonlítanak. Ezek tiszta folyadékot, fekete és fehér részecskéket tartalmaznak. A fehér részecskék pozitív, míg a fekete részecskék negatív töltésűek. Egy vezérlőpanel juttatja el az infót az alsó és felső elektródáknak, így kapnak pozitív, illetve negatív töltést. Az ellentétes pólusok ahogy vonzzák egymást, kirajzolódik a kívánt eredmény. Az e-könyv-olvasók egyik legnagyobb előnye többek között, hogy csak ezen folyamat alkalmával fogyasztanak áramot, a részecskék pedig stabilizálódnak a kapszulákban, (de ha már előny akkor) hátrányuk viszont, hogy viszonylag lassan lépnek működésbe, jelenleg is a felgyorsításukon dolgoznak a fejlesztők, bár elég szép megoldásokat láthatunk a most kiadott olvasók között: az első színes e-ink kijelzőjű olvasót, a kínai Hanvon -t az FPD International 2010 kiállításon mutatták be idén, piaci megjelenését pedig 2011 márciusára tervezik.
Szerzői jogi kérdések – DRM
Az jelenti a problémát az e-könyvvel, illetve minden elektronikus tartalommal kapcsolatban, hogy az útja követhetetlenné vált az eszközök és formátumok változatosságában, a jogi szabályozás nem tudja követni a digitalizmus folyton megújuló feltételrendszerét. A megoldás (jelenlegi állapotok szerint) a digitális jogkezelés eszközrendszer lenne, nemzetközi nevén: Digital Rights Management (DRM). Tószegi Zsuzsa fogalommagyarázata szerint: „a DRM a digitális tartalmakhoz való hozzáférést lehetővé tevő illetve szabályozó technikai, műszaki, hardver- és szoftvereszközök összefoglaló neve.”
Az e-könyv szempontjából a legnagyobb DRM-kérdés az, hogy az olvasó által megfizetett tartalmat eszközhöz vagy személyhez kötik-e a forgalmazók.
Az ekönyvek formátumai jellemzően két nagy csoportba sorolhatóak: a platformfüggetlen és a platformfüggő formátumok közé. Más szempontból csoportosítva, lehetnek általános dokumentumformátumok vagy direkt e-könyvek közzétételére kifejlesztett formátumok.
A leggyakoribb formátumok (a teljesség igénye nélkül):
.txt: Egyszerű szöveges fájl. Platformfüggetlen, talán a legtöbb eszközzel és szoftverrel megnyitható. Ezen kívül előnye még a kis méret (A Biblia .txt formátumban mindössze 4 MB), hátránya viszont, hogy nem tartalmaz formázási adatokat, illetve képeket, így a .txt-ben készült e-könyv meglehetősen monoton külalakú.
.pdf dokumentum: Az Adobe Systems által kifejlesztett, platformfüggetlen dokumentumformátum. Az olvasásukhoz telepíteni kell az Adobe Acrobat Reader nevű (ingyenes) programot, vagy egyéb, a pdf-et kezelő alkalmazást. Előnye, hogy képeket és formázási paramétereket, valamint hipertext-elemeket is tartalmazhat (ezek segítségével kapcsolat létesíthető a dokumentum egyes részei, vagy más dokumentumok között), így ezzel már a hagyományos, papír alapú könyvvel, újsággal egyenrangú, illetve annál többet tudó kivitelű dokumentumok készíthetőek.
.doc formátum: A Microsoft Word szövegszerkesztőjének dokumentumformátuma.
HTML formátum: A weboldalak formátuma. Platformfüggetlen, számos alkalmazással megnyitható. Képeket és formázási információkat, valamint hipertext-elemeket is tartalmaz.
futtatható .exe, .jar, stb. fájl. A futtatható fájl alapú e-könyvek közös jellemzője, hogy a szöveget, képet, formázási utasításokat és a megjelenítő alkalmazást egy fájlba ágyazottan tartalmazzák. Általában platformfüggőek, előnyük viszont az, hogy a felhasználó "készen kap mindent": ezek esetében kizárható az olvasóprogram és a dokumentum inkompatibilitása. A futtatható alapú technológiának másik előnye lehet az is, hogy (formátumtól függően) sok-sok kiegészítő marketing technikát lehet beépíteni e könyvekbe. Megfelelő e-könyvkészítő szoftverrel meg lehet oldani például, hogy az e-könyv mindig a készítő aktuális hirdetéseit mutassa, függetlenül attól, hogy az első, eredeti példány mikor került ki. (Az e-könyv le tud tölteni frissítést az Internetről.) Ezekkel a formátumokkal az is megvalósítható, hogy az olvasónak regisztrálnia kelljen ahhoz, hogy megnyithassa a könyvet. (Ennek akkor van jelentősége, ha a szerző vagy a forgalmazó szeretné megkapni minden olvasó email-címét, és így közvetlenül megszólítani őket.)
