A Szánalmason bárki írhat, nyithat új postot, témát. Valamiféle elõzetes cenzúrát csak a lap tulajdonosai alkalmaznak, azonban ez csak annyiban áll, hogy a szerintük kevésbé érdekes postokat kiszûrik. Tematikus és nyelvi cenzúra nincs, azonban létezik a Guláta, amely néha megeszik egy-egy hozzászólást. A Guláta egy virtuális szörny, amelynek megjelenését külön lehet ki-be kapcsolni, mûködését a laptulajdonosok szabályozzák.
Mivel a témák rendkívül sokfélék, ezért szerepelnek sokszor olyanok is, amelyek rendkívüli „népszerûségre” tesznek szert, ezt a hozzászólások mennyiségében lehet lemérni. A teljes anyag témakörökre van osztva, ezek egyike a Hungaricum nevezetû. Ebben hazánk szánalmas és sokszor szomorú oldalát mutatják be, fotókkal, linkekkel. Az egyik legnépszerûbb ebbõl a témából az autós kontra gyalogos/biciklis vita, ezeknek a postoknak rendre 4-500 hozzászólásuk van.
Az egyik nagy vita 2004. június 2-án indult, és egy másik posttal összefûzve egészen októberig folyt.
Az elsõ fotó egy Audi A8-t ábrázol, egy bevásárló központ mozgássérült parkolójában, egy eléggé kihívó FRADI-03 feliratú rendszámmal, a második post fotója pedig egy mozgássérült parkolót, amelynek bejáratába egy villanyoszlopot sikerült telepíteni (a második esetében nem is a fotó a lényeg, sokkal inkább látszik folytatásának az elsõnek).
A hozzászólók két táborra oszthatók, de ezek között némi átfedés van azért. Az egyik a teljes elutasítást képviselõ, a másikat hívjuk „pártfogóknak”. Már az elsõ csoportban is van egy bizonyos szintû megoszlás, miszerint van aki a teljes elutasítást akár anyagi kár okozásával is hajlandó kifejezni, a másik rész pedig sokkal inkább az emberi megoldást keresi. Érdekes középútnak látszik esce ötlete, amelyet a biciklisek és az „aktív” gyalogosoktól vett, miszerint matricaragasztással áthidalható a két tábor közti ellentét. (A matrica anyagi kárt nem okoz – kulcskarcolás, visszapillantó-tükör letörése stb. –, viszont nagyon nehéz levakarni, és ameddig ott van, addig folyamatosan figyelmezteti a tulajdonost szabálytalanságára.) Erre konkrét megoldást is javasol, belinkelve egy oldalt, ahonnan le lehet tölteni egy kinyomtatható matrica-sablont. (Ezzel leginkább a biciklifutárok élnek, akiket rendkívül szokott idegesíteni a bicikliút közepére parkoló autó.)
Szintén nagy kérdés a sztereotípia, ennek is legalább 20-30 hozzászólás van szentelve. Általánosnak mondható a bálnamercis, bmws, audis csoport meglátása: bunkó, kigyúrt, „enyémavilág” mentalitású „emberek”, akiknek semmi sem drága és szent, többek között a mozgássérült parkoló sem. Õket képviseli a kigyurt kopasz nevezetû hozzászóló az elsõ postban, a másodikban pedig dave22 és kopasz. Az õ általuk képviselt világnézet nem is csak arról szól, hogy „lenneafenekedalattauditeiseztcsinálnádparaszt”, hanem egy hamis kifogás mögé bújva próbálják támadni a „rendet”. Dave22 fõ kifogása, hogy mivel parkolódíjként kifizetett pénzéért nem kap semmiféle ellenszolgáltatást, naná, hogy beszerez egy mozgássérült igazolványt, és bárhol megáll ingyen parkolni. A másik fél, aki próbál igazodni a (nem tökéletes) rendhez, ebben leginkább világnézeti és mentalitásbeli problémát lát. Nem fogadják el, hogy egyesek a társadalmon felül helyezik magukat pusztán a pénzük alapján, és magukra nézve érvénytelennek tekintik azokat a szabályokat, amelyek az együttélést vannak hivatva szabályozni. Dave22-t támogatja kopasz, aki nyíltan bevállalja ezt a mentalitást, és ingerli a másik tábort. Nekem egy kicsit furcsa ez a személyiség. Ezen a blogon senkinek sem kell bevállalni az igazi személyiségét – persze tökéletesen nem tud kibújni belõle –, így nem lehet leellenõrizni a hozzászólások hitelességét. Én a blog mûfaját alapul véve nehezen tudom elképzelni, hogy egy ilyen mentalitású ember írjon bele – kivételek azért természetesen akadnak. Sokkal inkább tûnik ez a személyiség egy direkt heccelõnek, sokkal kevésbé hiteles, mint dave22, akinek a hozzászólásaiban szintén világosan látszik ez a fajta hozzáállás, de nyelvi eszközeiben, stílusában közelebb áll a bloghoz. Visszatérve a sztereotípiákhoz: a fent említett 20-30 hozzászólásokban felvonultatják szinte az összeset, alkalmazva magukra ezeket. Ilyenek a volvós, pözsós stb. Steve Jobs, az egyik fõ hangadó tiltakozik ez ellen, akinek a hozzáállását nem nagyon lehet kideríteni. Annyi kiderül, hogy õ is nagy autós (3-4 autója is van), és mindenképpen elutasítja a rongálást, mint fegyelmezõ eszközt.
