A mobilpiac szereplői növekedési lehetőséget látnak a megtorpanó, telítődő mobilpiacokon a Wi-Fi-csatlakozás támogatásában, hiszen egyre nehezebb növekedési pozíciót találni az éles versenyben.
Mobilinternet és közösség
1. Technológia
Úgy gondolom - egy a mobilinternetről szóló írás esetében is - rendkívül fontos az alábbi technológiai fogalmak tisztázása:
- A CSD nem más, mint a "Circiut Switched Data" kifejezés rövidítése. Ez a technológia csupán 9,6 kbit/sec-re volt képes, emiatt semmilyen használható szolgáltatást nem lehetett igénybe venni a telefonunk kijelzőjén. Egy weboldal letöltése akár 3-4 óránkba is kerülhetett, nem beszélve arról, hogy ez mennyi pénzt jelentett, ha perc alapon történő számlázásunk volt.
- HSCSD ("High-Speed Circiut Switched Data") néhány évvel később már 7,2 Mbit/sec-re volt képes. Legmeghatározóbb jelentősége az volt, hogy áramkörkapcsolt adatátvitelen keresztül a letöltött adat mennyiségétől függetlenül használhattuk a szolgáltatást, mivel az még mindig perc alapon működött. Ugyanakkor így is horribilis összegeket lehetett elkölteni.
- GPRS, azaz "General Packet Radio Service". Az előző kettőhöz képest több pőonton is új szolgáltatás. A számlázás ennél a technológinál, már nem perc alapon történik, hanem minden egyes letöltött, tömörített adatcsomag után. Igaz, hogy a 43,2 kbit/sec sebességre képes technológiával egyszerű, grafikáktól mentes wap-oldalakat lehetett böngészni, hátránya volt továbbá, hogy négy-öt éve még ez szolgáltatás is elég drágának számított. Ami mindenképp a GPS-nek köszönhető, az az, hogy nagyot lendített az mms elterjedésén, hiszen már fel tudtuk használni tömörített, színes VGA-felbontású fotók küldésére. (Működésének bonyolult hátterét részletesen lásd az eredeti cikkben.) Továbbá tudni kell, hogy Magyarországon minden hazai mobilszolgáltató országos GPRS-lefedettséggel rendelkezik. Wifi Magyarországon az otthoni wifi-hálózatok elterjedése egyértelműen az eszközök árának csökkenéséhez vezethető vissza. A szó azonban egy szabványra utal, ami arra hivatott, hogy kezelje az ilyen drótnélküli kapcsolatot, biztosítva a kompatibilitást is.
- WiMAX (Worldwide Interoperability for Microwave Access) A WiMAX technológia eredeti "küldetése" az, hogy kis településekre is eltudja vinni az internetet, ahol már egy optikai hálózat kiépítése nagyobb gondot jelentene. Ez a megoldás már 50 kilométeres távolságon belül 70 Mbit/sec-es adatátviteli sebességre is képes. Az eredeti cikkben olvashatjuk: "A 2001-ben a WiMAX Forum által kidolgozott specifikáció alapján, a WiMAX segítségével szélessávú, pont és pont közötti, illetve router jellegű kapcsolatot lehet létesíteni a wifi-nél jóval nagyobb hatósugárban is". A WiMAX-nak azonban van egy komoly hátránya: hosszú távon igen csak ingadozik a sávszélesség, nem beszélve a köztes tereptárgyakról, melyek szintén akadályozhatják a kommunikációt.
- A HSDPA (High-Speed Downlink Packet Access, vagyis „nagysebességű csomagletöltési hozzáférés”) egy harmadik generációs mobilkommunikációs protokoll, amely a használt eszközöktől függően 1,8-3,6-7,2-14,4 Mbit/s maximális sebességű adatátvitelre képes. Ma a mobil internet illetve egyéb nagy sávszélességet igénylő szolgáltatások kiszolgálására ez a leginkább használt módszer.
