A tartalom értéke, funkciói
Hírportálról van szó, tehát egyértelműen a tájékoztatás, az információközlés az elsődleges funkciója a weboldalon található tartalomnak. Jelen esetben a Forma-1 rajongóinak naprakész információkkal való ellátásáról van szó, csakúgy, mint bármelyik hírportálnak, legyen az az Index vagy az Origo.
Ha jobban bele akarunk mélyedni az oldal szerkezetébe, az ott jelen lévő tartalmakat kétféle szempont alapján csoportosíthatjuk: objektív és szubjektív cikkek.
Előbbi csoportra igazak inkább az előbb felsorolt jellemzők, a tényszerűség, aktualitás és az elsődleges információszolgáltatási attitűd. Tárgyilagos cikkek ezek, tényeket írnak le feketén-fehéren (pl. egy verseny eseményeinek részletes leírása), hiányzik belőlük a személyes vélemény. Ennek megfelelően az egy-egy cikkhez tartozó kommentekben sem arról vitáznak a hozzászólók, hogy igaza van-e a cikk szerzőjének, hanem magáról a témáról, a szerzőzől elvonatkoztatva (maximum a helyesírási hibákat, tárgyi tévedéseket stb. kifogásolják). Az objektív jelleget erősíti, hogy ezeknek a cikkeknek nagyon nagy része külföldi nyomtatott vagy elektronikus források fordítása, újrafeldolgozása.
A szubjektív cikkek mindig valamilyen sajátos aspektusból taglalnak egy témát, a szerző véleményét tükrözik, amelyek szakértelmén vagy személyes élményein alapulnak (esetleg más szakértőkkel folytatott kommunikációja (ld. interjú) során szerzett tapasztalatait ülteti át ilyen formába). Aktuális témát dolgoz fel, általában egy versenyre világít rá és értékeli szubjektíven a versenyzők teljesítményét, vagy egy nagy horderejű hír kapcsán fejti ki annak jelentőségét és lehetséges hatásait a további történésekre. Mindebből adódóan a tartalom egzaktsága, tárgyilagossága erősen megkérdőjelezhető, magyarul korántsem biztos, hogy az ilyen cikkben leírtak teljes mértékben fedik a valóságot, tehát lexikális tudásszerzésre nem alkalmasak, viszont segítenek egy téma többoldalú vizsgálatában, ill. egyfajta szórakoztató funkcióval is rendelkezhetnek. (A valósághűség hiánya az objektív cikkeknél is fennáll természetesen, ld. pletykák.) Ezek a cikkek egyébként egy-egy (a headline-ban felsorolt) szerzők blogbejegyzéseiként lelhetők fel.
Két csoportról volt szó eredetileg, de meg lehet különböztetni egy harmadikat is, ezek azok az aloldalak, amelyek adatszerűen felsorolnak alapvető tudnivalókat, ilyenek a versenynaptár és a pontverseny aktuális állása (de régen ilyen módon voltak feltüntetve a csapatok és a versenyzők, és az egyes versenypályák adatai is).
Nehéz megmagyarázni, miért értékesebb tartalmilag a Motorsportalon megjelent anyag, mint más hasonló profilú oldalakon, hiszen jópár olyan magyar nyelvű forma-1-es honlap létezik már, amelynek cikkei hasonló minőségűek, mint az itteniek. Az egyes cikkek minőségén kívül tehát más szempontokat is figyelembe kell venni az értékelés folyamán, és ezek adják végül is az oldal igazi erősségét - véleményem szerint. Ilyen szempontok pl. a cikkek közötti válogatás mértéke, a cikkek mennyisége, mik a kiemelt cikkek stb.
