A kérdőívet a 2006-2009-ig induló, az ELTE BTK-n tanuló, informatikus könyvtáros (BA) szakos évfolyamokat alkotó diákok közül 24-en - 14 fiú és 10 lány - töltötték ki. Nem mindenki válaszolt minden kérdésre. "Gép" alatt számítógépet értek. A kitöltők közül ketten 1980-ban, négyen-négyen 1987-ben és 1989-ben, 11-en 1988-ban születtek, míg egy-egy 1984-85-86-ban született diák töltötte ki. A kitöltőknek tehát majdnem fele 18-19 éves.
Több, mint felük, 13-an úgy vallották, viszonylag értenek a számítástechnikához, míg ketten nagyon. Aggasztó viszont, hogy kilencen, vagyis a kérdezettek több, mint harmada úgy gondolja, csak kicsit ért hozzá. Mivel a képzés egyik célja az alapvető, könyvtáros munkához szükséges informatikai ismeretek elsajátíttatása (ld. http://www.btk.elte.hu/download/BA_tanegyseglista_2009/informatikus_konyvtaros.pdf, 4. o.), remélhetőleg inkább a frissebb évfolyamokon akadnak ilyen diákok.
A kérdezettek - egy kivételével, aki nem válaszolt - hozzáférnek otthonról az internethez. 22-ejüknek van saját számítógépük, míg 2-ejüknek nincsen.
A megkérdezettek között a számítógép előtt napi szinten töltött idő mennyiségében rendkívül változó képet kapunk. Azt lehet mondani, hogy a megkérdezettek több, mint fele tölt 4-7 órát a gép előtt. Érdemes lett volna még megkérdezni, hogy aki kevesebb, mint 1 órát gépezik naponta, gépezik-e egyáltalán, illetve hogy pontosan hány órát gépezik az az a három ember, aki több, mint 7 órát gépezik.
Következőnek két olyan kérdést tettem fel, ami az olvasással kapcsolatos. Konkrétan azért, mert olvasásszociológia órán arról is beszélgettünk, kevés felmérés készül, melyben elválasztják és összehasonlítják a hagyományos és a gépen történő olvasást.
A megkérdezettek túlnyomó többsége 0-2 órát tölt naponta hagyományos dokumentumok olvasásával.
A megkérdezettek nagyobb része elektronikus dokumentomokból sem olvas sokat. Továbbá érdekes, hogy ha összevetjük az eredményt, világosan látszik, hogy nagy részük sem hagyományos, sem elektronikus dokumentumokat sem olvas sokat.
Következő kérdésemmel arra voltam kíváncsi, hogyan értékelik a gépezők a saját idejüket - "Mit gondolsz, megfelelő mennyiségű időt töltesz a gép előtt?" A válaszadók harmada úgy nyilatkozott, teljesen megfelel nekik a mostani állapot, nem kívánnak a mennyiségen változtatni, míg kétharmaduk úgy gondolja, túl sok időt tölt a gép előtt.
A következő kérdés: "Milyen arányban oszlik el a gép előtt eltöltött időd?" Itt egy skálán lehetett bejelölni a választ, melynek két végpontja a 100% kikapcsolódás és 100% munka volt. Az eredmény azt mutatja, hogy a válaszadók fele munkára és kikapcsolódásra azonos arányban használja a gépet, míg a többiek inkább kikapcsolódásra használják, mint munkára.
A számítógépet legtöbben közösségi oldalak nézegetésére, beadandó írására és zenehallgatásra használják. Népszerű még a fájl- és videomegosztás, a filmnézés és az általános olvasás - bár úgy tűnik az előző kérdések alapján, csupán rövidebb szakaszokban olvasnak a legtöbben. A válaszadók harmada ír blogot, vesz részt fórumbeli beszélgetésekben, illetve játszik számítógépjátékot. Wikit csupán ketten szerkesztenek.
Ismertetek pár véleményt arról, hogy a válaszadók szerint mi okozhat gépfüggőséget:
- "Szerintem gépfüggőséget okozhatnak a számítógépes játékok, a közösségi portálok, az azonnali üzenetküldésre használható programok, lásd MSN, stb.", "Közösségi oldalak alkalmazásai, internetes játékok (flash programok), számítógépes játékok, MMORPG-k [...]"
