A hálózatok az emberi civilizáció legalapvetőbb elemeivé váltak, ma már elképzelhetetlen a mindennapi élet például a modern út-, közmű- és kommunikációs hálózatok nélkül. Az internetes technológiák, alkalmazások használata oly mértékben vált tömegessé, hogy a társadalmi hálózatok, az emberi közösségek legtermészetesebb elemeinek tekinthetjük őket. Az email használatától kezdve a fórumokon, a blogokon, wikiken keresztül egészen a közösségi szájtokig újabb és újabb szoftverek állnak rendelkezésünkre, hogy elmondjuk, kifejtsük véleményünket, hírt adjunk magunkról, együttműködjünk másokkal egy-egy kérdés, probléma megoldásában, információ megszerzésében. a közösségi tartalmakat és a webkettes alkalmazásokra támaszkodó szociális hálózati oldalakat (Wikipedia, Facebook, YouTube, MySpace) kifejezetten a fiatal felnőttek használják, például a Facebook felhasználóinak átlagéletkora 25-34 év között van, de további érdekesség, hogy e korosztályon belül többségben vannak a lányok.
Mindemellett a kutatók arra is rámutattak, hogy a közösségi hálózatok használata jól jellemezhető ”életciklusokra” osztható. Az új felhasználók lelkesen keresik – átlagosan 700-800 oldalt is megnéznek egy hónapban –, jelölgetik a kapcsolatokat. Régi felhasználóvá válva ez az odaadás alább marad, így később már inkább azt várják, kik jelölik be őket. A végső stádiumban pedig már szinte csak a nyújtott szolgáltatások, a szájt funkcionalitása kerül előtérbe egészen addig, amíg nem jelentkezik egy másik, jobb, tetszetősebb szociális hálózatot szövögető oldal, ahova végül átköltözik a felhasználók többsége. A közösségi tartalmak, a szociális hálózati oldalak népszerűsége megengedi a feltételezést, hogy a hálózati technológiák előretörése alapvető hatással lesz a személyközi viszonyok rendszerére, a társas hajlamra, a kérdés inkább az, hogy ez a hatás kedvező vagy kedvezőtlen irányú-e. az internet használata egyre több időt vesz el tőlünk – Magyarországon jelenleg átlagban heti 11-12 órát –, így logikus a felvetés, hogy mindez vajon jellemzően mely offline tevékenységből. A ’90-es évek végi kutatások azt mutatták ki, hogy főleg a mosogatásra és az alvásra fordított idő csökken az online időtöltés rovására, de manapság már inkább a televíziónézés szorul vissza. Számos társadalomkutató gondolja úgy, hogy az internet, a mobiltelefonok elterjedése tovább sorvasztja az elsődleges közösségeket, a családi, rokonsági, baráti kapcsolatokat, felszínessé teszi az emberi kapcsolatokat, így igen népszerű a magányos felhasználók millióit egyesítő internet víziója. A modern társadalmak fejlődésének egyik veszélyét abban látják, hogy egyre inkább a személytelen – például intézmények, szerződések, kommunikációs technológiák által közvetített – kapcsolatokon alapuló szerveződések törnek előre, míg ezzel párhuzamosan csökken a társadalmi normákat közvetlenül átadó, illetve fenntartó hagyományos közösségek szerepe. E technológiák révén már egyedül utazunk, egyedül dolgozunk, egyedül szórakozunk, tehát az internethasználat (is) elvezethet a barátokkal és családtagokkal fenntartott kapcsolatok – például kölcsönös látogatások – gyakoriságának csökkenéséhez, s ráadásul ez a hatás erősebben érvényesülhet azoknál, akik azelőtt több társadalmi kapcsolattal rendelkeztek. Világszerte számos szociológiai kutatás irányult az internetezők kapcsolatainak vizsgálatára, ám többségük azt állapítja meg, hogy a világháló használata nem csökkenti a személyes együttléten alapuló kapcsolatokat, hanem kiegészíti azokat. Az internet használatának vannak pozitív hatásai a tényleges kapcsolatokra, hiszen a világháló olyan új érintkezési formákat kínál, amelyek jelentősen felélénkítik az emberi közösségeket, miközben a tér és az idő korlátainak megszűnése az újonnan formálódó és megerősödő társadalmi csoportok segítségére lesz.