Mivel a cikkek nagy része fordítás, a cikk minőségének megítélésekor valójában a fordítás minőségét osztályozzuk. Vannak-e benne félrefordítások? Szóról szóra fordít, vagy hozzáfűz a szerző saját maga által szerkesztett mondatot is? Esetleg önálló cikkről van szó, amelyben csak az idézetek szó szerint átvettek, a kísérő szöveg pedig a szerző saját terméke? A Motorsportal esetében szerencsére nincs szó félrefordításokról, és inkább szabad fordítás vehető észre, nem szó szerinti. Mindezt sajnos nehéz megállapítani, mert - és ez szerintem nagy hibája az oldalnak (és más f1-es oldalaknak is) - nem tüntetik fel a forrást, ahol az eredeti cikk megtalálható. Viszont ha összehasonlítom az itteni cikkeket olyan oldalakéival, amelyeknél egyértelműen látszik a tükörfordítás (ld. nyelvtanilag inkább az angol mondatszerkezetet követő mondatok), azokhoz képest látszik, hogy szabad fordításról van szó, a mondatok sokkal jobban igazodnak a magyar nyelvhez. Mindennek mértéke természetesen szerzőről szerzőre változik, de a tendencia nagyjából ugyanaz.
Ez alapján felvetődhet egyébként az eredetiség hiányának problémája, hogy a szerkesztők miért nem saját forrásból dolgoznak, miért nem interjúztatnak például. A külföldi források felhasználása bevett szokás a forma-1-es tartalomszolgáltatók körében; ez egy nemzetközi sport, amelynek nem nagyon vannak magyar vonatkozásai, és a magyar média sem tudott olyan kapcsolatrendszert kialakítani a forma1-es világgal, amely elegendő lenne elégséges mennyiségű, saját forrásból származó információ szolgáltatására, ellentétben a britekkel vagy a németekkel. (A legegyértelműbb magyar kapcsolat a Foma-1-gyel a Magyar Nagydíj, ilyenkor szignifikánsan megnövekszik a saját készítésű cikkek, interjúk száma.) Másrészt információdömping van, az olvasók igénylik, hogy a fontos hírek minél gyorsabban a rendelkezésükre álljanak, lehetőleg magyar nyelven, ennek pedig leggyorsabb módja a külföldi cikkek adaptálása. Mint már említettem, ez a jelenség az oldal objektivitását erősíti, így nincs lehetőség az olvasók manipulálására sem, maximum a kommentelők tudják manipulálni egymást véleményükkel. Legalábbis az oldal részéről nincs szó a manipulálás szándékáról, hogy a forrás részéről van-e, az már egy másik kérdés.
Az önálló cikkekre azért nem térnék ki, mert azok inkább szórakoztató jellegűek, a tartalom relevanciája kevésbé értékelhető. A szórakoztató jellegnek viszont tökéletesen megfelelnek, élvezetes, kellemes őket olvasni, és a kommentelőknek is látszólag ugyanez a véleményük. Ami a manipulálást illeti: gondolhatnánk, hogy ennek a lehetősége itt erőteljesebben jelen van, ugyanakkor mivel ez egy szubjektív műfaj, az olvasónak ezt úgy is kell kezelnie, puszta véleményként, szórakoztatási célú irományként felfognia a cikket. A célok között nincs ott a manipuláció, ha ezek a cikkek valakit mégis manipulálnak, az már az ő személyes problémája.
Amit viszont szerintem jól csinálnak, az a cikkek közötti szelekció. Vannak portálok, akik csak nagyon kevés, tényleg csak a legfontosabb cikkeket teszik közzé, és olyanok is, akik pont ellenkezőleg, minden létező cikket lehoznak, amely a világon megjelent, a legérdektelenebb híreket is. A Motorsportal megtalálta a kettő között a középutat: pont azokat a cikkeket közli, amelyből az átlagos forma-1-es szurkoló értesülni tud az aktuálisan zajló fontos eseményekről, nem terheli az olvasót azzal hogy naponta 15-20 cikket el kelljen olvasnia, köztük olyan “breaking news-okkal”, hogy Lewis Hamilton nagymamája milyen gyakran szokott brownie-t sütni. Nem a színes hírek ellen vagyok, de az ilyenekből és a “valakitől hallottam, aki valakitől hallotta, akinek valaki mesélte”-jellegű pletykákból egy egészséges mértéket kellene tartani, amelyet jópár oldallal ellentétben a Motorsportal meg is tart.
