A következő bekezdésekben arról fogok beszélni, hogy hogyan változtak az olvasási szokások 1999-től napjainkig. Ezalatt konkrétan egy 1999-es cikket értek a Honismeretből és sok másik 2010-es cikket amit részletesen is kifejtek. Ezeken kívül szerepelni fog még egy fórumoldalról a beszámolóm ahol maguk az olvasók érdeklődnek a saját olvasási szokásaikról, és más felmérések eredményei. A technikai újdonságok térhódítása az olvasás terén, mint az e-book (e-könyv) és a hangos könyv.
A Honismeretben készült egy cikk Nagy Attilával. Dr. Nagy Attila az OSZK Könyvtártudományi Módszertani Központja olvasáskutatási osztályának a vezetője. A részleg 40 éve alapult, hogy ne csak a beiratkozásokból tudjanak következtetni az olvasási szokásokra, hanem egy kicsit bővebben az olvasók érdeklődési körét, igényeit, életkor, társadalmi rétegek és nemek szerint.
Bár a cikk 1999-es, amik szerepelnek benne ma is igaz, sőt hatványozottan ráírhatjuk a mai társadalmi modellre.
Az emberek napi 3 órát tévézéssel töltenek, míg kb. 15 percet vagy kevesebbet olvasnak. Ez manapság még távolabb került egymástól. 40 éve a tv még újdonságnak számított. 1969-ben már napi 1,5 órát tévéztek, és 25-30 percet olvastak.
Már most látszik, hogy az olvasást, mint szórakozást felváltja a tv, mint könnyebb kikapcsolódási forma.
Ezen belül az irodalmi alkotásokat felváltják a szórakoztató könyvek és a "hogyan csináld"/haszon könyvek. Míg az első nem túl jó dolog a szellemi fejlődésünkre nézve, a másodikat Nagy Attila pozitívan fogadja, azért is, mert ez mutatja a felsőoktatás fontosságának növekedését is.
A következő fordulópont, amikor megszűntek a tabuk a könyvkiadásban. Mindent le lehetett írni, de ez által a szépirodalom nagyon elbizonytalanodott, mivel már nem volt arra szükség, hogy titkosított formában, többértelműen írjanak meg egy verset, novellát. Nem kellett allegóriák, metaforák mögé bújni.
A legijesztőbbnek mégis azt tartja, hogy erősen csökkent az érdeklődés a szépirodalmi művek iránt. Sajnálja, hogy az előtérbe kaland, horror, és bűnügyi regények kerülnek, és még annak is örül, hogyha arról hall, hogy valaki még Rejtő Jenő könyvet olvas manapság, pedig az se számít igazán a szépirodalmi kategóriába.
Nemek szerinti besorolás:
Nagy Attila kijelenti, hogy a nők minden korcsoportban választékosabban olvasnak, mint a férfiak. Ez akkor is megmutatkozik, ha azonos végzettségű férfiakat és nőket vizsgáltak.
Település típusa szerinti besorolás:
A gyerekektől egészen a felnőttekig célcsoportként szolgáltak. A nagyváros-kisváros-község-kisközség fokozatait figyelte meg. Arra jutott, hogy a legkisebb települések a legrosszabb eredményt, a legnagyobbak pedig a legjobbakat adták. Ennek több oka lehet, mint iskolázottság, foglalkozási összetétel, infrastruktúra, volt, van e könyvtáruk, el tudják-e látni könyvekkel, fenn tudják-e tartani. Míg a nagyvárosok és kisvárosok között manapság már nem olyan nagy a távolság, sajnálatos módon a községek és a kisközségek folyamatosan maradnak el tőlük.
Regionális fekvés szerinti besorolás:
Van egy úgynevezett délnyugat-északkeleti tengelye Magyarországnak. A nyugati régióban lakók többet olvasnak, viszont az igénytelenebb irodalmat részesítik előnyben. A keleti régióban konzervatívabbak, bár kevesebbet olvasnak, de főleg klasszikusokat. A határon túli magyarok a régiókhoz közeli olvasási nézeteket vallják.