Karinthy Láncszemek és Milgram Kis világa: A hat lépés távolság mémjét mi magyarok viszonylag régóta ismerjük. Karinthy 1929-ben publikált Láncszemek című novellájában említi az elsők között ezt az elképzelést. (Ne feledjük, Karinthy korában a Föld lakossága kábé 1,5-2 milliárd volt.) Aztán az igazi világhírt végül Stanley Milgram hatvanas évekbeli "kis világ" kísérlete hozta meg. Ez az egyik legnépszerűbb elmélet, mellyel a közösségépítő szájtok sikerét szokás magyarázni. Egy microsoftos kutatás, hogy a világ MSN-felhasználói milyen kapcsolati hálót adnak ki. A csetbeszélgetések anonim elemezgetése során a Microsoft kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy két tetszőleges MSN-felhasználó átlagosan 6,6 lépés távolságra van egymástól. Vagyis a "hat lépés távolság" elmélete 240 millió netezőre majdnem pontosan igaz. Karinthy és Milgram örül. Más kérdés persze, hogy ha a Föld további 6,2 milliárd lakóját is bevonnánk a kutatásba, mennyiben módosulna ez az eredmény. A kutatók megérzése szerint a legszélesebb mintavétel sem torzítaná jelentősen az eredményt. Max 7 lépés távolságról beszélnénk, ha az offline világot is figyelembe vennénk. Szóval ha max. hatodszintű ismerősöm is a világ összes MSN-ezője, nagyrészük akkor sem érdekel. Az ismeretség foka és a kooperációra való hajlandóság tehát szorosan összefügg. És ez legalább annyira fontos tanulság, mint hogy nem léteznek egymásnak túlságosan ismeretlen csetelők a Földön.
Szakemberek szerint közel sem jelentenek konkurenciát egymásnak az internetes műsorszórók és a közösségi portálok. a két tábor tagjai nagyon is jól megférnek egymás mellett, sőt egyre szorosabb közöttük a kapcsolat. Gyakran fordul elő például, hogy az online rádióknak és a Web 2.0 oldalaknak zömében megegyezik a hallgatói-felhasználói tábora.
Barabási Albert-László hálózatkutató; Linked című könyv: a könyv alapvetően a hálózatok struktúrájáról szól. Egyre több munkát fektetünk abba, hogy megtudjuk, a közösségek hogyan jönnek létre, hogyan kell feltérképezni a közösségeket egy hálózaton belül. Ma már nemcsak a hálózatok szerkezete érdekel bennünket, hanem az, hogy milyen folyamatok történnek benne, időben hogyan van kihasználva, mikor kommunikálnak benne az egyes csomópontok, és így tovább. Óriási elektronikusan létrehozott lábnyomokat hagyunk magunk után, és ezek hihetetlen adatbázist szolgáltatnak a kutatásokhoz. Most vagyunk tanúi annak a pillanatnak, amikor az emberi viselkedést meg tudjuk érteni. Mert az emberi viselkedést eddig lényegében interjúk alapján próbáltuk megfejteni: leültünk valakivel és megkérdeztük tőle, hogy mit csinált, hogyan érzi magát, satöbbi. Ma már szinte tízpercenként hagyunk magunk után valamilyen elektronikus nyomot: mobiltelefont, számítógépet, hitelkártyát használunk, és ezek elképesztően részletes képet adnak arról, hogy ez emberek hogyan viselkednek. Ezeket a nyomokat elemezve meg tudjuk érteni valós időben az emberi dinamikát. Nagyon népszerűek a közösségihálózat-oldalakhoz kapcsolódó kutatások, ez a terület még mindig növekszik – akárcsak a társadalmi hálózatokra épülő szoftverek piaca, ezek a programok kezdik belopni magukat a mobiltelefonjainkba is. Egyre több olyan alkalmazás van, amivel megnézhetem például a mobilomon, hogy a tartózkodási helyem környékén hol vannak ismerőseim, barátaim. Ez a szegmens biztosan fog még növekedni, ezek a szoftverek még jobban beépülnek az életünkbe. Kezd kialakulni a hálózatorvoslás, vagyis az, hogy hogyan gondolkodunk a betegségről hálózatként.