Az oldal naprakészségére sem lehet panasz, általában az átlagosnál gyorsabban lehozza a híreket más weboldalaknál.
A tartalom történeti vetülete, helye a tartalomszolgáltatási rendszerben
Az internet megjelenése előtt forma-1-es hírekről, adatokról informálódni kicsit nehézkesebb volt, mint manapság, nem volt olyan dinamikus az információáramlás. Leginkább a televíziók, rádiók sporthíreiből, az újságok sportrovatából lehetett tájékozódni, ezek voltak a legelterjedtebb források, amelyek a legikább a nagyközönség rendelkezésére álltak, de ezek csak a legfontosabb eseményekre, pl. 1-1 verseny végeredményére szorítkoztak. Alternatívaként jelentkezett a különböző TV-csatornák teletext-oldalainak böngészése (különösen annak a csatornának a teletext-oldala a számottevő itt, amely a versenyeket közvetítette), ahol feltüntették azokat a hírket is, amelyek a sporthírekből kimaradtak, és általános információk is elérhetőek voltak a sportról, pl. versenynaptár, csapatok és versenyzők névsora. Behatóbban foglalkoztak a témával a szakfolyóiratok (Magyarországon a Formula magazin ilyen folyóirat): ezek az előző platformokról ismert rövid híreken kívül szakcikkeket, a sport hátterével foglalkozó anyagokat, részletesebb versenybeszámolókat tartalmaztak. Viszont mivel csak havi szinten jelentek meg, az információk frissessége és áramlásának gyorsasága nem éppen volt kielégítő. Természetesen maguknak a versenyeknek a közvetítése, a kommentátorok szakmai tudása is sok információhoz juttatta az érdeklődőt. És persze akit komolyan érdekelt a téma, az ezzel kapcsolatos könyvekből is sok mindent megtudhatott, amelyek általában olyan írók tollából születtek, akik maguk is aktívan részt vesznek a Forma-1 világában, testközelből szembesülnek vele.
Amikor megjelent az internet, létrejöttek a nagy hírportálok, mint az Index vagy az Origo forma-1-es rovatai, ill. önálló forma-1-es portálok születtek. Ezek általában friss híreket tartalmaztak, információkat a versenyzőkről, csapatokról, pályákról, versenyekről és általában képgalériájuk is volt. Közösségi térként pedig a fórumokat lehetett használni, ill. a cikkek végén is lehetőség volt kommentárokat írni. Sokkal könnyebben elérhetővé váltak ezek az információk, több információ vált elérhetővé, amelyek folyamatosan a felhasználó rendelkezésére álltak (nem kellett megvárni a sporthíreket) és gyakran frissültek.
A web 2.0 előretörésével itt is az interakció fejlődése került előtérbe portál és olvasó között, a fórumokon és cikkvégi kommenteken kívül a blogok megjelenése is újabb felületet biztosított a rajongóknak az egymással és a szerkesztőkkel való kommunikálásra, ill. az írói vénával megáldott Forma-1-szurkolóknak a publikálásra, esetleg ezen keresztül szubjektív nézőpontok kialakítására. Ma már szinte az összes portál közösségi oldalakon is fenn van, amelyen keresztül az olvasókkal nemcsak kommunikálni tudnak, hanem maguk az olvasók is hozzáadhatnak valamit az oldal tartalmához - saját maga által készített vagy általa érdekesnek talált kép, videó, weboldal stb., saját cikk - amely akár magára a portálra is kikerülhet. Ezen kívül magának a portálnak is reklámfelületet biztosít a közösségi alkalmazások használata.