Fiatalabb korosztály olvasási szokásai
Az Országos Közoktatási Intézet adatai alapján beszél erről Nagy Attila. A gyerektársadalomban is bekövetkezett az a változás, amit eddig taglalt. Persze ez attól is függ hol nőtt fel, hogy a gyerek, hogyan tud olvasni. A kérdés az, hogy a gyerekek megértik-e azt, amit olvasnak. A települések közti óriási távolság miatt, lehetőség van arra is, hogy a társadalom kettészakad, és ennek előjeleit már ma is tapasztalhatjuk. Ennek jele, ha például megszüntetnek egy községi iskolát, könyvtárat. Ha nincsenek könnyen elérhető könyvek a gyerekek közelében, akkor kevesebbet olvasnak, ezáltal romlanak az olvasási képességeik, majd romlanak az iskolai teljesítményük, ami által kevésbé fognak tovább tanulni, vagyis az életszínvonaluk is alacsonyabb lesz, esetleg munkanélküliek, deviánsak lesznek.
Iskolai felmérés
Egy iskolai felméréssel haladnék tovább amelyet Rusu Péter készítet a Márton Áron Gimnáziumban. Mielőtt hozzákezdenénk a felmérés ismertetéséhez, le kell szögeznünk, hogy az emberek szégyellik, hogy nem olvasnak ezért általában, mondanak valamilyen művet, amiről tudják, hogy műveltnek és olvasottnak látszanak. Ettől ez még egy nagyon jó alap, csak némileg elferdíti a valóságot.
Azzal a felütéssel kezdi, hogy tényleg a legjobb barátunk-e könyv, és ha igen akkor melyek ezek a könyvek? 90 embert kérdezett meg arról, hogy ha szeret olvasni, akkor mi az ő kedvenc könyve, olvasási szokásukról, és hogy mi alapján esik a választásuk éppen arra a könyvre, amit olvasnak.
Ezek alapján létrejött egy top 10-es lista, amely hogyha érdekel valakit, akkor itt megtalálható. Arra jutott, hogy jelentősek a kötelező olvasmányok, van akinek egy "hogyan csináljuk" könyv nyújtotta a legjobb élményt, míg másokat az orosz írók fogtak meg. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a külföldi és a lektűr irodalom fogta meg a többséget, nem pedig a szépirodalmi klasszikusok.
Azt viszont mindenképp megállapíthatjuk, hogy az iskolások könyvválasztása és érdeklődése nagyon széles körű, ami így is van rendjén.
Grafikonok:
Két grafikon van a fiú cikkében még. Az egyik a külföldi és magyar könyvek olvasottságának összehasonlítása, amiben egyértelműen a nemzetközi művek szerepeltek jobban. Persze a jól bevált írók, költök itt is megjelennek, mint Petőfi Sándor, Csokonai Vitéz Mihály és a többi, sőt a kortárs alkotók közül is kikerül néhány, mint Örkény István, Szabó Magda, és Kertész Imre.
A második grafikon azt mutatta be, hogy a megkérdezett 90 diák közül ki mennyi időt szokott olvasással tölteni. A legnagyobb kategória a gyakran szokott olvasni és a legkisebb nem szokott olvasni. A legtöbb diák tanári javaslatra olvas el könyveket, de vannak, aki egy film adaptáció után dönti el, hogy elolvassa a könyvet is. Ennyiben legalább hasznunkra válik a média világa.
Lényegében érdekes dolgokat taglal a dolog bár elég alapszinten, viszont elég friss adatokkal (2010-11-06)
A következő felmérés a legfrissebb kutatások eredménye a A Családi olvasás éve 2010 keretében. Azt mutatja meg nekünk, hogy a 15 évesnél idősebb olvasók mivel töltik a szabadidejüket. Sajnálatos módon nem olvasással.
Az emberek a szabadidejükből a legtöbb időt tévézéssel, majd rádióhallgatással és végül a harmadik helyen szereplő, internetezéssel töltik. Kisebb mértékben, már de a negyedik helyen szerepel a nyomtatott sajtótermékek olvasása, és csak ezután jön maga a könyvolvasás. Végül még szerepel a listán a sportolás és egyéb tevékenységek, de ezek még a könyvolvasást se körözik le. Ebből arra következtethetünk, hogy az emberek szabadidejüket tv és számítógép előtt töltik és nagyon kevesen fognak egy jó könyvet és még kevesebben mennek el sportolni.
Az olvasás nem vonzó az emberek számára. Csupáncsak 4%-a a megkérdezetteknek szeret olvasni. Az olvasás már régóta nem a legfontosabb kulturális tevékenység és ez nem csak a tv, internet, rádió térhódítása miatt alakult ki, hanem maga az igény az olvasásra tűnt el, és ennek nem csak kulturális, hanem gazdasági következményei is vannak.
"A hosszú farok a hazai könyvpiacon: a könyvkiadók és -kereskedők az egész piac pici részéből, a friss megjelenésekből tartják el magukat". A többi része viszont a könyvtárakra, hárul. Ide viszont nem járnak az emberek, csak azok a fiatalok, akiknek kötelezőt kell olvasniuk, vagy épp tanulmányaik miatt muszáj. A könyvtáraknak e szerint kéne átalakulniuk kulturális helyszínekké, és digitális tudásközponttá.
A második felmérés arra vonatkozott, hogy akik olvasnak azok milyen intenzitással. Igaz a 2000-es eredményekhez képest javult a helyzet, hiszen a havonta egy könyvet olvasók 12%-ról 19%-ra küzdötte fel magát, de az 1964-es 30%-hoz képest ez se túl fényes eredmény.
Abból, amit a kérdezettek felsorolnak látható, hogy a magyarok a középiskola óta nem olvasnak vagy csak a leghíresebb könyvek tudják felkelteni annyira az érdeklődésüket, hogy könyv után nyúljanak. Az is ezt bizonyítja, hogy az első helyen a kérdezettek 5%-a által megszavazott Egri csillagok áll, majd mögötte 3%-kal a Harry Potter sorozat, végül a harmadik helyet a Pál utcai fiúk nyerték újabb 3%-kal. Ezek után szerepel még jó pár Jókai Mór mű, aztán a Twillight sorozat, Móricz Zsigmond, és Rejtő Jenő könyvei.
A szerzők közti verseny is eléggé a legfrissebb szerzemények írói kerültek, mint például Lőrinc L. László, Denielle Steel, Dan Brown, Stephenie Meyer, J. K. Rowling. A magyar szerzők közül a Rejtő-Gárdonyi-Jókai-Móricz négyes a nyerő, akik Rejtő kivételével, már 1964 óta uralják a ranglista csúcsát.
A vizsgálatvégzők szerint, látszik, hogy az olvasók szeretik műveltebbnek mutatni magukat a valóságnál, ezért bár nem nagyon olvassák, tudják, hogy melyik szerzőt és művét kell bemondani ahhoz, hogy ez így is látszódjon. Az ilyen felmérések ezért sem mutatják a teljes igazságot. Ha tényleg arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit olvasnak azok, akik egyáltalán olvasnak, akkor több szerencsével járunk, ha például veszünk egy bookline-os eladási listát.
Gál Orsolya cikkében kalandozva arra enged következtetni, hogy bár ott se olvas mindenki napi rendszerességgel könyvet, de azért a többség tagja a könyvtárnak, annak ellenére, hogy az olvasás manapság nem a legnépszerűbb hobbik egyike, amikor a multimédia ennyire fejlett dolgokat is képes mutatni, mint 3D-és filmek, számítógépes játékok.
Annak ellenére, hogy Magyarországon kb. 16%-a az embereknek olvas csak napi rendszerességgel, Kecskeméten nem csökkent az érdeklődés a könyvtár szolgáltatásai iránt. Évről évre több család csatlakozik, ezért figyelnek a gyerekek ismereteinek bővítésére játékos módon. Persze arra is összpontosítanak, hogy már most megkedveltessék velük az olvasást. A gyerekrészlegen főleg nagybetűs illusztrációval ellátott könyvek keltik fel a picik figyelmét. Van egy programjuk is a nyári időszakra, melynek neve Olvass velünk!
Az idősebb gyerekek nyáron hanyagolják a kötelező olvasmányokat és egy-egy nyaralásra inkább könnyebb, romantikus vagy kalandregényeket választanak útitársként.
