A Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtáránk nyitóoldalán találhatunk egy kis könyvajánlót, amit a könyvtárosok évek óta rendületlenül frissítenek, annak ellenére is, hogy alig nézi valaki, és jószerivel nem is commentelik. Manapság általában lehet látni könyvismertetőket a könyvtárak oldalán, amik több-kevesebb sikerrel működnek. Kérdés: Megéri-e energiát fektetni egy olyan “projektbe”, amivel láthatólag a kutya nem foglalkozik?

Több szempontot is figyelembe szoktunk venni mielőtt kiválasztanánk mit is olvassunk el szűkös szabadidőnkben. Sokan leginkább barátok, ismerősök ajánlásaira adnak vagy az aktuális divatra.

A divat folyton változik. Felkapott lehet egy bizonyos szerző vagy műfaj is. Például egy időben sokan szerették olvasni Moldova György vagy Szilvási Lajos műveit. Vagy akár a Nobel-díj is a hírességek közé emelhet valakit, ahogy Kertész Imrével is történet. Művei felkapottak lettek, pedig előtte alig olvasták. A háttérben az a elgondolás állhat, hogy ha az egyik műve tetszett akkor nagy eséllyel a következő is tetszeni fog, vagy mert “erről beszélnek az emberek és akkor én se maradhatok le”. Ha műfaj szerint nézzük, akkor azt vehetjük észre, hogy az emberek bizonyos időnként ráunnak egy műfajra, amiből addig szinte kizárólagosan fogyasztottak. Például szüleink idejében még a western és indián történetek mentek jobban, aztán a sci-fi, manapság pedig a fantasy és a vámpír történetek eladhatok a legjobban.

A könyv és a film támogathatja is egymás népszerűségét. Ha egy regényből film készül valószínűleg az eredeti könyvet is jobban viszik majd. Akár fordítva is igaz a dolog, ha egy film elég híres hamar könyv változat is készül belőle.

Ellenben mi van azokkal a művekkel, amik még nem futottak be és talán nem is fognak, de attól még értékes irodalomnak számít? Hogyan ismertessük meg az olvasóval, hogy ne csak a felkapottat ismerje? A Bestsellereket a média, barátok és ismerősök úgyis unos-untalan felhozzák témaként. De hogy tegyünk vonzóbbá a kevésbé kelendő témákat?

 Ismertetők többféleképpen

Ismertetőt mindenről lehet írni, aminek története, funkciója van. Könyvről, filmről, eszközről ugyanúgy. Vagy mégsem?

Ajánlókat, ismertetőket olvashatunk különböző médiákban, akár újságokban, akár az interneten, de egy lelkes barátunk elmondásából is leszűrhetjük a tanulságot. “Vagyis akarom én ezt?”

Mikor bemegyünk egy könyves vagy zene boltba a pultnál kihelyezett újságokból és szóróanyagokból tájékozódhatunk a megjelenésekről és esetenként még a hosszabb-rövidebb tartalomról is. Ezek az ingyenesen elvihető, reklám célú anyagok viszonylag rövidek, de lehet kapni kemény pénzekért hivatásos kritikus által írt vastag magazinokat, amik már-már kimerítő mélységekbe merítkeznek.

Ha az internetet vesszük alapul, akkor elmondhatjuk hogy nagy a választék. A könyvtárak honlapjain többnyire találhatunk könyv ajánlót, de mivel nem ez az elsődleges profiljuk nem is fordíthatnak rá annyi időt és energiát, mint más oldalak. Említésre méltó azonban Legeza Ilona szám szerint 3060 könyvismertetője, amire számos helyen hivatkoznak. Érdekes kezdeményezés a Moly.hu a könyvbarátok közösségi oldala, ahol gyűjteményünket virtuálisan is rendezhetjük, ajánlhatjuk ismerőseink figyelmébe, elolvashatjuk a művek fülszövegeit, vagy akár az egyes könyvekről beszélgethetünk is másokkal.

Ha elrugaszkodunk a könyvektől akkor eszünkbe juthat a filmekkel kapcsolatban például a Port.hu vagy a Filmkatalógus. A Port.hu azért is van előnyösebb helyzetben, mert népszerű szolgáltatása az aktuális TV műsor, amit a TV újságra elő nem fizetők akár napi rendszerességgel is néznek. Persze ennél sokkal többet tud: a TV műsor ajánlókon felül többek között színház, mozi, fesztivál, kiállítás, és zene ajánlok is olvashatók az oldalán. A Filmkatalóguson is megtekinthetjük a TV műsort, de ez nem olyan interaktív, mint a Port.hu-é. Viszont amiben erős az a filmek, színészek, rendezők listája/filmográfiája.