- "Leginkább a számítógépes játékok és a közösségi oldalak, amennyiben valaki nem bír ezektől elszakadni és a kötelessége helyett is ezekkel foglalkozik. De szerintem a gép előtt töltött nagy mennyiségű idő még nem gépfüggőség. A gépfüggőség szerintem csak akkor mondható ki, ha valakin látszik, hogy nem tud mit kezdeni magával akkor, amikor nem számítógép előtt ül." Szerintem sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi is lenne a kötelességük.
- "Nagyban hozzájárulnak a számítógépes játékok okozta függőségek" Ajánlom a kedves olvasók figyelmébe a Second Skin c. filmet, mely MMORPG-függő egyéneket követ életük bizonyos szakaszában.
- "1. Az a felismerés, hogy a számítógép élvezeti célokra is használható.
2. Unatkozó felhasználó
3. Introvertált / technofil felhasználó" Érdemes lenne kutatásokat végezni, hogy meg lehessen állapítani, hogy az introvertált személyiséggel rendelkezők nagyobb arányban válnak-e gépfüggővé, mint a nem introvertáltak. - "Nem tudom, majd a szakemberek eldöntik."
- "ha valaki úgy ül sokat a gép előtt, hogy a valós környezetét elhanyagolja"
- "Sok minden. Egyfelől az, hogy elterjedt kapcsolattartási forma, mert többnyire ingyenes, nem úgy mint egy levelet feladni, vagy telefonálni.
Aztán ott van az, hogy sok gyereknek rossz tapasztalatai vannak az iskolai közösségből, és nem tud beilleszkedni, így a számítógép előtt kezdi élni az életét.
Továbbá ott van az a nagyon fontos dolog is, hogy a PC ma már multifunkcionális, és olcsóbb egy jó PC-t beszerezni, mint LCD TV-t, komplett Hi-Fi szettet, PDF olvasót.... stb." Milyen a jó PC? Kinek jó? - "Az egyéb elfoglaltságok hiánya, vagy az, hogy ma már annyi mindent el lehet érni az interneten. Esetleg az interneten keresztüli "szabadabb" megnyilvánulás szeretete." Érdekes. Vannak kutatások, amik rámutatnak a neten keresztüli mobbing tendenciájára (tudtommal nincsen magyar megfelelője a kifejezésnek, kb. pszichés terror lehet a legközelebbi rokon fogalom).
- "WOW :)"
- "az, ha az embernek nincsenek értelmes emberi kapcsolatai, csak a számítógép előtt ülve tudja elfoglalni magát, amúgy nem megy sehová." Elgondolkodtató, hogy különböző emberek számára mi jelent értelmes emberi kapcsolatot.
A válaszadók több, mint fele úgy gondolja, a gépfüggőségből mindenki maga ki tud gyógyulni - ha akar. A válaszadók fele szerint a szülők felelőssége, hogy gyermekük mennyit ül a gép előtt.
A válaszadóknak kevesebb, mint fele gondolja úgy, hogy ma még nem ismerjük eléggé a gép hatását az emberre. Ez érdekes, különösen annak tükrében, hogy annyira új technológiákkal van dolgunk.
A válaszadók harmada szerint a gépfüggőséget úgy kéne kezelni, mint bármely más (alkohol-, szerencsejáték-) függőséget. Ezek szerint a többiek, vagyis kétharmaduk szerint annyira különbség van a gép- és más függőségek közt, hogy sajátos módszerek kifejlesztésére és alkalmazására van szükség a hatékony kezelés érdekében.
Lássuk a következő kérdést, mely így hangzott: "Volt-e már olyan korszak életedben, melyben úgy gondolod, gépfüggő voltál?" És lássuk a válaszokat:
- "Igen, volt ilyen időszak, akkor, amikor nem találtam a környezetemben olyan embert, aki megértett volna. Amint ez a helyzet megváltozott, a gépfüggőség is csökkent." Itt tehát a külvilág szerepe látszik.
- "19 évesen, sikerélményt adott a számítógépes játék, állandó impulzust jelentett
uninstalláltam a programot" - "Igen.
Azért, mert lekötött az interaktivitása, valós helyzeteket szimuláló programokban éltem ki a szellemi hiperaktivitásom és nem volt olyan társaságom, akivel a szabadidőm eltölthettem.