Az idősebb korosztály igényli az irodalmi műveket, az emberi lelket taglaló könyveket, vagy akár az életvezetési tanácsadó szerzeményeket.
A könyvtár házhoz szállítást is vállal idősebb tagok megtartása érdekében.
Változás
A Harry Potter könyvek változást hoztak a gyerekek olvasási szokásában. Nőtt az ifjúsági könyvek forgalma, mert ez könnyebben érthető számukra, mint mondjuk egy kötelező olvasmány, sőt ezt ők maguknak választják ki, nem pedig valaki azt mondja nekik, hogy ha ezt nem olvasod el, akkor rossz jegyet kapsz.
Azt tapasztalták, hogyha a gyerekek először olyan olvasmányokat kapnak, amik könnyen érthetőek, kalandosak, magukkal ragadják a fantáziájukat, akkor az ifjúság megszereti az olvasást. Később, amikor már lélekben érettebbek, már választanak olyan könyveket is, ami nem csak szórakoztató, de akár komoly témákat is feszeget, vagy esetleg szépirodalmi műveket. A kötelező olvasmányokat fiatalon az ember nem is igazán érti meg, mert teljesen más a könyvben szereplő világ a mai átlagtól. Viszont ha már szeretnek olvasni, tudják használni a fantáziájukat, akkor már esetleg élvezhetik a kötelező olvasmányokat, vagy legalább megérthetik.
Esti mese jótékony hatása
Sokan ma már nem ülnek le a gyerekük mellé esti mesét olvasni nekik hanem, bekapcsolják a hangos könyvet, vagy csak beraknak a gyereknek egy mesefilmet DVD-én, mert így könnyebb. Azonban ez nem jó megoldás, mert a kisfiú, kislány ez által sokat veszít. Például nem lesz képes hallott szóból képi világot előállítani, de nem ez az egyetlen hátránya a dolognak. Azoknak, akiknek gyerekkorukban szüleik felolvastak nagy valószínűséggel felnőtt, fiatal korában is szeretni fogja az olvasást. Viszont ami a legfontosabb ezekben az esti felolvasásokban az, hogy a gyermek és a szülő között kötelék alakul ki, és a kicsik a meséken keresztül tudják érzékelni a világ összetettségét.
Ezeken kívül a lelki fejlődéshez is elengedhetetlen. A történet formálja erkölcsi értékrendjét, világképét. Azt is kimutatták, hogy a mesét kedvelő gyerekek 1,5 év előnnyel indulnak az iskolában, és ezt az előnyt később is megtartja. Sőt a reáltárgyakban is jobban szerepelnek majd.
Tapasztalatok szerint a mai gyerekeket beszélni tanítják meg, nem pedig beszélgetni. A szülők egyre kevesebb időt tudnak tölteni gyerekeikkel, és nem együtt fedezik fel a világot.
A szülőknek időt kellene szakítania legalább annyi időre, míg gyermekének felolvas egy esti mesét.
Hangos könyv
Találtam egy meghatározást a Wikipédia honlapján, ami így szól: színészek, előadóművészek által hanghordozóra felolvasott mű. Megtalálhatók kazettán, CD-n, mp3 CD-én.
Felhasználók
Olyan emberek, akik munkájuk által egész nap az autóban ülnek, vagy ágyhoz, házhoz kötöttek, akik betegség vagy egyéb problémák miatt nem tudják hagyományos módon élvezni az olvasás örömét. Természetesen főleg a vakok és gyengén látók számára lett kifejlesztve ez a fajtája az olvasásnak. Mellettük még nagyon hasznos az olvasási zavarokban küszködő gyerekek és felnőttek oktatásában.
Megjelenés
2002-ben jelenik meg Magyarországon az első ilyen könyv. Ma már frissen megjelent könyvek is kerülnek ily formátumban a boltokba.
Magyar- és világirodalmi művek klasszikus darabjai is megjelennek így, úgymint regények, drámák, versek, mesék, ismeretterjesztő irodalmak. Ezen kívül alkalmas még a nyelvtanulásra is oly módon, hogy idegen nyelvű hangos könyveket hallgatunk.