Ismertető, na de hogyan?

A tálalás nagyon fontos, mert sokszor azon áll vagy bukik a dolog, hogy észrevesszük-e az információt mikor “szembe találkozunk vele” vagy csak “elmegyünk mellette”.

A könyvtárak weboldalain többnyíre találhatunk könyv ajánlót vagy ismertetőt. Ezeket többféleképpen lehet megoldani. Leginkább külön felületen érdemes, de lehet látni kezdőlapokon is elvétve.  Lehet akár magán kezdeményezés is, mint Legeza Ilonáé, ami egy teljesen önálló oldal, de lehetne saját szubjektív megítéléseket tartalmazó magánblog is, ami ajánl vagy elrettent egyik vagy másik műtől.

A Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtáránk nyítóoldalának az oldalsó sávjában találjuk a könyvajánló linkjét kis, villózva váltakozó képek formájában. Ez a link elvezet minket a könyvismertető aloldalra, ahol rövid ajánlókat olvashatunk. Az ajánló a címmel kezdődik, majd az olyan alapadatokkal folytatódik mint a kiadó és terjedelmi adatok és az ISBN, ezután következik a rövid ajánló szöveg, amihez hozzá is lehet szólni. Pozitívum, hogy a könyvismertetőjétől egyenesen át lehet jutni a katalógustételéig. Ellenben maga az oldal kezdetlegesnek látszik, és nem valami figyelemfelkeltő.

Ismertető készítésnek sokféle módja lehet, mint azt már fent írtam. Eddig a legjobb megvalósítást egy animék (japán rajzfilmek) ismertetésével foglalkozó oldalon láttam, ami folyamatosan frissül és nem csak a tartalma, de a formája is 2-3 évente megújul az aktuális elvárásokhoz képest. Egészen konkrétan, ez az AnimeAddicts nevű oldal, aminek szintén a kezdőoldalán képekkel linkel a teljes ismertetőkre, de sokkal figyelem felkeltőbb módon. Az utolsó 5 ismertető képe közvetlenül a menüsor alatt, a hírek felett, középen található, ami görgethető a korábbi ismertetők felé. Ezek az ismertetők mindig megjelenek a hírek között is képpel és címmel együtt, mindkettő linkként funkciónál az adott ismertetőre, és NEM az ismertetők egységes oldalára. Ugyanis itt minden egyes ismertető külön oldalt kap a részletesség kedvéért. Márpedig ismertetőben nincs hiány. Előfordul, hogy hetente több alkalommal kerülnek ki 5-10-es adagokban új ismertetők, amiket a regisztrált tagok közül bárki írhat. Az ismertetőket természetesen lektorálják mielőtt a nagyközönség elé kerülnek. Mára már átlépték a 3000-es álomhatárt, ami azért nagy szó, mert nagyjából 6000 anime létezik összesen. (Ezenkivül a fent említett Legeza Ilona ismertető bázisa is kicsivel több mint 3000 ismertetőt tartalmaz kevésbé interaktív módon.) Az animék és ezzel együtt az ismertetők száma természetesen évről évre növekszik. A tavalyi évtől kezdődően pedig a manga (japán képregény) és visual novel (PSP játék) ismertetők is nagy mértékben szaporodnak, amik eleinte nem voltak annyira népszerűek. Az ismertetőkbe a szövegen kívül olyan alapadatok kerülnek, mint a cím több nyelven (japán, angol, magyar, alternatív címek), hossza, a japán premier éve, ismertebb külföldi adatbázisokra való hivatkozás, letölthető és online tartalmak, képek, a mű és az ismertető értékelése külön-külön, a stúdiók és a készítők, valamint műfaj és téma kategóriák külön-külön több is. Az animéket/mangákat ezek alapján 5 féle listába mentheti a regisztrált felhasználó: most nézem, láttam, megnézném, felfüggeszetett, dobott. Az ismertető mellett megtekinthető a kapcsolódó művek (anime/manga, 2. évad stb.), a hasonló művek (egyenlőre még csak tervbe véve, de a műfajok és témák alapján már így is tovább lehet jutni más művekhez), kik látták, és kiknek a kedvence. Az ismertetőknek külön fórumtopik is jár, ahová a megjegyzések kerülnek. Erre itt szükség is van, mert egy-egy ismertetőhöz több tíz hozzászólás szokott érkezni. Szóval van hová fejlődnie a legtöbb ismertetőket is közzétevő oldalnak.

A célközönség természetesen különböző az általam említett két honlapon, de a részlet gazdagság azt hiszem elvárható mindenhol. Pláne egy olyan helyen, ahol katalógizálás és raktározás is folyik. Például a fentiek alapján csak egy-két javítási ötlet a Corvinus Központi Könyvtárán található könyvajánlóhoz: a szerző, a kiadó és a kiadási év is lehetne egy-egy link, ami a szerző, a kiadó és az adott évben kiadott többi műhöz vezetne, mint egy tárgyszó. Igaz a katalógusban a három említett lehetőség közül kettő érvényesül, de a DIA tapasztalatából tudjuk, hogy az olvasók többsége a második kattintás után abbahagyják a megkezdett műveletet (ők is ezért tették át rögtön a nyítóoldalra a szerzőket). Már pedig a nyítóoldalról az ismertetőn keresztül a katalógusig és onnan a szerző vagy a kiadó művéiig az már három kattintás. Sőt, érdemes lenne bevezetni, hogy tanárok és diákok is írhassanak ismertetőket a könyvtárban is meglévő könyvekhez. Ha valaminek a készítésébe valamilyen szintem be vannak vonva, akkor annál inkább a sajátjuknak fogják érezni az egészet is. Ezzel együtt az ajánlok forgalma is nőne, mert “ha a tanárom írta az ismertetőjét az már jelent valamit.”

Hálózati élmény

Az ajánlok általában valamilyen összefogobb oldal aloldalai szoktak lenni. Ez a főoldal lehet összefogó jellegű, mint a port.hu vagy specifikusabb, mint a BCE KK honlapja és az AnimeAddicts.

Egyébként mindkét oldal könnyen átlátható és kezelhető. Mindegyiken találhatunk általános és speciálisabb/mélyebb információkat is. Mindkét oldal épít saját adatbázisokat és linkkel hivatkozik a témájába kapcsolódó egyéb adatbázisokra.

A honlapok főoldalai hetente akár többször is frissülhetnek igazodva a napi eseményekhez. A BCE KK indexén főleg a nyílt előadások, kis kiállítások és a gazdagsági élettel kapcsolatos főbb eseményeket publikálják. Az AnimeAddicts oldalára bárki beküldhet hírt. Ez lehet közelgő megjelenés, valamilyen évforduló, ismertebb szerzők halála ...stb. Ellenben amíg a BCE KK nyítóoldalának első oldalán januárban is lehet még szeptemberi híreket olvasni, addig az AnimeAddictsén maximum az aktuális heti híreket lehet látni, mert olyan termékeny a közösség, hogy az is feltölti a nagyjából a BCE KK index oldalának méretével megegyező helyet. Legalábbis ha a hírek listázásánál az összeset választjuk. Ugyanis kiválaszthatjuk a középen lévő hírsáv tartalmát a lenyíló fülek segítségével. Ezáltal meghatározhatjuk, hogy milyen híreket szeretnénk látni , de még akkor is csak három heti híranyag tölti ki a rendelkezésre álló helyet az oldalon és nem félév, ha a projekteket kiszűrjük. A weboldal fület lenyítva pedig láthatjuk, hogy szinte minden hónapban van site update vagyis honlap fejlesztés, amit névleg két, de főleg egy ember csinál munka mellett.

Azért hozzá tenném, hogy az AnimeAddicts a hazai legnépszerűbb és legsokoldalúbb animékkel és mangákkal foglalkozó oldal. Nem hiába hát, hogy hetente több tíz projekt is indul vagy folytatódik. A lényeges itt az, hogy a nagy többsége a projekteknek nem “saját”, hanem “felhasználói”. Vagyis a rajongók nagyrésze nem csak letölt, de fel is tölt hálából, hogy valaki megcsinálta neki a fordítást vagy az ismertetőt, ezért ő is készít egyet. Jó érzés hozzá tenni a közös “kincshez”. Az AnimeAddicts ilyenformán egyfajta olvasztótégejjé válik, ahová az önálló fansub / feliratozó oldalak is elküldik a munkáikat és regisztrálnak rajta. Persze ezzel együtt is van, aki csak fórumozni, érdeklődni vagy barátkozni jár föl.