A fõ tábort képviselik továbbá: kislany és gergo (nekik is van külön blogjuk, amelynek linkje az elsõ az oldalsávban), hs, osborne, rognak, blabla, ron jeremy, shitlords, Steve Jobs stb. Mellettük különbözõ hozzászólók vannak, „külsõk” és „belsõk” egyaránt. Köztük azért nem lehet éles határt húzni, mert a posthoz való hozzászólást lehet regisztrálva, felhasználónévvel írni (nekik a nevük két [] közé van zárva, a nevükre kattintva pedig az általuk megadott „személyes” adatokat lehet megnézni), illetve regisztráció nélkül, bármely olyan névvel, amely nincs regisztrálva. Az elõbbiek közé tartozik kislany, gergo, osborne, Steve Jobs, shitlords stb., az utóbbiakhoz pedig hs, dave22, kigyurt kopasz, kopasz stb. A nem regisztráltak személyiségének felmérése azért nehézkes, mert nem lehet õket – pár kivétellel – követni más postokban (ez egyébként hitelességüket is eléggé aláássa). A kivételhez tartozik pl. hs, aki következetesen alkalmazza ezt a nevet más postokban is. Ez a lehetõség – regisztráció nélküli hozzászólás, bármilyen névvel – nagyszerû ziccerhelyzeteknek ad lehetõséget, és sokszor ki is használják, pl: (gergo autója).
A postok témavezetése elég egységes, nem igazán csapongó, amint az más postoknál látható. Kisebb kerülõk persze vannak, ilyen ron jeremy egyik hozzászólása, amely a csempészetre tereli a beszédet. Ez alkalmat ad egy kicsit a „nosztalgiára”, ábrándozásra egy rakás pénzrõl amit Pandorfban lehetne elkölteni.
Érdekes azt megfigyelni, hogy a csempészettõl hogyan lehet eljutni a kéjgázig. Maga a metódus – tapasztalataim szerint – eléggé jellemzõ a fórumokra, ez általában az emberi asszociációkon alapul. Az embercsempészetbõl (ron jeremy) indultak ki, amely aztán szinte magától értetõdõen felhozta a drogcsempészetet („engem sosem szoktak átvizsgálni, simán át tudnám vinni”), ez alkalmat adott régi borcsempészetek felidézésére, a borról viszont a pezsgõre asszociáltak, amire valaki felvetette, hogy elég a bor és szénsav kombináció. Ezt szifonnal lehet csinálni, a kérdés azonban, hogy hol lehet kapni. Végül erre reagálva valaki megjegyezte, hogy milyen jó a szifonban lévõ kéj-/nevetõgáz (itt egy kis keveredés történt a kétféle gáz kapcsán).
A blog, mivel széles körben hozzáférhetõ (gyakorlatilag bárki által, akinek van 100 forintja, hogy egy órát internetezzen egy netcaféban), bátran lehetne akár társadalmi fórumnak is nevezni. Azonban a blogolás, mint tevékenység, a számítógépes életformába illeszkedik bele leginkább, s ezért még egy eléggé szûk réteg használja rendszeresen. Szélesebb körben sokkal népszerûbbek még a hagyományos fórumok. Azonban ennek a szûkebb csoportnak már egy eléggé kialakult közösségi élete van (saját rádió, a Szánalmas Kommuna témakör, közös sörözések stb.). Már kialakult itt is a sajátos belsõ nyelv, amely az internetes köznyelvbõl (lol, thnx, smile-k) és a magyar szlengbõl (pl. …-e vagy? – ld. Secretman: Buzi-e vagy? c. száma) tevõdik össze, tartalmaz „terminus technikusokat”. Ennek megértése nem okoz különösebb nehézséget egy Internetet aktívan használó átlag magyar embernek, annál inkább az értelmezése, mivel sok kifejezés története és jelentésének kulcsa átnyúlik több témán és poston. Ennek kirívó példái a „külsõ” emberek által írt hozzászólások, akik bár észreveszik, hogy egy téma már „folyamatban” van egy poston belül, mégis visszatérnek a postot indító linkhez/képhez, és közvetlenül ahhoz visszakacsolva írják észrevételeiket. Ezzel azonban nem nagyon okoznak fennakadást, mert vagy sikerül beletalálni a postolók gondolatmenetébe, és akkor szervesen beépül a témába, vagy pedig egyszerûen figyelmen kívül hagyják.
A felsorolt okok miatt elég nehezen lehet beilleszkedni ebbe a közösségbe, éppen a stabilitása, masszivitása miatt, amelynek alapját képezi a blog, mint irodalmi/internetes/társadalmi fórumforma. A tagoknak, mint fent megemlítettem, általában van blogjuk, és ez megkönnyíti a kommunikációt, mert nem kell mindenkinek mindenhova írnia, hanem elég ha naponta egy-kétszer végignézik „ismerõseik” blogját, és ezzel gyakorlatilag létrejöhet az a közös élménytudat, amely aztán a kommunikáció és a közösség alapja lesz.
Kapcsolódó linkek:
