A XXI. század alapvető paradigmája, hogy a történelmi korszakok közül ebben a korban a legegyszerűbb az ember dolga az információszerzés szempontjából. Az internet soha nem tapasztalt mennyiségű tudásbázist foglal magában, amelyet a hétköznapi felhasználó egy kattintással, gyorsan, kényelmesen és költségek nélkül elsajátíthat. Erre a tendenciára épít a Wikipédia is, amely az információk egységes, rendszerezett apparátusát nyújtja az internethasználó számára, és korunk leglátogatottabb információforrása lett. Az enciklopédia most ünnepli 10 éves évfordulóját, ennek apropóján Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban konferenciát tartottak "10 éves a Wikipédia" címmel, amelynek középpontjában a következő kérdés állt: a lexikon pédátlanul növekvő népszerűsége azt is jelentheti, hogy akár még a többi információforrás helyét is átveheti?
A wikik, és ez alapján a Wikipédia is a 2000-res években jelentkező új internetes jelenség, az ún. web 2.0 egyik megjelenési formája. A web 2.0-ás alkalmazások egyik sajátossága, hogy egy internetes tartalmat nem egy személy (a rendszergazda) épít fel és jelenít meg, hanem egy felhasználói közösség együtt hozza létre mindazt,ami a weblapon megjelenik. Pl. web 1.0-ás alkalmazás volt egy hírportál, amelyet csak az tudott szerkeszteni, akinek erre jogosultsága volt; ennek web 2.0-ás megfelelője a blog, blogot bárki létre tud hozni, fel tud építeni, testre tud szabni, a többi olvasó meg kifejtheti véleményét kommentek formájában – egy blog bejegyzésének egészét nemcsak a blogtulaj által megírt törzsszöveg, hanem a hozzá kapcsolódó kommentek is alkotják. A wikik is erre a közösségi szemléletre építettek, illetve a mindenki számára szabad hozzáférhetőség elvére, amely ugyancsak a web2-es alkalmazások alapelve. Az első wikioldalt Ward Cunningham hozta létre 1995-ben, amely a WikiWikiWeb nevet kapta – ez volt az első olyan weboldal, amelyet bárki, aki fellátogatott az oldalra, egyben szerkeszthetett is. A mai Wikipédiához hasonlóan itt is különböző szócikkek szerkesztésére volt lehetőség, melyeknek sajátossága, hogy úgynevezett „tevekezdőbetűket” használtak, tehát a több szóból álló vagy összetett szavas szócikkcímekben nagybetűvel kezdtek minden szót, valahogy így: TeveKezdőBetű. Ha valaki így írt be a WikiWikiWeb szerkesztőjébe egy szót, az automatikusan címszóvá alakult és onnantól kezdve szerkeszthető volt. A WikiWikiWeben lényegesen nehezebb eligazodni, mint a Wikipédián, egy nagyon egyszerű HTML-oldalról van szó, és szócikkei is igen rövidek és hiányosak, de az új információmegosztási szemléletben úttörő szerepet játszott.
Olyannyira, hogy a Wikipédia későbbi alapítói, Jimmy Wales és Larry Sanger is felfigyeltek Cunningham elképzelésére, és a Wikipédia indításakor ezt az elvet alkalmazták. Wales és Sanger maguk is egy online lexikon létrehozásán fáradoztak, de az általuk megalkotott Nupedia még egy zárt felület volt, amelyet jóformán csak olvasni lehetett, szerkeszteni aligha, mivel az ehhez való jogosultságot nehéz volt megszerezni és a szerkesztéshez is komoly informatikai ismeretek voltak szükségesek. A WikiWikiWeb filozófiájának és technológiájának elsajátításával indulhatott útjára 2001. január 15-én, tehát pontosan 10 évvel ezelőtt a Wikipédia, amely már egy jóval nyíltabb és egyszerűbben kezelhető rendszer volt elődjénél, így az internetes közösség számára nagyon hamar az első számú online felület lett, ahol gyorsan és egyszerűen, az anonimitás fenntartásával építhetnek fel egy mindenre kiterjedő, egységes tudásbázist.
Hogy mi mindent értek el 10 év alatt? Az alábbi számadatok egyértelmű képet adnak erről:
- 3 529 455 cikk olvasható az angol nyelvű Wikipédiában (2011. január 15.)
- 181 295 szócikk található a magyar nyelvű oldalon (2011. január 15.)
- 411 millió látogató 2010-ben az angol Wikipédián
- megduplázódott a látogatók száma a 2007 és 2009 közötti időszakban a 2004-2006 közötti időszakhoz képest
- 100 000 aktív szerkesztő készít cikkeket manapság az angol Wikipédián (aktív szerkesztő: legalább 5 cikket szerkesztett már)
- 13 milliárd lapmegnyitás havonta csak a magyar nyelvű Wikipédián
(Az adatok Frank Schulenburgnak a Wikipédia-konferencián bemutatott előadásából, az angol Wikipédia és a magyar Wikipédia oldalakról származnak.)
