Ashley megfogalmazása a biblioterápáról: „A biblioterápiát úgy tekinthetjük, mint olvasás általi orvoslást.” A biblioterápia leggyakoribb célja az, hogy az olvasó gyerekek és fiatalok személyes belátásait és önismeretét elősegítse. Emellett célja továbbá érzelmi katarzis elérése, vagy a mindennapi gondok megoldásában való segítség. A biblioterapeuták abban is hisznek, hogy az irodalom nyújtotta felismerés, katarzis és problémamegoldás azt fogja eredményezni, hogy az alany viszonyulása és viselkedése más emberek iránt megváltozik, így más emberekkel megelégedettséggel eltöltő kapcsolatok kialakítására képes.
Biblioterápia fogalma
Könyvtár és tájékoztatástudomány területén publikáló szerzők meghatározásai a biblioterápiára:
Bernstein szerint: „A ’biblioterápia’ kifejezés, a legegyszerűbben megfogalmazva azt jelenti: könyvekkel segíteni. Mindenkin segíthet az olvasás, beleértve olyan embereket is, akik jelenleg nem küszködnek valamilyen problémával, nem terápia keretében olvasnak, és nem valaki más irányításával jutottak el az olvasási anyaghoz.”
Dictionary of Education definíciója : „Könyvek használata a teljes fejlődés befolyásolása érdekében, az olvasó és az irodalom kölcsönhatásának folyamata, ahol az irodalmi művet a személyiség értékelésére, alkalmazkodására, fejlesztésére, klinikai és mentálhigiéniás célokra használják; a koncepció szerint a válogatott olvasmányanyagban rejlő elképzelések terápiás hatást gyakorolhatnak az olvasó lelki vagy testi betegségeire."
Vannak szerzők akik a biblioterápiát akkor használják ha olvasást specifikusan megtervezett tevékenységek kísérik. Ők a következők:
Hébert a könyvek olvasását követő beszélgetésnek, szerepjátéknak és kreatív problémamegoldó tevékenységeknek tulajdonítja a biblioterápia sikerét.
A biblioterápia megfogalmazásának harmadik csoportja pszichológiai szakfolyóiratokban található meg. Itt a biblioterápia az önsegítő könyvekre utal.
Vannak szerzők akik a definíciók zűrzavarában úgy próbált eligazodni, hogy specifikálták a biblioterápia fajtáit. Ők a következők:
Gladding és Gladding definíciója: reaktív biblioterápiának” nevezik, mely során „gyerekek könyvtári anyagokat kaptak feldolgozásra, és a feladat remélhetőleg pozitív reakciót váltott ki belőlük”.
A biblioterápia második fajtája "interaktív biblioterápiának” nevezik.
"A célszemélyben végbemenő növekedési, változási és gyógyulási folyamatok nem annyira az egyének által olvasott anyag körül forognak, mint inkább az anyagról folytatott irányított párbeszéd körül” .
Hynes rájön arra, hogy az interaktív biblioterápiában szükség van egy vezetőre, aki irányítja az olvasó és az irodalom kapcsolatát, valamint „irodalmi szöveget és/vagy kreatív írást alkalmaz a fejlődés és a gyógyulás katalizátoraként”.
Lack a következőt között tesz különbséget „fejlesztő biblioterápia” és „klinikai biblioterápia”. A különbséget az alkalmazott tevékenységek és a terápiában résztvevő gyerek típusa alapján határozza meg.
Ebből a rövid betekintésből is láthatjuk, hogy a biblioterápia meghatározás bonyolult dolog és sok szakmai vitára ad lehetőséget.
Biblioterápia és a könyvtár kapcsolata
A biblioterápia könyvtáros szakmába való integrálódása a 70-es évekbe ment végbe.
