A munkahelyemen már WordPress működteti a honlapot (természetesen K2-vel). Mivel van API-ja, integrálható bele OPAC, wiki, fórum, chatkliens...
Wordpress a könyvtárban 1. - Alapok és előzmények
Az elvi alapok
Ha a blogokról beszél az ember, nem árt azzal kezdeni (sőt, illik), hogy a blog(motor) voltaképp csak egy CMS (Content Management System). Azaz elvileg ugyanaz, mint egy fórum, wiki, portál, integrált könyvtári rendszer stb.
A lényege, hogy adott tartalmat jelenít meg bizonyos, előre megadott igények szerint, vagy csak röptiben, on demand. Ez pedig kb. azt jelenti, hogy maga a rendszer szinte teljesen mindegy, csak az számít, hogy egy adott szakember vagy -csoport mennyire tudja a maga igénye szerint alakítani azt.
Ilyen alapon esett az én választásom a WordPress-re, mint egy eléggé flexibilis, ugyanakkor nagyon könnyen kezelhető rendszerre. Ráadásul nem csak én gondolom így, hanem még sok-sok kollégám, ezért rengeteg munkát meg lehet spórolni ezzel a rendszerrel.
És lássuk mit jelent ez:
- A WordPress alapvetően blogmotor. Azaz az egyes tartalmakat (bejegyzéseket) időrendben jeleníti meg, ezen kívül lehetőségünk van ezeket kategória és a tartalmat leíró címkék alapján is rendezni. Az egyes bejegyzéseket a szerző akaratától függően lehet véleményezni, kommentelni. Az a rendszerben plusz funkció, hogy statikus lapokat is létre lehet hozni állandó információk megjelenítésére.
- A funkcionalitást pluginekkel lehet bővíteni, ezeket gyorsan és egyszerűen lehet telepíteni. Segítségükkel lehet programozási tudás nélkül létrehozni a WordPress-ből személyes címjegyzéktől kezdve webáruházon át fotógalériáig bármit. Készítésükhöz és szerkesztésükhöz nem árt alaposan ismerni a PHP-t és a a MySQL-t.
- A kinézetért a témák felelősek, amelyek a maguk szintjén szintén hozzájárulhatnak a WordPress funkcionalitásáthoz (már ha a page temlpate-eket - oldalsablonokat - a témához tartozónak tekintjük). Ezek szerkesztéséhez alacsony szintű PHP, némi HTML és magasabb szintű CSS ismeret szükséges.
Mi kell hozzá:
- PHP 4.3 vagy magasabb verzió
- MySQL 4.0 vagy magasabb verzió
És persze egy FTP-kapcsolat.
Előzmények és kezdet
A WordPress közvetlen előzményének a b2/cafeblog tekinthető (szokták csak b2-nek vagy cafeblognak is hívni), amelyet 2003 márciusáig fejlesztettek, ekkorra kb. 2000 blogot működtetett ez a motor. Már ez a motor is PHP-t és MySQL-t használt, csakúgy mint a WordPress, amelynek fejlesztésében szintén részt vesz Michel Valdrighi. A hivatalos fejlesztési irány mellett fut a b2evolution is, továbbvíve a b2 projektet.
A WordPress elsőként 2003-ben tűnt fel, amikor Matt Mullenweg és Mike Little alapvető módosításokat hajtottak végre a b2-n. A nagy kiugrás 2004-ben történ, amikor a konkurrens Movable Type licenszét megváltoztatta a Six Apart, és a felhasználók nagyrésze átpártolt a WordPress-hez.
A WordPress verziókat jazzzenészekről nevezik el (pl. Mingus, Duke, Dexter, Brecker). Az első verzió az 1.2-es számot viselte, de az igazi fegyver már az 1.5-ös lett, amely 2005 februárjának közepén jelent meg. Jelenleg március 10-én, azaz mára várható a 2.5-ös, új verzió.
A Performancing.com közzétett egy 48 elemes gyűjteményt a WP alternatív felhasználási lehetőségeiről. A részletes felsorolásért klikk ide.
A WordPress kiterjesztései
Az előző bejegyzésben megállapítottuk tehát, hogy a WordPress alapvetően kétféleképpen terjeszthető ki: témákkal és pluginekkel. Mindkettőt viszonylag irgalmatlan nagy mennyiségben lehet találni a neten, sajnos az utóbbi év változásai (a 2.3-as és 2.5-ös verziók újításai) többségüket a friss verziókkal inkompatibilissé tette. Ennek ellenére nehéz olyan funkciót mondani, amire ne lenne létező és működő megoldás.
A témák
A témák a WordPress megjelenését szabályozzák, de emellett számos funkciot is elláthatnak. Szélsőséges esetben egy komplex téma (pl. a K2) már-már alrendszerként, szubCMS-ként működhet.
Idéznék:
- Írtam egy új CMS-t…
- És K2 alatt megy?
Egy téma alapvetően 8-10 PHP fájlból (ezek az egyes megjelenési formák - főoldal, egy bejegyzés, archívum, kommentek stb.) és egy vagy néha két CSS fájlból áll. Ehhez jöhetnek még opcionálisan a különböző ráadások, plusz fájlok, képek stb.