Előnyeként emlegetik, hogy gyorsan hozzá lehet jutni azokhoz a művekhez, amelyek az olvasót érdeklik.
Természetesen ebből a műfajból is sikeresen keletkezett egy ilyen oldal.
Ezen az oldalon lehetőség van megtekinteni a legújabb megjelenéseket persze frissítéshez mérten. Hírek a hangos könyv világából, amely összegyűjti a témabeli cikkeket, külföldi megjelenések, külföldi hírek, hangos könyv előadókról is van egy gyűjtés, kiadók akik ezzel foglalkoznak, web áruházak ahol elérhetők a kiadók művei, és kölcsönzési lehetőségek, hogy csak az érdekesebbeket említsem.
Egyetértek azzal, hogy azoknak, akik másképp nem tudnak olvasni betegség, vagy egyéb hátráltató körülmény miatt, ez a formája az olvasásnak igen hasznos és tényleg tökéletes megoldás. Viszont azok, akik tudnak olvasni nem, kéne ezt a formáját használni az "olvasásnak", mert egyszer csak arra fogunk ráébredni, hogy a sok száz emberből van pár felolvasó, akik azok számára készítik a hangos könyveket akik lusták voltak megtanulni olvasni. Természetesen ez egy kicsit szélsőséges jövőkép, de még ez is előfordulhat, mert ugye az ember, ha valamit nem muszáj megcsinálnia azt nem is teszi.
Persze mindenki azt mondja, hogy csak a gyerek hallgassa esti mesének, de aztán majd az lesz a következő lépés, hogy már akkor is ezt hallgatják az emberek, amikor akár olvashatnának is.
Sajnos egy ilyen hangos könyv nem helyettesíti az olvasás örömét, hiába kényelmesebb.
Kutatás az e-book térhódításáról
E-benchmark.hu indított egy kutatást, aminek a címe ugyan könyvvásárlási és olvasási szokások kutatása, de a cikkben, amit találtam róla az csak a második feléről szól.
Egyelőre a könyvek vannak nyerő helyzetben. A kutatás szerint az emberek döntő többsége még mindig inkább úgy szeret olvasni, hogy közben kezében tartja papír alapon a könyvet, mint órákon át ülni a gép előtt, és a képernyőre meredve olvasni. Ebből egyértelműen kiderül, hogy még nem hódít az e-book.
A kérdezettek 94%-a nyomtatott formában olvas, viszont az elektronikus könyvek aránya 24% és 6% rendszeresen olvas ilyen formában. Szóval a negyede az olvasóknak már barátkozik ezzel a formával is, de még ragaszkodnak a hagyományos értelemben vett könyv formátumhoz.
Mi a helyzet a folyóiratokkal? Ott már nagyobb sikere volt az elektronikus változatoknak, mint a könyvek esetében. Mégpedig a megkérdezettek 61%-a inkább nyomtatott formában, míg 70%-a már akár elektronikus formában is olvassa. Ebből azt vonhatjuk le, hogy a napi híreket akár a gépen is hajlandóak néhányan elolvasni. A hetilapok, magazinok még nem vesztettek elektronikus társaik ellen, de a különbség nem túl számottevő. Az olvasók 70%-a olvas nyomtatott formában míg 65%-uk online nézegeti azokat.
Mikor és hol szakít időt az olvasásra? Erre a válaszadók többsége saját otthonukat adták meg (98%), ezen belül pedig az esti órák voltak túlnyomó többségben (64%). A második helyezést a tömegközlekedésen való olvasás érte el (48%), hogy kitöltsék az utazás unalmas perceit. Ugyanezen az elven a várakozással töltött idő eltöltésére is minden 5. ember olvas, pl. bankban a sorunkra várva.
A gyorsolvasásra is rákérdeztek az olvasóknál és bár a többség tudta miről van szó (72%), elhanyagolható azok létszáma, akik ténylegesen alkalmazzák is (7%). Vannak olyanok is, akik ismerik, mégsem alkalmazzák.
A kutatás elvileg folytatódik. Kíváncsian várom a folytatást, amiben remélhetőleg már a vásárlási szokásokról is szó esik.
