Az EU lakosainak jelentős része még mindig nem használja rendszeresen a hálózatot, és csak minden ötödiknek van széles sávú kapcsolata. Az unió egészének leginkább a kutatás-fejlesztésben kell nagy lemaradást behoznia. Igen nagy az eltérés a legfejlettebb és a legszegényebb országok között az internetpenetráció terén: Az EU-tagok közül a lista élén az északi államok állnak, Svédország és Dánia 79, illetve 78 százalékos értékkel, míg a skála másik végén Görögország és Románia követi a bolgárokat 25, illetve 22 százalékos internet-penetrációval. Az EU a maga részéről az árak letörése érdekében igyekszik felszámolni a szolgáltatói monopóliumokat és ösztönözni a piaci versenyt, és egységes európai regulátor létrehozását is sürgeti. Az internethasználatban a 2005-2007 közötti időszak hozott jelentős növekedést, amikor is nagyjából 25 százalékkal ugrott meg a széles sávú hozzáférések száma, és mintegy 40 millióval növekedett a felhasználók tábora. Így az EU-ban jelenleg mintegy 250 millió internetező él, akiknek 20 százaléka csatlakozik széles sávú kapcsolattal a hálózathoz: ezt az arányt a Bizottság 2010-re 30 százalékosra szeretné növelni. Az EU megállapítása szerint az e-kereskedelem fejlődésében van lemaradás, ami ellen a Bizottság jelentése szerint a felhasználók jogainak és kötelességeinek szabályozásával kell tenni, növelve ezzel a bizalmat az internetes vásárlás iránt.
A kutatás-fejlesztés terén viszont nem állunk túl jól, ami az EU gazdasági fejlődésének jövője szempontjából aggasztó. Az uniós tagállamok erre fele annyit költenek az IKT-szektorban, mint az USA: a Bizottság szerint az a célkitűzés, hogy átlagosan a GDP-jük 3 százalékát áldozzák erre, igazán kevés. A világ legfejlettebb országaiban a kutatás-fejlesztési támogatások 30 százalékát teszik ki az információs és kommunikációs technológiák, amit az EU-nak is utol kellene érnie, hogy felvehesse velük a versenyt.
DE A szélessávú internetezésben az Uniós országok a legjobbak. Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország rendelkezik a világon a legnagyobb arányú szélessávú internet-hozzáféréssel, ráadásul az uniós tagállamok közül Nagy-Britannia, Belgium, Luxemburg és Franciaország is megelőzi az Egyesült Államokat e téren. Az első négy említett országban 30 százaléknál nagyobb a szélessávú lefedettség, míg az uniós átlag kereken 20 százalék. Magyarország - idei adat szerint - 14,2 százalékos lefedettséggel rendelkezik, ez a huszadik legnagyobb az EU-ban. Az EU éles versenyben áll nemzetközi partnereivel a gyorsan fejlődő távközlési ágazatban, és önnön gyors haladása érdekében saját tagállamaiban és azok között is élénkíteni igyekszik a versenyt. 2007 végén az előfizetések száma az Unióban 23,7 százalékkal, Magyarországon 43,3 százalékkal nőtt.
Digitalizálás:
Áprilisban indul el az a páneurópai filmtár, amely a tagországok 37 filmarchívumának válogatott anyagát gyűjti egybe egy internetes oldalon. Az Európa Filmkincsei (European Film Treasures, EFT) nevű projekt ötletgazdája Serge Bromberg A YouTube sikere alapján remélhető, hogy ez a tartalom is megtalálja majd a közönségét. Ebben segíteni fog, hogy az anyag ingyenesen lesz hozzáférhető, igaz, a filmeket csak a böngészőben, streaming videóként lehet majd megnézni, letöltésre nem lesz mód. A magyar Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) is hasonló feltételekkel működik, azzal a különbséggel, hogy itt a hozzáférés is korlátozott: otthonról nem, csak az ún. NAVA-pontokról – ezek jellemzően könyvtárak, múzeumok és iskolák – lehet megtekinteni a filmeket. Az európai filmarchívumba az egyes nemzeti filmtárak küldenek filmeket, melyek közül egy szakértő zsűri válogatja ki több szempont alapján azokat, amelyek aztán felkerülnek az oldalra. A terv az, hogy körülbelül 100 régi alkotással indul az EFT, de hosszú távon a kínálatot 500 mozira remélik bővíteni. Minden alkotás eredeti nyelven lesz elérhető, választható angol, francia, német, olasz vagy spanyol felirattal. A némafilmeket a Lobster korhű zenei kísérettel dobja fel.
