Magyar digitális olló: A magyar társadalom 38 százaléka számítógép-használó. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a digitális írástudás már nem csak lehetőség, hanem egyre inkább elengedhetetlen követelménnyé válik. Ezt támasztják alá nemzetközi tanulmányok is. A digitális eszközök használatából való kirekesztődés (akár a hozzáférés, akár a megfelelő készségek hiánya miatt történik) hátrányosan befolyásolja az oktatásban és a munkaerőpiacon való részvétel lehetőségeit. Hazánkban a digitális szakadék áthidalását célzó programok többsége civil kezdeményezés, amelyek csak részben kapnak állami támogatást. Az infrastrukturális hálózat kiépítése, az ad hoc számítógép-akciók nem tekinthetőek valódi megoldásnak egy olyan komplex, hosszú távú stratégiai feladat esetén, mint a digitális esélyegyenlőség, illetve a digitális (elektronikus) társadalmi befogadás kérdése. Az Európai Unió által szabott irányok, elvárások még láthatóan nem kerültek át a hazai köz(politikai) gondolkodásba.
Szűkül a digitális szakadék: Dinamikus növekedést mutatott az elmúlt évben a lakossági internethasználat. Bár továbbra is jelentősek a különbségek életkor, településtípus és régiók szerint, a ''digitális olló'' záródni látszik.
Terjedés:
Az internethasználat mértéke ugyan még mindig elmarad az Európai Uniós átlagtól, de a hazai piac sikereket könyvelhetett el tavaly: 650 ezer használóval bővült a világhálót rendszeresen használók köre. Legnagyobb mértékben, 70 százalékkal a 60 évnél idősebbek csoportjában nőtt az internetezés, bár számuk csak a 100 ezret éri el, ami a felhasználók 5 százalékát jelenti. A legnagyobb számbeli növekedés a 18-29 és a 30-39 éves internetezők körében volt mérhető, ezek a csoportok megközelítőleg 200-200 ezer új belépővel bővültek 2007 folyamán. Az internethasználat legnagyobb mértékben továbbra is a legfiatalabbakra jellemző, a 15-17 évesek 76 százaléka internetezik legalább havi rendszerességgel.
A legalább tízfős hazai cégek 88 százaléka már szélessávú technológiát használ. A felsőbb szegmensek fokozatos telítődéséből adódóan az internetellátottság növekedése szinte már csak a mikrovállalati körből eredhet. A kis-, közép- és nagyvállalatok esetében - a telítettségközeli piaci helyzet következtében - az elmúlt év így sokkal inkább a sávszélesség bővítésének, semmint a penetráció növekedésének jegyében telt.
Továbbra is az európai sereghajtók között Magyarország a szélessávú elérések terén; Az előfizetések száma az Unióban 23,7 százalékkal nőtt tavaly, Magyarországon a növekedés 43,3 százalékos volt, ami elsőre ugyan kiemelkedőnek tűnik, valójában csak 12. leggyorsabb. Az országok rangsorában hazánk mindössze egy helyet tudott előrelépni ezzel, és így huszadik lett listán a lakosságra vetített 14,2 százalékos penetrációval, miközben az éllovasok 30 százalék felett járnak, az uniós átlag pedig 20 százalék.