Veszélyek: A Cyberstalking, az internetes zaklatás egyre jobban terjed. „A vágy tárgyának követése, róla minden információ begyűjtése. Aggasztó, hogy sokan olyan személyes adatokat közölnek magukról az egyes közösségi oldalakon, amelyeket idegenekkel nem osztanának meg élőben, és ez veszélyes is. Stalkerati és a Pipl pedig különösen veszélesek, előbbi több közösségi oldalról gyűjt egyszerre információt a megadott személyről, utóbbi pedig a Google keresőjétől eltérően a deepweben is keresni képes.
Legfeljebb két éve van hátra az internetnek, mielőtt a videomegosztók okozta óriási adatforgalom miatt végzetesen lelassul, vagy akár össze is omlik az egész hálózat - ijesztgetnek a szakértők. Az online videók nagyságrendekkel több adatforgalmat generálnak, mint a webböngészés, az email, vagy akár a hangátvitel, amire a mai internet kiszolgáló hálózatának nagy részét eredetileg tervezték. Becslések szerint 2007-ben a YouTube adatforgalma akkora volt, mint 2000-ben az egész interneté. Az összeomlást a hálózat drasztikus fejlesztésével, a nagyrészt még mindig rézalapú vezetékek üvegszálas kábelre cserélésével lehetne elkerülni - ez viszont sokmilliárdos befektetést követelne az internetszolgáltatóktól.
Ingyen munka. Hiába van ingyen a blogmotor, az üzenőfal vagy akár tárhely, ez csak a látszat: a webes jelenlét árát munkaórákkal fizetjük meg. Aki komolyan veszi, az nem is kevéssel. Social media, vagyis közösségi média: így nevezi a szaknyelv webkettes szolgáltatásokon keresztül készülő tartalmak összességét, és magukat a szájtokat, ahol mindehhez hozzájuthatunk. A blogba írt bejegyzés, a videomegosztóra feltöltött klip, a webes albumba feltett képek, a megszerkesztett wiki-oldal, amelyeket bármely internetező számára elérhetővé teszünk, mind-mind ide tartoznak. (Heti 1-5 óra: a "résztvevők", Heti 5-10 óra: a "tartalomgyártók", Heti 10-20 óra: a "közösségi vezetők")
Úgy viselkedünk, mint a „celebek”, minél több embert jelölünk be és bárkit visszajelölünk, csakhogy népszerűbbnek hihessük magunkat. Ezen kapcsolatok jó része felszínes és virtuális még is a barát szót használhatjuk rá.
Biztonság. Hiába járunk el elővigyázatosan, közösségi hálózatokon – MySpace-en, Facebook-on, iWiW-en – barangolva, öntudatlanul is kiszivárogtatunk személyes információkat. Semmi mást nem kell tennünk, csak például letölteni és telepíteni az oldalhoz kapcsolódó alkalmazásokat. Mindez azt jelenti, hogy túl sok adat kering rólunk a világhálón, s ami még aggasztóbb: a közösségi hálózatok üzemeltetőinek általában fogalmuk sincs, kik és mit tesznek azokkal. Általában semmi rosszat, de ez csak tőlük, és nem a hálózattól, nem tőlünk függ. Biztonságérzetünk illúzió csupán. profilban található információ könnyedén összekapcsolható publikus nyilvántartásokkal. El lehet adni, el lehet lopni. Az elővigyázatlanság, túlzott bizalom súlyos problémákat, például identitáslopást okozhat.
Jakob Nielsen webszakértő az online viselkedésről közölt éves jelentésében egyértelműen negatív elmozdulásról beszél: a szakember szerint a júzerek kevésbé türelmesek, mint korábban. A céltalan böngészés helyett most már azt várják el a felhasználók, hogy gyorsan, hatékonyan elvégezzék online feladataikat, hogy minél előbb továbbállhassanak. A felhasználók már inkább célirányosan neteznek, és egy perccel sem maradnak tovább az oldalakon, mint azt eredetileg tervezték. Ezáltal sokkal hatékonyabbak is lettek: 1999-ben még csak a netezők 60 százaléka találta meg, amit akart, ma már ez az arány 75 százalékos. A keresőmotorok uralják az internetet
Facebook:
Olyannyira népszerű, hogy még Bill Gatesnek is volt rajta profilja, de napont 8ezren jelölték ismerősnek, így inkább törölte profiljátJ
Csökkent a Facebook havi látogatóinak száma, állítja a webes adatok elemzésével foglalkozó Nielsen Online. Januárban öt százalékkal kevesebb brit látogatott el a közösségi szájtra, mint egy hónappal korábban. Nagyjából négyszázezer embernek lett elege a vámpírkodásból és a többi időrabló online játékból, és vissza sem tértek a szájtra. Ez pedig elég nagy baj, mert a Facebook a felhasználók számának gyarapodása miatt sokat költ a szerverek bővítésére. A cég egyetlen szerencséje, hogy a riválisai is vele buknak MySpace az elmúlt három hónapban tizennégy százalékot vesztett látogatóiból. Az, hogy ez miért van még kérdés.