A Motorsportal is él a közösségi alkalmazások lehetőségével, az oldalt is lehet lájkolni a Facebookon (ahol a fontosabb cikkeket osztják meg a lájkolókkal, nyereményjátékokat hirdetnek meg nekik, multimédiás anyagokat osztanak meg), a cikkeket meg lehet osztani Facebookon, Iwiwen és Twitteren, vannak blogjai és RSS-feedje az oldalnak.
A tartalom és a téma viszonya, elsődleges, másodlagos információk
A Motorsportal esetében hírportálról van szó, ezért az elsődleges formája információnak értelemszerűen a hír. Ennek megfelelően ebből a fajta információból található a legtöbb a portálon. Ezek a hírek nem feltétlenül csak forma-1-es vonatkozásúak, van a honlapnak MotoGP és WTCC (Túraautó Világbajnokság) szekciója is, ezekben a kategóriákban is a hír műfaja az elsődleges információ - azok a hírek, amelyek a szakággal foglalkoznak.
Másodlagos infomációnak tekinthetőek azok a hírek, amelyek valamilyen határterülettel, pl. sportdiplomáciával, sportpolitikával, műszaki, technológiai kérdésekkel foglalkoznak, a bulvárhírek, érdekességként közzétett multimédiás anyagok - ezeknek közük van a sporthoz, de nem teljesen fedik le azt, van valamilyen más aspektusuk. A fórumokon, cikkek végén, közösségi oldalakon kommentelők által hozzáadott tartalmak is ilyennek tekinthetők.
Tehát elsősorban az elsődleges információt tartalmazó források érhetőek el, utána a határterületi irodalom, harmadik helyen állnak az olvasók által szolgáltatott tartalmak (ezek leginkább vélemények; rendkívül aktív közözsség működik a honlap hátterében), majd a háttéranyag (itt a témával kapcsolatos multimédiás vagy kereskedelmi forgalomban elérhető anyagokra [könyvek, DVD-k, számítógépes játékok stb.] kell gondolni), és a legkisebb publicitást az előállítókról szóló információk kapják, ahogy azt az internetes tartalomszolgáltatóknál már megszokhattuk.
Szolgáltatás és hálózati közeg
A web 2.0 alapelvének számító felhasználóközpontúság és fokozott interaktivitás jelenségének előretörésével érdemes lenne a Motorsportal honlapot ilyen irányba fejleszteni, vagyis még felhasználóközpontúbbá tenni. Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a felhasználók is aktívan részt vehessenek a tartalom építésében, ez ahhoz is hozzásegít, hogy még jobban a célközönség ízlése szerint szabhassák testre az oldalt a szerkesztők.
Ehhez meg kell vizsgálni az oldalon jelentkező értékpluralizmust. Értékpluralizmus alatt leginkább a portálhoz tartozó közösség által létrehozott, a témával kapcsolatos és a témával rokon tartalmú anyagok összességét értjük - tehát a téma által összefonódott közösség értéktartományát, az általuk fontosnak tartott, őket érdeklő területeket jelenti. A tartalomszolgáltató feladata lenne ezeket a kuszán megjelenő tartalmakat, értékeket egy egységes, átlátható rendszerben reprezentálni, mindenki által elérhetővé tenni. Így meglévő felhasználói igényeket lehet kielégíteni, új felhasználókat szerezni - minden tartalom a felhasználók rendelkezésére állna, amelyre a téma kutatásához vagy az iránt való hobbiszintű érdeklődéshez elegendő.
