TV vs NET
1., A TV és az internet szerepe a tájékozódásban
a., Tájékozódás régen
b., A két irányú kommunikáció megjelenése
c., Megváltozott viszonyok - a TV és a net szerepe a mai életben
2., A média-, és reklámpiac átalakulása
a., A média meghatározó elemei az internet elterjedése előtt
b., Átalakulás az internet hatására
c., A reklám és a célközönség elérése a média új formáiban
3., Műsor és tartalomszolgáltatás a tévében és a neten
a., A tévé, mint önálló információforrás
b., Az internet, mint az új önálló információforrás
c., A szerepek vegyítése az internetben, a TV műsorszolgáltatási monopóliumának megszűnése
A TV és az internet szerepe a tájékozódásban
a., Tájékozódás régen és ma
Az 1930-as években a korábbi médiumok -mint például a rádió vagy a mozi- mellett megjelent a tömegtájékoztatás és tömegszórakoztatás új színtere, a TV. A készülék, mely először fekete fehérben, 10 évvel később pedig már színesben is meghódította a világot, először lassan terjedt. A 30-es években az Egyesült Államokon és a volt Szovjetunión kívül csak néhány nyugat-európai országban érte el a lakosságot az akkor még luxuscikknek számító eszköz. (térkép a Wikipedia-n) Ennek megfelelően a magas ára miatt csak a tehetősebb családok engedhették meg maguknak, hogy vásároljanak belőle.
Magyarországra az 1950-es években jutott el a technológia ezen vívmánya, és ekkorra datálható az első próbaadások ideje is. Ahogy külföldön, kezdetben itthon is csak keveseknek jutott osztályrészül, hogy saját tévéjük legyen. Ennek köszönhető azonban az, hogy a tévé előtt összegyűltek a családok, barátok, ismerősök vagy a szomszédság, így közösségi élményként megélve az akkor még gyerekcipőben járó Magyar Televízió első adásait.
A televízió (és a mellette a csatornák által biztosított teletext) sokáig a vezető információforrás volt, a családok esténként a híradóból értesültek a nap híreiről, követhették a sporteseményeket, az állami ünnepségeket. Később a teletext már a hírek folyamatos elérését biztosította, az információk közlése nem volt behatárolva a tévéműsor által. A televízió azonban nem volt képes a különböző igényeknek egyszerre megfelelni, nem volt egyénre szabható, és ami a legfőbb: minden próbálkozás (betelefonálás, villanykapcsolgatás) dacára nem volt interaktív, a kommunikáció nem, vagy csak korlátozottan volt kétirányú.
b., A két irányú kommunikáció megjelenése
Ahhoz, hogy az emberek vágya beteljesüljön, és végre kétirányú kommunikációra legyen lehetőségük, illetve, hogy személyre szabottan, egyénileg tudjanak információt szerezni, az internet megjelenéséig kellett várniuk. A technológiák folyamatos fejlődése az 1980-as évek végére már lehetőséget adott arra, hogy távoli számítógépek hatékonyan tudjanak együttműködni. A 90-es években világszerte megkezdte hódító útját az internet és a World Wide Web projekt.
A gyors elterjedés a globalizált világban biztosra vehető volt. Magyarországon a 90-es évek közepétől folyamatosan terjedtek kezdetben a betárcsázós, majd a DSL kapcsolatok. Ezek egyre gyorsabb és gyorsabb hozzáférést biztosítottak a webes tartalmakhoz, információkhoz. Az egyes felhasználók már ekkor is egyénileg elérhették a számukra lényeges információkat, célirányosan kereshettek az egyre szaporodó honlapok között.
Az internet legutóbbi megújulása, mely WEB2 néven lett ismert, már nem a nagy cégek által szolgáltatott tartalmakra helyezi a hangsúlyt. Az újítás révén mindenki lehet információszolgáltató és fogyasztó egyben, mindeközben a többiekkel folyamatos kapcsolatban maradni, fogadni a visszajelzéseket és visszajelzéseket adni mások információihoz. A blogok, közösségi site-ok, chatszobák, és a tucatnyi egyéb kommunikációs forma biztosítja a felhasználó-felhasználó közötti folyamatos kapcsolatot és információáramlást, egyben gyorsítja azt a világ bármely két pontja között.