Bár még mindig nem a legnépszerűbb formája ez az olvasásnak, egyre nagyobb teret nyer magának.
Találtam egy cikket ami összegyűjti az ily módon olvasni vágyóknak a lelőhelyeket.
Bár a formátum általában mindenhol más, a neten elérhető konvertáló programok segítségével bárki olvashatja különféle ebook olvasók nélkül is ezeket a könyveket.
Most felsorolnál azokat a helyeket, amit a cikkben összegyűjtöttek:
· amazon.com – (AZW) a legendás, műfajteremtő könyváruház naponta bővülő készlettel áll rendelkezésünkre, 240ezer kötet, a bestsellerektől a klasszikusokig. (vigyázz, az AZW=DRM!)
· Sony ebookstore – (LRF) a PRS sorozat “hátterének” szánt könyvesbolt, sajnos csak USA/Canada rezidenseknek
· Project Gutenberg – (TXT) kb. 20000 cím, jobbára klasszikusok és lejárt jogú alkotások
· FreeKindleBooks – (MOBI) Gutenbergék könyvei, Kindlére testreszabva
· pdfBooks – (PDF) kb. 7000 kötet pdf formátumban, szintén Gutenbergéktől
· World Public Library – (PDF) kb 400ezer cím, változatos műfajokban, több nyelven. éves tagsági díj van.
· fictionWise – (MOBI, LRF, PRC, PDB, LIT, RB,KML,PDF) a legnagyobb független villanykönyvkereskedő
· eBookwise – a fictionWise oldalhajtása, a saját eBookwise-1150 olvasójuk kiszolgálására
· Mobipocket – (MOBI) az amazon mellékbiznisze, számos könyv található itt, ami az amazonon olcsóbb
· Webscriptions – (PRC, RB, RTF, LRF, LIT, HTML) leginkább fantasy,sci-fi, mystery műfajokban, sok régi Bean kiadvány ingyen
· Wowio – (PDF) onlájn olvasás ingyenes, fizetni csak akkor kell, ha letöltünk, nincs DRM.
· Fictionpress – (TXT) egybites könyvesbolt, még pénztár sincs. A százezer, műfajokra bontott tétel valamelyikét megnyitjuk, és kopipészt, vagy save as txt. Kiadatlan szerzők, ismeretlen alkotók. Bázikus de ingyen van.
· Manybooks – (AZW )20,000+ kötet, a Project Gutenberg ASCII fájljaiból generálva. Szerzők ábécésorrendben, szinte bármilyen formátum választható
· MNYBKS – (PRC) a fenti oldalhajtása, kindle tulajoknak
· FeedBooks – változatos ingyenes tartalom, közösségépítés, saját művek publikálása
· FeedBooks Mobi – (PDF,LRF,PRC,EPUB) ugyanaz,m int fent csak mobileszközökre
· CCEL – (PDF,DOC, TXT) keresztény tartalom, kindlebarát ez is
· Munseys – (PRC, HTM, PDF, LIT, LRF, PDB, RB, IMP, EPUB) közel harmincezer cím, klasszikus és kortárs, egészen a képregényekig. ingyenes.
· MobileRead – (PRC, LRF, EPUB) ingyenes, lejárt kopirájtú könyvek, önkéntes feltöltők, idegennyelvű kiadványok, rss értesités az újakról
· FreeEbooks – (PDF) számtalan témában számtalan ingyenes könyv
· Magyar Elektronikus Könyvtár – (RTF,HTML,DOC,TXT)változatos tartalom magyarul, közel hétezer tétel
· F451 Projekt – főleg scifi, főleg magyarul
· BookMania – 1500 könyv
· Torrent – tudományos/ismeretterjesztő bundle (magyar)
· Torrent - (MOBIPOCKET) scifi/fantasy bundle (magyar)
Végül még összegyűjtött pár szoftvert amivel ha valaki fogna egy könyvet és be szeretné gépelni, ezek segítségével könnyedén megteheti.
· Calibre
· Exebook
· ebook crossroads (több compiler)
· mindlikewater (több compiler)
Az író természetesen figyelmeztet arra, hogy a lista nem teljes és további javaslatokat elfogad és, hogy vannak, akik félreértelmezik magát az e-book fogalmát is, ami még inkább megnehezíti a gyűjtést.