Kilátások:
Jóideje nem történt sávszélesség emelés, viszont harmadával mégis nőtt a bekötött háztartások száma. A vezetékes mellett a mobil szélessávú szolgáltatások jelentős tényezővé váltak. A háztartások 38%-a rendelkezett interneteléréssel (ebből 33% szélessávú). Ráadásul a különböző funkciókban, mint keresés, email küldés, telefonálás, fájlcsere és weboldal készítés, nagyjából hozzuk az EU27-ek átlagát, sőt csevegésben felette is vagyunk valamivel. a külföldi trendeket figyelembe véve bizonyára szélsebesen terjed majd a mobilinternet itthon is. Ez természetesen főleg a DSL előfizetések növekedése ellen hat, a kábelinternet sávszélesség előnye és többnyire kedvezőbb ára miatt a rézdrótos net kétfrontos háborút vív. A sávszélesség emelés ügyében viszont a tavaly év eleji csatározások óta csend van. Mivel a 6-8-10-20 Mbit-es sávszélesség otthoni felhasználásra több, mint elég, ezért talán egy időre tényleg vége ennek a háborúnak, viszont egy új terület nyílhat ki. Jelenleg a T-Online hálózatot használó ADSL felhasználók 150 Gbyte, míg a UPC előfizetők 250 Gbyte havi adatforgalom felett extrém felhasználónak minősülnek, viszont az egyre több és jobb minőségű multimédiás tartalom megjelenésével párhuzamosan ez a két szám erősen szűk keresztmetszetnek bizonyulhat. A legegyszerűbb példa, hogy a legnépszerűbb videómegosztó, a YouTube állítólag rövidesen bevezeti a nagyfelbontású videókat rendszerében, ami önmagában ugrásszerűen növelheti a felhasználók adatforgalmát. Idén viszont nagyot szólhat még a különböző jogvédő szervezetek lobbija, akik újabban internetszolgáltatókat fenyegetnek a kalózkodás elősegítése vádjával, illetve az EU hivatalait is bombázzák igényeikkel egy esetleges kötelező p2p forgalom monitorozással kapcsolatban. Technikailag a szélessáv kérdéséhez tartozik az IP alapú televíziózás is, ami a T-Online számára 2007-ben nem volt sikertörténet, idén viszont ez változhat. A szolgáltató ugyanis nem köti tovább T-Online ADSL előfizetéshez a T-Home TV csomagját, ami nagyban növeli a potenciális piacot. A cég csomagvariációi sokkal rugalmasabbak a többi televízió szolgáltatóénál, ami szintén csábító lehet. A legnagyobb durranás persze néhány HD minőségű TV csatorna mihamarabbi bevezetése lenne - a technológia hazai élharcosa meglepő módon a Magyar Televízió lesz, hiszen már az olimpiát is nagyfelbontásban fogják közvetíteni. 2008 a mobilinternet éve; Magyarországon a szélessávú, vezeték nélküli internet népszerűsége a szolgáltatás megjelenése óta töretlen. Mára hazánkban a lakosság túlnyomó része számára elérhető a mobilinternet, még olyan helyeken is, ahol a vezetékes internet egyáltalán nem, vagy csak nehezen kiépíthető. 2008 januárját követően februárban ismét a Vodafone mobilinternetes hálózatán keresztül látogatta a legtöbb felhasználó (cookie) a magyarországi weboldalakat. A felmérések szerint a használati arány 37,9%-ról 38,3%-ra emelkedett. A három szolgáltató egységesen törekszik az egyre növekvő fel- és letöltési sebességek fokozására, az előre kalkulálható fix havidíjakra.
A 15 év felettiek több mint fele továbbra is kerüli a számítógépet, jelentősek a regionális különbségek. A használat leggyakoribb helyszíne az otthon. A prioritás a szabadidős tevékenységeké. PC-t használók arányát illetően mutatkozó jelentős különbségek alátámasztják a digitális szakadéknak nevezett tünetegyüttes súlyosságát. Hazánkban például a legkevésbé fejlett régió [Délkelet-Magyarország] és az élen járó Budapest közötti eltérés másfélszeres. Sőt a községekben és a fővárosban lakók adatai között ennél is nagyobb, átlagosan kétszeres különbséget találunk. Az adatok szerint a mai napig jelen van bizonyos eltérés a nők és férfiak számítógép iránti affinitásában is, nem beszélve az alacsony és a magasabb végzettségűek közötti, valamint az egyes korcsoportok között fennálló hatalmas különbségekről.
Közösségi alkalmazások népszerűsége:
E-kereskedelem fellendülése Mo.-n:
A magyarországi internetezőknek majdnem a fele (45%) vásárolt már online. Az elektronikus kereskedelmet időmegtakarító megoldásnak vélik az emberek, habár a potenciális online vásárlók harmada egyben kockázatosnak is tartja. Az internetezők többsége az online üzleteket részesíti előnyben az aukciókkal szemben. Az előbbiekben a vásárlók mintegy 92%-a költött már pénzt korábban. Legnagyobb előnyként az ott történő vásárlással nyert időmegtakarítást (50%) és a rendelés leadásának tetszőleges idejét (42%) jelölték meg. A felhasználók többségének fontos a termékinformáció megbízhatósága és az, hogy valóban azt a terméket kapják kézhez, amit megrendeltek. Az internetezők leggyakrabban könyveket, CD lemezeket és filmeket vásárolnak. Az aukciós oldalakat számítógépes eszközök, ruházat vagy ékszerek esetén részesítik előnyben.
Magyarország a második legaktívabb a résztvevő országok közül a közösségi aktivitás tekintetében. Az internetezők 79,9 százaléka készítette már el a profilját közösségi szájton, ennél többen csak a Fülöp szigeteken tették ezt (83,1 százalék). Hazánk az intereten megosztott videók megtekintésében is fölülmúlja a gobális átlagot, a megkérdezettek 86,5 százaléka nézett már videót az interneten, miközben a világátlag csupán 82 százalék.
Az Értünkvannak.hu, politikus figyelője biztos nagyon népszerű lesz és sok kommentet tartalmaz majd.:)
Socialnetwork:
IWIW Klubrendszer: fejlesztés lényege, hogy a közösség tagjai ezentúl az érdeklődési körüknek megfelelő csoportokhoz (klubokhoz) csatlakozhatnak, és ezzel az önkifejezés, az információszerzés és -megosztás, a kapcsolatok kialakításának újabb csatornája nyílik meg előttük. A fejlesztéssel a közösségi portál - eredeti funkciója szerint - a személyek és a csoportok elkülönítését szeretné elérni.
Az iWiW Klubrendszer a civil közösségek tulajdonosainak, a nonprofit szervezeteknek és az üzleti felhasználóknak - az egyéni felhasználókon kívül - számos újdonságot kínál: közösséget építhetnek, kihasználhatják annak a lehetőségét, hogy az emberek egymással, vagy a közösség üzemeltetőivel kölcsönösen információkat oszthatnak meg.
2008 márciustól lehet az IWIWen a hirdetések nemek és megyék szerinti megjelenítése. Magyarország legnagyobb közösségi portálján a hirdetők úgy állíthatják be a hirdetéseket, hogy azok az adott megyéből származó, adott célcsoport nemére vonatkozóan jelenjenek meg.
„A webkettő lemeztelenít” – mondták ezt arra a webisztánon, hogy a nyomozásokbanhasználták fel az iwiwet (ki-kinek ismerőse, milyen fotókon ki-kivel látható)- ijesztő: „A nagytestvér mindent lát”
Reneszánsz IWIW: a magyar reneszánszot népszerűsítő, wiwhez hasonló rendszer.
Wikipédia Nagyon népszerű közösségi alkalmazás, sokan elsődleges információforrásként használják, ami nem biztos, hogy jó, mert nincs igazán lektorálva.
2008.márc.31.:A Wikimedia Alapítvány által fejlesztett lexikon jelentős mérföldkőhöz érkezett a múlt héten, mivel megszületett rajta a 10 milliomodik bejegyzés. Számunkra külön öröm, hogy ez egy magyar nyelvű szócikk. XVI. századi angol aranyműves és festő Nicholas Hilliard szócikke (Pataki Márta).
Facebook: Igazán népszerű alkalmazás, olyannyira, hogy a lelkes használók lefordítják a Facebook interfészét magyarra. Amúgy a Facebook közösségi fordítóeszköze olyan jó ötlet, hogy azon csodálkozik az ember, miért nem jutott ez még eszébe más amerikai online cégnek. Gondolok itt például a Yahoo-ra és Google-ra, mely rengeteg időt, pénzt és munkát spórolt volna meg az elmúlt években, ha engedi felhasználóiknak, hogy segítsenek az interfészek nyelvi lokalizációjában. Új: csetelő szolgáltatás beindítása.
Blogoszféra:
Blogszínház az Örkényben: Vágó Kata elmondta, hogy a teátrum a Blog the Theatre címmel meghirdetett nemzetközi színházi kezdeményezésben vesz részt, a krakkói Stary Teatr, a bukaresti Bulandra, a palermói Teatro Garibaldi és a projektet koordináló grazi Schauspielhaus mellett. A program első fázisában a szervezők olyan blogszövegeket kutattak fel a világhálón, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot, valamint stílusuk és tematikájuk miatt színházi feldolgozásra is alkalmasak.
Világszerte 184 millióan indítottak már blogot. Magyarországon kivételesen alacsony, alig nyolc százaléknyi a blogger az aktív internetezők között, amivel az összesített listán az utolsók vagyunk. a blog népszerűsége töretlenül emelkedik; a 475 millió aktív internethasználó 72,8 százaléka számolt be róla, hogy rendszeresen olvas valamilyen blogot. 45 százalék, összesen 184 millió úgy nyilatkozott, hogy ő maga is indított már blogot, ami 14 százalékos emelkedés tavaly június óta. A legmagasabb, 70 százalék feletti arányt Dél-Koreában (71,7 százalék), Tajvanon (70,9 százalék) és Kínában (70,3 százalék) mérték. A bloggerek száma szerinti listát Kína vezeti 42,5 millióval. Egyesült Államokban az aktív felhasználók 26,4 százaléka indított blogot. ezekben az országokban az internet nem annyira új keletű dolog, mint például Kínában, és a felhasználók ezért már nem veszik át olyan lázas sietséggel az új szokásokat. A túlnyomó többség - 63,5 százalék - személyes, naplószerű blogot vezet. A mindennapi élet mellett ugyancsak népszerű téma a zene, az informatika, a film és a televízió, illetve az utazás. A műfaj népszerűségének emelkedése mellett a másik újdonság, hogy a szélessávú internetezés terjedésének köszönhetően a blogokon egyre több a multimédiás tartalom; 60,6 százalék helyez el rendszeresen fotókat a blogján, 28,8 százalék tesz fel videókat, 24,3 százalék pedig zenét tölt fel.