Egy olyan oldalon pedig, mint a BCE KK honlapja a felhasználóknak nem igazán engednek teret. Vagy azon ritka alkalmakkor ahol igen, mint a könyvajánlóknál lévő hozzászólási lehetőség ott meg nem tűnik fel vagy nem foglalkoznak vele, mert alapból nem ezért jöttek az oldalra.

Virtualitás és valóság

A Corvinus Egyetem annyira népszerű, hogy egyes tanszékek egyes évfolyamain is százas létszámokról beszélhetünk, ami megnehezíti a tartós, személyes kapcsolatok kiépítését akár a diák társakkal, akár a tanárokkal. (Persze ez nem csak ezen az egyetem fordul elő.) Régi barátaimat, ismerőseimet nem egyszer hallom panaszkodni, hogy nem tudják kivel megbeszélni például a tételek kidolgozását vagy közös egyetemi programok szervezését, mint mondjuk mi könyvtár szakon, ahol csak tizen- húszan vagyunk egy évfolyamon. Mi olyan jó helyzetben vagyunk, hogy az évfolyamon (és néha azonkívül is) mindenki ismer mindenkit és megkedveljük egymást annyira, hogy segítsünk a másiknak. Ezzel azt akarom mondani, hogy akik az életben is jobban ismerik egymást azok az interneten is hamarabb megtalálják egymást, és ha hirtelen segítségre szorulnak hamarabb kapnak útba igazgatást.

Fentebb már említettem, hogy az AnimeAddictson ismerkedések folynak. Sokan az itt szerzett barátokkal a negyedévente rendezett Animeconokon, vagy a nyaranta előforduló, kisebb fansub csapatok által szervezett összejöveteleken találkoznak személyesen is. Életre szóló barátságokat láttam már ezekből a körökből kinőni, sőt szerelmek kötetnek az azonos érdeklődésikörből kiindulva.

Ismertetők és a 21. század

Az internet nagy lehetőséget biztosít abban, hogy egyik információtól eljussunk a másikig.

A legtöbb netes ismertetőhöz fórumszerűen hozzá lehet szólni, véleményezni, többet megtudni róla, ha úgy adódik. Ezek különböző kihasználtságúak: a filmes (port.hu, AnimeAddicts...) ismertetők többségénél lehet többtíz hozzászólást találni, de a BCE KK könyvajánlójánál csak elvétve fordul elő egy-egy komment.

Az ismertetők egy speciálisabb, mélyebb változata a wiki. A legtöbb népszerű történetnek van saját wiki oldala, ahol többet megtudhatunk a szerzőről, a szereplőkről és a helyszínekről.

Némelyik oldalon előfordul már olyan lehetőség, hogy egy közösségi oldalon meg lehet osztani vagy tetszikelni az adott leírást vagy nyomtatóra küldeni. A tetszik és megosztás gomb bevezetése segíti az oldalt nagyobb közönség számára is megismerni. Valamint az oldalak többségén feedolvasóra is fel lehet iratkozni, hogy ilyen formán kapjuk meg a híreket vagy ismertetőket.

A címkézést is van, ahol már megoldották, mint ahogy a már fent említett AnimeAddicts oldalán a megadott témák és műfajok kategória, bár sajnos felhasználói címkéket nem tud kezelni, ahogy például a Moly.hu-on megoldott.

Végkövetkeztetés

Ha egy fansub (feliratozó) oldal feladatának érzi a jól tálalt ismertetők közlését, hogy az emberek megismerjék azokat a filmeket, amihez a feliratok készültek. Akkor vajon egy könyvtárnak nem feladata a MEGFELELŐ könyv-, folyóirat- és egyéb ismertetők készítése, hogy ne csak a Bestsellereket fogyassza a kedves olvasó? Persze ha csak annyit teszünk közzé, amennyit a polcról leemelve a könyv hátulján is bárki elolvashat, az valóban felesleges munka. A többféle megközelítési mód (tárgyszavazás, kiadási év, kapcsolódó/hasonló művek...) és interaktívitás (fórum, feed, közösségi oldal...) a kulcsszavak ebben a modern világban.