Februárban a várakozásoknak megfelelően visszautasította a Microsoft felvásárlási ajánlatát a Yahoo! igazgatótanácsa, amit válaszában a szoftveróriás sajnálatosnak jellemzett, és kitartott javaslatának "teljes és tisztességes" volta mellett. A Yahoo! papírjainak árfolyama emelkedésnek indult az elutasítást követően, ami azt jelzi, hogy a piac a felvásárlási ár növelésére játszik. Yahoo! igazgatótanácsa úgy véli, a Microsoft január 31-én tett kéretlen ajánlata, mely akkor 44,6 milliárd dollárt ért, "jelentősen alulértékeli" a céget. a Microsoft által kínált ár nem szolgálja a részvényesek érdekeit, ugyanis nem tükrözi a Yahoo! márka, a felhasználók globális táborának, a hirdetési rendszerbe ölt befektetések és növekedési lehetőségek és nyereségességi potenciál értékét.
Microsoft vs. Yahoo: Egy nehéz ügy naplója
Nem adja fel a Microsoft, hiába utasította vissza a Yahoo felvásárlási ajánlatát. A cég sajnálja ugyan, hogy visszautasították, de "mindent megtesznek azért, hogy a Yahoo részvényesei felismerjék az ajánlat valódi értékét".Az is elképzelhető, hogy a Microsoft közvetlenül a részvényeseknek tesz ajánlatot.
A Microsoft úgy tervezi, hogy komolyan befektet a keresőpiacon, hogy felvegye a versenyt a Google-lal. Még akkor is, ha nem sikerül meggyezni a Yahoo-val. a Google az egyetlen, melynek keresője mögött tömegek állnak, de a Microsoftnak is meg kell szereznie egy nagyobb szeletet, hogy versengőbbé és nyereségesebbé tegyék a piacot. A cég képes arra, hogy sok pénzt fektessen a fejlesztésekbe, és meg is teszi a Yahoo-val, vagy nélküle. Az is igaz azonban, hogy a Yahoo-va gyorsabban tudnák elérni céljukat.
A Microsoft biztos a Yahoo felvásárlásában. A Microsoft egyik vezetője köremailt küldött szét a cég dolgozóinak, melyben a Yahoo felvásárlása utáni helyzetre készíti fel őket. Közben néhány részvényes beperelte a Yahoo-t, hogy nem fogadta el a Microsoft tavalyi ajánlatát, amikor még magasabb volt a részvények ára. A Yahoo vezetői szerint legalább 40 dollárt érnek a részvények, ez a Microsoftnak még tízmilliárd dollárjába kerülne (februári ajánlatuk ugye 31 dollár volt részvényenként).
A Google A keresőcég vezetése nagyon kényelmetlenül érzi magát a Microsoft és a Yahoo! esetleges egyesítése miatt, szerintük a világháló alapgondolatának mondana ellent a szövetség. Az internet annak idején a nyílt szabványokra, egymással versengő vállalatok tucatjaira épült. A gondolat, hogy létrejön egy olyan megaóriás, amely az operációs rendszerektől kezdve az internetes böngészőkön át a keresési piacig mindent ural, már önmagában is riasztó, így mindent megtesznek egy ilyen fejlemény bekövetkezte ellen.
Március: Tárgyal az egyesülésről a Microsoft és a Yahoo. első alkalommal ültek össze a vezetők, hogy részleteiben is megismerjék a Microsoft elképzelését. Konkrét összegről nem esett szó, de a felek tovább tárgyalnak. A találkozó informális jellegű volt és a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott le a héten.
A korábban kiszivárgott hírek szerint a háttérben folytatódnak az tárgyalások, miközben elemzői csoportok szerint továbbra is a két cég szövetsége a legvalószínűbb megoldás.
Április: Ultimátumot küldött a Yahoo! igazgatótanácsának a Steve Ballmer, a Microsoft elnök-vezérigazgatója. A redmondiak vezére nyílt levelében elégedetlenségét fejezi ki a felvásárlási ajánlat közzététele óta elmúlt két hónap fejleményeivel kapcsolatban, és három hetet adott a Yahoonak, hogy megegyezzen a Microsofttal, különben ellenséges felvásárlási manővert indít. A Yahoo! törekvései alternatíva felmutatására azonban nem hoztak eddig gyümölcsöt. A levéllel a Microsoft kétségtelenül növelni kívánja a nyomást a vállalat vezetőségén, azzal fenyegetve a részvényeseken keresztül (egyúttal a részvényeseket) őket, hogy amennyiben három héten belül nem jutnak végső egyezségre, úgy a Microsoft csökkenti ajánlatát, és átlépi a Yahoo! igazgatótanácsát, és közvetlenül a befektetőkhöz fordul, továbbá segítségükkel az igazgatótanács leváltását is kezdeményezni fogja. Ballmer az ajánlott ár csökkentésével fenyeget.