A megkérdezettek fele állítja, hogy olvas blogot, világszinten azzonban 70,2 százalék az átlag, Dél Koreában pedig 92 százalék fölött van a blogolvasók száma.
Felsőbb éves segítsége: a blogoszféra mókás kérdés. elvileg lennének profi bloggerek, akik a blogjukból (kvázi a webes médiából) élnek, úgy mint a print médiában működő újságíró kollégáik. (most a hobbibloggereket - mindenféle énblogokat írókat - hagyjuk.) de sajnos itthon már csak a fentebb vázolt okok miatt sem lehet akkora látogatottságot generálni, aminek alapján reklámbevételekből meg lehessen élni. (van aki azért próbálkozik, de nem megy.) vállalati blogok meg nem nagyon vannak, elvétve egy-két kisebb cég indít blogot maximum. manapság inkább félprofik vannak, akik a munkájuk mellett vezetnek blogot (http://doransky.hu, http://onlinemarketing.hu) - ezek az ún. A-listás bloggerek (http://doransky.hu/?p=1017).
Hogy állunk a startupokkal, mik a gondjaik?
Huszadik század-Történelem jelenidőben: elmúlt század történelmét feldolgozó internetes napilap. Adatbázisát folyamatos napi munkával, a webfejlesztés legújabb eszközeit felhasználva töltik fel. A 200 hétre tervezett munka során 1900. január 1-jétől 1999. december 31-éig terjedő intervallumban dolgozzák fel az Országos Széchényi Könyvtárban található budapesti újságokat, lapokat, ezekből válogatnak külföldi és magyar vonatkozású híreket, tudósításokat. Jelen pillanatban 1900 januárjától 1903 májusáig készültek el a „lapszámok”. De épp ez, a jelenre koncentráló sajtó és a múltban történtek visszavonhatatlan elavulása közötti feszültség okozza azt a kibékíthetetlen ellentétet, mely miatt a régi ügyeknek (a modern mediális eszközök segítségével) jelenben zajlóként feltüntetése, „modernné írása” eleve kudarcos vállalkozás. A Huszadik Század portálja azonban egyik fent említett típusba sem tartozik, zavarba ejtő a lap mögött felsejlő elképzelés, inkább hatalmas képes albumokra emlékeztet, mint internetes újságra. Rossz, hogy egy napjainkban születő ismeretterjesztő portál még mindig a régi szerzői jogi elképzelésekre építkezik: „A Kiadó írásos hozzájárulása nélkül tilos a portál tartalmának vagy egy részének (szöveg, grafika, fotó, audio- vagy videoanyag, adatszerkezet, struktúra, eljárás, program stb.) feldolgozása és újrakiadása vagy értékesítése. A portál megtekintése díjmentes, saját használatra egyes részei számítógépre lementhetők, vagy kinyomtathatók, de a portálon található adatok és információk utánközlése kizárólag a Kiadó külön írásos engedélyével lehetséges.”
Ha csak egy link vezet ide, akkor először fogalmam sincs róla, hogy ez most micsoda. (pl. gisgas)
Felsőbb éves segítsége: „startupok: alapvetően az a gondjuk, hogy nincsen piacuk. egy startup akkor lehet sikeres, ha indulás után felkapják, egy csomóan használják. míg magyarországon az internet kb. a wiw-velvet-nol vonalon mozog, addig nem várható, hogy itthon rentábilis cuccot lehessen csinálni. ha meg nincs benne pénz, akkor max szerelemből fognak fejleszteni új webalkalmazásokat. az meg ugye elmúlik, ha tetszik, ha nem. volt nemrág egy konferencia is ezügyben, csekk disz: http://startup.conf.hu/”
A web 2.0-ás alkalmazások tekintetében még nem vagyunk a világ élvonalában, a magyar internetezők még távol tartják magukat az új szolgáltatások egy részétől, írja a Universal McCann sajtóközleménye. A kutatócég szerint ez a közeli jövőben jelentősen megváltozik, a jelenleg passzív felhasználók aktivitása a következő évben jelentős mértékben nő majd.
