1. Bevezetés
A Fortepan oldalon, a honlapon található ismertető szerint az oldalon 13 826 kép érhető el. Ez már tetemes mennyiségnek tekinthető egy amatőr gyűjtemény esetében. Az adatbázist/gyűjteményt (nevezzük, ahogy szeretnénk) Szepessy Ákos és Tamási Miklós indította útjára 2010-ben, de számos közreműködő is segítette munkájukat. A gyűjtemény alapja rengeteg amatőr fotó, amit ismertetőjük szerint a két szerkesztő gyűjtött össze közel 20 év alatt, továbbá számos fényképet küldtek be “önkéntesek” is. 2009-ben gondolták azt, hogy ezzel már kezdeni is lehetne illetve kell valamit. Végül a tartalomszolgáltatás 2010 augusztusában indult útjára.
2. Szolgáltatott tartalom szerepe, társadalmi funkciója
2.1. Társadalmi funkció
Mint fentebb említettem, a honlap képeket, szebben fogalmazva vizuális tartalmat szolgáltat. A fényképek a legtöbb esetben ismeretlen szerzőtől, fotóstól származnak. Ennek ellenére azt gondolom, hogy aki érdeklődik a fényképek kutatása után, érdemes végig néznie a gyűjteményt, nem lehetetlen ugyanis, hogy ismerős fényképre bukkan.
A gyűjtemény véleményem szerint társadalmilag fontos funkciót tölt be. Sokan kérdezhetik: ugyan miért? Mindenképpen fontos szempont, hogy a múltról ad egy lenyomatot, egy képet a jelenben, online közegben és felületen az olyan fiatal korosztály számára, mint például az enyém/miénk. Ez a korosztály nem élt a szocializmusban (vagy még korábban a háború előtt - még “apáink” sem), hiszen a rendszerváltáskor vagy annak kezdetén/környékén született. Ennek köszönhetően a Fortepan adatbázis egy érdekes, unikális és egyéni nézetből mutatja be számunkra a korabeli világot: a hétköznap emberének szemszögéből.
Ezt a jelenséget Kalota Béla-féle gyűjteményekhez (iTTiVOTT, 1xBolt) tudnám hasonlítani, azzal a különbséggel, hogy az Ő esetében egy személy az akkori világ egy konkrét szegmensét kívánta megörökíteni (vendéglátó egységek, boltok). A Fortepan esetében olyan fotókat találunk, melyeken számos szerző az élet számos részletét örökítette meg. Természetesen nem csak a szocializmus-beli életbe nyerhetünk betekintést, számos fénykép maradt fenn a II. világháború időszakából, de a gyűjtemény számegyenese egészen az 1900-as évek elejéig visszanyúlik. Aki megélte ezeket az időszakokat, annak semmiképpen nem betekintést, hanem visszatekintést, nosztalgia élményt nyújthat ez a Magyarországon páratlan gyűjtemény.
Röviden összefoglalva: a Fortepan társadalmi szempontból az érték- és emlékmegőrzés funkcióját tölti be egy bizonyos területen. Jelen esetben nem szövegmegőrzésről, archiválásról beszélünk, hanem a vizuális tartalom archiválásról, megmentéséről az utókor számára, még ha ez nem is teljes körűen történik - bár tudjuk, a teljességre törekvés egy ilyen területen fizikailag lehetetlen.
Fontos, hogy a fényképek mind amatőr fotók! Tehát akár szüleink szemszögéből is nézhetnénk az akkori életet ezeken a fotókon keresztül. A honlap szerkesztői kiemelik hogy azért is fogtak bele amatőr fotók gyűjtésébe, mert abból a korból “hivatalos” gyűjteményekben csupán sajtó/reklám/művész fotó maradt fenn. A szerkesztők elmondása szerint azzal a céllal is indították útjára a honlapot, hogy egy-egy cikknél, publikációnál a beállított sajtófotók helyett akár néhány amatőr fénykép is felhasználható legyen.
2.2. Haszon kérdése
Egy-egy tartalomszolgáltató oldal esetén felmerülhet a kérdés: milyen haszonnal jár ez akár a szolgáltató számára, akár a felhasználó számára? Ha a tudományos adatbázisokról van szó (Dialog, SpringerLink, JStor, Web of Science), természetesen a pénzügyi haszon is szempont, sőt az egyik legnagyobb mértékű haszon a szolgáltató számára a tudományos felfedezések mellett. Jelen esetben azonban ez fel sem merül, hiszen a Fortepan teljes mértékig szabadon, ingyenesen hozzáférhető (viszont a képek nem teljesen szabadon felhasználhatók, de erről majd később a technikai ismertetőnél). Véleményem szerint a felhasználók számára pedig egy hatalmas közkincs, közhaszon és érték az, ami ezen az oldalon fellelhető. Mint fentebb is írtam, van, aki publikációkhoz tud felhasználni belőle fotókat, de bizonyosan rengetegen vannak az olyanok felhasználók is, akik puszta kíváncsiságból és érdeklődésből böngészik a múltat, a “retro-t” bemutató adatbázist. Bizonyára történelem szakos egyetemi hallgatók, különböző kutatók, történészek, történelmi elemzők is látogatják az oldalt. Az IndóházOnline vasúti szakoldal például a közlekedéssel kapcsolatos fotókat gyűjtötte össze oldalán egy csokorba. Az oldal minden egyes frissítés esetén közöl egy galériát a friss, közlekedéssel kapcsolatos dokumentumokról (legfrissebb itt elérhető). Pontosan meghatározni egy célcsoportot véleményem szerint ennek a tartalomszolgáltatónak az esetében lehetetlen. Ki-ki a maga érdeklődési szempontjai szerint tévedhet a Fortepan oldalára és kutathat a gyűjteményben, melynek témája roppantul szerteágazó. Nem sarkítható le úgy egy célcsoport, mint mondjuk egy vasúti információs oldal vagy egy Forma-1-es hírportál esetében.
Összefoglalva: a gyűjtemény a múlt iránt, pontosítva a XX. század történelme iránt érdeklődők információs igényét elégítheti ki, képet festve egy-egy korszakról. Sajnos arról nem találtam pontos adatot, hogy vajon mennyien böngészhetik a Fortepan-t. Az viszont biztos hogy idővel egyre többen ismerik meg és egyre nagyobb aktivitást vált ki az érdeklődők körében (erről később). Az érdekesség viszont abban rejlik, hogy ez az amatőr gyűjtemény véleményem szerint sok esetben több információval szolgálhat az érdeklődő számára, mint egy digitális közgyűjtemény tartalma. Ezen pedig érdemes elgondolkodni! Bár alapvetően egy közgyűjtemény más jellegű képeket/fotókat digitalizál (mint pl. a Magyar Digitális Képkönyvtár), mégis azt gondolom, a puszta aktivitás bizonyos lelkes és munkabíró emberek részéről egy jobb tartalomszolgáltatást is eredményezhet.