Kizárólag ekönyv formátumok:
.lit: A Microsoft Reader formátuma.
.azw: Az Amazon Kindle ekönyv olvasó saját, másolásvédett dokumentumformátuma.
.epub: Platformfüggetlen formátum széleskörű formázási lehetőségekkel.
.prc: A platformfüggetlen Mobipocket Reader alkalmazás dokumentumformátuma.
A két legelterjedtebb e-könyv-formátum az ePub és a PRC (Mobipocket). A piacon tapasztalható/látható tendencia az előbbi, vagyis az ePub felé látszik haladni, tehát ez tekinthető a „hivatalos” formátumnak a dedikált olvasók többségén. Bár a PRC (mobipocket) zárt formátum, és az Amazon birtokában van, csekély erőforrásigénye, a nagyszámú támogatott platform (PC/PDA/mobiltelefon) és a kivételes funkcionalitás okán még sokáig versenyben lesz (legalábbis a civil szférában), főleg amíg elkészülnek az igazán jó ePub olvasó (és generáló) alkalmazások.
Az ePub létrehozásával legalább két célt akart az IDPF elérni. 1. hogy legyen egy profik által jól összerakott szakmailag igényes szabvány, és 2. az legyen nyílt, cégfüggetlen, legyen a tartalom- és eszközgyártók számára elérhető.
Maga ez ePub állomány, ha nagyon egyszerűen akarnánk leírni, egy tömörített (zippelt) filecsomag, ami szigorúan meghatározott struktúrában tartalmazza xhtml formában a tartalmat, plusz a leíró- és formázóadatokat.
Az ePub formátum könnyű kezelhetőségével és konverzióképességével (pl.: Calibre programmal képes más formátumokból ePub-ba konvertálni) egy majdnem minden eszközön könnyen és szépen megjeleníthető formátum (az Apple iPhone-jától kezdve a Sony Readerig).
Azonban nyíltságából adódóan nem alakult még ki megfelelő olvasóprogram hozzá (ahány eszköz és program, annyi féle megjelenítési forma) → Az Adobe flash olvasója lassú, nem jeleníti meg rendesen az ePub formátumú doksikat, gond van az ékezettel... stb. Vannak ugyan egyéb próbálkozások, de egyik se olyan tökéletes mint a Mobipocket (PRC) megjelenítése.
Jelenleg ott tartunk, hogy hiába nyílt szabvány, nem alakult ki a szükséges egységesség: létrejöttek egymással inkompatibilis ePub platformok és DRM rendszerek is.
A PRC formátum létrehozása az Amazon nevéhez kötődik, aki felvásárolta a Mobipocket-et, és ebből hozta létre a saját formátumát. A kezdeti nehézségek, hiányosságok után ezt a formátumot a lehető legtöbb platformra elérhetővé tette.
A Mobipocket PRC formátuma bár nem egyszerűen szerkeszthető, mégis a legpraktikusabb e-könyv típus. A PDF-fel ellentétben bármilyen méretű kijelzőhöz igazodik: a képernyő méretéhez tördelődik a szöveg, tehát oldalra nem kell görgessünk, csak lefele. Ráadásul az összes fontosabb/nevesebb e-könyv olvasó kezelni tudja a .prc-fájlokat. Sőt, Windows-on és okostelefonon sincs gond, hiszen Windows Mobile, Symbian, vagy éppen BlackBerry készülékeken is olvashatjuk a .prc kiterjesztésű könyveket a linkelt szoftverek segítségével. A windows-os verzióval más formátumokból is könnyedén gyárthatunk PRC-t.