Mindezen pozitívumok mellett azonban a tévé családösszetartó erejével ellentétben az internet a hétköznapi értelemben vett szocializációt gátolja. Az új generációk a net által kínált sok lehetőség miatt csak a weben kialakított személyiségükkel vesznek részt csoportos tevékenységben, a való életbeli találkozásokat és együtt töltött időt azonban ez nem pótolhatja, és hosszú távon egészségtelen is.
c., Megváltozott viszonyok - a TV és a net szerepe a mai életben
A kezdeti különböző szerepek, és a megjósolt békés egymás mellett élés a TV és a net között mára megváltozni látszik, sőt, bizonyos területeken már meg is változott.
A felosztott szerepek határai (mely szerint a TV kép-, és hanganyagok formájában tájékoztatja a nézőket némi késéssel, míg az internet az írott média területén marad, ám percrekész) a szélessávú kapcsolatok megjelenésével elmosódtak. Ennek következtében mindkét médium megpróbált nyitni a másik területe felé.
A tévé a műsorszórás területén ma már ott tart, hogy a nézők maguk dönthetik el, mikor kezdődjön az általuk nézni kívánt műsor, és akár több kameraállás között is választhatnak, például sportközvetítések alatt. Emellett a tévétársaságok az internetet is kihasználják, a csatornák honlapjai egyre információdúsabbak, sok kiegészítő tényt kapunk a műsorok mellé.
Az internet amellett, hogy a csatornák számára plusz területtel szolgál a műsoraik kiterjesztésére, a tévé egyéb szerepeit is fokozatosan átveszi. A gyors internetkapcsolatok ma már lehetővé teszik, hogy webes felületen nézzük a csatornák adásait, a videómegosztó site-okra bárki feltöltheti kedvenc kisfilmjeit, élőben követhetünk a tévében nem közvetített eseményeket, webkamerák segítségével a világ szinte bármely pontján élőben követhetjük a városok forgalmát vagy épp az időjárást. Ezzel párhuzamosan az internet alapjait, a kétirányú kommunikációt is tudjuk természetesen használni, így rögtön reagálhatunk is a látottakra, melyre korábban, a televízióban nem volt lehetőségünk.
A média-, és reklámpiac átalakulása
a., A média meghatározó elemei az internet elterjedése előtt
A televízió megjelenése után a reklámpiac hamar felfedezte magának az új médiumot. A korábbi, állóképes reklámokhoz képest ez az egyre nagyobb közösséghez eljutó üzenet már hangot társított a termékekhez, kialakulhattak például az egyes termékekre jellemző dallamok, szignálok, melyek segítségével a reklám maradandóbb élményt okoz az azt nézőknek. Ez a folyamat a mai napig egyre erősödik, mindegyik nagynevű márka rendelkezik bejáratott szignállal, legyen az mobiltársaság, mosópor-, vagy jégkrém-gyár.
b., Átalakulás az internet hatására
Az internet (hasonlóan a tévéhez) hamar kedvelt felületté vált a reklámozóknál. Kezdetben csak a sima bannerekkel látták el az oldalakat, ám mára a világszerte több százmilliárdos üzlet egyre kreatívabb (és a felhasználók számára egyre idegesítőbb) megoldásokkal jelentkezik, legyen az akár flash alapú felugró üzenet egy adott oldal megnyitásakor, vagy e-mailben szétküldött, a többség számára spamnek minősülő üzenet.
c., A reklám és a célközönség elérése a média új formáiban
Az átlagos fogyasztó sok más területhez hasonlóan a reklámokra is úgy reagál, hogy ha ugyanazt a fajta impulzust kapja folyamatosan, akkor előbb-utóbb hozzászokik, így a reklám nem éri el a kívánt hatást. Nagy részben ennek köszönhető, hogy az elmúlt években egyre kreatívabb reklámokkal, reklámkampányokkal találkozhattunk. A reklámok, melyek komolyabb érzelmet váltanak ki belőlünk (meglepettség, nevetés, döbbenet, izgalom) emlékezetesebbek maradnak. A reklámkampányok ezt is tovább viszik, ugyanarra a témára, ugyanazokkal a szereplőkkel több reklámot is leforgatnak, így azt egyfajta sorozatként adják le egy adott időintervallumon belül. Ezzel párhuzamosan azonos szereplőkkel, azonos céllal az interneten is hirdetnek, a leglátogatottabb oldalakon (közösségi portálok, hírportálok), így a teljes célközönséget le tudják fedni a több fronton történő „támadással”.