Érdekes hozzászólás
A hozzászóló is ajánl egy oldalt fantasy kedvelőknek, de ő inkább a pénzügyi hátterére tér ki a dolognak, persze laikus szinten, amit ő maga is bevall, hiszen attól, hogy szereti, a könyveket még nem fogja tudni, hogy mi zajlik a háttérben.
Felteszi azt az igazán fontos kérdést, hogy mikortól érné meg egy embernek, hogy egyáltalán ebookot vegyen, főleg ha az ember inkább azokat szerzi be persze kéz alatt ebook formátumban, amiket valószínűleg csak egyszer fog elolvasni.
Persze ha már egy rendes könyv árát elkérnék érte, akkor mért ne inkább könyv formátumban vegyem meg, ami egyrészt kényelmesebb, másrészt nem fárasztja annyira az ember szemét, mint a monitor bámulása. Viszont ha már mondjuk csak 1000 Ft-ot kéne érte kifizetni, akkor meggondolná az ember, főleg ha szereti az író műveit.
Második érdekes felvetése az a törvényes terjesztést veszi célba. Ha ugyebár az embernek van egy kényelmes elérhető forrása, amiért nem is kell fizetni, akkor inkább az választja, mert minek keressenek rá, pénzért, ha meg van ingyen is. Meg persze nagy szerepe van a lustaságnak is.
Már ilyen is létezik, ami még inkább mutatja, hogy ha szükségét látták annak, hogy létrehozzanak egy ilyen gyűjtőoldalt, akkor ez azt jelenti, hogy tényleg kezd előtérbe helyeződni ez a formája az olvasásnak
Úgy látszik, nem csak minket érdekelnek az olvasási szokások, hanem magukat az olvasókat is.
Bár kicsit más szemszögből érdekli őket a dolog, és főleg azok írnak ide, akik amúgy is olvasnak, szóval kicsit egyoldalúan lehet tanulmányozni rajta az olvasási szokásokat, de akik beírnak, azok készségesen kifejtik milyen típusú, kiktől és mikor szoktak könyveket olvasni. Visszatérnek-e a már olvasott könyvekhez vagy mindig újat olvasnak. Azt is kifejti egy két fórumozó, hogy hány éves koruktól olvasnak, kik vették rá esetleg, hogy ezt vagy azt a könyvet olvassák.
Az indító kérdések:
"Itt vitathatjuk meg az olvasással kapcsolatos különféle élményeinket, szokásainkat. Gondolok itt olyanokra mint:
1. Mit olvasol, ami nem fantasy/sci-fi? Ki a kedvenc nem fantasy íród? Mit olvasol szívesebben, szép- vagy fantasztikus irodalmat?
2. Mik az olvasási szokásaid? Pl szívesen olvasol reggel vagy csak lefekvés előtt veszel a kezedbe könyvet? Esetleg vannak különleges helyszínek, így pl. szoktál olvasni tömegközlekedési eszközökön. Van-e kedvenc helyed, ahol olvasol?
3. Hogy kerültél kapcsolatba a fantasztikus irodalommal? Mi volt az első? És mi történt ezután? Van pl. olyan műfaj/sorozat/szerző, mait nagyon szerettél, de már a kezedbe sem veszed?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik ez a topic."
Bár akadnak olyanok is, akik panaszkodnak arról, hogy nem sok idejük van az olvasásra, de szerintem, amire szakít időt az ember, arra van ideje. Akad olyan is, aki arra hivatkozva nem olvas számára szórakoztató könyvet, mert a sok szakkönyv után már rá se bír nézni könyvre. Szerintem ez eléggé szomorú és lehangoló.
Szó van arról is, hogy ki milyen gyorsan tud olvasni, mennyire odafigyelve. Erre hivatkoznak, hogy azért nem olvas el többször egy könyvet, mert elsőre is megjegyezte miről van szó. Mások meg azért olvassák, újra mert csak a nagyobb fordulatok maradtak meg. De az ember egy könyvet nem a hangulata miatt olvas újra el egy könyvet? Rossz hangulatban felvidítson, a komolyabb művek elgondolkoztassanak, a krimikben előbb találjuk ki, hogy ki a bűnös, mint a nyomozó.