Új IM-alkalmazással szeretne előállni. A hírek szerint a facebookos csetprogram a GTalkéhoz hasonló lesz. Mindez pedig arra enged következtetni, hogy az MSN nehéz hónapok elé nézhet. A Microsoft csetkliensének zártsága nem tartható sokáig. Főként ha a Facebook nem áll meg, és asztali klienssel bővíti fegyvertárát. A Jabber-alapú Facebook Chat megjelenése jó hír lesz a Google-nak is, hiszen a közös protokoll miatt könnyedén összekapcsolódhatnak majd a gmailes kontaktok és a facebookos ismerősök. Április elején indult el a Facebook webes csetszolgáltatása. A Facebook Chat amúgy fontos lépés, és egyben kemény kihívás is lesz az MSN és a GTalk számára. Bár egyelőre csak webes verzió vagy a Facebook Chatből, nem nehéz kitalálni, hogy a nem olyan távoli jövőben valamiféle hivatalos Facebook asztali kliens is készülhet. Merthogy a webes csetszolgáltatás szerintem kizárólag webmail felületeken működik jól. A webmailjét az ember általában nagyon sokáig nyitva tartja, vagyis sokáig van online az integrált webcseten is. A Facebook viszont még nem ilyen, az csak percekig van nyitva, amíg körülnézünk.
Facebook interfész fordítása: Ez is mutatja népszerűségét a magyarok körében. Cél egy alapszótár létrehozása.
Facebook és a kultúrák: Szaúdi prédikátor szerint a Facebook a női bujaság kapuja. Szíria már betiltotta a Facebookot. Szaúd-Arábiában sem marad sokáig elérhető a szájt. A szaúdiak körében amúgy máris jóval népszerűbb a Facebook, mint például a magyaroknál. muszlim államok közül - az adatok szerint - a két talán legvilágiasabbnak mondható országban a legnépszerűbb a Facebook: Törökországban már több mint hárommillian, Egyiptomban 670 ezernél is többen fészbúkoznak. Mindkét országban elsősorban a férfiak használják a közösségi szájtot, de félmillió török nő és közel kétszázezer egyiptomi nő is jelen van a szolgáltatásban.
Veszélyek: a személyazonosság ellopása, legalábbis a hírességeké. Hamis Facebook profil létrehozása. Ld. „Fuad Murtadát február 5-én vették őrizetbe a gyanúval, hogy ellopta Muláj Rasid herceg, VI. Mohamed király öccsének személyazonosságát.”
Illetéktelen használat. Bloggerek perelhetik a Facebookot. A közösségi portál az adott személyek megkérdezése nélkül reklámcélokra használta fel egyesek nevét. A lépés nagy felháborodást váltott ki és néhány érintett jogi eljárást fontolgat.
LinkedIn:
Mire lesz jó a LinkedIn Company Profile? Hamarosan a cégek saját linkedines profiloldalukon adhatnak majd fel célzott álláshirdetéseket, mutathatják be legújabb termékeiket és szolgáltatásaikat. Mivel a LinkedIn össze is kapcsolja a hasonló piacon mozgó cégeket, így a munkakeresők számára gyerekjáték megtalálni az adott profillal rendelkező egyéb vállalatokat.