Ma a tendenciák azt mutatják, hogy a keresésekhez hasonlóan az internetes reklámok is felhasználó-specifikusak lesznek. A nagyobb internetes áruházak már ma is alkalmazzák ezt a technológiát. Az áruház a korábbi rendelések és a megtekintett termékek listája alapján személyre szabott ajánlatot generál minden vásárlónak, ezzel könnyebbé téve a vásárló dolgát, hiszen rögtön látja maga előtt az őt érdeklő termékeket, és természetesen az áruház is jól jár, mert egy ilyen személyre szabott termékkiemelés alapján történő plusz vásárlás sokszor a duplájára emeli a rendelés összegét.
A tévéműsor személyre szabhatósága ill. a netes tévék megjelenése abba az irányba mutat, hogy ugyanez a folyamat ezeken a területeken is lezajlik majd a közeljövőben. Az éppen követett műsorból és a korábban megtekintettekből a netes áruház módszeréhez hasonlóval csak a nekünk célzott reklámokkal fogunk szembesülni (a férfiak nem fognak mosópor-reklámot, a nők pedig borotvahab-reklámot látni, hisz nem ők a célcsoport).
Műsor és tartalomszolgáltatás a tévében és a neten
a., A tévé, mint önálló információforrás
A televízió évtizedekig monopóliumban volt az audiovizuális tömegtájékoztatás területén. Ahogy egyre inkább elterjedtek a tévékészülékek, úgy lett a társadalom mindinkább a tévé rabja. Az információk beszerzése már nagy részben nem a rádióból vagy a nyomtatott sajtóból történik. A rádió ugyan naprakész, viszont képet nem képes közvetíteni, míg a nyomtatott sajtó folyamatos egy napos csúszással közli a híreket. Ezekkel szemben a tv a modern technológiának hála 1-2 órával egy esemény bekövetkezte után már szerkesztett képekkel tud jelentkezni.
b., Az internet, mint az új önálló információforrás
Az internet pont a fent említett 1-2 órában tud „ráverni” a tévére. Egyre többször találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a magánemberek beszámolói a blogokon, fórumokon akár órákkal is megelőzik még a legnagyobb tévétársaságokat is. Ezzel az azonnali tájékoztatással a tévé nem tud versenyre kelni. A folyamatos naprakészség és a kötetlen elérhetőség miatt tájékozódik ma már - akinek lehetősége van - az interneten keresztül. A nézettségi adatok jól mutatják, hogy az internet megjelenése óta a tévécsatornák folyamatosan vesztenek a nézettségükből. Ez hatványozottan áll a hírműsorokra, mert míg az egyedi, forgatókönyv alapján készült filmek vagy sorozatok csak itt érhetők el, a hírműsorok nézését fokozatosan kiváltja a hírportálok olvasása. (Az esti, fél 7-es hírek még nem is estek annyira áldozatul, ám a többi, napközbeni és késő esti hírműsor már komolyan megszenvedi az olyan hírportálok, mint az Origo vagy az Index létét.)
c., A szerepek vegyítése az internetben és a TVben, a TV műsorszolgáltatási monopóliumának megszűnése
A legújabb tendenciák a tévé és az internet szoros együttműködését, összeolvadását prognosztizálják. A legtöbb műsor már mai is elérhető 1-2 napon belül az adott csatorna honlapján, az ezt követő lépés már csak a live streaming lehet, a csatorna teljes műsorának élő egyenesben történő netes sugárzása. A tévék ugyanakkor az internet azon képességét veszik át, hogy on-demand, azaz a kérés szerinti műsort a kért időben sugározzák. (Emlékezhetünk, itthon az utóbbi évek egyik legidegesítőbb reklámja, az „Apa! Kezdődik!” pont ezt a terméket propagálta.) Ezzel már nincs a fogyasztó a műsorrendhez kötve, felvennie sem kell a műsort, egyszerűen a listából kiválasztva a számára megfelelő időpontban kezdi el nézni az esti filmet, sorozatot vagy bármilyen más műsort.
