A szerzői jogi kérdések leginkább az internetes (zene)letöltésben jelentkeznek. P2p: A peer-to-peer vagy P2P paradigma lényege, hogy az informatikaihálózat végpontjai közvetlenül egymással kommunikálnak, központi kitüntetett csomópont nélkül. A peer-to-peer fogalom két hasonló, de célját tekintve mégis eltérő fogalomkört is takar: a számítógépek egyenrangú technológiai szintű kapcsolódási módját egy helyi hálózaton<, valamint valamilyen célból közvetlenül kapcsolódó szoftver megoldások működési elvét. A közvelten kapcsolat hibatűrőbb felépítést, skálázhatóságot jelent. Hátrányai: a nehezebb adminisztráció, az erőforrások pazarló használata, a nehezebb megvalósíthatóság.
Hogyan ne lopjunk tartalmat a weben?
Milyen szabályok érvényesek mások műveinek közlésére?
Két dolgot érdemes rögtön az elején tisztázni: az egyik az, hogy a blogokra nincs semmilyen külön szabályozás, a szerzők jogait akkor is védi a törvény, ha az internetes naplójukban, de akkor is, ha egy könyvkiadón keresztül a könyvesboltokban jelentetik meg írásaikat - nincs tehát külön "blogjog". Önmagában a blog csak egy sajátos, stílusbeli és technikai hátteret jelző közeg, ugyanazok a szabályok érvényesek itt is, mint bárhol másutt. A másik fontos - bár nehezebben tisztázható - főszabály, hogy a szerzői jog csak az egyéni eredeti szerzői műveket, alkotásokat védi.
Alapszabályok:
A jogvédettség Magyarországon a szerző halála után 70 évig él, több szerző esetén az utolsó szerző halálát követő 70 évig. Ugyanakkor vannak eltérések is, például az egyéni-eredeti alkotásnak nem minősülő filmeket (ilyenek lehetnek például a korabeli híradófilmek) a készítéstől vagy a megjelenéstől számított ötven évig védi a szerzői jog.
A blogokkal kapcsolatban szerzői jogi kérdés három szempontból merülhet fel: egyfelől az ingyenes blogszolgáltatók felhasználói feltételei rendelkezhetnek ilyesmiről, másfelől a kommentírókat is megilleti bizonyos védelem, legfőképpen azonban persze a blogon megjelent anyagokra vonatkozó szabályok lehetnek érdekesek. Kezdjük az első kettővel: a blogszolgáltatók közül az általunk hamarjában megtekintett nagyobb blogfarmok közül a blogol.hu és a blogter nem foglalkoznak külön a szerzői jogi kérdésekkel, a freeblogonegyáltalán nem találtunk ilyen szabályozást, a blog.hu precízebben megfogalmazott feltételei van, akinek megnyugtatóak, mások idegenkednek az ott felsorolt jogok átadásától - még ha azok csak a szolgáltatáson belüli kezelésre vonatkoznak is. Nem blog ugyan, hanem hagyományos internetes fórum, de az Index hozzászólásainál bejegyzésenként választhat a fórumozó, hogy milyen feltételekkel adja közre hozzászólását. A szerzői jogokkal sokszor csak akkor vannak tisztában az internetezők, amíkor a saját anyagaikat fedezik fel másutt.
A videomegosztó oldalak jóvoltából viszonylag könnyű a helyzet a beágyazott (embeddelt) videókkal. A Videáról, YouTube-ról vagy bármelyik videomegosztóról egy ott feltüntetett kód beillesztésével lehet megjelentetni a kiválasztott filmet a saját blogon. Videó, zene: nem egyértelmű helyzet
A blog szerzőjeként a beillesztendő videó jogtisztaságáról úgy győződhetünk meg, hogy elolvassuk a videómegosztó oldal felhasználási feltételeit. Amennyiben ott feltétele a feltöltésnek a videók jogtisztasága, úgy joggal feltételezheti bármelyik blogger, hogy az onnan átvett anyagokat szabályosan teszi közzé. Amennyiben utóbb bebizonyosodik, hogy a videó mégsem jogtiszta, azt a videomegosztó oldal üzemeltetője veszi le - s tűnik el ezzel egy időben az összes többi weboldalról, ahova beágyazták.
Szöveget idézni lehet, de egész alkotásokat átemelni és újraközölni már több figyelmet igényel. Idézni szabad, ám arra, hogy milyen szövegmennyiség számít idézésnek, nincs mérce; a józan észre hagyatkozva megítélhető, hogy például egy cikk utolsó sorát kihagyva, de a többit átemelve az már nem pusztán idézés.
A "könnyített" jogvédelem, mint például a GNU Szabad Dokumentációs Licenc (az angol rövidítésből adódóan GNU FDL), vagy a Creative Commons (CC) például könnyű átvételt ígér, de mindkettő rendelkezik arról, hogy milyen feltétellel lehet újraközölni a művet. A CC-ben például lehetőség, hogy a közreadó ragaszkodjon hozzá: átvételnél továbbra is a CC feltételeit kell alkalmazni, a GNU/GPL esetén pedig kötelező az eredeti szöveget az eredeti licenccel továbbadni. Sokak nem figyelnek rá, de ez azt jelenti, hogy a blognak azon az oldalán nem a bekarikázott C jelet kell alulra biggyeszteni, hanem annak a licencnek a jelölését, amelyik az adott szövegre érvényesek.