Sokakban felvetődött már a kérdés, hogy vajon mi lehet a titka a Wikipédia példátlan sikerességének. Frank Schulenburg, a nemzetközi Wikimedia Alapítvány egyik igazgatója a budapesti Wikipédia-konferencián a siker kulcsának egyértelműen a lelkes felhasználói, szerkesztői közösséget nevezte meg, akik napi szinten szócikkek garmadájával bővítik a Wikipédia adatbázisát. Nos, nem tudni, mennyire szolgált PR-célokat Schulenburg megfogalmazása, de kétségtelen, hogy az enciklopédia a legtöbbet szerkesztői és olvasói bázisának köszönheti, akik a szerkesztés és a népszerűsítés során is kiváló munkát végeznek – márpedig a Wikipédia hírnevét ez a két tényező alapozza meg: a cikkek jó minősége és a felhasználók egymás közötti „marketing-hadjárata” a Wikipédia érdekében. Emiatt is tekinthetjük az oldalt a web2-es tendencia tipikus termékének (és egyben haszonélvezőjének is). Mert két meglepő tény is van a Wikipédiáról: az egyik, hogy csupán egy alig 60 főnyi alkalmazottjuk van, és egyáltalán nem végeznek semmilyen reklámtevékenységet. Ebből is látszik, hogy a felhasználók azok, akik fenntartják és népszerűsítik a világ legnagyobb enciklopédiáját.
A számok tehát magukért beszélnek, a Wikipédia egyértelműen a XXI. század legnépszerűbb lexikonjának mondható, még a nagy nyomtatott lexikonok, mint az Encyclopedia Britannica sikerét is felülírja. Ha valaki valamilyen tudományos információra vágyik, az első hely, ahol utánanéz, az a Wikipédia – ez köszönhető egyrészt annak, hogy a Wikipédia mint az emberi tudás halmazának első számú forrásaként szerepel a köztudatban, másrészt pedig annak, hogy a Google is első találatai között szerepelteti a Wikipédia szócikkeit – és mint tudjuk, ma már információszerzés origója a Google. Ennek a tendenciának megfelelően az emberek zöme hajlamos az általuk megszerzett tudás és műveltség kiindulópontjaként a Wikipédiát megjelölni, legyen szó általános adatkeresésről (pl. „ezt a tényt a Wikipédiában olvastam”) vagy tudományos művekben való forrásmegjelölésről. Az egyes tudományterületek szakemberei jelentős százalékban ellenzik a Wikipédiára való hivatkozást, legtöbb érvük emellett a Wikipédia megbízhatóságával kapcsolatos bizonytalanság.
Elméletüket helyeselni és cáfolni egyaránt lehet. A Wikipédia megbízhatósága ma már nem annyira kérdéses, mint mondjuk 2–3 évvel ezelőtt, köszönhetően az enciklopédia dinamikus fejlődésének, a szerkesztők egyre növekvő tevékenységének – akik egyre több hibát javítanak ki és egyre több hiányosságot pótolnak a szócikkekben – ill. annak, hogy most már szakemberek is együttműködnek a Wikipédia fejlesztésében, a szócikkek javításában. Egy korábbi felmérés során, ahol a Wikipédia és az Enyclopedia Britannica szócikkeit hasonlították össze, a hibaarány szempontjából nagyjából azonosnak találták a két enciklopédiát.
Tehát a megbízhatóság hiánya már nem állja meg a helyét, ha a Wikipédia negatívumait keressük, a kritikusok ma már más érveket hoznak fel ellene: például azt, hogy a Wikipédia nem használható elsődleges (primér) információforrásként – és ebben igazat kell adni nekik. A Wikipédia szócikkei csakis más forrásokból épülnek fel, egyetlen cikk sem íródott források nélkül, és emiatt csakis másodlagos forrásként lehet rá tekinteni az anyaggyűjtés során. A szakemberek, főleg az egyetemi oktatók ezt hozzák fel a legfőbb érvnek, amikor amellett kardoskodnak, hogy Wikipédia-szócikkek ne szerepeljenek a felhasznált irodalmak listájában. Magának a Wikipédiának is az a hitvallása, hogy a szócikkeket ne kizárólagos forrásként, hanem az információgyűjtés kiindulópontjaként használjuk, egy olyan „kezdőlapként”, amelyből még több információforrásra bukkanhatunk és használhatunk fel.
Az információkeresést két részre oszthatjuk: 1) csak felületesen szeretnénk valamiről információt szerezni, akkor, amikor fogalmunk sincs valamiről és utána szeretnénk nézni, hogy egyáltalán mi is az; 2) amikor mélyebben szeretnénk kutatni egy bizonyos területen belül, és az azzal kapcsolatos minden információra és tudományos nézőpontra szükségünk van. A Wikipédia mindkét fajta információszerzésre alkalmas lehet ilyen-olyan módon: az előbbi esetében a szócikkek önmagukban is elegendőek, az adott területtel kapcsolatos általános tájékoztatásra teljes mértékben alkalmasak. Az utóbbinál pedig kiindulópontként szolgálhatnak, a szócikkek forrásanyagát felhasználva tovább bővíthetjük ismereteinket. Tehát azt lehet mondani, hogy általános információkeresés során első számú forrásként használható a Wikipédia, tudományosabb információkeresés esetén pedig szekunder forrásnak, amely elvezet minket az elsődleges forrásokhoz.
A tanulság: tanuljunk meg szelektálni a források között, mérjük fel, milyen mélységű információra van szükségünk, és ne gondoljuk, hogy a Wikipédiában leírtak minden létező információt felölelnek.
Források:
http://c2.com/cgi/wiki?WikiWikiWeb
http://en.wikipedia.org/
http://hu.wikipedia.org/