2.3. Tartalomszolgáltatási késztetések
Fontos kérdés, miért éri meg a tartalom szolgáltatójának az adott tartalmat, jelen esetben ezeket a fotókat szolgáltatni? Mi készteti őket erre? A honlapot böngészve, a feltételeket áttekintve és az ismertetőket elolvasva én a következő megállapításra jutottam: az oldalt a két szerkesztő puszta lelkesedésből és aktivitásból hozta létre és üzemelteti, mi több, bővíti, hiszen annak idején csupán 4-5000 fotóval indult a gyűjtemény! Mára ennek több, mint a kétszerese érhető el. Az adatbázisba ők is gyűjtenek továbbra is képeket, negatívokat, de szívesen veszik azt is, ha valaki valamilyen formában küldd akár csak egy fotót is. Ha pátoszos szeretnék lenni, akkor azt mondanám: a nemzeti digitális közhaszon és közkincs növelésének érdekében tették elérhetővé a gyűjteményt. Ezt a páratlan gyűjteményt közkinccsé szeretnék tenni. A humort és nagyzolást félre téve elmondható, hogy munkájukkal valóban ezt a célt szolgálják.
2.4. Manipuláció kérdése
Mivel jelen esetben egy statikus információt szolgáltató honlapról van szó, ami lényegében ráadásul csak gyűjti a fotókat, feltárásra nem feltétlenül kerül sor, írott szöveget pedig nem nagyon társít hozzá, így elmondható, hogy manipulációs hatása nincsen, illetve minimális. Nem befolyásolja az embereket azzal, hogy milyen véleményt ír egy adott témáról, mint bizonyos hírportálok, információs oldalak. Azáltal, hogy az ember megnéz egy-egy képet, persze kialakulhat valamilyen vélemény a fotó tartalmáról. Például: legyen szó akár egy családi szüretről, vagy egy szimpla családi fotóról, ezekről is megfogalmazódhat az emberben valami (ne feledjük, amatőr fotókról van szó, számos családi, magán képet is találni a gyűjteményben!), de egy 1985-ös tabáni LGT koncertet ábrázoló fotó is sok mindent elmesélhet az adott korról, amihez társíthatunk akár előítéleket is (szocializmussal kapcsolatban pl.). Ilyen szempontból tehát minimálisan van manipulációs hatása, de úgy gondolom, az igazi manipulációt, az emberek valamilyen irányba terelését a mai világban ez már nem nagyon határozza meg.
3. Technikai kitérő
3.1. Technikai ismertetés
Röviden ismertetném az oldal technikai jellemzőit. Ami nagyon tetszett az oldalban, hogy nem egy csilli-villi, flash-el ellátott honlapot készítettek a gyűjteménynek. Egyszerű, letisztult, minimalista, éppen ezért egyszerűen és könnyen használható a hétköznapi felhasználó számára. Ez nem utolsó szempont, nem szabad elfelejteni az idősebbeket, illetve a digitális szakadék túlpartján levőket sem, akik nehezebben barátkoznak meg bizonyos felületekkel.
Az oldalon van kereső mező, mellyel végezhetünk keresést, és egész tűrhetően működik is. Ha beírom például, hogy “Balaton”, számos fényképet kapok, amelyek a Balatonon, Balaton parti településeken vagy épp magáról a tóról készültek. Fontos azonban megjegyezni: a tartalmak, képek nem úgy vannak indexelve/osztályozva, mint azt egy könyvtáros elvárná! Leginkább csak az ábrázolt helyekre, településekre tudunk keresni. Személyre, hogy kit ábrázol, esetleg, hogy ki készítette már nincs lehetőségünk rányomni a “keres” gombot. Érdekes az is, hogy például az “1956” kereső kifejezésre kattintva nem csak az 1956-ban készült képeket, vagy az 1956-os forradalommal kapcsolatos képeket kapjuk találatként. Ezen a téren tehát van még mit fejlődni. Bár - mint már fentebb is említettem - a helyszínekre való keresés megközelítőleg pontos találatokat eredményez.
A képek között a következő csoportosítások szerint is böngészhetünk: Szereplők, Tárgyak, Helyszínek, Összes. Továbbá külön link alatt megtaláljuk a “legfrissebb” fotókat - természetesen a feltöltés időpontjához számítva. Azoknál a képeknél, amelyeknél némi információt hozzárendeltek a szerkesztők, a kép valamely sarkában elérhető egy kis “i” betű, mellyel bekapcsolhatjuk az elérhető információk megjelenítését. Lehetőség van a képek eredeti méretben történő letöltésére is. Ez esetben, amikor egy képet megtekintünk, a jobb felső sarokban megjelenik a “Letöltöm” gomb, ilyenkor erre kell rákattintatni és már menthetjük is gépünkre a kívánt fotót.
3.2. Szerzői jog
Szerzői jogi szempontból mindenképpen meg kell említeni, hogy a honlap - és ezáltal a rajta fellelhető tartalom is - a Creative Commons “Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc” alá tartozik. Fontos tehát, hogy a képet, melyet esetleg egy publikációban, honlapon felhasználunk meg kell jelölni, melyre a Fortepan szerkesztői a következő módot ajánlják: “FOTO:FORTEPAN”. Szintén nem elhanyagolható és lényeges szempont, hogy a fényképeket tilos módosítanunk és kereskedelmi forgalomba hoznunk, pénzért árulnunk!