Myspace:
A bejelentés szerint a MySpace belehúz, DRM-free zenéket lehet majd letölteni új portáljukról. A hírnek az ad súlyt, hogy a kezdeményezés mögé állt a négy nagy zenekiadóból három: a Sony, a Universal és a Warner. a netezők milliói valahogy a MySpace-en kezdték el zenerajongói énjüket kiélni, nem maradt más hátra a zenekiadók számára, mint az... egyhelyben toporgás. Na ezért jött jól az Apple-EMI tandem egy évvel ezelőtti megalakulása. (És ne feledkezzünk meg a másik fontos fejleményről: az Amazon MP3 megjelenéséről sem. A Facebook meg ugye lemaradt erről a vonatról.) A konkurensek mellett van félnivalója az iLike-nak és a Last.fm-nek is, ugyanis a tervek szerint a MySpace-en a netezők a hirdetés-támogatott, streamelhető zenék hallgatásából playlisteket állíthatnak össze, melyeket meg is oszthatnak majd ismerőseikkel. A harmadik fontos lépésük pedig, hogy a zenekiadókkal válvetve lehetővé teszik majd a jegyvásárlást, pólóvásárlást.
Zenekar a weben, Radiohead-Waste Central. Ma a MySpace, a Facebook, az iLike és a Last.fm az a négy online tér, ahol elérhetőek a zenekedvelő emberek.
Tanulás és tanárok:
(Mint nálunk az etr-n az OMHVJ)
Egy párizsi bíróság a korábbi németországi döntéssel szöges ellentétes ítéletet hozott, amikor az oktatást zavaró cselekedetnek minősítette a francia pedagógusok internetes minősítését. az információs és véleményszabadság gyakorlása nem sérthet más jogokat és megvannak a maga határai. Ezekben az esetekben azonban átlépte ezeket, mivel a tanárok online osztályozása megzavarta az oktatást normális menetét. A Note2be nevű oldalon több ezer francia diák minősítette rendszeresen a tanárait, az oldal naponta 150 000 látogatóval büszkélkedhetett. A párizsi bíróság ítélete alapján a jövőben egyetlen oktatót sem lehet név szerint minősíteni vagy sértegetni - még a fórumokban sem. A diákok kizárólag iskoláikról mondhatják el a véleményüket. Korábban a német Spickmich portált is beperelte egy tanárnő, a kölni bíróság viszont úgy ítélte meg, hogy a tanárok osztályozása a véleménynyilvánítás kategóriájába esik, azonban a sértő megjegyzések tilosak. A Spickmich látogatói 4 hónap alatt több mint 100 000 tanárról mondtak véleményt.
Twitter: Egy amerikai professzor tananyaggá tette média és kommunikáció szakos diákjai számára a Twittert. A feladat egyszerű volt. A diákoknak használniuk kellett a Twittert, és követniük kellett néhány diáktársukat. Tapasztalatai szerint pozitívan hatott a Twitter-használat a csoportdinamizmusra. Sokkal tisztelettudóbb és produktívabb interakciók alakultak ki a tanulók között, azáltal, hogy az osztály virtuális közösséggé formálódott. A social media egyik legújabb, és már több mint egy éve töretlen népszerűségnek örvendő szolgáltatása a Twitter. Az ide regisztráló felhasználók a szájton bejelölt ismerőseiknek küldözgethetnek rövid üzeneteket: a maximum 140 karakter hosszúságú írást minden partnerünk megkapja, vagy a weboldalon, vagy a Messengeren vagy más üzenőprogramon, keresztül, vagy akár SMS-ben.
Spickmich, Schulradar.de: bármely szülő értékelheti az adott iskola tanárainak és az intézmény vezetőinek a munkáját, osztályozhatja a légkört és az épületeket. Bővítette szolgáltatásait egy oktatási honlap, így a jövőben már a szülők is osztályozhatják csemetéik osztályfőnökeit vagy iskoláit. Az egy éve működő német portálnak már félmillió regisztrált tagja van. Sok szülőnek egyszerűen nem elég az évi egyszeri nyílt nap, szeretnének többet tudni, hogy jó döntést hozhassanak az iskolaválasztásnál. Már a megalakulása pillanatában komoly bírálatok érték a Schulradar nevű német iskola- és tanárminősítő oldalt. Az Északrajna-vesztfáliai Filológusok Szövetsége közleményében jelezte, hogy nem tartja megfelelő eszköznek az iskolák korrekt osztályozásra az új honlapot. A szervezet szerint a Schulradar erre a célra alkalmatlan, mivel nem teszi lehetővé a szülők, az iskolai vezetők, a diákok és a tanárok párbeszédét, illetve a kritikus, konstruktív vélemény-, információ és tapasztalatcseréjét. A Schulradar ugyanúgy, mint a Spickmich is, ahhoz vezethet, hogy a tanárok, a szülők, illetve a diákok egyre kevesebbet beszélnek egymással. S ez a folyamat semmiképpen sem mozdítja elő és javítja az iskolai kultúrát.