Egy érdekesség, a hazai mobilszolgáltatók 3G/HDSPA lefedettségének térképe:
2. lehetőség: mobiltelefon+Bluetooth
Ez a megoldás nem készülék függő, és jobb szerencsés esetben a meglévő laptop alapból támogatja a Bluetooth-t, ekkor már csak a PC és a telefon párosítása van hátra. Hátránya lehet: ha nincs a közelben konnektor.
3. lehetőség: USB modem
A harmadik lehetőség a három nagy szolgáltatótól egy mobil adatátvitelre alkalmas eszköz vásárlása, melyekhez akár kedvezményes internetezésre alkalmas előfizetési ajánlatot is nyújthatnak. Ezekhez a csomagokhoz egy külön SIM-kártyát is adnak, aminek az az előnye, hogy nem szükséges a beszélgetésre használt telefonból folyton átrakosgatni a lapkát a modembe. Adatátviteli sebessége, kb. 3,6 megabit/s, ezért javallott egy ilyen modem vásárlása során azt a típust választani, ami vagy eleve, vagy egy jövőbeli szoftveres frissítéssel képessé tehető a 7,2 megabit/s-os sebességű HSDPA-s letöltésre.
4. lehetőség: laptopos adatkártya
5. lehetőség: HSDPA-s noteszgép
origo (2007. 10. 07.)
origo (2007. 11. 09.)
origo (2007. 11. 19.)
Pannon
T-Mobile
Vodafone
Wikipédia (magyar)
Wikipedia (angol)
2. Wifi
Tehát a Wi-Fi (WiFi, Wifi vagy wifi), az IEEE által kifejlesztett vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt (WLAN) megvalósító, széles körűen elterjedt szabvány (IEEE 802.11) népszerű neve. Irodákban, nyilvános helyeken (repülőtér, étterem, hotel, stb.) megvalósított vezeték nélküli helyi hálózat, aminek segítségével a látogatók saját számítógépükkel kapcsolódhatnak a világhálóra.
Kialakítása a következő módokon történhet:
Publikus, nyílt hálózat: bármely wi-fi routerrel kialakítható, az így létrehozott hálózathoz bárki csatlakozhat, mindenféle korlátozás nélkül.
Privát hálózat: a hálózat saját felhasználásra lett kialakítva, melyet egy titkos jelszó véd, így ahhoz csak a jelszó ismeretében lehet csatlakozni.
Publikus, zárt hálózat: egy speciális szoftver gondoskodik arról, hogy a hálózatot csak egy kód ismeretében, korlátozott ideig lehessen használni. Ezt a formát rendszerint éttermek, kávézók használják, ahol az internet elérés fogyasztáshoz van kötve.
Kereskedelmi HotSpot szolgáltatás: a vezeték nélküli hálózat csak díj fizetése ellenében, korlátozott ideig használható.
A legfontosabb adatátviteli szabványok:
802.11a: 5 GHz-es frekvenciasávban működő eszközök; előnye a nagy távolság és sávszélesség, viszont jellemzően csak pont-pont kapcsolatra használják és az ehhez használható eszközök általában drágábbak. Különösen fontos az optikai rálátás a két pont között.
802.11b: 2,4 GHz-es tartományban működő eszközök; hatótávolsága a terepviszonyoktól függően széles skálán mozoghat, lényegesen kisebb, mint a 802.11a, pont-multipont kapcsolatoknál 1 km-es sugarú körön belülre szokták tervezni. Átviteli sebessége max. 11 Mbit/s
802.11g: 2,4 GHz-en működő eszközök, a 802.11b-vel sok tekintetben megegyezik, a routerek nagy része mindkettőt támogatja. Előnye, hogy nagyobb sávszélességet képes átvinni, hátránya pedig, hogy a távolság növekedésével lényegesen romlik a hatásfoka és érzékenyebb az interferenciára. Átviteli sebessége max. 54 Mbit/s.
