Az idei szemeszterben a címben feltüntettett anyagok rendezése volt a feladatom ebben a témakörben a következőket találtuk - tágan értelmezve a címet és annak kereteit kicsit feszegetve, kiegészítve minden olyan anyaggal, amely az archíválás, megőrzés és felhasználókhoz való eljuttatásának könyvtárban betöltött feladatát szolgálja természetesen elektronikus úton:
1, Az irodalom meghódítja a mobilokat
Egyre több könyvkiadó foglalkozik a hordozható készülékeken is megjelentethető elektronikus könyvek forgalmazásával. A mobil könyvek sok tekintetben különböznek elektronikus társaiktól. A legfontosabb eltérés, hogy mindegyiknek van borítója, és képeket, valamint grafikákat is tartalmaznak. Szintén előnyös, hogy ezek az alkotások bármely mobil képernyőjén megjeleníthetők, nincs szükség speciális szoftverekre vagy hardverekre. A cégek egyike a Blackbetty mobilemedia könyvkiadó, amely kifejezetten mobilkönyvek megjelentetésére specializálódott. Az e-könyvek csupán a meglévő alkotások szöveges megfelelői. Megtartották a lapozás lehetőségét, de mindez nem a böngészők navigációs gombjaival valósul meg. A mobil könyvek előnye még, hogy összeköthetők az internettel, így akár reklámok is elhelyezhetők, ami által az egyes művek olcsóbbak lehetnek.
2, Videojátékok könyvtárát nyitják meg a britek
Október végén nyitotta meg kapuit Anglia első nemzeti videojáték-könyvtára Nottinghamben. Az intézmény a játékvilág első nagy sikerének számító 1972-es Pongtól napjaink konzolos játékcsodáiig mindent meg akar mutatni. A videojátékok legalább ötvenéves történelemre tekinthetnek vissza. A legelső játékprogramot, egy egyszerű teniszt még 1958-ban írta az amerikai Brookehaven Nemzeti Laboratórium egyik tudósa, hogy az intézmény nyílt napján legyen mit megmutatni a látogatóknak. A négy évvel később elkészülő SpaceWar már megtalálja az útját a játékgépekhez is, a műfaj első sztárjának számító 1972-es Pong-ból pedig klónokkal együtt körülbelül százezer darabot adnak el. A gyerekkor fontos részét képezik a videojátékok, ám ezek nem csak a gyerekek számára fontosak, hiszen az évek során folyamatosan nőtt az átlagos játékos életkora. Nem akartak csak kódból és képernyőképekből álló online múzeumot csinálni. Eredeti hardvereket és játékokat akarnak a látogatók kezébe adni. A játékprogramokon és a futtatásukhoz szükséges masinákon túl a múzeum bemutatja a programokhoz kapcsolódó reklámokat, emlékezetes hirdetési kampányokat és a szoftverekről szóló kritikákat is. A játékok befolyásolják a mozifilmeket és a tévéműsorokat is, fontos részei a popkultúrának. Ráadásul a korai videojátékok erősen hardverhez kötöttek. A játékgyűjteménynek a bradfordi Nemzeti Médiamúzeum fog helyet adni, ahol a látogatók már eddig is olyan csodákat tekinthettek meg, mint a televíziózás vagy a fényképezés történetét bemutató kiállítás. A múzeum honlapján fellelhető galéria is elég ahhoz, hogy a technikatörténet iránt érdeklődőknek hirtelen utazni támadjon kedve. A digitális adatok még talán a hardverhez kötött konzoljátékoknál is nagyobb veszélyben vannak. Elég abba belegondolni, hogy az elmúlt évek során hányszor változott a mindennapi irományok lementésére szolgáló dokumentumok formátuma. Ki kell dolgozni azokat az eljárásokat, amelyekkel a digitális kultúra nehezen rögzíthető elemeit is meg lehet menteni az utókornak. Ellenkező esetben digitális középkor köszönthet be, és azzal kell szembesülnünk, hogy több évtizednyi adatot hagytunk el. Az első lépés a nyílt formátumokra való váltás lehet. Nem csak a magánjellegű adatok, a regényem.doc vagy a napló.rtf van veszélyben. Az 1976-ban a Mars felszínére leszálló Viking szonda által begyűjtött adatok egy része mára elveszett. Videojátékok gyűjtésével egyelőre nem foglalkoznak a könyvtárak, kötelespéldányt sem kell belőle beszolgáltatniuk a kiadóknak.. Magyarországon még a Nemzeti Digitális Archívumban sincs olyan kollekció, amelyben játékok lennének. Míg a videojáték-gyűjtemények nem igazán jelennek meg a neten, egyéb érdekes adatbázisokkal tele a web. A kilencvenes években elszaporodó kizárólag digitális formában létező lemezújságoknak komoly gyűjteménye lelhető fel a scene.hu oldal nyilvános FTP szerverén. A diskmagok futtatásához és a cikkek olvasásához időnként jól jönnek a DOS-t futtató antik számítógépek vagy a régi programok elindítását lehetővé tevő emulátorok. Megmaradtak szerencsére a legegyszerűbb technológiát használó újságok is, a nyolcvanas évek végének és a kilencvenes évek elejének punk és hardcore sajtóját szkennelt formában töltheti le az érdeklődő az extra.hu-s tárhelyen lakó Magyar fanzin adattárból.