votallProf.it.: (Olaszo.)Szaporodnak azok a honlapok, amelyeken a diákok értékelhetik tanáraikat. Az úttörők ebben is amerikaiak, de a jelenség egész Európában megfigyelhető és persze vitatott. Ez a "szociális szolgáltatás" lehetővé teszi az egyetemi hallgatóknak, hogy elmondják: hogyan viselkednek oktatóik, amikor vizsgáztatnak, milyen a felkészültségük, a magatartásuk, fogadóóráikon a diákok rendelkezésére állnak-e, válaszolnak-e az e-mailjeikre, rendben megtartják-e előadásaikat, stb. A legtöbbre értékelt tanár egy tizes osztályozás alapján megkaphatja a Top 10 minősítést, a legkevesebbre tartott pedig a Flop 10-t. Van "egy nagyon szigorú magatartási kódexük" és megpróbálnak megszűrni minden beérkező kommentárt. Különben nemcsak a hallgatóknak, a tanároknak is van lehetőségük jelezni a diákok túlkapásait.
Studymee: Nemzetközi hallgatói portál. A közösségi honlap célja, hogy segítse a különböző országokban élő és tanuló diákok, egyetemisták és főiskolások kapcsolatteremtését. Számos anyanyelvű tanuló lehet a tagja és ismerkedhet meg másokkal a világ minden tájáról. A hallgatók ezenkívül összehasonlíthatják oktatási rendszerüket, megismerhetik társaik kultúráját, nyelvét, szokásait, de lehetőség van külföldi szemeszterekre való bekerülésre, tanulmányi utak és diákcsereprogramok szervezésére is. Azonban nem csak az oktatás és tanulás kapott hangsúlyt, hanem a partik és az életmód is. Az üzemeltetők kiemelten figyelnek az adatok védelmére is.
Cégek és közösségi portálok:
A felhasználók után a vállalatok is kezdik felfedezni az online szociális platformok előnyeit. Minden harmadik vállalat alkalmaz rendszeresen legalább egy chat-, fórum- vagy más kommunikációs programot a munkatársaival és az ügyfeleivel való kapcsolattartásra. A legnépszerűbbek a cégek körében a közösségi oldalak. Minden ötödik vállalat képviselteti magát valamilyen formájában ezeken a portálokon. A második leggyakoribb megoldásnak, 15 százalékkal a fórumok a számítanak, míg a cégek tíz százaléka alkalmaz wikiket vagy dolgozik csoportos munkaplatformokon. A blogok és más szociális szoftverek használata egyelőre még kevésbé elterjedt. A cégek 50 százaléka a chateken, a fórumokon és más módon a külső ügyfelekkel tart kapcsolatot.
A Cisco kutatása szerint a vállalatok többsége öt éven belül fel kívánja készíteni hálózatát az innovatív video- és csoportmunkás alkalmazásokra. Az elmúlt év végén készített kutatás szerint a videoalkalmazások és a Web 2.0 általános térnyerésével párhuzamosan a vállalatok is egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak ezek üzleti alkalmazása iránt. Céljuk, hogy az új technológiákra támaszkodva elősegítsék üzleti tevékenységük bővülését, új ügyfeleket szerezzenek, magasabb szintű együttműködést valósítsanak meg az alkalmazottak között, és olyan kommunikációs csatornákat vegyenek igénybe, amelyek a környezetvédelmet is segítik. Ám jelentős hálózatbővítésre van szükség ahhoz, hogy a video- és Web 2.0-s technológiák a szervezet egészében alkalmasak lehessenek a kommunikáció és a csoportmunka támogatására. Az elemzés szerint a csoportmunka növekvő szerepe miatt egyre kevésbé hierarchikus, interaktívabb szervezetek jönnek létre. Ezért a vállalatoknak egyre innovatívabb kommunikációs eszközökre van szükségük, hogy minden eddiginél gyorsabban reagálhassanak a piaci változásokra.
