Emiatt nem beszélhetünk külön a régészettel foglalkozó honlapokról, hanem csak olyanokról, amelyek e témával is foglalkoznak. Célszerű múzeumok honlapját, vagy történelemmel kapcsolatos oldalakat böngészni.
Első kezdeményezés önálló weblap létrehozására a RÉGÉSZ.HU elnevezésű oldal, amely Magyarország első régészeti oldala és a Napfolt Művek üzemelteti. A kezdeményezés nem rossz, az őskortól a középkorral bezárólag kíséri végig a régészeti eseményeket, zömében feltárásokról, kiállításokról, rendezvényekről számol be. Sajnos az oldal nem teljesen kész, a kislexikon és a könyvajánló menü még üres, feltöltés alatt áll, pedig sok régészhallgató látogatja az oldalt és használja a fórumot is, nekik nagy segítség lenne e két menü használata. Az oldalon linkgyűjtemény is található, amely kitűnően szemlélteti az ilyen témájú honlapok hiányát itthon, csak és kizárólag külföldi oldalakra mutató linkeket látunk.
A régészet témát felölelő linkgyűjteményhez két nagyobb oldalon juthatunk hozzá, az egyiket a startlap üzemelteti, ez a Régészet.lap.hu, a másik az origo csoportjához tartozó vizsla24.hu. Míg az utóbbi ömlesztve tartalmazza az oldalakat, addig a Régészet.lap.hu-n témakörök szerint csoportosítják a linkeket, így könnyebbé válik a keresés is. Számomra mindenképpen ez a szimpatikusabb.
Kiemelkedő oldal e témában a Múlt-kor történelmi portál, amely hírek özönével látja el a kíváncsi olvasót történelemmel és régészettel kapcsolatban. A weblap külföldi és hazai folyóiratokban, napilapokban megjelent cikkekből tallóz, azok rövid tartalmi kivonatát közli, természetesen a forrás megjelölésével, sok esetben a forrásra mutató linkkel. Az oldal jelentős hibája, hogy menürendszerre első próbálkozásra kissé nehezen kezelhető, de némi ismerkedés után jól használható.
Múzeumok területén érdemes megtekinteni a Budapesti Történeti Múzeum állandó régészeti kiállításának őskori vitrinjeiből készített virtuális tárlatát, amely csak és kizárólag az Aquincum honlapjáról érhető el, számomra felfoghatatlan, hogy a Budapesti Történeti Múzeum honlapjáról miért nem? A virtuális kiállítás végigkíséri Budapest fejlődését az ember első megtelepedésétől a római hódítás koráig. A virtuális bemutatás szempontjából igen érdekes az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark oldala, ahol a multimédia segítségével mutatják be a park területét, ha a főmenüből kiválasztjuk a websétát. Örvendetes lenne számomra, ha a képet hanggal is kiegészítenék, akár zene, akár magyarázó szöveg formájában, hogy még inkább ott érezzem magam. Arra is nagyon kíváncsi lennék, hogy a Kárpát-medencébe betelepült nomád őseink vajon milyen zenével szórakoztatták a törzs tagjait? Ugyan a nyelvválasztás után a kezdőoldalra belépve elindul a Szózat Sebestyén Márta, Nagy Feró, Varga Miklós tolmácsolásában, de nem mindenki pont erre kíváncsi. Ami viszont dicséretes, megtekinthető a Feszty-körkép Quick Time Player-rel, ha nem rendelkezünk a szoftverrel, akkor le is tölthető az oldalról.
Ha már internetes megjelenésről beszélünk, természetesen nem hagyhatjuk ki a folyóiratokat sem. Jelesképviselőjük az Ókor, azaz Folyóirat Az Antik Kultúrákról. A folyóirat célja az antik kultúra, illetve az ókortudomány jelenlegi állásának megismertetése a széles közönséggel, ezért stílusa, nyelvezete az általános műveltséggel rendelkező olvasók számára teljesen érthető. A 2002-től megjelenő folyóirat számai egy-egy téma köré csoportosuló cikkekből áll, például birodalom, öltözködés. Sajnos az archívumban az egyes számoknak nem a teljes tartalma került archíválásra. Minél frissebb számról van szó, annál kevesebb cikk olvasható a neten keresztül. A legfrissebb számnak csak a borítója és a tartalma látható.
Érdekes lehet még a História történelmi folyóirat oldala is. A Régi számok fül alatt megtekinthető az 1979-től megjelenő számok tartalomjegyzéke, de cikkeket csak az 1999/9-10. számoktól olvashatunk. A legfrissebb számban megjelenő írásokat teljes terjedelmében nem, csak ízelítőt olvashatunk belőlük.
A Múlt-kor történelmi portál e-folyóirata esetében kifejezetten internetes folyóiratról beszélhetünk. Itt is elmondható, hogy a különböző számok egy-egy téma köré vannak csoportosítva.
Végezetül szeretném megemlíteni az MTA Régészeti Intézetének honlapját, ami nem kifejezetten laikusoknak szánt oldal. Többek között tájékozódhatunk az intézet történetéről, munkatársairól, az itt működő műhelyekről. A kutatási területen belül információt kaphatunk egy-egy terület kutatóiról, kutatási területéről, elolvashatjuk életrajzukat is, sőt bibliográfiát is találunk. Egy-egy tanulmány, akadémiai székfoglaló le is tölthető, vagy elolvasható, de természetesen ezek szakmai szövegek, nem a nagyközönség számára íródtak.
Összefoglalóan elmondható, hogy a régészet netes megjelenése igen hiányos, vannak ugyan kezdeményezések önálló megjelenésre, de sajnos ezek a projectek sincsenek teljesen kialakítva, vagy nem a laikus érdeklődő számára szántak.