A következő felsorolás szemlélteti ezt a folyamatot:
1. KMK olvasáskutatás osztálya kutatási témaként befogadta a biblioterápiát
2. Bakonyoszlop révén beszivárgott és a mai napig jelen van mindenütt az olvasótábori programokban
3. A 70-es években megújított könyvtárosi képzésben helyet kapott a biblioterápia is
4. Megjelent Olvasókönyv a biblioterápiáról című könyv
5. Konferenciák és szakmai programok rendszeres témája
6. Könyvtárosok Kézikönyvében külön fejezetet kapott
7. 2003-től 60 órás akkreditált továbbképző tanfolyam működik Szentendrén
Következőkben a 2001-2008 közötti időszak kerül bemutatásra abból a szempontból, hogy mely városok könyvtárai tűzték napirendre továbbképzés céljából vagy előadás formájában a fejlesztő biblioterápiát:
2001 :
- Zalaegerszeg MK, VK
- Eger
- Békéscsaba
- Szeged
- Budapest XVIII. ker. Pedagógiai Intézmény
2002:
- Békéscsaba
- Sopron
- Veszprém
- Székesfehérvár
2003:
- Keszthely
- Szeged
2004:
- Sárospatak MKE Gyerek-könyvtáros szekciója közösen
- Pécs
- Miskolc
2005:
- Szerencs
- Sárospatak
- Százhalombatta
- Tapolca
2006:
- Balatonfüred
- Dunakeszi
- FSZEK Központi Könyvtár
2007:
- Győr
- Balatonfüred
- 2008:
- Gödöllő
- ELTE Tanítóképző
(A felsorolás nem a teljesség igényével készült)
A fejezet második része a Pest Megyei Könyvtár biblioterápiás képzésével foglalkozik.1999-ben indították a továbbképzést a Gyermek-könyvtáros Munkaközösség tagjai számára. A foglalkozás címe a következő volt: ” A biblioterápia módszereinek alkalmazása a gyerekekkel való foglalkozásban”.
Résztvevők elsősorban Pest Megyében dolgozó gyerek könyvtárosok voltak és háromrészes előadást hallgathattak meg a jelen lévők.
A Pest Megyei Gyerekkönyvtáros Műhely évtizedes gyakorlatából kristályosodott ki a 60 órás akkreditált program amit 2003 és 2008 között hatvan fő végzett el.
A tanfolyam alapelve a következő: „mindent megtapasztalni magunk is a foglalkozás során, amit majd a gyerekkel tervezünk megvalósítani!”
Műkincsvadászat avagy biblioterápia az Országos Idegennyelvű Könyvtárban
A Műkincsvadászat nem más, mint egy változó létszámú csoportos foglalkozás, minden hónap utolsó csütörtökén a könyvtár rendezvénytermében.
2010. december 21-én tartott foglalkozáson - amit Sóron Ildikó vezet - a Lev Tolsztoj: Két öreg című novellája volt a téma.
A foglalkozás alatt párbeszéd alakult ki a házigazda és a résztvevők között.
Egy gyors bemutatkozással kezdődik az este utána egy rövid véleménynyilvánításra kerül sor.
Ezek után a negyedik fejezet került felolvasásra.
(Negyedik fejezet rövid összefoglalása: Jemif és Jeliszej zarándokútra indul Jeruzsálem felé. Jemif aggódik a családjáért.
Jeliszej vizet kér egy szegény éhező családtól , de amikor belép a házba látja, hogy a éhhalál küszöbén vannak. Segít a ház lakóin.
Az eredeti szöveg innen érhető el: http://mek.niif.hu/06300/06335/06335.htm#8
A szöveg felolvasása után a házigazda kérdést tesz fel: A hallgatóságnak mi a felolvasott szövegről a gondolatuk és mit tettek volna ebben a helyzetben?
Azt tette Jeliszej amit tenni kell ebben a helyzetben, egy másik válaszadó azt fejtette ki, hogy kevesen tennék meg ezt.
A következő kérdés, amit a vezető feltesz a jelenlévőknek a következő:
Milyen tulajdonságokkal bír Jeliszej?
A beszélgetők egyetértenek abba, hogy önzetlen és háttérbe szorítja sajátmagát.
A párbeszéd folyamán újabb téma merül fel: Áldozatott hozott-e Jeliszej?
A résztvevők egyhangú válaszban egyeznek meg. Szerintük Jeliszej áldozatott hozott, de ő nem tekinti annak neki ez teljesen természetes.
A hetedik fejezet felolvasása befolyásolta a továbbiakban a beszélgetést.
(A hetedik fejezet rövid összefoglalása: Jeliszej a család megsegítése után nem megy célállomás (Jeruzsálem) felé, mert elfogyott a pénze a család megsegítése miatt. Visszafordul a zarándokútról.)
A csoportvezető újabb kérdést teszi fel a résztvevőknek: Mit csináltak volna, ha Jeruzsálembe vezető úttat nem tudják teljesíteni?
A jelenlévők erre a kérdésre így válaszoltak: visszafordult volna, a cél fontosságát vesztette.
12. fejezet ismertetésre került.
(A 12. fejezet rövid összefoglalása: Jemif és Jeliszej találkozik egymással.)
Az elhangzott szövegrész után kérdés hangzik el a jelenlévők felé.: Hogy alakul a két öreg élete?
A kérdésre a következő gondolatok születtek:
Jefim nem hiába aggódott, tékozló fiút nevelt.
Az egyik családban tekintély és szeretet van a másikban pont az ellentétje található meg.
A beszélgetés utolsó két kérdése a következő:
Mit kaptak ettől a novellától a résztvevők?
A kérdésre ezek a vélemények hangoztak el:
Nyitottságot; amit nem érünk el az nem biztos, hogy kudarc; amit megtehetsz végezd el.
A legutolsó kérdés az, hogy kinek ajánlanák a résztvevők ezt a művet?
Itt a következő gondolatot lehetet hallani: mindenkinek ajánlható a mű, mert fontos emberi értékeket közvetít (szeretet, együttérzés, segítőkészség).
Evvel a lejegyzéssel bepillantást szerettem volna adni egy biblioterápis foglalkozás menetébe. Tudományos kutatások igazolják, hogy a olvasás a kisebb és közepes mértékű lelki problémákat gyógyítja (emberi kapcsolatok).
Olvasás gyógyító hatása
A mai magyar társadalomban felmérések szerint az idősek, a nyugdíjasok olvasnak a legtöbbet. Mivel az idősek váltak lényegében a legnépesebb olvasóréteggé, ezért érdemesnek látszik foglalkozni az ő olvasási problémáikkal.
A biblioterápia témakörével elsőként Magyarországon dr. Oláh Andor (1925-1994) orvos, természetgyógyász, etnográfus volt lényegében az első jelentősebb alkalmazója a könyvvel történő gyógyításnak.
Megállapította, hogy bizonyos könyveket sok esetben a gyógyítás szolgálatába lehet állítani. A könyvek kiválasztása a beteg lelki állapotától, intelligenciájának fokától is függ. Oláh szerint a biblioterápiát csak annál a betegnél lehet alkalmazni, aki tud és szeret olvasni. Ennek figyelembevételével, adott esetben szervesen beépülhet a gyógyítás folyamatába az olvasás.
Az általános hiedelemmel ellentétben nemcsak neurotikus betegeknél alkalmazható a biblioterápia, hanem az úgynevezett pszichoszomatikus eredetű bajokban - olyan testi bántalmak, amelyekben pszichológiai tényezők is szerepet játszanak - szenvedők esetében is. Oláh Andor véleménye szerint, a betegségek jelentős része pszichoszomatikus eredetű.
Oláh doktor összeállította azoknak a könyveknek a jegyzékét, amelyeket a biblioterápia alkalmazására legalkalmasabbnak tart. Ezekből néhány felsorolásra kerül.
Például a természettel, a természetes életmóddal kapcsolatos művek: Eric Knight: Lassie hazatér; Jack London: A beszélő kutya, Az éneklő kutya; Kipling: A dzsungel könyve; Fekete István csaknem valamennyi műve; Márai Sándor: Csutora; Tamási Áron: Ábel; Baktay Ervin: A diadalmas jóga.
A másik csoportja az ajánlott könyveknek, melyek kapcsolatot teremtenek a teremtés "szellemével", a jobbik énünkkel, az ideavilággal. Ilyenek: Krisztus Hegyibeszéde (Máté evangéliuma, 5-7. rész); Lao Ce Tao Te King; Lev Tolsztoj: Mindennapra; Mahatma Oandlu válogatott írásai és beszédei; Albert Schweitzer: Életem és gondolataim; Karinthy Frigyes: Betegek és bolondok; Mikszáth Kálmán: Vidám írások; Kodolányi János: Égő csipkebokor; Móra Ferenc: Tápéi diplomaták.
Harmadik része a kiválasztott műveknek az "önmagunkkal való kapcsolat helyreállítását" szolgálja: Gerald Durell: Madarak, vadak, rokonok; Saint-Exupery: A kis herceg. Lelkünk megismerését segíti: C. C. Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába; Freud: Álomfejtés; Carnegie: Érvényesülés; Gyökössy Endre Magunkról - magunknak. Embertársainkkal való kapcsolat helyreállítást segíti: Dickens: Karácsonyi ének; Saroyan: Emberi történet; Stefan Zweig: Fantasztikus éjszaka; D. H. Lawrence: Szülők és szeretők; Haim Ginott: Szülők és gyermekek; Gustave Le Bon: A tömegek lélektana; Völgyesi Ferenc: Férfi lélek - női lélek, A yin-yang elv a természetben.
Végül ismételten hangsúlyozni kell, hogy a szakértők által megfelelően alkalmazott biblioterápia önmagában általában nem idézhet elő gyógyulást, de nagymértékben gyorsíthatja, segítheti a gyógyulás folyamatát idősnél és fiatalnál egyaránt.
Új Könyvpiac 2008 szeptemberi számában beszámol arról hogy biblioterápiás könyvesboltot nyitottak Londonban.
Alain de Botton vezetésével könyvesboltot nyitottak Bloomsburyben, London irodalmi negyedében, amely kizárólag terapeutikus könyveket ajánl az olvasóknak. Előfordul, hogy hatvannál is kevesebb művet kínálnak, de ezek mindegyike „receptet” nyújt arra, hogy miként élhetünk teljesebb és kevésbé stresszes éltet.
A bolt alagsorában kialakítottak olvasósarkot a képzőművészeti kiadványokat, útikönyveket, vallásos prédikációkat, és egyéb “csináld magad” jellegű könyvek nézegetésére.
A terapeutikus könyvesbolt ötlete a 33 éves Sophie Howarth agyából pattant ki, fölismerte, hogy a „magaskultúra” lenézi a személyiségfejlesztést. „Egyre jobban kezdett idegesíteni, hogy a kulturális világ nem hajlandó mindennapi problémáinkkal foglalkozni” – mondja.
A könyvesbolt amelyet Howarth „kulturális gyógyszertárnak” nevez alagsorában tanfolyamokat is vezetnek amik az élet problémival megoldásában segítenek.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karon, Könyvtári Intézet és a Pest Megyei Könyvtár fejlesztő biblioterápiás képzést folytat.
2. forrás: 2010. december 21. előadás az Országos Idegennyelvű könyvtár Műkincsvadászat foglalkozása
3.forrás: http://ktnye.akti.hu/index.php/Biblioter%C3%A1pia
4.forrás: http://www.szenior.hu/cgi-bin/olvas.php
5.forrás:Lélekgyógyítsás olvasással: Biblioterápiás tanfolyamok tapasztalatai / Bartos Éva – M. Fekete Katalin In: Az olvasás védelmében : (olvasáskutatási tanulmányok) / összeáll. és szerk. Szávai Ilona ; Budapest : Pont, cop. 2010
6.forrás: http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2000/3/cikk1.html