A legyőzése olyan módon sikerült, hogy hasonló érdeklődésű emberekkel ismerkedtem meg közösségi oldalakon." - "nem volt, tudok mértéket tartani :)"
- "Amikor megkaptam a számítógépemet, mivel az újdonság ereje "letaglózott".(nem egyszer előfordult, hogy napi 16-17 órát ültem előtte)
Egyszer csak azon vettem észre magam, hogy alig eszem és szinte nem is foglalkozom a külvilággal. Megijedtem és elhatároztam, hogy ez így, nem mehet tovább." - "Igen volt/van, most is "dolgozom az ügyön"."
- "Amikor legelőször bekötötték hozzánk az internetet (kb. 15 éves lehettem), akkor rengeteg időt töltöttem számítógépezéssel. De ahogy egyre több mindent fedeztem fel és ismertem meg a hálózaton, lecsitult a szenvedély, és inkább csak levelezésre és feladatmegoldásra használtam (no meg hobbikkal kapcsolatos honlapok, fórumok olvasására)."
A válaszadóknak csupán fele űz fizikai sportot. Azért voltam erre kíváncsi, mert úgy gondolom, a test (és közben: a szellem!) erősítése révén csökkenteni lehet azokat a rossz hatásokat, amik mondjuk, az egyetemen, a nagy gépteremben ülve, de igazából bárhol, hatnak a testünkre (görnyedtség, rossz tartás, testi fájdalom stb.)
"Szoktál-e érezni szem-, hát-, nyak-, kéz-, csukló- vagy egyéb testi fájdalmat gépezés közben? Ha igen, ilyenkor abbahagyod?" Egész megdöbbentő válasz született: a válaszadók negyede szokott úgy testi fájdalmat érezni, hogy nem hagyja abba a gépezést. Fontosnak tartom a nyújtást, nagyon rossz tartás esetén a gyógytornát, és a megfelelő tervezést. Hiszen, ha másnap kell beadnunk egy beadandót, amivel előtte egyáltalán nem foglalkoztunk, akkor kevés az esélye annak, hogy abbahagyjuk, akár fáj, akár nem.
10 válaszadó úgy gondolja, ergonómiai szempontból nem megfelelő helyen gépez az idő nagy részében. Ez aggasztó, hiszen mindenféle, testtartással kapcsolatos probléma jelentkezhet náluk az idő folyamán.
Lássuk a számítógépjátékokat. A válaszadók fele gondolja úgy, régebben nagyon szerettek játszani, de már megunták. A válaszadók több, mint fele úgy gondolja, a játszás számukra kikapcsolódást jelent. Hét ember szerint a játék segíthet nekik kiadni frusztrációikat. Hatan szoktak hálózatban játszani barátaikkal. Öten úgy gondolják, a játék segítségével fejleszthetik készségeiket.
Lássuk a következő kérdést, mely a gépfüggőséggel kapcsolatos: "Ismersz-e valakit, aki szerinted gépfüggő? Hogyan viselkedik, miben nyilvánul ez meg?" Íme a válaszok:
- "Igen, ismerek, a lakótársamat. Nála ez nagyjából annyiban nyilvánul meg, hogy képes eltölteni az egész évet az ágyán, számítógépes játékokat játszva, vagy sorozatot/filmeket nézve, mindenféle kommunikációt mellőzve." A neten vajon kommunikál-e az illető?
- "Teljesen magába fordult. Napjai azzal telnek, hogy éjszaka 1-ig játssza a World of Warcraft-ot."
- "nem jut eszembe konkrét személy, de gondolom, hasonló tüneteket mutat géphiányos állapotaiban, mint bármely más szenvedélybeteg... ideges, ha nem ülhet géphez, nem telhet el nap gépezés nélkül stb."
- "Igen, a számítógép az ő kis mindene, több időt tölt vele, mint bárki mással, bármilyen más tevékenységgel. Többnyire az ilyen ember zárkózott, a való életben nem mondhatnám közösségi személynek, sőt mintha még félnének is a valós fizikai kontaktusoktól. Abból adódóan, hogy folyton a gép előtt ülnek és nem sportolnak, nem járnak természetbe véznák, vagy pont hogy túlsúlyosak (akárcsak a TV-függők, mert hát nassolni kell közbe)."
- "Legtöbb ismerősöm inkább csak enyhe gépfüggő, a súlyosabb fajta szerintem már nem is találkozgat a barátaival (kivéve valamilyen online RPG színterén). Ők is eléggé sok időt töltenek gép előtt, de a teendőiket akkor sem hanyagolják el, tudják, hol van a valóság."