Az ezekben a fájlokban rögzített módon jelenik meg a tartalom. Erről a WordPress sepciális függvényei (Template tags) gondoskodnak. Ezek a kódok nagyban segítik azt, hogy áttekinthető, kezelhető, és ami a legfőbb: flexibilis témákat kapjunk - így gyerekjáték átszabni a kinézetet, semmiféle PHP vagy szinte még HTML tudás nem kell hozzá.
A CSS ismerete azért nem árt, hiszen a formába öntött tartalmat így tudjuk emberi fogyasztásra is alkalmassá tenni. Szerencsére azonban nem olyan vészes a helyzet, van olyan megoldás is, hogy egyik oldalon betoljuk a JPG-fájlt, a másikon meg kijön a CSS, de az igényesebbek, ha nem is értenek hozzá, manapság elég olcsón készíttethetnek témát.
A pluginek
A WordPress pluginjei (amire rendes magyar kifejezés nincsen egyelőre) közvetlenül a WordPress funkcionalitásába szólnak bele, így a könyvtárak szempontjából ezek az érdekesebbek. Elkészítésükhöz, módosításukhoz már érdemes jobban elmélyedni a PHP-ban és a MySQL-ben.
Különösen jó hír, hogy elég sok eszköz áll a könyvtárak rendelkezésére, ezeket most nem fontossági sorrendben, hanem ahogy jött, összeszedtem.
Az első a CommentPress (írt róla Ági és Gazs is). Nem is egészen csak plugin, sokkal inkább egy komplex rendszer, amely szövegek nyomonkövetését, kommentelését, a rajtuk végzett kollaboratív munkát teszi lehetővé.
A második (és szerintem a legfontosabb) a Scriblio. Ez is inkább rendszer, legalábbis több plugin gyűjteménye. Ez tulajdonképpen egy OPAC (IKR nélkül), amely a WordPress összes jó tulajdonságát integrálja az elektronikus katalógussal. Casey Bisson könyvtáros fejleszti ráadásul, úgyhogy abszolút valós igényeket elégít ki, naprakész eszköztárral. Elég sokat írtam róla én is.
A következő a Contact Manager, amely kombinálva a Scriblioval, máris egy kis könyvtár két alapvető igényét (olvasó/felhasználó- és könyvnyilvántartás - vagy fordítva?).
Az olvasószolgálatban jó szolgálatot tehet (amíg Windowst használnak a könyvtárak 
a Comment Notifier nevű plugin és alkalmazás, amely a tálcán figyelmezetet az új hozzászólásokra.
Amíg pedig a könyvtáraink szervezete hierarhikus felépítésű, hasznos lehet az a plugin is, ami a bejegyzéseket visszatartja, míg nem engedélyezi azt a helyi atyaisten. (Pillanatnyilag egyszerűen nem találom.)
Természetesen a WordPress 48+1 felhasználási módja szinte mind plugin alapú, ezeket nem írom le mégegyszer, de érdemes át- és átolvasni ötletgyűjtés céljából.
Könyvtári felhasználási lehetőségek
Portál
A munkahelyemen már WordPress működteti a honlapot (természetesen K2-vel). Mivel van API-ja, illetve integrálható bele egy csomó minden (OPAC, wiki, fórum, chatkliens), a WP kiválóan alkalmas arra, hogy a könyvtár alapvető információs felületeként működjék. Mivel egyszerű és szép a kezelőfelülete, ezért még az ettől ódzkodó kollégákat is rá lehet bírni, hogy írjanak híreket, bejegyzéseket.
Sajnos az itthon használt szoftverek (IKR-ek, OPAC-ok stb.) még nem igazán kompatibilisek (nem hogy ezzel, de szinte semmivel), így nem lehet 100%-osan kihasználni a lehetőségeit (keresők, felhasználók integrálása stb.).
OPAC
OPAC és WP témában a legjelentősebb dolog a Scriblio. Ez pár plugint jelent, és ami az eredmény, egy komplett OPAC, a WP minden előnyével (komment, RSS, kategória, címke, track- és pingback, témák, API stb.). MARC formátumban lehet betölteni az adatokat, de van neki automata importere, ez III-ből és Horizonból tud szedni rekordokat. Nemrég integrálva lett a Google Book Search-ből a könyvborítók megjelenítése is, valamint gépelés közben javaslatokat is ad nekünk. És természetesen működik a telepített WP-nkkel együtt.
CRM
Ha sikerül összeborolnálni az IKR felhasználóit a portál-OPAC-éval (és miért is ne, hiszen kezeli az LDAP-t, így akár még az ETR-ből is át lehetne húzni a felhasználókat), akkor mi sem egyszerűbb, mint egy komplett követési rendszer felépítése, sőt, a Contact Manager segítségével még szép is lehet az egész. (Hogy arról ne is beszéljünk, hogy mi lesz, ha elkészül a BuddyPress, ami az egészet egy social networkbe fogja önteni.)
Belső referensz/help
Ez már csak egy bónusz, amihez csak egy szimpla, bejelentkezéshez kötött olvasási engedély kell (erre elég sok plugint találtak ki már), és máris lehet építeni egy belső referenszoldalt, ami a válaszadási időt redukálhatja jelentősen (és egy idő múlva érdemes belőle egy FAQ-oldalt csinálni).
A lehetőségek száma szinte végtelen (ha követjük ezt a bejegyzést, egy rendkívül komplex rendszert kaptunk), így csak a ráfordított időn és munkakedven múlik, mennyit hozunk ki a könyvtárunk számára ebből a motorból…