Mint említettem, a Motorsportalnak nagyon aktív közösségi színtere van, a kommentelők nagyon sokféle szempontot képviselnek, bármilyen témáról van szó. Általában tájékozottak (persze itt is akadnak “okoskodók”, akik hozzáértést mutatnak annak ellenére, hogy nem rendelkeznek vele) és a viták során sokszor érintenek más területeket is, nem feltétlenül csak a Forma-1-et, illetve - mivel a modern kor gyermekei - megfelelő külső háttéranyaggal is kiegészítik mondandóikat, pl. egy vita során saját érveik alátámasztásául. A tartalomszolgáltató feladata lenne ezeket a témákat és anyagokat megvizsgálni, kiszűrni azokat, amelyek a honlap szempontjából relevánsak, és egy áttekinthető struktúrában közzétenni azokat. Vagy a másik megoldás, hogy egy, a nagyközönség számára könnyen elérhető, megfelelően promótált közösségi felületet hoznak létre, ahová bárki közzéteheti gondolatait, anyagait, fájljait stb., melyek egy előzetes szűrés után (mert természetesen bárki bármit nem tehet ilyen módon közzé) kikerülnek erre a felületre, pl. “A nép szava” címszó/rovat alatt.
Konkrétan az első megoldást úgy tudnám elképzelni, hogy a portál létrehozna különböző aldoldakat azon témákból, amelyeket a felhasználók is érintenek vitáik során és a honlap profiljába is beleillik. Pl. a sport technikai oldalával foglalkozó rovat, bulvárrovat. Ide pedig a portál saját anyagain kívül a felhasználók által közzétett anyagok is bekerülhetnek. Ilyen rovatok egyébként most is vannak, pl. a nagyobb lélegzetvételű és szubjektív cikkeknek, autó-szimulátor rovat, de ide egyelőre csak az oldal szerkesztői publikálnak saját anyagokat.
A másik megoldás talán a Demotiváló mintájára épülhetne: mindenki beküldhet minden Forma-1-gyel vagy a portál más rovataival kapcsolatos anyagot, legyen az cikk, link, kép, videó, vélemény, amelynek relevanciáját az oldal szerkesztői ítélik meg és teszik ki a portálra. A felhasználók pedig esetleg pontozhatják és címkézhetik is az egymás által létrehozott tartalmakat. A tartalmakat lehetne különböző kategóriákba rendezni tematika alapján, és egy-egy tématerület alatt dokumentumtípus alapján szortírozni az anyagot (cikk, kép, videó stb.). Ezzel csak tovább bővülne az oldal információs apparátusa, és téma iránt újonnan érdeklődő lelkes felhasználók által közzétett anyagok (amelyek a “veterán” felhasználók anyagainál kevésbé speciálisak, inkább a téma általános ismérveit hordozzák) jó alapot teremtenek a sport megismeréséhez és a későbbi elmélyedéshez.
A szolgáltatás a lehetséges felhasználói attitűdök kapcsolata
Az alábbiakban aszerint elemezzük a portált és úgy általában az ilyen típusú információforrásokat, hogy hogyan illeszkednek a meglévő internetfelhasználói attitűdökhöz, hogyan reagálhatnak rájuk.
1. Az interneten való személyes jelenlét utáni igény, az internetes közösség iránti igény és az ezen keresztül való önkifejezés igénye
Egy hírportál - legyen az bármilyen témájú - normál esetben felületet biztosít az internetes közösség számára, ezt megteheti fórumok, kommentelési lehetőségek, chat formájában vagy közösség oldalakon keresztül. Hogy ez a közösség minél dinamikusabb legyen és hogy a tagjai kellően átélhessék a webes közösségi élményt, ehhez a szolgáltató úgy tud a leginkább hozzájárulni, hogy minél nagyobb szólásszabadságot teremt (persze a jó ízlés határain belül), csak ritkán és a legszükségesebb esetekben alkalmaz moderálást: súlyos etikai kihágásoknál, a cikk/topik témájától való indokolatlan eltérésnél stb. Megteremti a lehetőségét minden fajta tartalom közzétételére ezeken a felületeken, azaz a hozzászólásokon kívül képi, hang-, multimédiás anyagok megosztására (a fórumok erre alkalmasabbak, a kommentekben kevésbé van erre lehetőség).