- "Nem ismerek, de láttam már pl. a vonaton (szerintem) gépfüggő embert.Legdrasztikusabb megnyílvánulások egyike,még a vonaton is netezik/gépezik. " Kérdés, hogy máshol is-e, vagy csak a vonaton.
Szinte minden válaszadó úgy gondolja, az internet segít nekik abban, hogy tartsák a kapcsolatot ismerőseikkel. Kilencen úgy gondolják, az internet segítségével fejleszthetik készségeiket. Egy válaszadó számára az online világ vonzóbb, mint a való világ!
Következő kérdésemmel arra voltam kíváncsi, előfordult-e már a válaszadónál, hogy más tevékenységet hanyagolt, hogy helyette gépezzen. Íme, a válaszok:
- "Ez gyakran előfordul, és általában az olvasást áldozom be. A gépezés valahogy sokkal kevésbé fárasztó, mint egy könyv elolvasása." Ez vajon optikai csalódás?
- "Nem. Hétvégén otthon keveset ülök gép előtt mivel hétköznap viszont elég sokat ülök gép előtt. Ha van lehetőség valami programra, nem maradok otthon csak azért hogy a gép előtt üljek és szórakozzak, ha valami beadandót kell elkészíteni határidőre az már más, mert az fontos a szak elvégzéséhez, a diploma megszerzéséhez."
- Többen a tanulás helyett gépeztek, de akadt, aki az alvást hanyagolta.
- "Igen.
Ha fontosnak ítélek egy tevékenységet, szükségesnek érzem befejezni, mert később lehet, hogy elfelejtem a részleteket, ezért inkább később alszok / eszek. Ez régen az iskolai és alkotói tevékenységeimre volt leginkább jellemző (pl: jegyzetírás, zeneszerkesztés), ma már ritkán fordul elő." - "Igen. Pl. levinni a szemetet - nem volt kedvem, inkább gépeztem; elérni a buszt - mielőtt suliba mentem volna, meg kellett néznem 1-2 dolgot; enni-inni - elfelejtettem."
- "csak akkor hanyagolok más tevékenységeket, ha valami határidős munkát kell megcsinálnom, vagy akkor, ha fontos emberrel beszélgetek :)"
- "Igen, például könyv olvasása, természetbe járás, macskával való foglalkozás...
És azért mert kicsit én is függő vagyok. =)" - "Főleg más ülő-hobbit hanyagolok. Olvasás helyett például inkább filmet nézek, ha fáradt vagyok gondolkodni a könyv szövegének tartalmán. Engem sokkal inkább vezérel lustaság a géphez, mint bármi más. Ha tanulnom kell, vagy beadandót írni, az mindig elsőbbséget élvez, de, mivel ezeket is sokszor csak a gépen tudom megtenni, a kísértés nagy, és a már fentebb említett fáradság közbe szokott szólni."
A válaszadók nagy többsége szerint a gépezés rossz hatással van az emberi szervezetre, egy ember viszont úgy gondolja, segíthet edzeni testünket. Ez persze nézőpont kérdése. Például vannak honlapok, melyek segítségével a tápanyagbevitelünket ellenőrizhetjük, van játék, ami eleve a sportról szól (pl. Wii Sports), de az valószínűleg nem adja élethűen vissza a mozgást, nem edz annyira, mint egy sport. Egy vélemény: "Ez többnyire a felhasználótól függ. Ha sokáig gépezik egy pózban nem jó, de egy kimerítő munka után fél óra ülés segíthet is, vagy online sporttippekkel közvetetten pozitív hatása is lehet. Ha rossz kontrasztos, fárasztó munkát végzünk, leterheli a szemet és a pszichét is, de néhány játék rövidebb távon serkentheti a szemmozgást (nem beszélve a manuális és virtuális játéksegédeszközöről, amik mozgásra késztetnek)"
Tizenheten úgy gondolják, ha sokat ülünk a gép előtt, könnyen becsavarodhatunk. Hatan úgy gondolják, semmilyen hatással nincsen, egy ember szerint pedig egyenesen pozitívum a sok gépezés.
Búcsúképpen pedig álljon itt egy megjegyzés az egyik kedves válaszadó "tollából":
"Számítógéppel nagyon gyorsan meg lehet oldani azokat a problémákat, melyek egyébként nem léteznének a számítógépek nélkül. :)"