Egyik fórumra író azt írja, hogy ha nem megy gördülékenyen egy könyv, akkor inkább lerakja, nem erőlteti. Nekem az a véleményem, hogy ha egy könyvbe belekezdek, akkor legalább végig olvasom, lehet nem azonnal, lehet kicsit sok ideig tart, de aztán néha kiderül, hogy a nem gördülékeny kezdetű könyvek végül kalandos folytatást nyújtanak. Ez olyan mintha az ember a borítóról vagy a fülszövegről ítélné meg valaki a könyvet, bár néha én is beleesek ebbe a hibába, de tévedni emberi dolog.
A fórumba ma is írnak, bár 2007-ben indult a topik.
Szó van még a zene és az olvasás összekötéséről, jobb-e olvasás közben csöndben lenni, vagy zenét hallgatni.
Fejezetcímek leleplezik-e a fejezet cselekményét, rossz-e ez vagy jó. Én történetesen sose emlékszem a fejezetcímekre ezért mindig meglepődöm, akár leleplező volt a címe akár nem.
Tömegközlekedésen, otthon vagy inkább a szabadban olvas-e szívesebben az ember. Én bárhol, de útközben mindig olvasnék, és ha az út közepén vége van a könyvnek az komoly válságokat szokott okozni. :)
Sorozatokkal, hogy áll az ember? Általában minden sikeres könyv sorozatban jelenik meg, ami számomra is elkeserítő, de ezzel együtt kell élni. Írnak arról, hogy megveszik-e a könyvek, könyvtárba mennek-e, vagy esetleg ismerőstől kérik kölcsön. Persze aki úgy félti könyvét, hogy az utcára se megy ki vele attól esélytelen kölcsönkérni, bár szerintem a könyv arra való, hogy olvassa az ember, ne pedig pátyolgassa. Néhány könyvem nekem is pórul járt nyaralás közben, bár én is próbálom védeni kincseimet.
Számomra érdekes volt elolvasni néhány bejegyzést összehasonlítani a saját véleményemmel, hogy mennyiben gondolkoznak másképp az emberek. Sok könyvről írnak, amit akár érdemes is lehet elolvasni, ha olyan az érdeklődési köre az embernek.
Jövőkép
A kérdés az, hogy az iskolában mért nem képesek velünk megszerettetni velünk az olvasást? A magyartanárok közötti harc láttán ez a probléma nagy valószínűséggel megoldatlan is marad. Az a baj, hogy a fiatal gyerekeknek elég nagy falat egy Homérosszal elkezdeni, és ez után nehéz elhitetni a gyerekekkel, hogy ennél már csak jobbakat fog olvasni, még ha ez igaz is. Kínszenvedésnek fogja megélni az összes kötelező olvasmányt. Ha például a Homérosz helyett egy a korukhoz hozzájuk illő könyvvel kezdenék, talán máris pozitívabban állnának az olvasáshoz, és ez által nem csak a gimnáziumi éveikig olvasnák a kötelezőket.
Technikai fejlődés
Az is egy jó kérdés, hogy a technikai újítások merre fogják billenteni a mérleget. Ez is új digitális lehetőségeket kínál. Az Amazon és a Kindle sikeresen tudott megszólítani olyan embereket, akik eddig nem igazán olvastak.
Ma már az e-könyv is teret tud nyerni és ezeket nem csak Ipad-en és e-könyvolvasón, hanem okos telefonokon és számítógépen is lehet olvasni. Bár ezek a Magyarországi piacon még nem hódítottak jelentős helyet maguknak, Amerikában már igazán sikeresek a Kindle kezdeményezései.
Mindez a gyakorlatban
Arra kéne koncentrálnunk, hogy már az elején, hogyan tudnánk megszerettetni a fiatalokkal az olvasást. Vajon a digitális újítások több sikerrel járnak majd az olvasás népszerűsítésében? Ez a fajta olvasás mennyire fogja megváltoztatni olvasási szokásainkat?