2. Birtoklásvágy, az információhoz jutás és annak felhalmozásának igénye
Ahhoz, hogy egy felhasználó minél több információhoz jusson, természetesen elő kell teremteni ezt a mennyiségű információt, majd egy megfelelően áttekinthető struktúrába rendezni (erről már volt szó). Az információ felhasználásának tekintetében is a lehető legliberálisabbnak kell lenni: ne korlátozzuk a felhasználót se a hozzájutásban, se a megosztásban, terjesztésben. Ezt el lehet érni megfelelő liszenszek (mint pl. a Creative Commons) alkalmazásával, illetve úgy, hogy a tartalom előállítója ne éljen szerzői jogával, hanem próbáljon más bevételekhez jutni a honlapon keresztül (pl. reklámokkal, Google Ads). Még több közösségi alkalmazás integrálásával - mint említettem, a Motorsportal csak Facebook, Iwiw és Twitter alkalmazásokat használ - , például Delicious, Digg, Tumblr, LinkedIn. Persze az is igaz, hogy ezek az alkalmazások Magyarországon nem annyira népszerűek...
3. A képességek fejlesztése, naprakészség fenntartása, a lemaradás elkerülése
Az internetet intenzíven használó személyben mindig fennáll az állandó igény, hogy mindent első kézből tudjon meg, minél hamarabb értesüljön mindenről, soha ne maradjon le semmiről. Ez az interneten tapasztalható, az eddigieknél jóval gyorsabb információáramlásnak köszönhető. Ezt leginkább az illető személyisége, újdonságokhoz való attitűdje, nyitottsága határozza meg, hogy mennyire ismeri az információforrásokat, hogyan használja azokat, egyáltalán mennyi ideje van erre, és mennyire érdekli az adott téma. A tartalomszolgáltató, jelen esetben egy motorsportokkal foglalkozó hírportál annyit tehet ennek érdekében, hogy az információt minél gyorsabban a felhasználói rendelkezésére bocsátja, és ehhez kiépít egy olyan eszköz- és kapcsolatrendszert, amely mindezt lehetővé teszi. A forma-1-es hírek általában külföldön születnek, tehát az oldal nehezen lehet elsődleges információforrás, amely a világon elsőként értesül a hírekről, ezért kell azt a kapcsolatrendszert (külföldi forrásokkal való személyes kapcsolat) és eszközrendszert (az elsődleges hírforrásokat szolgáltató tartalomszolgáltatók által működtetett alkalmazások - portálok, blogok, közösségi alkalmazások - széles körű használata) kialakítani.
4. Hozzáadás, értékteremtés igénye
Web 2.0, felhasználói interaktivitás - megjelent az igény a felhasználók részéről, hogy maguk is hozzáadjanak valamit a téma tartalmához. Mint az előző, ennek a mértéke is a felhasználó aktivitásától függ, a tartalomszolgáltató feladata megint csak a megfelelő felület megteremtése ehhez. Az előzőleg már felvázolt lehetőségek (ld. Szolgáltatás és hálózati közeg c. fejezet) erre jó alapot nyújthatnak. Emellett fel lehet karolni a tehetségesebb, újságírói vénával megáldott olvasókat, akik a közösségi színtereken már bizonyították valamilyen módon ezen erényüket, és publikálási lehetőséget adni nekik.
A szolgáltatás a technológiai lehetőségek tükrében
Milyen webes technológiákat alkalmazhat a leghatékonyabban egy forma-1-es hírportál?
Fórum
Egy fórum célja, hogy az internetes közösségnek kapcsolattartó, véleménycserére alkalmas felületet teremtsen valamilyen téma kapcsán (topikok alapján). Egy fórum tematikusan fel van osztva különböző területekre (egy motorsportokkal foglalkozó hírportál esetében a motorsportok különböző szakágai alapján), és ezeken belül a felhasználók vagy az adminisztrátorok létrehozhatnak a témához illeszkedő topikokat. A topikokon belül van lehetőség a vélemények cseréjére, különböző tartalmak megosztására, egyszóval a kommunikációra. A portál számára teljesen testre szabható alkalmazás, külső megjelenését, felépítését és a szolgáltatásokat az adminok határozhatják meg, de léteznek egységes, telepíthető fórumszoftverek is.