Németország hatósági igazolványokat digitalizál. Az európai uniós államban az újonnan hatályba lépett Általános Közigazgatási Előírásnak köszönhetően szabaddá vált az út egy újabb elektronikus azonosító bevezetése előtt. A jogszabály kifejezetten a német elektronikus szolgálati és katonai igazolványokra vonatkozik és így kiválthatók lesznek a 30 éve gyakorlatilag változatlan formában használt papírokmányok. A megoldást ezúttal is a szakemberek által hamisíthatatlannak nyilvánított chipkártya bevezetése jelenti. Az azonosító azonban egyúttal más szolgáltatások igénybe vételére is feljogosítja majd a tulajdonosát, így például bárki alkalmazhatja elektronikus aláírásként vagy a munkaideje igazolására.
Virtuális világok. Újabb lépcsőfokához érkezett a Cyberwalk nevű európai uniós program. A szakemberek ugyanis olyan rendszert fejlesztettek ki, amelynek a segítségével bárki sétát tehet különböző virtuális világokban. A projekt 2005-ben indult. Célja a szimuláción túl annak vizsgálata, hogy az emberek mozgása, viselkedése és érzékszervi észlelése miként valósul meg egy tetszőlegesen kiválasztott térben.
Privacy: (magánélet/privátszféra) Leginkább megsértésük.
Eu-s ujjlenyomat adatbázis: Úgy tűnik, hiába tiltakoznak az adatvédelmi szakemberek, az Európai Bizottság (EB) makacsul ragaszkodik a korábban kidolgozott elképzeléséhez. rendkívül könnyen történhetnek majd visszaélések az ujjlenyomat-mintákkal, ráadásul az összes európai uniós állampolgár személyes és biometrikus adatának egy rendszerben való tárolása önmagában is komoly kockázatot jelent. Európai Bizottság nem vizsgálta meg átfogóan egy ilyen adatbázis létrehozásának az esetleges következményeit, és a döntési folyamatból teljesen kihagyták az európai uniós tagországok adatvédelmi biztosait. Pedig utóbbi kötelező lett volna. Az EB a tervek szerint az összes 6 és 79 év közötti európai uniós állampolgár személyes és biometrikus adataira igényt tartana. az európai igazságügyi és belügyminiszterek tavaly februárban már megállapodtak az ujjlenyomat-adatbázisok, tavaly júniusban pedig a rendőrségi nyilvántartások összekötéséről, így az szinte biztos, hogy valamilyen mértékű és fokú adattárolás mindenképpen lesz az Európai Unióban.
Google vs. EU: Indokolatlannak tartja a személyes adatok hat hónapnál hosszabb tárolását az Európai Bizottság egyik tanácsadó testülete. Az adatvédelmi munkacsoport frissen elkészült jelentése megerősítette azt a korábbi állásfoglalását, hogy az IP-cím (az IP-cím hordozta információk fontosak, lehetőség nyílik például ezen kinyert adatok tárolására, mint például a földrajzi elhelyezkedés és hálózati szolgáltató.) és sütik is személyes adatnak számítanak, így azokra is vonatkoznak az adatvédelmi törvények. A Google újfent sietősen vitába szállt a jelentés következtetéseivel, megkérdőjelezve a gyűjtött adatok személyes voltát, valamint a tárolás idejét egyaránt. Az EU elképzelése, hogy; a keresők kizárólag törvényes célokra gyűjthetnek releváns adatokat, melyek a szolgáltatás nyújtásához szükségesek, és miután ezt a célt megszolgálták, törölni vagy anonimmá kell azokat --magyarán a szolgáltatás teljesítését követően nem kellene nyoma maradnia a felhasználónak. Amennyiben egy kereső 6 hónapnál tovább kíván tárolni személyes adatokat, átfogóan be kell mutatnia, hogy az feltétlenül szükséges a szolgáltatás működéséhez -- szól a konklúzió. Előre leszögezik ugyanakkor, hogy nem megfelelő indok a szolgáltatás fejlesztése vagy az elszámoltathatóság hirdetési rendszerekben például. Az adatvédelmi aggályok ugyanakkor nem a vállalatok szándékaival kapcsolatosak, hanem az adatok biztonságos tárolásával és illetéktelen kezekbe kerülésük kockázataival. Míg az Európai Unió munkacsoportja legfeljebb hat hónapig tartó adattárolást javasol az internetes keresők számára, a Google szerint ez nem elég a szolgáltatás színvonalának megőrzéséhez, így szeretnék tartani magukat a korábbi elképzeléshez.
EU polgárok (security/biztonság): Az európai uniós állampolgárok kétharmada nem igazán bízik a személyes adatai védelmében - derült ki egy az Európai Bizottság megbízásából elkészített tanulmányból. Az elmúlt két évtizedben gyakorlatilag alig változott az adataikat féltők száma és aránya. Egy felmérés többsége szerint az adatvédelmi törvények és előírások nem képesek gátat szabni a személyes információk rohamos online terjedésének. Ez az álláspont azonban annak is köszönhető, hogy sokan nincsenek tisztában az adatvédelmi törvényekkel és intézményekkel. A válaszadók kevesebb mint egyharmada ismerte például a saját országában működő adatvédelmi szervezetet vagy annak nevét. A felhasználók leginkább az orvosokban (82 százalék) és a rendőrségben (80 százalék) bíznak, a legszkeptikusabbak pedig az utazási irodákkal (alig 32 százalék) és a csomagküldő szolgálatokkal (24 százalék) szemben voltak. A megfigyelési intézkedéseket ennek ellenére csak a válaszadók egyharmada engedélyezné és kizárólag megkötésekkel.
Security: Az uniós tagállamok illetékesei megállapodtak a terrorista cselekménynek minősülő tevékenységek körének kiszélesítésében, lehetőleg elkerülve a sajtó- és szólásszabadság korlátozását, ám erősítve a védekezést. Az Európai Bizottság jelentése szerint a cél a militáns csoportok kommunikációjának és általában vett jelenlétének csökkentése az interneten, eközben pedig a robbanóanyagok terjesztésének és készítésének visszaszorításáról sem feledkeznek el. "Az internet manapság a helyi terrorista elemek bátorítására és mozgósítására is használatos, betöltve ezzel egy virtuális kiképzőtábor szerepét"
Copyright:
Az Európai Unióban 50-ről 95 évre emelkedhet a szerzői jogvédelem időszaka az előadóművészek számára, ha az unió döntéshozó szervei és a tagállamok elfogadják a javaslatot. Ez azt jelenti, hogy a popzenei számokat előadó együttesek és énekesek sokkal tovább kaphatnak jogdíjakat a nótáik játszása után. McCreevy (EU belső piacért felelős biztosa) jogdíjat építene be az unió területén értékesített számítógépek, zenelejátszók, írható cd és dvd lemezek és más eszközök árába, amelyből a számaik másolásáért kárpótolnák az alkotókat.