4. Viszony a hagyományos és hálózati tartalomszolgáltatás felépítményéhez
4.1. A Fortepan megjelenése a teljes tartalomszolgáltató rendszerben
Mint már korábban említettem, a Fortepan egy meghatározott (1900-1990-ig terjedő) korszakot fed le. Fontos az a szempont is ezen kérdés vizsgálatakor, hogy az archívumban kizárólag amatőr fotók találhatók. Ezek alapján én a következő következtetést tudom levonni: bár a Fortepan nagy mennyiségű képet szolgáltat, a teljes tartalomszolgáltató rendszernek csak egy kis részét fedi le, a már korábban említett tényezők miatt. Nem beszélhetünk tehát arról, mint a Flickr képmegosztó esetében, hogy a világ, a kultúra, a sport, filmek, ténylegesen a világ és az élet minden egyes része megjelenik valamilyen kép formájában. A Flickr például véleményem szerint elég nagy szegmensét lefoglalja a tartalomszolgáltató rendszernek webes közegben, hiszen eszméletlen mennyiségű kép található rajta, lényegében bármi fellelhető a képmegosztón. Tehát a képi tartalomszolgáltatás jelentős részét lefedi. Ez a Fortepan esetében, mint látható, nem mondható el. Hozzáteszem, ezt nem negatívumként kell értelmezni, sőt. A Fortepan egy meghatározott, tematikus, célzott tartalmú gyűjteményt szolgáltat. A Flickr és a Fortepan viszonyát és problematikáját másképp a következő párossal tudnám jól érzékeltetni: YouTube-FilmhíradóOnline. Szerintem így mindenki számára érthető, mért csak egy kis szegmensét fedi le a rendszernek a Fortepan.
4.2.A fényképes tartalomszolgáltatás az Internet előtti korszakban/ “analóg” környezetben
Véleményem szerint a fényképek szolgáltatásának egyik nagyon jellegzetes formája a fotókönyvek, fotóalbumok könyv formában. Családunkban is található néhány, a szocializmus korából is. Az egyik “Dunakanyar” címmel jelent meg Budapesten 1975-ben a Panoráma kiadó gondozásában, a Panoráma képkönyvek sorozatban. A kötet elején ismertetőt olvashatunk a Dunakanyarról, magyarul, angolul, németül és természetesen oroszul. Majd a kötet további részében számos fotót találunk az akkori Dunakanyar természeti kincseiről, látnivalóiról, a Duna jobb és bal partjáról egyaránt. Egy másik rendszerváltás előtti fényképeket tartalmazó kötet az 1972-ben megjelent “Budapest”. A könyvben 64 színes(!!!) kép található, ami azért érdekes, mert a könyv 3 évvel korábban jelent meg, mint a Dunakanyar, amiben fekete-fehér fotók találhatók.
Érdeklődési körömnél fogva vásároltam/kaptam ajándékba fotóköteteket, főként Forma-1 és vasút témában. Így például “gyűjteményemben” található egy Michael Schumachert bemutató képeskötet, valamit a világ vasútjait a kezdetekktől a mai napig, 1001 fotón bemutató könyv is. Az Indóház Kiadó 2009-ben jelentetett meg egy gyönyörű, 300 oldalas vasúti képgyűjteményt “Volt egyszer egy vasút...: Képes História I.” címmel. A könyv gyönyörű, fekete fehér képeken mutatja be a magyar vasút történetét a kezdetektől. A kötetnek elvileg folytatása is lesz, bár erről jelenleg nem sok hír van.
Található folyóirat is fotós témában. Gyakoriak a természetfotók például. Mint tudjuk, a National Geographic magazinban is találhatunk fotókat, de a Természetfotó Magazin kimondottan a természetfotózzásal és fotók közlésével foglalkozik.
4.3. Területi rétegződés
Az előző fejezet tényezői alapján elmondhatjuk, hogy területi rétegződés szerint bármilyen típusú könyvvel találkozhatunk. Lehet olyan, ami csak egy ország egy adott régiójára vonatkozik (lsd. Dunakanyar). Volt példa az egész világra vonatkozó kiadványra is (világ vasútjai). De találkozhatunk egy adott országra vonatkozó kiadvánnyal is.
4.4. További megjelenések “hagyományos” közegben
Képekkel találkozhatunk kiállításokon, galériákban. Ebben is lehet pl. sajtófotó kiállítás, melyet minden évben a Nemzeti Múzeumban rendeznek meg, de találkozhatunk olyan kiállításokkal is, amelyeket amatőr fotósok készítettek. Volt középiskolámban például minden évben az iskola névadójának, Boronkay György tiszteletére rendeznek az intézmény aulájában kiállítást az ott tanuló diákok és az ott tanító tanárok fotóiból. Volt már példa kimondott amatőr fotópályázatra is Vác városában.
4.5. Résztvevők, közreműködők
Ha a tartalomszolgáltatás ezen szempontjait elemezzük, egy kettősség fedezhető fel. Változtak is a dolgok, meg nem is. Egyrészről a tartalom előállítói (értsd: fotósok) között találhatjuk a profi fotósokat, akik a fotózást mint szakmát végzik, pénzért. Sajtófotósok, reklmáfotósok, esküvői fotósok, rendezvény fotósok, stb. Másrészről ott van a hétköznap embere, aki a család pillanatait örökíti meg. Vagy a hobbifotós, aki pusztán saját maga szórakoztatására tanulta meg a fényképezés minden csínját-bínját, azaz kezelni a méregdrága tükörreflexes gépeket. Ez a réteg is jelen van tehát. Alapvetően két rétegre lehet osztani az előállítókat: akik pénzért végzik és akik nem.
A tartalom birtoklói egyértelműen megváltoztak, ez a réteg kibővült. Míg korábban a “hivatalos” fényképekhez lehetett nagyobb mennyiségben hozzájutni, újságokon, könyvön keresztül, addig a családi fotókat lényegében csak néhány ember tulajdonolta és ismerte. Az internet megjelenésével a tér és az idő kibővült. Pont a Fortepan jó példája annak, hogy időtől, tértől, előállítótól függetlenül juthatunk hozzá egykori képekhez. Továbbá ott van a már korábban említett Flickr, valamint a Google képkeresője, amelyek eszméletlen mennyiségű képhez nyújtanak hozzáférést. Fórumokon, témától függően is rengeteg mennyiségű képhez juthatunk hozzá. Nem beszélve arról, hogy mint a szövegek esetében, a fotók esetében sincs minden bizonnyal feltárva és beindexelve minden az interneten...
Az előző feltételekből adódóan (internet megjelenése -> időtől és tértől függetlenek leszünk) a fényképes téma szerkesztőinek és fejlesztőinek száma is megnő. A fotók szerkesztése is megváltozott teljesen a fotós programok megjelenésével (Adobe PhotoShop vagy PaintShopPro pl.) ami által egy kissé teltebb hölgyből is rögtön Playboy nyuszit tudunk csinálni az újság címlapjára. Már korábbi fejezetben volt szó a manipulálásról. Itt egyrészről magának a kép manipulásáról van szó. Másrészről viszont nem elfeledhető dolog: azáltal, hogy mindenkiből tökéletes nőt csinálnak pár kattintással, erősen befolyásolják a hölgyeket abba az irányba, hogy az ott megjelenő alkatú nők a tökéletesek és a követendő példák, mert a férfiaknak csak azok kellenek...