A magyarországi helyzet
„Kindle, Nook, iPad, Irex – kezd felpörögni az e-könyv-olvasók piaca és nem csak külföldön, hanem itthon is. Az ár a csúcskategóriában már bekúszott a kétszáz dollár alá, az egyszerűbb készülékek már száz dollárért is elérhetők. Az e-Reader sikertörténet itthon is elkezdődött, kezd kialakulni az e-könyv komplexum: elektronikus kiadók digitális könyvcsemegéket kínálnak az elektronikus olvasó-szerkezetekre; magyar nyelvű tartalmat, magyar menüvel. Az elektronikus könyv új kultúr-technikai komplexumokra téríti, kényszeríti az olvasókat. Az Internet és a különböző hozzáférési eszközök – mint az iPad, a mobiltelefon, a note-book, az asztali számítógé p, és természetesen maga az e-reader – összetett virtuális térbe helyezik a tudás és a műélvezet logisztikáját.” – olvashatjuk Kerekes Pál Az elektronikus könyv címmel megjelent műve hátoldalán. A mű 2010 októberében jelent meg. Az egyetemi előadásokra épülő, fejezetenként külön is olvasható, gyakorlatias írás az elektronikus könyv hazai helyzetét, terjedésének jelenségeit, tendenciáit igyekszik bemutatni, így ebben a témában pedig ez tekinthető az első hazai összefoglaló műnek. Mindenképpen érdekes, gyakorlatias olvasmány; gazdag irodalomjegyzékével és rengeteg forrásával jó kiindulópontot jelent a téma iránt érdeklődőknek. Az a legjobb az írásban, hogy lényegretörően és közérthetően megfogalmazva tartalmazza mindazokat a tudnivalókat, alapfogalmakat, amelyek megkönnyítik a tájékozódást ebben az egyébként kaotikus és nehezen áttekinthető e-könyv világban. A könyv végre rendszerezett, átgondolt és átfogó módon mutatja be az e-olvasás mai helyzetét, felvázolja az e-könyv technikai, kereskedelmi struktúráját. Egyszóval: átfogó képet az e-könyvek, az e-könyv olvasók mai helyzetéről.
Az e-könyv-olvasók iránti kereslet fellendülése valóban egyértelmű: az utóbbi években elindult az addig stagnálni látszó e-könyv piac fejlődése; a gyártók újabb és újabb olvasókkal rukkolnak elő, próbálják felülmúlni egymást. Egy pár évvel ezelőttig nem sikerült speciálisan csak az olvasásra alkalmas elfogadott és népszerűvé váló hardvert fejleszteni (pedig szinte az internet elterjedése óta kísérleteznek vele); ugyanakkor nagyon sok szoftver készült a jelenlegi informatikai eszközökre, szövegegységek, tehát professzionális alkotók által írt művek olvasására. Ez a féloldalasság látszik most kiegyenlítődni, az újonnan megjelenő, új szolgáltatásokat nyújtó olvasók által.
Magyarországon is egyre nagyobb az érdeklődés, egyre nagyobb a kereslet az e-könyvek iránt, és az e-könyv-olvasók kezdenek divatcikké válni itthon is. E-könyv-olvasó eszközöket itthon vásárolhatunk mobilszolgáltatóktól (pl.: T-Mobil), márkaképviseletektől (pl.: Sony boltokban elérhető Sony Readerek), könyvforgalmazóktól (pl.: Bookline), vagy akár műszaki áruházláncoktól, e-könyvekkel foglalkozó vállalkozásoktól (pl.: Digitalbooks, Ad Librum) is. A készülékek választéka már egész nagynak mondható; itthon elérhető olvasók pl.: Koobe, Sony Reader, PocketBook, Cybook, Hanvon, Irex Digital Reader, Onix Boox.
Boltokban sem itthon, sem máshol nem forgalmazott, de internetről rendelhető két nagy gyártó e-könyv-olvasója: a Barnes&Nooble Nook-ja, és az Amazon Kindle-je. Általánosságban elmondható, hogy az e-könyv-olvasók piacán a trendeket és árakat ezen két nagy észak-amerikai könyvforgalmazó gépei határozzák meg.
A Nook Barnes & Noble amerikai könyváruház saját olvasója. 6 hüvelykes kijelzője alatt egy kis színes LCD kijelző szolgál az eszköz kezelésére. Magyarországon csak a wifi működik (ezzel korlátozottan böngészésre is alkalmas), maga a könyváruház elsősorban szerzői jogi aggályok miatt nem elérhető (sem wifin, sem 3G-n). Az ePub formátumot támogatja az Adobe másolásvédelmével. Egyik legnagyobb hátránya a színes érintőkijelző, ami hiába néz ki jól, nagyon meríti az akkumulátort, ráadásul a használata is nehézkes.