Célja, hogy a felhasználók ne csak passzív, hanem aktív tagjai legyenek a portálnak, tartsák a kapcsolatot egymással, reflektálni tudjanak az eseményekre és egymáson keresztül naprakészen tartsák ismereteiket. Az e-mailezésnél informálisabb kapcsolatba kerüljenek az oldal szerkesztőivel, saját maguk is hozzáadjanak valamit az oldal tartalmához (értékteremtés igénye).
RSS-feed
Egy hírportál esetében szinte elengedhetetlen az RSS-feed-alkalmazás rendelkezésre bocsátása. Ennek az a funkciója, hogy a felhasználó abban a pillanatban tájékozódjon a frissen megjelent tartalmakról, hírekről, amikor az megjelent a portálon - még akkor is, amikor nem a portált látogatja éppen. A felhasználók naprakészség, le-nem-maradás iránti igényét hivatott kielégíteni, illetve az információ felhalmozásának, saját adatbázis létrehozásának igényét. Az RSS-re feliratkozás után a friss hírek automatikusan megjelennek a felhasználó által használt alkalmazások felületein (blogján, közösségi profilján, iGoogle-jén stb.).
Wiki
A wikioldal alapvetően arra alkalmas, hogy enciklopédiaszerűen rendszerezzen és közöljön alapvető ismereteket egy vagy több témáról, olyan formában, hogy az oldal látogatói szerkesztőkké is váljanak egyben, vagyis ők is módosítani, bővíteni tudják az ott megjelent tartalmat. Alapeleme a szócikk, ebből épül fel. Egy szócikk változó terjedelemben, összefüggő szövegként tartalmaz minden adatot és tudnivalót, amely a szócikkhez kapcsolódik, és hivatkozásokat más kapcsolódó szócikkekre, weboldalakra, tartalmakra. Bárki szerkesztheti őket egy egyszerűen kezelhető szövegszerkesztő felület segítségével, a módosítások előzetes ellenőrzés után (a tévedések kiszűrése végett) kerülnek nyilvánosságra.
Egy hírportál egy külön felületen, erre alkalmas CMS segítségével működtethet ilyen wikioldalt, amelyet aztán a saját portáljához kapcsol valamilyen módon (pl. reklámozza az oldalon vagy a cikkekhez linkeli a kapcsolódó szócikkeket). Segítségével az új felhasználók számára, akik nincsenek tisztában még a sporttal kapcsolatos részletes tudnivalókkal, jó alapot lehet teremteni a sport megismerésére, így ők is hatékonyabban, a tudatlanság és a lemaradás kellemetlen érzete nélkül tudnak részt venni a közösségi életben. A “veterán” felhasználók számára pedig további kibontakozási, publikálási lehetőséget nyújt, ha lehetőségük van ilyen szócikkeket szerkeszteni.
Ennél kényelmesebb megoldás lehet meglévő Wikipédia-szócikkek összekapcsolása a hírekkel vagy egy külön rovat létrehozása, ahol az alapvető fogalmakat, ismereteket taglaló Wikipédia-szócikkek vannak összegyűjtve - mindez a tartalom további bővítésére, rendszerezésére szolgálna.
Közösségi hálók
A közösségi hálók emberek egymás közötti ismeretségére alapuló rendszerek, az egyén saját ismeretségi körének, tevékenységeinek, érdeklődési körének - gyakorlatilag egész életének, ha elég intenzíven foglalkozik a rendszer építésével - virtuális leképezése. Iskolapéldája, a Facebook lehetséget ad mindenkinek arra, hogy egy felületre gyűjtse ismerőseit, tudasson, megosszon velük különböző dolgokat (gondolatokat, élményeket, eseményeket, tartalmakat stb.), kifejezze szimpátiáját különböző dolgok iránt (~lájkolás) és ő is értesüljön a többiek hasonló tevékenységeiről. Így emberek között egy eddig példátlan mértékű, rengeteg részletre kiterjedő ismeretségi hálózat alakulhatott ki, melynek magját az emberek közötti kommunikáció, interaktivitás alkotja.