Egy oldal tartalomszerkesztője is bárki lehet az interneten. Gondoljunk csak bele: ha valaki elindít magának egy oldalt (lsd. Fortepan) ki ellenőrzi, hogy neki van-e ahhoz szükséges végzettsége, hozzáértése? Senki. Korábban egy-egy újsághoz, laphoz, kiadóhoz nem lehetett csak akárhogy bekerülni (gőleg az "átkos" időkben). Ma ez már nem így van. A Fortepan példája is jól mutatja, hogy lelkes amatőrök által szerkesztett oldal is lehet nagyon korrekt módon összerakva. Ez egyrészről lehet jó és rossz is. Tapasztalatom szerint azonban azok a szolgáltatások, amelyek nem ütik meg a színvonalat, előbb-utóbb eltűnnek a süllyesztőben.
A reflektálók, bírálók tábora is kibővül, hiszen ha a képeket mondjuk egy közösségi site-on tesszük közé, az ismerőseink közül bárki kommentelhet. Sőt, a Flickr-n is bárki hozzászólhat egy fotóhoz. A Fortepan esetében sajnos nincs lehetőségünk magán a weblapon kommentelni, de véleményünket e-mailben megoszthatjuk a szerkesztőkkel.
Az ellenőrzés már nehezebb kérdés. Szerzői jogsértés esetén a szerzői jogi törvény alapján van lehetősége a szerzőnek fellépni, bár ma már sok mindennel el lehet kerülni a kínos pereskedéseket (vízjelek használata pl.).
4.6. Mi változott meg a digitális korban?
Egyrészről a képek esetében megjelent a már korábban említett könnyebb szerkeszthetőség. Eleinte nyilván csak a szkennelt képek esetében, a digitális fényképezők megjelenésével azonban már beolvasni sem kell a képeket ahhoz, hogy dolgozni tudjunk vele (nem feltétlenül rossz értelemben).
A digitális kor elején, még a “nagy” online világ előtt jelentek meg “fél” képgyűjtemények. Gondolok itt pl. az “I. Világháború - Nagylexikon” című CD-ROM kiadványra, melyen szövegek és videó anyagok mellett képeket is találunk. Ilyen tartalmú CD-ROM kiadvány számos témában megjelent.
Szintén a digitális kornak valamint a(z) (szélessávú) internet megjelenésének köszönhetjük az olyan, a nap 24 órájában (kvázi) bárhonnan elérhető adatbázisokat, mint a Fortepan. Hasonló a Magyar Digitális Képkönyvtár is, vagy említhetem a már sokadszor szóba jövő képmegosztókat.
4.7.Interaktivitás megjelenése
A web2.0 előtti időszakot leginkább a fórumok jelenléte határozta meg. Azt a tudást, amit ma a wikik, vagy akár a Wikipedia foglal össze, korábban a fórumokban elszórva volt megtalálható. Ilyen tudás lényegében a fénykép is. Megint csak érdeklődési körömből kiindulva, számos Index fórumban található az érdeklődő számára hihetetlen értéket képviselő vasúti fotó, egy-egy ritka mozdonyról, szerelvényről, stb. Ugyanez fellelhető a Forma-1 terén, főleg külföldi fórumokon. Nem egy olyan topikra akadtam rá, amik ritka fotókat tartalmaznak, tesztelésekről. Ezek roppant érdekesek és értékesek is egyben az adott célközönség számára.
4.8. Web2.0, social media
Az interaktivitás “beteljesedésével” megjelenő web2.0-es szolgáltatások véleményem szerint magában a képek szolgáltatásában nem hoztak különösebb újdonságát, legalább is ami az olyan mértékű szolgáltatást illeti, mint a Fortepan. Természetesen a közösségi oldalakon megtekinthetőek ismerőseink fényképei. Az itt található fényképalbumok véleményem szerint nem a tartalomszolgáltatás céljából jönnek létre és nem azt a funkciót töltik be, mint egy ténylegesen tartalmat közvetítő oldal. A Picasa megjelenése számomra szintén inkább egy személyes képgyűjtemény készítését segíti elő. Ha nagyon bele akarnánk magyarázni azt, hogy a Picasa egyes (Google account-hoz kötődő) galériái tartalomszolgáltatást végeznek megtehetnénk, hiszen pl. a Könyvtártudományi Tanszék fotógalériája is egy nagyon szűk célközönség számára szolgáltatja az adott fotókat. Azt gondolom ugyanakkor, hogy ez már valóban nagyon az az eset, hogy a “a csokoládé nyomokban mogyorót tartalmazhat”.
Érdekes, hogy a Fortepanhoz kapcsolódóan indult néhány kezdeményezés a neten. Nem meglepő, hogy az oldalnak van az Index fórumán saját topikja. A szolgáltatás iránt való érdeklődést mutatja, hogy a topik 2010.09.07-i megnyitása óta, tehát bő egy év alatt 336 oldalt írtak tele a felhasználók (egy 2006. februárjában nyitott vasutas topik 385 oldalt “gyűjtött össze” 5 év alatt!). A topik célja egyéb iránt a következő: megfejteni az egyes képeken található helyszíneket, eseményeket, ezáltal bővítve a gyűjtemény nyújtotta információt, tartalmat. Lényegében a folkszonómiának egy ága ez véleményem szerint. Bár nem konkrét címkézésről van szó, mégis a felhasználók aktivitásának köszönhetően tudjuk besorolni valahova a dokumentumot.
A Fortepan szerkesztői a frissítések után mindig küldenek egy hírlevelet azok számára, akik fel vannak iratkozva rá. Az egyik ilyen frissítés utáni hírlevélben kiemelik, hogy a fentebb említett topik aktívan működik és már közel 5000(!!!) fotóhoz tartozik megfejtés, a legtöbb esetben az, hogy hol készült az adott fénykép.
Találhatunk egy Fortepan Wiki-t is, melyen szintén a képek megfejtéseit találhatjuk meg. A képeket ezres csoportosításban kínálják a megfejtők számára. Számos képnek nincsen még megfejtése, de a megoldások száma egyre csak bővül.
Ezek a kezdeményezések véleményem szerint hasonlóan nagy kincsnek számítanak, mint maga a gyűjtemény. Ezeken a felhasználói aktivitáson keresztül - még ha évek alatt is - de a gyűjtemény eljuthat oda, hogy megközelítőleg teljes mértékig be legyenek indexelve, legalább helyszín szerint, ugyanis még e szerint sincs a gyűjtemény egy része “osztályozva”. Természetesen nehezíti a helyzetet az a pozitív jelenség, hogy a gyűjtemény folyamatosan bővül. Azonban ha még több felhasználó szállna be ebbe “megfejtés-business”-be, akár még előrébb tarthat majd a képek feldolgozása.
5. A tartalom és a téma viszonya
A Fortepan.hu-n található tartalom lényegében egydimenziós, hiszen csak fényképeket szolgáltat, bár ezeknek témája eltérő. Ez alapján lehet fellelni egyfajta tematikus csoportosítást rögtön a kezdőlapon: Szereplők, Tárgyak, Helyszínek, Friss, Összes. Azt hiszem, a menüpontok elnevezései magukért beszélnek, különösebb magyarázatra nem szorulnak.
Az elsődleges-másodlagos információ viszonya is elég egyszerű. Az információk nagyrésze, kb. 95%-a elsődleges, hiszen a szolgáltatott tartalom ennyi részét a képek teszik. A maradék 5%-ba sorolnám a bizonyos képekhez tartozó információkat (helyszín, kit ábrázol, esetleg mikor készült a kép), illetve a honlap létrehozásáról és a szerkesztéséről szóló tájékoztatót.
Mivel a Fortepan oldal alapvetően statikus weboldal (értsd: nem web2.0-as szolgáltatás, alapvetően, közvetlenül nem a felhasználó tölti meg tartalommal), ezért elmondható, hogy a téma összekapcsolása esetleg más téma területekkel, a háttéranyag feltérképezése, vélemények, reakciók a Fortepan Index topikjában találhatók meg. Szintén elmondható, hogy a képekhez tartozó, másodlagos információk nagy hányadának “termelődése” is itt megy végbe.
6. A szolgáltatás a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében
A. Értékpluralizmus
A Fortepannak bizonyára megvan a saját látogatói köre, akik rendszeresen böngészik az oldalt, és nyilvánvalóan vannak, akik csak néha tévednek oda. Kialakult egy közösség a rendszeres látogatók közül, akik már korábban említett “megfejtéses” Index topicban gyűjtik a képek megfejtését. Ide véleményem szerint könnyen be lehet kerülni, meg lehet találni azt a kört, ahol az ember “jól érzi” magát, hiszen a hozzászólások többsége segítő szándékú, a megfejtés után kutatva. Más irányba azonban véleményem szerint ebben a témában nagyon nem lehet elkalandozni, hiszen ilyen jellegű oldal, szolgáltatás lényegében nincsen, és mint a példa is mutatja, fórumtopikok tömkelege sem foglalkozik ezzel a témával. Megjegyzem, felesleges is lenne, hiszen itt egy helyen épülhet ki egy közös tudásanyag.
B. Hálózati tudásélmény
A téma Index topikjából kiindulva elmondható (amennyire beleolvastam a topik hozzászólásaiba), hogy az egymás iránti kölcsönös tisztelet megvan, ezáltal kiváltják egymás szimpátiáját (talán ennek is köszönhető, hogy a közeljövőben topiktalálkozót rendeznek).
A Fortepan esetében is megvalósul a rétegzett tartalomszolgáltatás, bár elismerem, ez furán hangzik, elsőre nekem is az volt, de átgondolva megvalósul. Lehet gyors, tájékoztató jellegű, hiszen ha valaki valamilyen helyre keres, az idővonal alapján egy adott időben is tud keresni, egy-két fénykép által tájékozódhat bizonyos anyagokról, képekről, és ezáltal tényekről. Aki azonban mélyebben szeretne elmélyülni a témában, végigtudja nézni az egészet, és ahol a kis “I” információs ikon megjelenik, ott még bővebb információt is megtudhat. Sőt, továbbmenve, még több információért fordulhat a már sokat emlegetett topikban (elnézést, hogy sokszor ez kerül említésre, de több kapcsolható web2.0-as szolgáltatás, kiágazó, de csatlakozó oldal nem nagyon létezik). A vitaindítás tehát lényegében megtörténik az alap Fortepan oldalon, a “vita” pedig folytatódik a megfejtések topikjában.
C. Hálózati időélmény
Bár a weben - főleg a web2.0-as szolgáltatások (Facebook, fórumok) esetében - nagyon gyorsan cserélődnek/frissülnek a tartalmak, a Fortepan esetében nem teljesen ez a helyzet. Mivel alapvetően egy statikus, két szerkesztő által összeállított oldalról van szó (nem pedig a “tömeg”, a felhasználók által “termelt” tartalomról), a tartalom feldolgozása és ezáltal közzététele hosszabb időt vesz igénybe. Az analóg fényképek kiválogatása, szkennelése majd feltöltése - mint hobbifoglalkozás - igen időigényes folyamat. Így lényegében elmondható, hogy “senki nem marad le semmiről”, főleg úgy, hogy a szerkesztők az egyes frissítésekkor tájékoztató e-mailt küldenek a regisztrált (és ezáltal nyilván a téma iránt érdeklődő) felhasználók számára. A megfejtések topikjában természetesen folyamatos a kommunikáció, így itt megvalósulhat az a tény, hogy valaki hosszabb távolmaradás esetén “lemarad”, de ekkor is van lehetősége visszalapozni. Ez jelen esetben nem probléma. Míg sokszor egy fórumtopikban heves viták zajlanak bizonyos témákról, amelyben ha nincs folyamatosan benne az ember és nem olvassa akár minden félórában a fejleményeket, akkor lemarad, addig a Fortepan Index topikjában ilyen probléma nincsen, hiszen alapvetően nem ilyen jellegű vita illetve kommunikáció folyik a fórumon belül.
Összességében még azt tudom megfogalmazni, hogy mivel a Fortepan kvázi a “múltat” szolgáltatja a jelenben, ezért a múlt lényegében jelenné válik, hiszen internetes közegben nézegethetjük a 20. század elején készült fényképeket!
D. Hálózati térélmény
A Fortepan szerkesztői véleményem szerint igen otthonossá teszik oldalukat azáltal, hogy 2010. augusztusi indulása óta az oldal ugyanazt az egyszerű, mégis elegáns és jól használható felületet használja. Azáltal, hogy a weblap több mint egy éve nem változott, a rendszeres felhasználók mindig ugyanabba a “térbe” térhetnek haza, melyben néhány alkalom után már kényelmesen mozoghatnak. Itt nincs is szükség túlzott fejlesztésekre, hiszen az oldalnak konkurenciája nincs. Lényegében mindent elérhetünk a kezdőoldalról, amely lényegében a szolgáltatás méretének 90%-t kiteszi, néhány menüpont van csak, de ezek is leginkább a gyűjtemény tematikus csoportosítására és az elérhetőségekre mutatnak.
7. A szolgáltatás a felhasználói aktivitások körében
7.1. Birtoklásvágy - felhalmozás
1. Gyűjtemények, archívumok
A Fortepan esetében lényegében elmondható az a szempont, amit az SLP is szem előtt tart: az előhívott, papír alapon fellelhető fényképek előbb-utóbb megsemmisülnek. Vagy egyszerűen elvesznek, elégnek, kidobják őket, de gyakori, hogy a nem megfelelő tárolási mód következtében a fénykép egyszerűen eltűnik a fotópapírról. Persze másik szempont, hogy egy winchester is megadja magát előbb-utóbb, továbbá fontos kérdés a formátumok problematikája is, de ahogy a Silent Library Project alkotói is mondják, a konvertálhatósággal minden bizonnyal meg lehet őrizni ezeket a fényképeket az utókor számára, a Fortepan esetében teljes mértékig legális úton. A felhasználók gyűjtés utáni vágya is aktívan megjelenik, hiszen a két szerkesztő mellett számos felhasználó, “aktív látogató” küld, gyűjt fényképet az archívum számára, megőrzés céljából.
2. Testre szabott túlélőkészlet
Manapság a web2.0 idejét éljük, továbbá rengeteg online alkalmazáshoz, szolgáltatáshoz kapcsolódik valamiféle letölthető, offline használható alkalmazás. Azt gondolom, a Fortepan esetében felesleges ilyenről beszélni: a szolgáltatás lényege az online hozzáférhetőség, onnan könnyen le tudjuk menteni a tartalmat. Mindenképpen hiányolom azonban a web2.0-as szolgáltatásokkal való összekötését a rendszernek (Facebook, Twitter), pl.: 1-1 fénykép megoszthatóságának lehetősége. Többet azt gondolom, a Fortepan szolgáltatás nem kíván.
7.2. Képességek fenntartása, fejlesztése
1. Az állandó jelenlét kényszere
Az állandó jelenléti kényszer véleményem szerint csak bizonyos fokig jelenik/jelenhet meg a Fortepant használó userek körében. Az mindenképpen megemlítendő itt is, - mint az elemzés más pontján - hogy alapvetően statikus szolgáltatásról beszélünk, melyhez mindössze egyetlen fórum és egy wiki tartozik (mindkettő a fényképek “megfejtésével” kapcsolatos). A lemaradás veszélye csupán itt fenyegetheti a “júzert”, bár a fórumban vissza lehet keresni és tudtommal az oldal Wikijén is visszakereshetőek a fényképek megfejtései. Így tehát a lemaradás veszélye minimálisan veszélyezteti a felhasználót.
2. Társadalmi szerepvállalás és hálózatiság
Érdemes megemlíteni, hogy a Fortepan fórum aktív felhasználói már szerveztek topiktalálkozót, így lényegében elmozdultak egy civilmozgalommá való átalakulás felé, bár véleményem szerint ez még igencsak gyerekcipőben jár. Olvasva a topik első kb. 10 oldalát azonban el kell mondani, hogy a hozzászólások nagyrészét még mindig a képek körüli spekulációk, kutatások teszik ki, nem nagyon vonatkoznak a civil mozgalommá való szerveződésre, ha csak nem hívhatunk egy ilyen topikot és közösséget virtuális civil mozgalomnak.
3. Újdonságok és hype
A Fortepan 2010. augusztusi indulásakor elég sok internetes forrás beszámolt a kezdeményezésről. Azóta kevésszer, de lehet hallani róla itt-ott, főként tematikus oldalakon, ahol a Fortepanról linkelnek képeket. Sajnálatos, több helyen kéne propagálni ezt a nagyszerű gyűjteményt.
7.3. Hozzáadás - teremtő aktivitás
1. Az Altruista attitűd
Mivel a Fortepan maga nem egy dinamikus oldal, így ezen részét az elemzésnek csakis a kapcsolódó fórumtopikra tudom építeni. A segítő szándék jelen van a rendszerben, olvasgatva valamelyest a hozzászólásokat alapvetően baráti a légkör, egy egymást segítő közösség van jelen. Elmondható, hogy ez nyilvánvalóan a közös érdeklődésnek, és a közös siker érdekének köszönhető. Továbbá alapvetően megyfigyelhető az is, hogy a topiklakók nagyrésze nem a sikerért vagy az elismertségért teszi azt, amit, szimplán hobbiból és érdeklődésből.
2. A közös nevező öröme
A Fortepan is hasonlóan a MEK-hez, Wikipediához több ember (jelen esetben kettő) kezdeményezéseként indult, nyilvánvalóan a közös érdeklődés az archív fényképek iránt vezette oda Szepessy Ákos és Tamási Miklóst, hogy belefogjanak egy ekkora vállalkozásba, mert valljuk be, nem kis “meló” az, amit ők elvégeztek az indulás előtt/induláskor és amit végeznek a mai napig. Mivel sok képhez semmi információ nem tartozik, ezért indult el a megfejtés topik és kezdték az információkat összeszedni a szintén hasonló érdeklődésű felhasználók, akik így mintegy “kvázi-szerkesztőivé” váltak az oldalnak. Szintén ehhez hasonló jelenség az, hogy mára a gyűjteményben nem csak a Szepessy és Tamási által megszerzett/begyűjtött képek találhatóak, számos magánembertől származó fotót is. böngészhetünk. Nyilvánvalóan a fejezet címéből kiindulva ők mindannyian a “közös nevező öröme” miatt teszik mindezt.
3. Sok kicsi sokra megy
Alapvetően a korábbiak mondhatóak el: a fórumtopikban végzett közösségi munka meghozza gyümölcsét és a közös értékeket.
8. A szolgáltatás a technológiai lehetőségek tükrében
A Fortepannal kapcsolatban jómagam 5 internetes/számítógépes eszközt, eszköztárat tudok elképzelni, melyek közül néhány már jelenleg is alkalmazásban van:
fórum
wiki
web2.0 - Facebook, Twitter, Google+ plugin
geotag
mobil alkalmazás (mobil app) - Androidra és iPhone-ra.