Magyarok és a socialnetworking:
Passzivitás, a virtuális kapcsolatok túlsúlya, önbizalomhiány, irreális jövôkép jellemzi leginkább a 13-19 éves magyar tinédzsereket. A fiatalok számára az olyan alapértékek, mint a család védelme, anyagi biztonság alapvetô, ám mindezen túl a magyar fiataloknál - a régióban élô más fiatalokkal szemben - markáns értékként jelenik meg a büntetés. Kelet-európai sajátosság, hogy a büntetés és igazságosság a legfontosabb értékek között jelenik meg, és hazánkban már a tizenévesek értékrendjében is elôkelô helyen szerepel - pedig e fiatalok a rendszerváltás után születtek... Igen erôs az önbizalomhiány és a befolyásolhatóság a mai tizenévesek körében. Az iskolai követelmények mellett egyrészrôl az iskolatársak, barátok által támasztott elvárásoknak való megfelelni akarás, másrészrôl a túlzott információmennyiség állítja igen komoly kihívások elé a mai fiatalokat - és könnyen önbizalomvesztéshez vezethet, ha valamelyik terepen sérül a fiatal. A magyar tizenévesek a legkevésbé aktívak a régióban, szinte minden szabadidôs tevékenység gyakorlásában elmaradnak a kelet- és közép-európai átlagtól. Inkább a nem társas szórakozási formák jellemzôk körükben: zenehallgatással, számítógépes és videojátékokkal töltik az idôt. A régióban a magyar fiatalok rendelkeznek a legtöbb virtuális, azaz olyan ismerôssel, akivel valójában soha nem találkoztak még, csak chat-szobákban, fórumokon, esetleg blogokon "futottak össze".
IWIW:
iWiW Klubrendszer: A nem egyéni felhasználók számára is funkcionálisan használhatóvá válik az iWiW. Eközben az egyéni felhasználók folyamatosan megszabadulnak a kéretlen bejelölésektől. A fejlesztés lényege, hogy a közösség tagjai ezentúl az érdeklődési körüknek megfelelő csoportokhoz (klubokhoz) csatlakozhatnak, és ezzel az önkifejezés, az információszerzés és -megosztás, a kapcsolatok kialakításának újabb csatornája nyílik meg előttük. A fejlesztéssel a közösségi portál - eredeti funkciója szerint - a személyek és a csoportok elkülönítését szeretné elérni. Az iWiW Klubrendszer a civil közösségek tulajdonosainak, a nonprofit szervezeteknek és az üzleti felhasználóknak - az egyéni felhasználókon kívül - számos újdonságot kínál: közösséget építhetnek, kihasználhatják annak a lehetőségét, hogy az emberek egymással, vagy a közösség üzemeltetőivel kölcsönösen információkat oszthatnak meg. Mindez folyamatos kapcsolattartást, események népszerűsítését, vagy akár közös megszervezését, vélemények cseréjét, akciók lebonyolítását stb. teszi lehetővé. A nem egyéni felhasználók ezáltal új kommunikációs lehetőségeket kapnak, amely kitörési lehetőségeket tartogathat számukra. Az új Klubrendszer bevezetése után a cégeknek, vagy profitszerzés céljából létrejövő közösségek tulajdonosainak (szervezeti és üzleti felhasználóknak) egyszeri regisztrációs díjat (bruttó 5000 forint), valamint felhasználóként bruttó 18 forint havidíjat kell fizetni. A nonprofit szervezeteknek csak a regisztrációs díjat kell kifizetniük, magánszemélyeknek továbbra is teljesen ingyenes marad a szolgáltatás.
Hirdetések: az iWiW-en lehetővé válik a hirdetések nemek és megyék szerinti megjelenítése. Magyarország legnagyobb közösségi portálján a hirdetők úgy állíthatják be a hirdetéseket, hogy azok az adott megyéből származó, adott célcsoport nemére vonatkozóan jelenjenek meg.
Csatlakozna az OpenSocial-hez? Mi is ez az OpenSocial Hackathon? Az OpenSocialhoz már csatlakozott MySpace, hi5, valamint a Google fejlesztői segítenek az érdeklődőknek az OpenSociallal kapcsolatos kérdéseikre válaszolni. Szóval közösségépítő szájtok közti (API-val kapcsolatos) tapasztalat- és információcsere, fejlesztői szinten.