Wikipédia (magyar); Wikipédia (angol); Webopedia; Startlap; PDAMánia
3. Wifi és közösség
Elsőként egy tavalyi hírben szereplő felmérés eredményeit említeném meg, miszerint a drót nélküli internet csatlakozási pontok hazai használói jóval társaságibb emberek, mint akár New York-i társaik. A Laura Forlano vezetésével lezajlott felmérés kérdéseit 614 New York-i és 378 budapesti wifi-használó töltötte ki 2006 októbere és 2007 áprilisa között. Megállapításra került többek között, hogy a New York-i wifihasználók választását valamivel nagyobb arányban befolyásolja, hogy az adott helyen elérhető-e az internet, ráadásul nekik vannak bevett internetező helyeik is, ilyen például az ingyenesen használható, megfelelő hálózattal lefedett New York-i közkönyvtár vezet. A magyarokról elmondható, hogy rövidebb időre ülnek be általában netezni. A válaszadók több mint ötven százaléka fél-negyed órára veszi igénybe a hálózatot és csak öt százalékuk marad négy óráig vagy annál is tovább. Az óceán túlpartján inkább az egy órás vagy annál hosszabb használati idő dominál. Apró eltérések tapasztalhatóak a csúcsidő helyében is, New Yorkban inkább a délelőtti órák forgalmasak, a budapesti laptoposok viszont inkább délután három után, munkaidő végeztével kapcsolódnak drót nélküli internetre
A használati szokásokról az említett cikk alapján kiderül, hogy a New York-iak az iroda, munkahely jelentette környezetből való elmenekülés céljával használják a kávézók, parkok hotspotjait, a magyarok motivációja inkább az információszerzés és a közösségi lét élvezete, ismerősökkel való találkozás. Honfitársaink gyakran barátaikkal, kollégáikkal, partnerükkel közösen veszik igénybe a drótnélküli internetet, jó tíz százalékkal alacsonyabb az "egyedül" válaszok száma. Gyakori, hogy a wifit kínáló helyeket munkával kapcsolatos és baráti találkozók helyszíneként funkcionálnak, azaz ebben is megmutatkozik a wifi egyik közösségformáló ereje.
A wifin végzett tevékenységekkel kapcsolatosan: a magyar használó ritkábban vásárol, bankol, tőzsdézik és intéz utazással kapcsolatos ügyeket, igaz az ilyesfajta online ügyintézések egyébként sem elterjedtek hazánkban. Fontos tény ugyanakkor az is, hogy az itthoni válaszadók többsége többnyire fiatal, IT-szektorban dolgozó, felsőfokú végzettséggel rendelkező férfi.
Érdekes felmérési eredmények, de talán még érdekesebb a HWSW londoniakról szóló közleménye, mely szerint a 2007. év utolsó hat hónapjában, Londonban, háromszor annyi hotspotos internetezést regisztráltak, mint a második helyezett Szingapúrban. A nagy-britanniai, londoni netezők 30 ezer esetben vettek igénybe ez idő alatt hotspotokat a világháló elérésére, 150 százalékkal növelve az egyes csatlakozások számát 2006 hasonló időszakához képest. A Heathrow repülőtér hotspot-rendszere például önmagában 41 ezer csatlakozást kezelt a hat hónap alatt, az iPass felmérése szerint a negyedik legforgalmasabb repülőtér volt ezzel az adattal.
A hotspotokról elmondható általánosság, hogy igen népszerűek, azonban létükre óriási fenyegetést jelent az egyre elérhetőbb szélessávú mobilinternet. Az Ericsson marketing-igazgatója, Johan Bergendahl szerint néhány éven belül a HSDPA ugyanolyan magától értetődő lesz a noteszgépekben, mint ma a Wi-Fi, ennek köszönhetően pedig a hotspotok hamarosan ugyanolyan elavultak lehetnek, mint a telefonfülkék.
Nagy-Britanniával kapcsolatban még februárban arról olvashattunk, egy oxfordi tudósítótól (Wyco), hogy Oxfordban úgymond bejáratott dolog a digitális utastájékoztatás, és a távolsági buszokon ingyennet van.