Egy hírportál remekül kihasználhatja egy ilyen oldal által nyújtott lehetőségeket - ahogy a Motorsportal ezt meg is teszi. Nagyon jó reklámfelületet nyújt például, hiszen ha belegondolunk, ha egy weboldal fenn van a Facebookon, rengeteg ember látóterébe bekerül, mivel az oldal egy rajongójának összes (általában 200 körüli) ismerőse találkozik az oldallal akkor, amikor az illető “belájkolta”, ha közülük valaki belájkolja, akkor az ő ismerősei is és így tovább. Ugyanez vonatkozik a portál egyes cikkjeire is. Természetesen emellett további lehetőséget nyújt az oldal látogatóinak az interakcióra (üzenőfali bejegyzések, személyes üzenetek).
Címkézés, taggelés, folkszonómia
A címkézés (idegen szóval taggelés) egyes webtartalmak az azt legjobban jellemző kulcsszavakkal való ellátását takarja. Címkézni lehet szöveges, képi, audiovizuális webes dokumentumot is, illetve ezek keverékét. Lényege, hogy ez alapján a dokumentum minél jobban visszakereshető legyen, akár böngészéssel (ilyenkor az egy helyre gyűjtött címkék között válogatunk, a kiválasztott címke alá pedig becsoportosulnak az azzal kapcsolatos tartalmak), akár kereséssel (a Google pl. a címke alapján is indexelheti a tartalmat). Eleinte csak a tartalom létrehozói voltak jogosultak ellátni címkékkal tartalmaikat, de ma már ez is egyre inkább közösségi szintű eljárássá vált, a felhasználóknak is egyre több lehetőségük van címkézni. Ezt a jelenséget nevezzük folkszonómiának. Távolabbi cél, hogy a különböző felületen található különböző tartalmak, amelyeket ugyanolyan címkékkel illettek, összekapcsolhatóvá váljanak (pl. egy szó alá tartozó képek és szövegek). A portál számára is hasznos lehet ilyen lehetőség működtetése, mert a cikkeket könnyebben lehetne tematizálni, könnyebb lenne a visszakeresés, a kapcsolódó cikkek megtalálása és könnyebben is lehetne más kapcsolódó külső tartalmakat hozzákötni a cikkekhez.
***
Összességében elmondható, hogy a Motorsportalon nyújtott tartalom, információ minősége nem hagy kivetnivalót maga után, amin viszont fejleszteni lehetne, az az interaktivitás, a közösségi szolgáltatások mértéke, és más szolgáltatások integrálása az oldalba. A web 2.0 jelensége szinte már megköveteli, hogy a felhasználók aktívan részt tudjanak venni a webes tartalom építésében, megjelent és egyre erősebb a részükről az igény, hogy ők is hozzá tudjanak adni egy szolgáltatás értékéhez. Egy tartalomszolgáltató - jelen esetben egy hírportál - úgy tudja a legtöbb látogatót magához vonzani, ha lépést tart ezekkel az új igényekkel és hatékonyan kielégíti azokat. Minél több közösségi alkalmazás szolgáltatására van szükség olyan módon, hogy ezek a szolgáltatások mindenki számára átláthatóak legyenek és ne keletkezzen káosz a sokak által felhalmozott információk között. Fennáll a veszély persze, hogy hogy túl sok redundáns információ kerül így a rendszerbe, ezért van szükség a beérkezett információk előzetes felülvizsgálatára, tehát kibővülnek a szerkesztői feladatok. Ennek ellenére szerintem ezeket a lehetőségeket érdemes megfontolni, nemcsak a szóban forgó, hanem minden hasonló profilú portál számára.