3, Online könyvtárat indít az EU
November 20.-án megkezdte működését az Európai Unió internetes gigakönyvtára egyelőre szerény 2 milliós digitalizált tétellel. Az Europeana weboldalán több millió film, fénykép, festményreprodukció, hangfájl, térkép, kézirat, újságcikk és egyéb dokumentum lesz elérhető, és persze rengeteg könyv. A teljes digitális kultúrkincstárnak 2010-re kell teljesen elkészülnie, akkor 10 millió tételt fog tartalmazni. A következő problémakörökre kell megoldást találniuk: a kompatibilitásra, ismétlődések elkerülésére, az anyagok megfelelő kiválasztására. Az Europeana kezdeményezést 2005-ben indította el az Európai Bizottság. Megvalósítása szoros együttműködésben zajlott a nemzeti könyvtárakkal és a tagállamok más kulturális intézményeivel. Az Europeana üzemeltetője a főbb európai könyvtáregyesületeket, archívumokat, múzeumokat, audiovizuális archívumokat és kulturális intézményeket tömörítő Európai Digitális Könyvtár Alapítvány. Az Europeana informatikai hátterét a Koninklijke Bibliotheek, a holland nemzeti könyvtár biztosítja.Az EU kutatási programja 2009 és 2010 között mintegy 69 millió eurót szán a digitális könyvtárakkal kapcsolatos kutatásokra. A versenyképességi és innovációs program információs társadalommal foglalkozó fejezete körülbelül 50 millió eurót különít el az Európa kulturális és tudományos örökségéhez való hozzáférhetőség javítására. A Microsoftnak már beletört a bicskája egy hasonló feladatba 2006-ban. A Google 2004 végén fogott hasonló vállalkozásba. Az európaiak saját dolgukat azzal nehezítik, hogy az Europeanát 21 nyelven lehet majd használni. A szerverek nem bírták az érdeklődők rohamát (óránként 20 millió lekérdezés). A számítógépes rendszer összeomlott, és valószínűleg december közepéig nem indítják újra.
4, Interneten a világ legrégibb Bibliája
A Codex Sinaiticus, azaz Sínai-félszigeti kódex a negyedik században keletkezett Egyiptomban. A világ legrégebbről fennmaradt kéziratos Bibliájának első részletei digitalizált változatban olvashatók az interneten - jelentette be a Lipcsei Egyetemi Könyvtár.
5, Német könyvkereskedők a Google Books-megállapodás ellen
Rossz irányba tett lépésnek nevezte a Német Könyvkereskedők Egyesületének vezetője a Google és az amerikai írók, illetve kiadók szövetsége között létrejött egyezményt, ami az írók szerzői jogait egyetlen összeg kifizetésével örökre elveszi. Ráadásul egy kiadó csak akkor védheti meg a szerzői jogokat, hogy ha a mű bekerül a könyvjogi adatbázisba. Az amerikai egyezmény viszont ellentétes a jelenleg hatályos európai jogszabályokkal. Ráadásul az európai politika védi a versenyhelyzetet, ezzel szemben a Google Books monopolhelyzetbe kerülhet és később könnyen egy kézben birtokolhatja majd a tudást és az információkat.
6, Lyoni könyvtárat digitalizál a Google
A francia város a Google keresőcéget kérte fel a helyi bibliotékában található művek beszkennelésére. A Google vállalta, hogy tíz éven belül ingyen elvégzi a városi könyvtár több mint 450 000 könyvének és dokumentumának digitalizálását és ezután a kész műveket online is elérhetővé teszi bárki számára mind a saját, mind pedig Lyon város honlapján.
7, Kézirat- és ősnyomtatványok digitalizálva az interneten
Az Európa különböző kulturális intézményeiben fellelhető kézirat- és ősnyomtatvány-vagyon digitalizált formája nyártól érhető el a www.manuscriptorium.com. A virtuális gyűjtemény létrehozásáért indított Enrich (gazdagítás) projektben Magyarországot a Budapesti Műszaki Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK) képviseli. A projekt keretében az európai nemzeti könyvtárak eddig digitalizált kézirat-, ősnyomtatvány-, régi és ritka könyvállományának mintegy 85 százalékát egységesen és közvetlenül szeretnék hozzáférhetővé tenni az interneten tárgyszó, szerző szerinti visszakeresés alapján.