Az iwiw a nyomozók spiclije, megnézik, hogy kik a barátaink, megnézik a fotóink és ezekből sajnos következtetéseket vonnak le.
Reneszánsz iwiw.
A hazaiak jövője?
A magyar közösségi oldalak - pontosabban a két nagy, az Iwiw és a MyVIP, akik mellett más nem igazán létezik - pár év alatt eljutottak oda, hogy gyakorlatilag az összes hazai internetező regisztrált hozzájuk. Ezen felül annyit tudnak felmutatni, hogy lassúak, látható fejlesztés alig-alig történik, és tulajdonképpen semmit nem lehet csinálni rajtuk azon felül, hogy a levelesládánkat elárasztó spamet törölgetjük. Eközben a neten újra sláger a közösségépítés, százmilliókért cserélnek gazdát a legmenőbb szájtok, a Facebook 2008 legtrendibb oldala. Mit tudnak ezek, amiket az unalomba fulladó magyar oldalak nem? Egy közösségi oldalon az ismerősök, és a hasonló érdeklődésű emberek megtalálása a lényeg, ami itthon még mindig a véletlenszerű keresgélés módszerével, illetve az ismerősök ismerőseinek átfésülésével zajlik. A következő lépés az lenne, amit a nagy külföldi oldalak már rég megléptek: amikor a rendszer segít a felhasználónak. Ha már úgyis megadtunk magunkról egy csomó adatot a születési és lakhelyünktől kezdve az iskoláinkon és munkahelyünkön át a hobbinkig, ez alapján az oldal automatikusan megtalálja helyettünk a volt osztálytársainkat, vagy azokat, akik hasonló zenét szeretnek, mint mi. Ahogyan a nagyok csinálják, akik külön objektumként kezelik a felhasználókat és a csoportokat, vagy hálózatokat, ki hogyan nevezi őket. Lekérem a csoportok listáját, és jelentkezem oda, ahová valónak érzem magam. Ha valami hiányzik, megalapítom én. És ennyi, a csoportok automatikusan kapnak közös fórumokat, üzenőfalat, a rendszer gyönyörűen átlátható, és egyszerű. Szerencsére már itthon is kezd megjelenni ez a megoldás - klubok és csoportok alakulnak, de még jó időbe telik, míg teljesen letisztul a rendszer. A jövő a létező összes webkettes szolgáltatás beépítése: a profiloldalak blogokká és csetszobákká alakulnak, kép-, zene- és videomegosztók nőnek rájuk. A legnagyobb dobás, amit a Facebook sikere nyomán most mindenki lázas sietséggel igyekszik beépíteni a saját rendszerébe, a programozói felület megnyitása, aminek hatására a közösség maga fejleszti tovább az oldalt, amerre tetszik. Nézzünk csak meg egy véletlenszerű Facebook-profiloldalt, ezer és egy apró marhaság van rajta: játékok, kvízek, üzenő- és fordítóprogramok, hasznos és haszontalan apróságok. Arcfelismerő program, ami a feltöltött fotóink alapján megkeresi a ránk hasonlító embereket az oldalon. Vagy a távoli rokonainkat felkutató alkalmazás. Vagy egy térkép, amin bejelölhetjük, merre utaztunk eddig a világban, és hová szeretnénk legközelebb eljutni. Vagy éppen étteremkritikákat gyűjtő rendszer. Vagy a nevünket japán írásjelekkel leíró program. A végtelenségig lehetne folytatni; illetve nagyjából 22 ezerig, ennyit írtak és töltöttek fel eddig a rendszerbe a felhasználók. Ezeket mind ingyen, lelkesedésből hozzák össze a készítői. Itthon még az új felhasználók is csak meghívóval léphetnek be a közösségi hálóba. Mivel itthon az Iwiw és a MyVIP már nagyjából felosztotta a világot egymás között, a reményteli trónkövetelőknek megint csak egy külföldről ellesett ötlettel lesz esélyük: ez pedig a tematizálódás. Ezeknek mégis legynagyobb előnyük, hogy magyarok, de mi lesz, amikor elkészül a Facebook magyar fordítása?