Számítógépre telepíthető alkalmazást szándékosan nem írtam és vettem fel a listámra. Az ok a következő: az oldal alapvetően netes tartalomszolgáltatásra épül. Továbbá a neten minden olyan funkciót megtalálunk, ami kiegészíthető eszköze lehet ennek a tartalomszolgáltató oldalnak, a Fortepannak. Továbbá a szolgáltatás egyediségéből fakadóan nem találtam olyan telepíthető alkalmazást, amelyet értelmes és szükséges céllal telepíteni lehetne vagy kellene. Ha én lennék az oldal üzemeltetője, biztos, hogy (ahogy eddig is) maradnék a Google-féle “cloudcomputing”-nál, azaz mindent végezzünk a felhőben elvnél. A képek az oldalról letölthetők könnyedén, szerkesztésükhöz pedig ott vannak a különböző fotóprogramok (Photosohop, GIMP).
Fórum
Az elemzés során elég sokszor említésre került már a Fortepan Index topikja, melyben a képekhez kapcsolódó információk kerülnek megfejtésre. A topik célja tehát egyrészről a tartalomépítés, közvetetten lényegében a Fortepan oldal tartalmának építése. A topik az oldal indulása óta folyamatosan működik, igen nagy aktivitással, közösségépítő szereppel is.
Wiki
A Wiki (és így többek között a Wikipédia) célja alapvetően az, hogy tudást egyesítsen. Korábban a fórumokban az információk előbb-utóbb elvesztek, mert az idősávban és így a fórum oldalain hihetetlenül hátra kerültek, ezáltal az új felhasználók nem tudtak meg bizonyos információkat, amiket esetleg régi “öregrókák” igen. A Fortepan esetében is hasonló a helyzet. A Fortepan Wikije (a törzsoldal mellett) egy helyen gyűjti az egyes képekről összeszedett információkat, a képek Fortepan.hu oldali sorszáma szerint. Így nem kell a fórumban több 10 vagy 100 oldalt visszalapozni, és még lehet, hogy sikerrel sem járunk!
Web2.0
Mindenképpen beépíteném a Fortepan kezdőoldalára a Facebookot. Ehhez természetesen kéne csinálni egy Facebook csoportot is (régebben én találtam egyet, most, 2012. január 6-án nem elérhető), így az oldalon lehetne lájkolni, “tetszik”-elni a Fortpan FB oldalát. Itt információkat lehetne megosztani a frissített képekről, esetleg mely képekhez került újonnan információ. Tudom, ez nagy munka, minden bizonnyal, mivel a szerkesztők non-profit jelleggel munka mellett készítik az oldalt, ezért nincs idejük ilyen jellegű tevékenységre is, folyamatosan, tartóson. Továbbá a képek megtekintésénél beépítenék egy “Megosztás” gombot, funkciót az oldalba, mellyel a kívánt fényképet meg lehetne osztani a Facebook üzenőfalon. Ki tudja, mire lehet jó, mire nem, alapvetően a Facebook-on keresztül (véleményem szerint) még több látogatót lehetne csalogatni a Fortepanra.
Geotag, tagging
A geotag alapvetően web2.0-es szolgáltatásokban, illetve ma már az okostelefonokban van jelen (Android, iPhone, Symbian). Lényege: földrajzi helynevekkel felcímkézni, “tagelni” az adott tartalmat, jelen esetben képet. Jómagam az Android rendszerét ismerem, melyben ha a GPS vevő be van kapcsolva és rendelkezünk internetkapcsolattal, egy a telefon által készített fényképhez a telefon automatikusan hozzárendelni a GPS koordinátákat, illetve a város és utcanevet, sőt, bizonyos esetekben még a házszámot is, több-kevesebb sikerrel. A Fortepannál, többek között az alap archívumban is lehetne használni, sőt lényegében már használják a geotageket, hiszen egyik fő keresési szempont lehet a helyszín, és település nevet beírva a legkönnyebb szövegszavasan is keresni. A geotag használatára tökéletes lenne a Google Maps rendszere. A tagging, címkézés feltétele lenne természetesen az, hogy minden fényképről pontos információkkal rendelkezzenek, ehhez tehát még idő kell szerintem és rengeteg munka.
Mobil alkalmazás - Android, iPhone
Manapság annyira elterjedőben vannak (vagy már el is terjedtek???) az okostelefonok, rengeteg szolgáltatásnak - legyen az web2.0 közösségi portál, hírportál, sportportál, hitéleti közösség, stb. - van okostelefonokra telepíthető mobilalkalmazása, divatosabban mondva “app”-je. A Fortepan esetében egy olyan alkalmazást tudnék elképzelni, mely kicsit kisebb méretben jeleníti meg illetve tölti le a képeket (gondolva esetleg a mobilnet, 3G használatára, mely pénzbe kerül, illetve az adatforgalom korlátozott) és amellyel könnyebben, gyorsabban, egyszerűbben böngészhetnénk a Fortepan archívumát, mint okostelefonunk mobilböngészőjén keresztül. (Több cég is pl. ezért készít külön alkalmazást, hogy meggyorsítsa, egyszerűsítse a böngészését, illetve hogy optimalizálva legyen biztosan az adott mobiloperációsrendszerre az oldaluk, pl.: legújabb ilyen jellegű alkalmazás az Index app-je). Továbbá a képhez biztosítanék (a valós rendszerben is) kommentelési és megosztási lehetőséget is.
9. A szolgáltatás és a komplex tájékoztató rendszerek tervezési koncepciója
I.1. A kontextus igénye
Mindenképpen hiánya a Fortepan archívumnak az, hogy a képek többsége feltáró információ, metaadat nélkül kerül be a rendszerbe, tehát nem tudunk kvázi semmit róla (kit, hol, mit, mikor ábrázol). Így maga a kép egy pontszerű információ. De nem kell aggódnunk, a fejlesztés - mint korábban olvashatta a kedves olvasó - folyamatos. Vannak fotók, melyekhez alapból rendelkeznek információval a szerkesztők. Az adatok nélküli fotókhoz az információkat pedig a már korábban sokat emlegetett fórumban keresik a lelkes felhasználók. Így a képek a háttérinofmrációkkal, leíró-, metaadatokkal együtt alkotnak egy kontextust.