Úgy tűnik, tényleg bejött a Microsoft taktikája. A meglehetősen támadó Ballmer-féle levél megjelenése után egy nappal a Yahoo menedzsmentje reagálni volt kénytelen. Azzal próbálnak érvelni, hogy a Microsoft "kéretlen" felvásárlási ajánlatát túlságosan alacsonynak találták. És ez ellentétes a menedzsment és a részvényesek érdekeivel. Úgy tűnik, a Microsoft és a Yahoo is elkezdett a Yahoo-részvényesek felé direktben is kommunikálni. Szóval innentől kezdve nem annyira a Yahoo menedzsmentjének kénye-kedve szerint fog alakulni cégük jövője.
A Yahoo! és a Microsoft is szövetségeseket keres a felvásárlási huzavonában. Az America Online (AOL) tulajdonosával, a Time Warnerrel, és a Google-lel egyaránt kokettál a Yahoo!, hogy elkerülhesse a Microsoft ölelő karjait, de legalábbis egy magasabb árat kényszerítsen ki. A Time Warner és a Yahoo! közel állnak ahhoz, hogy megállapodást kössenek online tevékenységük egyesítésére, miközben a Microsoft a News Corppal igyekszik megegyezésre jutni egy közös licitálás érdekében, írja a Wall Street Journal. Egy további sakklépésként a Yahoo! szerdán közölte, jövő héttől teszteli a Google AdSense szolgáltatását. A Time Warner és a Yahoo! egy olyan megállapodáson dolgoznak a Wall Street Journal értesülései szerint, mely beolvasztaná az AOL-t a Yahooba, valamint ezen túlmenően egy készpénzinjekcióban is részesülne a Time Warner részéről a kombinált szervezet, amit részben a Microsoft által ajánlott ár feletti részvény-visszavásárlásra fordítanának, ezzel növelve a befektetői értéket. Egy további húzásként a Yahoo! a Google AdSense hirdetési rendszerét kezdi el tesztelni jövő héten, mely elemzők szerint sokkal hatékonyabb, mint a Yahoo! saját rendszere -- látogatónként több bevételt generál. Microsoft sem tétlenkedik ez idő alatt. A redmondiak a Wall Street Journal forrásai alapján a News Corporationnel, a világ legnagyobb médiakonglomerátumával folytatnak párbeszédet, hogy egy közös ajánlattal lépjenek elő a Yahoo! megszerzése érdekében. A News Corp. a világ legnagyobb közösségi portáljának, a MySpace-nek a tulajdonosa, de számos internetes szolgáltatóban érdekelt ezen felül (pl. IGN). Az érintettek és elemzők szerint ugyanakkor egy háromoldalú integráció tovább fokozná egy egyébként sem elhanyagolható rizikót, amit a három szervezet tevékenységének, kultúrájának és informatikai rendszereinek egyesítése jelentene.
A Microsoft alapvetően jobb szeretné egyedül, és eredeti ajánlatával felvásárolni a Yahoo-t.
Nem fog többet adni Yahooért a Microsoft, szögezte le tegnap Steve Ballmer. A redmondi szoftveróriás vezére közölte azt is, felkészültek arra is, hogy a Yahoo! felvásárlása nélkül folytatják tovább online tevékenységüket. Ballmer április eleji ultimátumának lejártáig már csak napok maradtak. A Yahoo! igazgatótanácsa szerint a Microsoft egyszerűen nem kínál eleget, és csak a papírok átmeneti árfolyamgyengeségét akarja kihasználni. A hétvégét követően tehát a Microsoft új áldozatok után néz, ez azonban nem zavarta a Yahoo-t abban, hogymegállapodjon a CNET vezetésével bizonyos szolgáltatásokról. Eszerint utóbbi híreket szolgáltat majd a keresőcég oldalain, a Yahoo pedig hirdetéseket jelentet meg a CNET portáljain.
Lejárt a Yahoo-nak adott 42 milliárd dolláros felvásárlási ajánlat határideje, így a Microsoft most már csak ellenséges felvásárlással szerezheti meg a céget. A határidő lejártát egyik fél sem kommentálta.
Május: Új ajánlattal csábít a Microsoft. A Microsoft hosszas habozás után végre elszánta magát az eredeti felvásárlási ajánlat módosítására. A források magasabb árról beszélnek, ám a pontos összeget nem ismerik - a Yahoo hajlandó volt ismét a tárgyalóasztalhoz ülni. A megnövelt ajánlat a jelek szerint nem hozta meg igazán a keresőcég vezetésének kedvét. Mindazonáltal a részvényenkénti "több dolláros" emelés sikerre viheti a Microsoft törekvéseit, annál is inkább, mert az új ajánlattételre jó időben, a Yahoo által tartott kétnapos belső tanácskozás alatt került sor. A pontos részleteket egyik fél sem volt hajlandó közölni, a szoftvercég mindössze annyit jelzett, hogy hajlandó részvényenként akár 33 dollárt is kifizetni, az eredetileg megadott 31 dolláros ár helyett.
Miután módosított ajánlata sem talált kedvező fogadtatásra, a szoftvercég visszalépett attól, így a Yahoo megúszta a felvásárlást. A keresőcég a kelleténél többet akart kisajtolni a redmondiakból. A hír bejelentését követően megjelent egyes összefoglaló írások szerint a lépéssel egyedül a Microsoft nyert. Ezt arra hivatkozva állítják, hogy bár a pénzügyi oldal is nagyon fontos volt, a szoftvercég stratégiai problémákkal is kénytelen lett volna szembenézni, elég ha csak arra gondolunk, hogy a Yahoo szakemberei milyen arányban hagyták volna ott a már csak nevében létező céget. Számítani lehetett arra is, hogy a beolvadás nem lesz könnyű, ami számtalan esetben válthatott volna ki feszültséget az újdonsült házastársak között. Végül is a Microsoft hatalmas összeget spórolt meg, míg a Yahoo tovább keresheti kérőjét. Ami az esetleges felvásárlást illeti, szóba jöhet még a Time Warner birtokában lévő AOL, illetve Rupert Murdoch és az irányítása alatt lévő News Corp. birodalom. Kérdés, hogy ezen cégek mekkora összegekben gondolkodnak.
Microsoft és a mobilpiac:
Felvásárlással erősít a mobilpiacon a Microsoft - támadás a Google Android ellen. A Microsoft megvásárolja az okostelefonokat tervező Dangert. A tranzakció a mobilok növekvő szerepét jelzi a számítógépekkel szemben, ahogyan felhasználók növekvő tömege egyre többet fogyaszt tartalmakat, internetezik mobilján keresztül. A Microsoft ezen lépése elemzők szerint egy átfogó fogyasztói stratégia része, melybe a Yahoo! tervezett felvásárlása is beletartozik. Az online alkalmazások és tartalmak térnyerésével, valamint az operációs rendszerek éretté válásával a Microsoft a jövőben egyre kisebb és kisebb befolyással bír Windows és Office szoftvereivel a felhasználókra, ahogyan azok relevanciája egyre csökken. A mobiltelefon a készülékek és adathálózatok fejlődésével, melyet a média a "harmadik kijelző" névvel illett a televízió és a számítógép-monitort követően, egyre nagyobb szeletet hasít ki az internetezésből és tartalomfogyasztásból, ami tovább gyengíti a Windows-alapú PC-hegemóniát. A Danger alapvetően egy szoftverplatform és designkoncepciót hozott létre, mely gyártófüggetlen, így azt bárki licencelheti. A Danger készülékeit használók havonta több mint 445 weblapot néznek meg, több mint 200 e-mailt, 1000 SMS-t és 3000 chatüzenetet váltanak. A Dangernek több mint 1,2 millió felhasználója volt év végével.
A drótnélküli készülékek világában először Nokia okostelefonokon debütál a Microsoft Silverlight technológiája. A Silverlight egy kiegészítő modul (plug-in), amelynek segítségével multimédiás és úgynevezett gazdag internetes alkalmazásokat (Rich Internet Application, RIA) lehet fejleszteni és futtatni bármelyik széles körben használatos böngészőn. A Microsoft célja, hogy a mobil készülékek (telefonok, noteszgépek, tábla PC-k) piacán megdöntse az Adobe Flash technológia egyeduralmát.
Nokia elérhetővé teszi a Microsoft Silverlight alkalmazást a Symbian S60 operációs rendszert futtató készülékein, illetve az S40 platformot használó mobiljain és internet tabletjein. A Nokia célja, hogy támogassa egy piacvezető, tartalomban gazdag alkalmazási környezet kialakulását, és hogy felkarolja a nyílt fejlesztést. A Microsofttal való együttműködés révén komoly lehetőségeket és további alternatívákat kínálunk a fejlesztői társadalomnak, az S60 jogokkal rendelkezőknek és az iparág egészének.
Adobe szoftverek Windows Mobile platformra. Az Adobe bejelentette, hogy a Microsoft a mai napon megszerezte az Adobe Flash Lite és az Adobe Reader LE szoftverek használati jogát, így a redmondi szoftvercég a későbbiekben a saját fejlesztésű Silverlight mellett az Adobe hasonló célt szolgáló technológiáját is elérhetővé teszi Windows Mobile operációs rendszeréhez. Az Internet Explorer Mobile böngészőbe kiegészítő modulként beépülő Flash Lite 3 szoftver segítségével a felhasználók a jövőben mobilkészülékeiken is megtekinthetik és használhatják az Adobe Flash technológiára épülő weboldalakat, animációkat és alkalmazásokat. A Microsoft a Reader LE PDF-olvasó szoftver licencét is megvásárolta, így a készülékek idővel már PDF dokumentumok megjelenítésére is alkalmasak lesznek.
Microsoft vs. Nyílt forráskód:
Megnyitja kódjait a Microsoft. Mostantól a nem microsoftos programozók ugyanakkora eséllyel írhatnak jó szerverszoftvereket a Microsoft klienseihez, mint a Microsoft saját programozói, mert a cég végre elárulta, hogy a legfontosabb szoftverei miként működnek. Még több információt nyilvánosságra hoz a Microsoft a szoftvereiről, hogy megfeleljen az európai trösztellenes szabályoknak. Ennek köszönhetően a rivális cégek termékei jobban együttműködnek majd a Windows operációs rendszerrel és az Office irodai programcsomaggal. Az uniós szabályozók azonban még így sem teljesen elégedettek, mert a szoftvergyártó még nem felelt arra vádra, miszerint a Windows és az Internet Explorer egybeépítésével próbálja lenyomni riválisait. A Microsoft azt hangoztatja, hogy más cégek fejlesztői ezentúl megtudhatják, miként működnek a programjai, ráadásul megkapják a programok hatékony együttműködését biztosító kódokat. Korábban ezért fizetniük kellett. A vállalat már harmincezer oldalnyi információt nyilvánosságra hozott. a riválisaik könnyebben versenyeznek majd, ugyanakkor az is igaz, hogy a fejlesztők olyan programokat készíthetnek, amelyek fenntartják a felhasználók érdeklődését a windowsos számítógépek iránt. Ez pedig elég fontos lehet a jövőben, mivel egyre népszerűbbek a weben futó szoftverek, amelyeknek bármilyen operációs rendszerről elérhetőek. Minden kiderül majd a Microsoft szándékairól, amikor a cég ismét megpróbálja majd szabványosítani az általa kifejlesztett OOXML dokumentum formátumot, mondják az uniós vizsgálatot kezdeményező cégek.
Az International Standards Organization elfogadta szabványként a Microsoft Office Open XML dokumentumformátumot. Az OOXML egy XML-alapú nyílt dokumentumformátum, amelynek specifikációját bárki ingyen elérheti és szabadon készíthet olyan szoftvereket, amelyekben implementálva van az OOXML. Az ellenzők szerint azonban az OOXML ellentmondásos és túl bonyolult. Az OOXML szabvánnyá emelkedése azt jelenti, hogy a dokumentumformátum, illetve az azt használó, arra épülő szoftverek az OpenDocument Formattal (ODF) egyenlő eséllyel indulhatnak majd a kormányzati tendereken -- ezzel a Microsoft újabb évekre bebiztosította uralmát e területen. A szabványosítás is elsősorban a kormányzati megrendelések miatt volt fontos, miután egyes országokban a közszférában elvárássá vált, hogy a dokumentumcsere nyílt szabványos formátumokon keresztül történjen, hogy az iratokat akár évtizedekkel később is el lehessen olvasni. Az OOXML szabvánnyá emelése azt jelenti, hogy a dokumentumformátum sorsáról, esetleges továbbfejlesztéséről ezentúl nem a Microsoft, hanem az ISO határoz majd, a tagországok szabványosítási testületein keresztül. Az OOXML mögött a Microsoft a legnagyobb erő, de olyan cégek is támogatják és implementálták már, mint a Novell, és az Apple. Előbbi az OpenOffice ingyenes irodai csomaghoz fejlesztett egy konvertáló programot, amivel az OOXML állományok használhatók, az Apple pedig számos saját szoftverében (pl. iPhone, iWork) támogatja a dokumentumformátumot.
Natív ODF-támogatás kerül a Microsoft Office-ba. A 2009 első félévében kiadni tervezett második szervizcsomag natív támogatást biztosít majd az Office 2007-ben a rivális OpenDocument (ODF) formátum számára. A frissítés nemcsak azt teszi majd lehetővé, hogy a redmondi cég irodai szoftverének használói megnyissanak, szerkesszenek vagy mentsenek ilyen formátumú dokumentumokat, hanem akár azt is, hogy az ODF-et tegyék alapértelmezetté. Az SP2 ugyanilyen módon fogja támogatni az Adobe PDF-et is. Szakértők szerint a rivális dokumentumformátumok támogatásának bevezetése részben arra szolgál, hogy javítsa a szoftvervállalat megítélését az ellene folyó európai vizsgálatok során, részben pedig arra, hogy növelje a Microsoft Office esélyeit a szabványos formátumok használatát megkövetelő állami hivatalok tenderein. Sajátos, hogy a szabványos megoldások iránti elkötelezettség ellenére a Microsoft az SP2-ben még nem fogja tudni bevezetni saját Open XML (OOXML) dokumentumformátuma ISO-szabvány szerinti változatának támogatását. Ennek az az oka, hogy a szabványosítás során számos változtatás történt, és ezeket úgy kell implementálni, hogy biztosítsák a kompatibilitást az Office 2007-ben ma használt korábbi verzióval – ez pedig időigényes munka. A szabványos OOXML először várhatóan az Office következő kiadásában, a ma Office 14 kódnéven ismert irodai csomagban bukkan majd csak fel – ennek megjelenése 2010 körül várható. A szoftvervállalat azt is bejelentette, hogy csatlakozik az ODF-et kidolgozó Organization for the Advancement of Structured Information Standards (OASIS) szervezet azon technikai bizottságához, amely az ODF következő verzióján dolgozik, és részt fog venni az ODF karbantartását végző ISO/IEC munkacsoport munkájában is, illetve csatlakozik ahhoz a hamarosan megalakuló csoporthoz is, amely a formátumok közötti átjárhatóság biztosításáért felel majd. Az Office régebbi változataiban – a 2003-ban vagy az XP-ben – továbbra sem lesz natív ODF-támogatás, ezeket a Microsoft közreműködésével fejlesztett, nyílt forrású Open XML-ODF Translator kiegészítő manuális telepítésével lehet megtanítani a formátum kezelésére.
Neten a Microsoft:
Jóban lesz az internettel az Office 14. Ha nem is működik minden online, a Microsoft következő irodai csomagjának alkalmazásait korlátozottan lehet majd böngészőből is használni. Bár az új generációs irodai programcsomag minden funkciója továbbra sem lesz elérhető böngészőn keresztül, bizonyos feladatokat így is el lehet majd végezni. Az interneten az a hír járja, hogy a termék első bétája még az idén megjelenhet, végleges változat viszont csak 2009-ben lesz.
Internetre viszi az Office-t a Microsoft. Ingyenes online irodai programcsomaggal jelentkezik, ami tulajdonképpen az Office netes verziójának felel meg. Ilyen szolgáltatások ugyan már jó ideje léteznek - lásd Google Docs, vagy a Zoho -, de a felmérések azt mutatják, hogy a felhasználók egyszámjegyű százaléka használja csak őket, és a túlnyomó többség még nem is hallott ilyesmiről. Ez éppen ideális időpont a Microsoft számára belépni a piacra, és bevetni a szokásos "mindent lemásolok a konkurenciától, aztán erőből lenyomom" stratégiáját. AzOffice Live Workspace néhány hónap zárt bétateszt után most megnyílt, és bárki ingyenesen használhatja (már aki Explorerrel vagy Firefoxszal él, Opera, Safari és más egzotikus böngészők alatt nem megy). A Live Workspace annyira azért nem ingyenes, pontosabban ha nincs offline Office a gépünkön (legalább 2003-as verzió), a rendszernek csak a töredékét használhatjuk. A rendszerbe feltöltött dokumentumoknak minden verzióját megőrzi, kommenteket fűzhetünk hozzájuk, és megoszthatjuk az írási, illetve olvasási jogot másokkal is (egyébként 500 megabájt helyet kapunk a dokumentumaink számára). Még arra is figyel, hogy ha egy megosztott dokumentumunkat valaki más letöltötte és éppen szerkeszti, figyelmeztet minket, hogy ne kezdjünk el párhuzamosan beleírogatni. Ha kicsit jobban összehegeszti az online és offline irodai csomagjait a Microsoft, az 500 millió Office-felhasználó puszta tömege eldöntheti a csatát. Még akkor is, ha egyetlen Google Docs-használót sem sikerül a Live Workspace-nek elcsábítani.
Fapados Office-t ad ki a Microsoft. A Google Docs és más online alkalmazáscsomagok sikere arra kényszeríti a redmondi szoftvercéget, hogy egy hasonló, egyszerű funkciókat nyújtó szoftvercsomagot adjon ki: ez lesz az Albany. Ezek szerint az Albany az Office lebutított változatát és néhány hozzá kapcsolódó online szolgáltatást tartalmaz majd, így lesz benne hozzáférés az Office Live Workspaces dokumentummegosztóhoz, a Windows Live OneCare biztonsági csomaghoz és a Windows Live nálunk is ismert levelező, tárhely- és fotótár-szolgáltatásához. A webes felületen elérhető dokumentumszerkesztő- és megosztó alkalmazásokhoz képest az Albany kódnevű szoftvercsomagnak meglesz az a hátránya, hogy nem lesz ingyenes: a vállalattól kikerült információk szerint a nagyobb amerikai áruházláncokban fogják majd árulni.
"Live Mesh" projektjt. Egyelőre túl sokat nem lehet tudni, csak annyit, hogy egy hálózati, eszközközi adatszinkronizálási megoldás lehet. nem egyszerű fájlszinkronizáló megoldásról van szó, hanem valami platformközi alkalmazásról. Feltöltök mondjuk egy fájlt a laptopomon ebbe a Meshbe, és az automatikusan elérhetővé válik a munkahelyi gépem Live Meshében, meg a Zune-ban, meg az okostelefonomban.
EU vs. Microsoft:
Trösztellenes Eu. Hatalmas, 899 millió eurós büntetéssel sújtotta a Microsoftot az Európai Bizottság, az indoklás szerint a vállalat nem tett eleget a négy évvel ezelőtti trösztellenes ítéletben rá kirótt kötelezettségeknek. Az EU versenyügyi hivatalának 50 éves történetében a Microsoft volt az első cég, amelyet azért kellett megbüntetni, mert nem engedelmeskedett a trösztellenes döntésnek. Amint arról lapunk is beszámolt, az Európai Bizottság három év vizsgálódást követően 2004-ben 497 millió eurós, akkor rekordnagyságú büntetést szabott ki a Microsoftra, miután azt találta, hogy a vállalat visszaélt a Windows monopóliumával, korlátozva versenytársait, végeredményben pedig megkárosította az európai fogyasztókat. Az ítéletben kötelezték a Microsoftot, hogy nyissa meg és tegye licencelhetővé a Windows kommunikációs protokolljait, valamint adjon ki egy Media Player nélküli Windows XP operációs rendszer. A Bizottság 2006 nyarán újabb 280 millió eurós bírságot szabott ki, mivel úgy találta, hogy a vállalat nem teljesítette a határozatban foglaltakat. Ezen felül további, naponta akár 3 millió euróig terjedő büntetést helyezett kilátásba, amennyiben a Microsoft továbbra sem engedelmeskedik.
A szoftvercég - tartva magát korábbi ígéretéhez - további dokumentációt tett elérhetővé a kommunikációs protokollokkal kapcsolatban, amelynek révén immár 44 ezer oldalnyi anyag hozzáférhető szabadon.
Microsot és Magyarország:
Marad az ingyenes Windows az oktatásban, de választható lesz a Linux is!Csak egy évre hosszabbított a GKM és a Microsoft. Megszűnik a Windows kizárólagossága. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) megállapodott a Microsoft Magyarország Kft.-vel a közoktatásban tanuló diákok és a tanárok számára ingyenes szoftverhasználatot biztosító Campus és School programok meghosszabbításáról. Az új szerződés a korábbi gyakorlattal ellentétben csak egy évre szól, és lehetőséget ad a nyílt forráskódú termékek használatára is. Éppen ezért 2008-tól az óvodák, az általános és középiskolák, valamint a felsőoktatásban dolgozók és tanulók szabadon eldönthetik, hogy az eddig használt zárt szabványú szoftvereket vagy esetleg nyílt forráskódú termékeket használnak. Újdonság, hogy az MTA és intézményei is csatlakozhatnak a programhoz.
Öt év alatt akár százmilliárd forintot is megtakaríthatna a költségvetés, ha a közigazdasági és oktatási szférában áttérne a nyílt dokumentumformátumot ismerő szoftverek használatára. A Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (Open Document Format Alliance - ODFA) petícióban követeli a magyar kormánytól, hogy térjen át az Európai Unió által 2010-től irányelvként szabott nyílt dokumentumformátumokra. Az ODFA szerint évi 15-20 milliárd forintnyi összeget takaríthat meg a magyar állam azzal, ha a nyílt dokumentumformátumokat használja (részben azért, mert az ezt a formátumot felismerő szoftverek olcsóbbak, mint a jelenleg használatosak). Az áttérés eredményeképpen valóságos verseny alakulhat ki a piacon, az állami és céges informatikai büdzsék jóval hatékonyabb módon kerülhetnek felhasználásra, s az elmúlt évekkel ellentétben a hazai informatikai vállalkozások is esélyhez juthatnának hozzájárulva a gazdasági növekedéshez, s jelentősen emelkedne a digitális írástudók száma is.
Windowsvégzet?
Az Atom lehet a Windows XP megmentője. Mivel az olcsó notebookok nem bírnak a Vistával, a Microsoft kénytelen tovább életben tartani régebbi operációs rendszert. Újabb haladékot kaphat a Microsofttól a szoftvercég 2001-ben piacra dobott operációs rendszere, a Windows XP, melynek forgalmazását bizonyos régiókban már idén január végén leállították volna, ám a viszonteladók és a vásárlók nyomására végül június 30-ra módosították az időpontot. Egyes hardvergyártók, élükön az Intellel, azonban most alaposan felborították a Microsoft terveitL: hangsúlyos szerepet kíván adni a kézi számítógépekbe, olcsó noteszgépekbe és hasonló, alapvetően szerény teljesítményigényű feladatokat ellátó eszközökbe szánt Centrino Atom platformjának, illetve az annak szerves részét képező Atom processzornak. Csakhogy az ezekre épülő rendszerek kevés kivételtől eltekintve nem teljesítik a Windows Vista hardverkövetelményeit, ezért a Microsoft válaszút elé került: vagy a júniusi dátum után is értékesíti a Windows XP-t az olcsó noteszgépek gyártói számára, vagy teljesen kivonulva ebből a szegmensből átadja a terepet a Linux-alapú megoldásoknak.
A Microsoft Windows válságban (Gartner- piaci, gazdasági és technológiai elemzések cége), s ha marad az eddigi fejlesztési és támogatási rendszer, akkor a „monolitikus” Windows „önmaga súlya alatt fog összeomlani”.
A Gartner állítása szerint, a piacot uraló Microsoft első számú szoftvere, a Windows az elmúlt két évtizedben – épp kivételes, abszolút szerepe miatt – mind több alkalmazás támogatását volt kénytelen megvalósítani, s ez a feladat napról napra nehezebb, egyre bonyolultabb. A szoftver mind nagyobbra növekedett, ami természetszerűen hozta magával a folyamatosan növekvő hardverigényt (pl. Windows Vista tulajdonképpen már számítógép cserét igényel) Tehát a Microsoft vagy stratégiát vált, vagy totális kudarcba fullad a Windows sikertörténete.Az elemzésben javaslatokat tesznek a megoldásra is: Javasolják olyan verziók létrehozását, melyek a jelenlegi rendszernél nagyobb választékot kínálnak, a jövőben ugyanis inkább a terminál jellegű gépekre lesz szükség. Az egyes változatok megjelenése között eltelt időt csökkenteni kellene. A fejlesztésnek folyamatosnak kellene lennie, s az egyes verziók közötti kompatibilitási problémák jelentős mérsékelésére lenne szükség.Fontos lenne. hogy testreszabható, felhasználóbarát legyen. A biztonsági beállítások és jogok megváltoztatására is szükség van: szüntessék meg azt a gyakorlatot, hogy az alkalmazások szinte válogatás nélkül kapnak különféle hozzáférési jogokat az operációs rendszer sok eleméhez, s ezáltal jelentősen csökkentik az integritást és működési biztonságot Próbálják meg kikiüszöbölni azt a problémát, hogy egy a számítógépen sok éve futó Windows programok egyre lassabbak lesznek. Egyszerűsítsék le az egyes eszközökre vonatkozó licencengedélyek megadását, a licenc a felhasználóhoz, és ne a géphez tartozzon.Természetesen mindezen változtatásokat nem azonnal kellene megvalósítani, de a fokozatos változtatásokból eredő, ideiglenesen kisebb haszonkulcs elfogadása a jövőt tekintve bőven megérné a szoftveróriásnak.
Visszajelzések alapján számos cég átugorná a Vistát, és kivárná a következő verzió, vagyis a Windows 7 érkezését, ami komoly jelzés a Microsoft számára. Szerintük radikális változtatásokra van szükség, ha a Windows továbbra is az első számú platform akar maradni.
ÚJ:
A Windows 7 bevárásának számos kockázata van a Forrester szerint. Az első midjárt az, hogy egyelőre semmit sem lehet tudni a következő generációs asztali Windows új funkcióíról, felépítéséről. Egyelőre az sem világos, pontosan mikor is jelenhet meg a szoftver: a Microsoft mindössze annyit állít, hogy a termék három évvel a Windows Vista után érkezik, vagyis legkorábban 2010 elején jelenhet meg, de a Vistához hasonlóan a Windows 7 is könnyen késhet. Eközben a Windows XP ideje lassan lejár. A Windows Vista terjedésének egyik legfőbb gátját az alkalmazás-inkompatibilitás jelenti, a legtöbbször azonban a házon belül készített szoftverek buknak el, amelyek fejlesztésénél nem vették figyelembe a Windows-alkalmazások tervezésére vonatkozó irányelveket.
Bill Gates, a Microsoft elnöke egy konferencián említette meg, hogy a következő verzió (Windows7) már jövőre megjelenhet. A kijelentés már is vitákat váltott ki, mivel a cég korábban inkább 2010-et részesítette előnyben. A kijelentés azért problémás, mert az érdeklődő lapoknak a vállalat illetékese még aznap azt válaszolta, hogy a terv nem változott, és a Vista utódja az eredeti, 2007. januári megjelenést követően nagyjából három évvel jelenik majd meg. Márpedig ez nem 2009, hanem 2010 lenne (a szokásos csúszásokat is leszámítva), így könnyen előfordulhat, hogy Gates nem a végleges, a kereskedelmi forgalomban megjelenő változatra gondolt, hanem az operációs rendszer előzetesére. Ez is fontos lehet azonban, hiszen ebben az esetben már egy éven belül közelebbről is szemügyre vehetjük majd az új fejlesztést. Ez utóbbival kapcsolatban az elnök elárulta, hogy nagyon izgatott és bizakodó, mivel jól haladnak a munkával. Pontos részleteket nem árult el, így mindössze a korábbi információmorzsákra támaszkodhatunk, amelyek szerint a szoftver az otthoni felhasználók és vállalatok számára egyaránt, 64 és 32 bites változatban is elérhető lesz, emellett pedig egy előfizetéses rendszeren is dolgoznak. Gates a következő Windows operációs rendszerekkel kapcsolatosan a mobiltelefonok forradalmáról, valamint az érintőképernyő széleskörű támogatásáról beszélt, általános jelleggel.
Az új stratégia részeként a Microsoft alkalmazásspecifikus Windowsok kínálatát is bővíti a jövőben, melyek testreszabottan érkeznek a gyárból.
A Microsoft internetes bombája: a Live Mesh A hatalmas várakozásokkal elindított webes projekt sok elemző szerint vízválasztónak tekinthető a Microsoft üzleti modelljében. A Live Mesh nevű szolgáltatást, melynek célja, hogy megoldja a különböző digitális eszközökön tárolt tartalmak menedzselését, szinkronizálását, és megkönnyítse ezek megosztását. A projekt tesztfázisban van még, s bár fel lehet jelentkezni a tesztelők várólistájára, kezdetben 10 ezer amerikai felhasználót hívnak meg, hogy próbálják ki a Mesht a Windowst futtató számítógépükön. A Microsoft tervei szerint a következő néhány hónapban kibővítik a kört, s bevonják a tesztelésbe például a mobiltelefonokat, sőt az Apple számítógépeit is – hiszen a program célja, hogy bármilyen eszközzel lehessen használni, amelyik képes az internethez csatlakozni. A széles körű tesztelésre bocsátott béta-verziót még az év vége előtt el kívánják indítani. A szolgáltatást, mint a Microsoft egyik, a jövőben vezető szerepűnek szánt internetes termékét prezentálták. A Mesh az úgynevezett „cloud computing” megoldások mind komolyabb erőt képviselő trendjébe illeszkedik, mely technológia az adatok webes tárolását és menedzselését preferálja. Egy virtuális online desktop segítségével láthatóan könnyed megoldást kínál arra, hogy egy adott tartalom több eszközre is gyorsan áthelyezhető legyen, s a változtatások aktualizálását is elvégzi, sőt a távirányítás is megoldott. Van, illetve lesz lehetőség a különböző jogosultsági szintű megosztásra is. A Microsoft jelenleg 5 GB webes tárhelyet biztosít a szolgáltatás használatához, s az ígéretek szerint a végleges változatban is legalább ekkora helyet kínálnak majd ingyen a felhasználóknak.
A szoftvercég saját üzleti megoldásainak előfizetéssel egybekötött terjesztésével kacérkodik, ám a pontos árakat és az időpontot egyelőre nem hajlandók elárulni. Kikötötték, hogy nincs szó az értékesítési stratégia teljes újragondolásáról. Az Albany névre keresztelt program keretében több szoftvert árulnának egy csomagban a felhasználóknak. Ezek között kapott helyet az Office platform néhány alapvető komponense, bizonyos biztonsági szoftverek, illetve ingyenes online megoldások is. A cél nyilván a Google és a többi rivális hasonló ajánlatának ellensúlyozása. A változás lényege, hogy például az Office egyes fontos elemei a hagyományos egyszer vásárlás, a licenc egy összegben történő kifizetése helyett egy bizonyos havidíj fejében lennének elérhetők a vállalati és otthoni felhasználók számára.
Natívan támogatja a Silverlightot a Microsoft Expression Studio 2. Frissített segédeszközökkel támogatja a multimédiás tartalmak és weboldalak fejlesztőit a Microsoft: az Expression Studio 2 minden egyes komponense natívan is támogatja már a Silverlight technológiát. A Silverlight a Microsoft válasza az Adobe Flashre. Az Expression Studio 2 öt termékből áll, az Expression Web a honlapszerkesztők munkáját segíti, az Expression Blend a multimédiás és háromdimenziós tartalmak, az Expression Design a grafikák, míg az Expression Encoder a videók előállítását teszi egyszerűbbé, míg az Expression Media az anyagok tárolását, megosztását teszi kezelhetőbbé. Az Encoder első ízben lett teljes értékű és képességű tagja a szoftvercsomagnak. Az új pakkban minden komponens natívan támogatja a Silverlightot, a Microsoft multimédiás környezetét. Korábban csak az Expression Webet készítették fel ennek támogatására.