„Az Oxford-London buszon is van ingyenwifi és -net, ráadásul mindjárt kettőn. Az egyiket a Stagecoach üzemelteti egy emeletes luxus Neoplanon, a másikat meg egy Oxford Espress (igen, így kell írni) nevű vállalat. A digitális utastájékoztatás egyébként teljesen meghonosodott dolog errefelé, a helyi tömegközlekedési járatok buszait a neten lehet követni, hogy adott megállóhoz mikor érkeznek – GPS-alapon működik a dolog. De lehet írni egy – nem emelt díjas – SMS-t is, és a válaszban megkapod, hogy az U5-ös busz tíz percet késik – ugyanoda van bekötve mindkét rendszer. Erre mondjuk elég nagy szükség is van, mert a helyi tömegközlekedés teljességgel megbízhatatlan.”
Az SG egyik cikke szerint olvashatunk a közösségi netezéssel kapcsoltban negatív hírt is. Eszerint a profitérdekelt internetszolgáltató cégek visszakozása miatt úgy tűnik, megtorpantak azok a korábbi nagyratörő tervek, hogy egész városokra kiterjedő wifi-hálózatot, tömeginternetet vezessenek be az Egyesült Államokban. Pedig így feltehetően a szegényebb városlakók ingyen vagy csekély díj ellenében csatlakozhattak volna a világhálóra. A kezdeményezéshez több nagyváros is csatlakozott (pl. Pennsylvania, Chicago, Houston, San Francisco). A megvalósítás főként technikai nehézségek miatt maradt el vannak, a kivitelezés és működtetés nem kifizetődő, valamint kiderült, hogy a hálózatokhoz az eredetileg tervezettnél sokkal több úgynevezett routerre (útválasztóra) volna szükség, így megnövekedtek a költségek, s a cégek rájöttek, hogy nem éri meg nekik a hálózatok kiépítése. Így az ingyenes városi wifi-hálózatokat csak a profitérdekeltségeken felülemelkedő önkormányzatok működtethetik az USA-ban. Van olyan kisváros, például a floridai St. Cloud, amelynek vezetése 3 millió dollárból ingyenes internetes hálózatot épített ki: a lakók 70 százaléka azt használja.
Források:
4. Mobiltechnológia és a közösségi tér - problémák
A növekedés az IP-telefónia (hang-a-hálón, VoIP) iránti növekvő érdeklődés magyarázza, ennek persze alapvető eszköze a vezeték nélküli internetelérés. Az IP alapú telefonálás árelőnye is kulcsontosságú a kérdésben. A Wi-Fi-kapcsolaton keresztül használható IP-telefonok piaca még csak néhány éves, de máris hatalmas üzleti lehetőséget rejt a gyártók számára. Egy tényszerű adat: az idén leszállításra kerülő mintegy 300 millió vezeték nélküli lapka 9-10 százaléka kerül IP-telefonokba, vagy mobilokba. Az IP-telefonok mellett egyre gyakrabban Wi-Fi-s okostelefonokat is használnak a telefonszámla csökkentésére. A Wi-Fi kapcsolaton keresztül ezek a készülékek sokkal nagyobb sebességű adatátvitelre képesek, mint a mobilhálózaton át. Sőt az IP-telefonálás mellett gyorsabban tölthetők le például a levelekhez csatolt fájlok, elérhetőek a vállalati hálózaton tárolt adatok, stb. A mobilpiac szereplői pedig szintén növekedési lehetőséget láthatnak a megtorpanó, telítődő mobilpiacokon a Wi-Fi-csatlakozás támogatásában, ahol egyre nehezebb növekedési pozíciót találni az éles versenyben.
Az ingyenesen talált internet használata az Egyesült Államokban népszerűbb, ahol hétből egy felhasználó él ezzel a lehetőséggel, míg az Egyesült Királyságban élők közül 11-ből választja egy ezt a módszert, ha nyitott hálózatot talál. Nem véletlen, hiszen számos otthoni felhasználó feledkezik meg a vezeték nélküli hálózata megfelelő védelméről. A nyitott Wi-Fi-kapcsolatok jogosulatlan használata ugyanakkor egyes országokban bűncselekménynek minősül, hazánkban is marasztaltak már el emiatt fiatalt.
