Oldal 1 / 8
Megkísérlek párhuzamot vonni a régmúlt és jelenvaló dolgok között; melyek sokszor szembeötlő hasonlóságot mutatnak a gondolkodás sémáit tekintve, ha megtisztítjuk őket a technika által teremtett körülményektől. Magyarán szólva az emberi gondolkodás mechanikája alapvetően keveset változott, és talán az Internethez vezető út gyökereit is megtaláljuk. Próbálom megmutatni, hogy a Talmud is efféle térként szolgált a véleménycseréhez; kérdés milyen eszközökkel volt képes már akkor kitágítani a tér és idő fent említett dimenzióit.
„Nincs új a nap alatt”
Talmud, Berakhot 59a
A Talmud, mint hipertext
Bevezető
A kommunikációt kutató tudósok a jelent az elektronikus írásbeliség koraként aposztrofálják, melynek egyik alappillére az Internet. Az audiovizuális kommunikáció évtizedei után a világháló a társadalmi együttműködés olyan új lehetőségeit tárta föl, melynek hosszútávú hatásait, az információs társadalom kialakulását csak most kezdjük megtapasztalni. Mit is jelent röviden a net avagy web? Ez a háló a tér és az idő más dimenzióiban létező embereket, illetve gondolataikat kapcsolja össze azáltal, hogy egy – ideális esetben – mindenki által hozzáférhető virtuális teret képez. Tér helyett használhatnám a görög agóra, vagy a latin fórum szót is, hiszen ezek a terek az adott korban ugyanezt a célt szolgálták; kivéve, hogy a realitás fizikai keretei szűkösebbek a virtualitásénál.
A dolgozatban megkísérlek párhuzamot vonni a régmúlt és jelenvaló dolgok között; melyek sokszor szembeötlő hasonlóságot mutatnak a gondolkodás sémáit tekintve, ha megtisztítjuk őket a technika által teremtett körülményektől. Magyarán szólva az emberi gondolkodás mechanikája alapvetően keveset változott, és talán az Internethez vezető út gyökereit is megtaláljuk. Próbálom megmutatni, hogy a Talmud is efféle térként szolgált a véleménycseréhez; kérdés milyen eszközökkel volt képes már akkor kitágítani a tér és idő fent említett dimenzióit. Ezt az eszközt a hypertextben látom, illetve abban, amit ma annak nevezünk.
Ennek megfelelően két nagy részre osztom az írásomat. Az első részben a hypertextualitás fogalmát vizsgálom meg. Összevetem az eddig született definíciókat, részletesen taglalva a fogalomhoz rendelt attribútumokat. Kitérek az Internet megvalósulásának a történetére is; azokra az okokra, melyek a memex nevű gép kitalálóját és a Xanadu-project elindítóit is ösztönözték. A második részben a rabbinikus irodalom szerkezetén és ennek legjelentősebb dokumentumán, a Talmudon belül vizsgálom meg, hogy mennyire érvényesülnek a hypertextualitás egyes jellemzői. Természetesen nem ez a tanulmány az első, amely ezen összefüggéseket taglalja. A digitalizálás lehetőségeit és a megváltozott írásbeliség hatásait kutatva sokaknak feltűnt, hogy a Talmud, szerkezetéből adódóan rendkívül közel áll a természetes emberi gondolkozáshoz és az internethez. Dolgozatom csupán egy szintézist kíván alkotni, konklúziók nélkül. Éppen úgy, mint a Talmudban, egymás mellé helyezem a „vitatkozó felek” véleményét. Ugyanakkor, ha az ember mai és ezeréves jelenségeket vet egybe, óhatatlanul is az az érzése támad, hogy nincs új a nap alatt.