I.2. Igény az információ hitelesítésére
Azok az információk, melyek alapból kerülnek fel a képekhez, hitelesek, mivel általában vagy a fényképek hátulján voltak rajta, vagy a beküldők adják meg, ki látható a fényképen, hol készült, stb. Így tehát ezek mindenképpen hiteles adatok. A fórumban adott megfejtésekhez általában csatolnak vagy mai állapotról képet, mellyel azonosítható egy helyszín, vagy eseményt, mellyel egy időpont azonosítható. Van, hogy ezt többen is megteszik. Közös munkában gyűjtik össze az infomárciókat, így több oldalról “megtámogatva” lényegében 100%-os adatokat osztanak meg, melyre lehet építkezni.
I.3. Igény a persepktívára
Mivel a Fortepan egyedi gyűjtemény (én legalábbis nem nagyon találkoztam még ilyen, egy helyen átfogó, nem fórum-szerű gyűjteménnyel), így nem nagyon van átfedés sem az interneten. Főleg, hogy magánképeket szkenneltek be/digitalizáltak a szerkesztők. A teljesség igénye természetesen megvan, hiszen folyamatosan töltik fel az újabb és újabb fotókat, de természetesen időbeli korlátjaik a szerkesztőknek is vannak. Az biztos, hogy mivel mindenhonnan és amatőr fotókat gyűjtenek, teljesség szinte elérhetetlen. A feltárásban is vannak még gondok, hiányosságok, de ez már számos pontban, többek között ezen fejezet I.1.-es és I.2.-es pontjában is részletezve lett.
I.4. A komplexitásal szemben támasztott igények
A rendszer és szolgáltatás egyedisége abból fakad, hogy olyan információt, adatokat (képeket) szolgáltat, melyek máshol nem fellelhetők a világhálón. Tehát témaköre egyedi. Pont ezért tudja ezzel az egyszerű, statitkus felületével magához vonzani azt a csoportot, mely érdeklődik a retro és ezen fényképek iránt. Hogy a teljes komplexitás ki legyen építve és a felhasználói attitűdök totálisan ki legyenek szolgálva, én néhány szolgáltatással összekapcsolnám (pl.: Facebook, stb.), de a jövőben minden benne van!
II. Optimális tartalomszolgáltató rendszer felépítése
Ezen a területen, a Fortepannal kapcsolatban a következőket tudnám még elgondolni: a jelenlegi honlapot és stílust mindenképpen fenntartanám. Az idővonal, a nézegethetőség és a többi dolog is maradhatna így. Mindenképpen integrálnék a honlapba valahogy egy fórumot, amelybe átmenteném az Index fórumban összegyűjtött tudást. Olyan fórummotort használnék, amelyben akár több témakörben is lehet társalogni. Ha ezt ilyen formában és saját fórummotorral nem is lehetne megoldani, akkor legalább az Index fórumot linkelném, hogy az érdeklődő felhasználó, aki esetleg először téved a Fortepan oldalára, rögtön eljusson eme kincsesbányába is. Nyitnék a web2.0-as, közösségi szolgáltatások felé is. Készítenék a Fortepannak Facebook, Twitter, esetleg Google+ regisztrációt, ezeken az oldalakon tájékoztatni lehetne a felhasználókat, érdeklődőket az újításokról, fejlesztésekről, feltöltésekről. Mindenképpen jobban nyitnék a web2.0 felé, általában véve. Engedném az oldalra a regisztrációt, melyhez bizonyos jogosultságokat kötnék, így pl. regisztrációval lehetne kommentelni, tagelni, Google Maps-en akár be is lehetne jelölni az egyes fényképek készítési helyét (geotagging), sőt, továbbmegyek, akár fényképet is lehetne feltölteni, természetesen meghatározott keretek között, időhöz és témakörhöz kötve. Ebben az esetben már tényleg a web2 felé haladnánk, mivel a szerkesztők kvázi csak a keretrendszert biztosítanák az aktív felhasználóknak. Persze ezek az ötletek sok kérdést vetnek fel! Ki regisztrálhatna? Biztos jól címkézne-e egy képet? Kellően pontosan címkézne-e, jó képeket töltene-e fel? Nem lenne-e olyan tömeges a feltöltés, hogy a rendszer nem bírná, vagy hogy nagy káosz alakulna ki az archívumban? Nem jelennének-e meg a barbárok, netes bűnözők? Számos megválaszolatlan kérdés, amit így nem is nagyon fogunk tudni megválaszolni. Annyi azért talán elmondható, hogy ahogy a fórumban jelenleg van egy kialakult közösség, így ez mentődne át az ilyen szolgáltatások megjelenése esetén is, minden bizonnyal. Bár sokakat érdekel a téma de nem egy akkora kört, hogy nagy káosz lenne - de ez csupán az én véleményem. A Fortepan így is igen értékes tartalomszolgáltatását tehát lényegében ugyanebben a honlapi keretben, ugyanilyen tartalommal teljesen új alapokra lehetne helyezni. Kérdés, a szerkesztők, Szepessy Ákos és Tamási Miklós szeretnék ezt-e? Erre a választ természetesen nem az én tisztem megválaszolni.
10. Összegzés
Végigböngészve a Fortepan honlapját és a gyűjtemény egy részét, elmondható: egy hatalmas kincs az, ami ezen a weboldalon fellelhető! Hatalmas értéket ment át az utókor számára, mindeközben pedig úgy szolgáltatja az emberek részére a tartalmat, hogy annak megtekintéséért és felhasználásáért nem kell fizetnünk! A Creative Commons licence által védett tartalmat bizonyos korlátok között szabadon felhasználhatjuk. Véleményem szerint elmondható: a gyűjteményben a szerkesztők ötvözik a jelent és a múltat. Egyrészről a jelenbe és a jövőbe mutató, hogy ilyen formában tesznek közzé egy ekkora gyűjteményt a világhálón keresztül. Másrészről a múltat is képviselik, hiszen a fotókon, a tartalmon keresztül a nem is oly’ messzi történelem kerül bemutatásra. Természetesen vannak még hiányosságok, amik az elemzés során említésre kerültek, de mindenen lehet javítani, és ki tudja, mit hoz még a jövő az archívum életében. Egyelőre ezzel kell megelégednünk, de jelzem, a jelenlegi állapot is hatalmas teljesítmény, és ez az előbbi megállapítás nem degradáló álláspontot szeretne tükrözni. Szívből remélem, hogy a gyűjtemény sokáig fennmarad és megőrződik, továbbá hogy egyre több fotóval fog bővülni a XX. század első 90 évéből válogatva.