A Kindle az Amazon amerikai könyváruház saját olvasóeszközeinek családja. Jelenleg kétszer két változatban kapható: egy 6 hüvelykes (kb. 152 mm) átlójú és egy 9 hüvelykes (kb. 230 mm átlójú) kijelzővel szerelt modell, mindegyik amerikai és "világ" változatban. Ez utóbbi vezeték nélküli (3G) kapcsolaton keresztül Magyarországról is alkalmas az Amazon könyváruházának elérésére és onnan tartalom letöltésére is. 2010 nyarán jelent meg a Kindle új változata, amelybe a 3G mellett WiFi is került, sőt, alternatívaként 3G-mentes, csak WiFi-s verzió is kapható (egyelőre csak sötétszürke, később a szokásos fehéres színben is). Mindegyik eszköz a PRC formátumot és az Amazon saját másolásvédelmi rendszerét (AZW) használja, bár PDF megjelenítésére is alkalmasak.
Magyar fejlesztésű e-könyv olvasóval is rendelkezünk már, hála az eKönyv Magyarország -nak, ami 2010. márciusában alakult a Bookline.hu Nyrt. és a Líra Könyv Zrt. közös leányvállalataként. Német partnerekkel kötött szövetséget, hogy az ott sikeresen alkalmazott technológiát Magyarországon is adoptálhassák.
A berlini székhelyű txtr Gmbh Európában elsőként kötött együttműködési megállapodást az eKönyv Kft-vel az általuk kifejlesztett SIM kártyás kapcsolattal is rendelkező e-könyv-olvasó terjesztésére és a mögöttes technológia exportjára. A txtr platform előnye, hogy a vásárlás nemcsak az eKönyv Magyarország weboldalán, hanem az olvasón, sőt iPhone és iPad alkalmazása révén akár mobiltelefonon, tábla PC-n is megtörténhet, a letöltött könyveket pedig minden olyan olvasón lehet majd olvasni, ami a platform által használt Adobe DRM szabványt ismeri.
A 'txtr ekönyv olvasó 6 hüvelykes e-ink képernyővel, érintőkijelzővel rendelkezik, 128 MB beépített memóriája van, 8GB MicroSD kártya jár hozzá, ami 6000 ekönyv tárolására alkalmas. A PDF és ePub formátumokat támogatja. Ugyanakkor elég kezdetlegesnek mondható még; a nagyon lassú menüvel, és nehézkes kezelőfelületével a külföldi olvasókkal szemben mindenképpen alul marad. Az ekönyvolvasó blogon igen részletes beszámolót olvashatunk arról, milyen maga a készülék, mennyire használható. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, egyelőre több a negatívum, a hiányosság a készülékben, a próbálkozás mindenesetre jó, és elismerésre méltó. Megfelelő fejlesztésekkel talán versenyképes eszköz lehet az ekönyv olvasók harcában – idővel.
Összefoglalás
A digitális olvasáskultúra leginkább fejlődés előtti ágazata az elektronikus könyv. Az elkövetkező években érdekes lesz megfigyelni, milyen irányba történik ez a fejlődés, mennyire lesznek elterjedtek az e-könyvek, és persze milyen arányban lesznek a nyomtatott, hagyományos, p-könyvekkel. Úgy gondolom, a nagy cégek versengése az e-könyv-olvasók fejlesztésével továbbra is fennmarad – mondhatni, sose lesz vége, ugyanúgy, ahogy a laptop- vagy telefongyártók közötti folyamatos versenynek. Ugyanakkor kíváncsi vagyok, milyen irányba halad a formátumok, illetve a DRM kérdése; hiszen a jelenlegi kaotikus felállás – a gyártónként különböző, egymással inkompatibilis formátumok – kellemetlen pontját jelenti az e-könyvek és e-könyv olvasók amúgy ígéretes jövőjének.
Felhasznált irodalom a linkelt hiperhivatkozásokon kívül:
Kerekes Pál: Az elektronikus könyv, Ad Librum Kiadó, Budapest, 2010
Tószegi Zsuzsa: A szerzői jogot védelmező digitális technológia. In: TMT. 2006 (53. évf.) 10. sz. 447-456. old.