Microsoft vs. EU:
Hatalmas, 899 millió eurós (232 milliárd forint) büntetéssel sújtotta a Microsoftot az Európai Bizottság, az indoklás szerint a vállalat nem tett eleget a négy évvel ezelőtti trösztellenes ítéletben rá kirótt kötelezettségeknek. Amint arról lapunk is beszámolt, az Európai Bizottság három év vizsgálódást követően 2004-ben 497 millió eurós, akkor rekordnagyságú büntetést szabott ki a Microsoftra, miután azt találta, hogy a vállalat visszaélt a Windows monopóliumával, korlátozva versenytársait, végeredményben pedig megkárosította az európai fogyasztókat. Az ítéletben kötelezték a Microsoftot, hogy nyissa meg és tegye licencelhetővé a Windows kommunikációs protokolljait, valamint adjon ki egy Media Player nélküli Windows XP operációs rendszert. A Bizottság 2006 nyarán újabb 280 millió eurós bírságot szabott ki, mivel úgy találta, hogy a vállalat nem teljesítette a határozatban foglaltakat. Ezen felül további, naponta akár 3 millió euróig terjedő büntetést helyezett kilátásba, amennyiben a Microsoft továbbra sem engedelmeskedik. A Microsoft szerint már megoldott kérdésekért kapott büntetést, és jelenleg is vizsgálják az elmarasztaló döntést. A Microsoft bejelentette, hogy elérhetővé teszi a széles körben használt szoftvereinek kommunikációs protokolljait és alkalmazásprogramozási interfészeit. A redmondi vállalat több mint 30 ezer oldalnyi dokumentációt hoz nyilvánosságra, emellett azt ígérte, a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet a nyílt szabványok támogatására, és szorosabban együttműködik a nyílt forrású közösséggel. Az Európai Bizottság azonban szkeptikusan fogadta a bejelentést.
Az EU az opensource-t támogatja. És arra bíztatja a többi tagországot is, hogy intézményeikben nyílt forráskódú programokat használjanak. (szabadalmas szoftverek helyett, a szabad hozzáférésűeket)
Cenzúra:
Az EU nemet mond a fájlcserélők lekapcsolására. Az internet-szolgáltatóknak az EU szerint nincs joga, hogy a nagymennyiségben fájlcserélőket internet-hozzáférését megszüntessék. Úgy vélik, hogy azon felhasználóknak elüldözése, akik nem profitcéllal töltenek le a digitális portálokról, nem célszerű. "Az internet a kulturális kifejezési lehetőségek platformja, biztosítja a hozzáférést a tudáshoz és demokratikus résztvevője az európai kreativitásnak és minden olyan intézkedéssel, amely ellentétben áll a polgári szabadsággal és az alapvető emberi jogokkal, fel kell hagyni"
Mobilok a repülőkön.
Európai Bizottság bejelentette, hogy engedélyezi a repülőgépek fedélzetén a mobiltelefonok használatát. A légitársaságok, gépeikre 1800 MHz-es frekvencián működő pikocellákat, vagyis aprócska mobiltornyokat szerelhetnek, amelyek műholdon kereszül kapcsolódnak majd a földi mobilhálózatokhoz. Ez lehetővé fogja tenni az utasok számára, hogy repülés közben ugyanúgy használják mobiljaikat, mint bárhol a világon, vagyis nem csak a hanghívások, hanem az üzenetváltás is működni fog, illetve a készülékek képességeitől függően akár e-mailezni, böngészni is lehet majd, de szigorúan csak 3000 méter feletti magasságban. A szolgáltatások kereskedelmi indulásának lényegében már csak jogi akadályai vannak, ez Európai Bizottság hozzájárulásán túl beleértve például az árak megállapítását. A mai bejelentésben várhatóan az is elhangzik majd, hogy a fedélzeti szolgáltatásra vonatkozó engedély az Unió összes tagállamára érvényes lesz, azt nem kell a légitársaságoknak és távközlési cégeknek minden országtól egyenként megkérni. Az Air France és a BMI három hónapos próbaüzemet indít, ahol elsősorban azt fogják majd vizsgálni, az utasok hogyan vélekednek a szolgáltatásról.
Az EU és az internet általában:
A következő húsz év során Európa gazdasága számára akár 1300 milliárd euró hasznot is hozhat az egységes, zökkenőmentes páneurópai elektronikus hírközlési szolgáltatások kialakítása. Az Európai Unió jelenlegi távközlési szolgáltatási keretei hátráltatják azokat az erőfeszítéseket, amelyek fokozhatnák az infokommunikációs technológiai (ICT) befektetésekből eredő termelékenységet és versenyképességet. Ezek a keretek ugyanis megakadályozzák, hogy a szolgáltatók páneurópai hírközlési szolgáltatásokat nyújtsanak a nagy üzleti felhasználók részére. Ha e probléma megoldására szabályozási reformokat léptetnének életbe, az 1,6-2 százalékkal növelhetné az Európai Unió GDP-jét. Ez évente és személyenként 430-510 eurónak felel meg.