Microsoft: A Microsoft legújabb lépése komoly bizonyíték a jogkezelő (DRM) rendszerekkel kapcsolatosan felmerült aggályokra, problémákra. A felhasználókhoz eljuttatott e-mail szerint a vállalat úgy döntött, hogy a nyár végén leállítja MSN Music zeneboltjának azonosítást végző szervereit, számos korábban ott zenét vásárló ügyfelet elfogadhatatlan helyzetbe hozva ezzel. A zeneszámokat, állományokat a Microsoft jogkezelő technológiája védi, arra azonban valószínűleg senki sem gondolt, hogy a megvásárolt dalokat rövid időn belül a licencelést végző szerverek leállítása miatt nem fogja tudni meghallgatni. A Microsoft lépése egyben erősíti a DRM-technológiák körüli aggályokat. Az egyébként is korlátozott használhatósági kört -- a dalok csak a készülékek egy részén szólaltathatók meg -- nagyban szűkíti, hogy a lejátszhatóság egyben a kibocsátó infrastruktúrájától is függ. Az átlag felhasználó számára evidens lenne, hogy a vásárlással a számok a birtokába kerüljenek, ahogyan egy boltban vásárolt CD-n is tennék. Számos kiadó már felhagyott a digitális másolásvédelmi eljárások alkalmazásával, a szélmalomharccal, egyre több zeneboltból vásárolhatunk DRM nélküli, sokszor a széleskörűen használhatü MP3 formátumban letölthető zeneszámokat. Bár ezek többnyire többletköltséggel vásárolhatók meg, a szolgáltató szervereinek leállása, leállítása garantáltan nem hozza a fentihez hasonló kényelmetlen helyzetbe a vásárlót.
Google:
A YouTube videomegosztó oldal ellen a legkomolyabb pert a Viacom Inc. mint jogtulajdonos indította: egymilliárd dollárra perelik a YouTube-ot a szerzői jogok megsértése miatt. A Google most panaszt nyújtott be a manhattani bíróságon, melyben azt állítják, hogy a médiavállalat lépése megfélemlíti az oldal több száz milló felhasználóját, komoly károkat okoznak cégüknek, s emellett a szerzői jog sarkos és szélsőséges értelmezése folytán elrettentik a felhasználókat. (Ne feledjük, a YouTube-on korlátozva van a feltöltött anyag időtartama. Erre hivatkozik a Google, amikor azzal érvelnek, ezek a feltöltések valójában az élmények, vélemények megosztását szolgálják, s ennek korlátozása mint precedens komolyan veszélyeztetheti a szólásszabadságot.) A Google ez ügyben kezdettől fogva határozottan kiállt amellett, hogy az 1998-as DMCA (Digital Millennium Copyright Act) rendelkezései alapján ők mint szolgáltatók nem vonhatóak felelősségre felhasználóik online tevékenysége miatt – bár békülékenységük jeleként tartalomszűrő rendszert is kifejlesztettek, emellett konkrét panaszokra, ha nem volt más mód, töröltek is tartalmakat, illetve igyekeztek kereskedelmi megállapodásokat is kötni bizonyos kiadókkal.
Apple:
Egyre népszerűbb a tengerentúlon (USA) az online zeneletöltés: az iTunes, az Apple zeneboltja a második helyre lépett előre a 2007-es ranglistán. Azon a ranglistán, melyen nem csak az online értékesítést, hanem a fizikai adathordozók, CD-k eladását is figyelembe veszik, olyan cégeket megelőzve, mint a Best Buy és az Amazon.
Az Apple új online zeneértékesítési modell bevezetésén munkálkodik, amely prémium díjért korlátlan hozzáférést biztosítana az iTunes katalógusához. bizonyos újonnan megvásárolt prémium kategóriás készülékekhez egy évig korlátlan számú zeneletöltést biztosít majd valamikor az év közepétől.
Yahoo!:
A Yahoo letiltja keresőjében a Pirate Bay oldalait. Ha pedig arra keresünk rá, hogy "The Pirate Bay", akkor a találatok között nem adja ki a torrenszájt linkjét.
Egy bírósági döntés alapján három nagy internetes cég, a Yahoo, a RealNetworks, valamint az AOL, összesen százmillió dollárt fizethet ki az amerikai előadókat képviselő szervezetnek, 2002-ig visszamenően. A három vállalat bűne, hogy 2002-től kezdve - különböző szolgáltatások formájában - az interneten is elérhetővé tették a zenei tartalmakat. Példaként említhető aYahoo Music, amely rövid előzetesekkel, kliprészletekkel csalogatja az oldal látogatóit, márpedig az ilyen szolgáltatások bevételéből a bíróság szerint az előadóknak és a kiadóknak is részesülniük kell. Éppen ezért - mintegy kárpótlásként - az érintett cégek most komoly összegeket lesznek kénytelenek kifizetni.
Szankciók, ellenlépések:
EU: Az Európai Unióban 50-ről 95 évre emelkedhet a szerzői jogvédelem időszaka az előadóművészek számára, ha az unió döntéshozó szervei és a tagállamok elfogadják az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa, Charlie McCreevy erre vonatkozó javaslatát. McCreevy azt is kezdeményezi, hogy az alkotók kiadót válthassanak, amennyiben az, amelyiknél vannak, nem akarja újra kiadni zenéiket. A biztos emellett jogdíjat építene be az unió területén értékesített számítógépek, zenelejátszók, írható cd és dvd lemezek és más eszközök árába, amelyből a számaik másolásáért kárpótolnák az alkotókat.
Britek: Egy brit javaslat kötelezővé tenné az internetszolgáltatóknak azon felhasználók letiltását, akik illegális másolatokat csereberélnek a világhálón. Ennek keretében az otthoni felhasználókat akár teljes mértékben letilthatják a világhálóról, amennyiben beigazolódik a gyanú, hogy jogvédett tartalmak kalózmásolatait tették elérhetővé, illetve töltötték le a különböző weboldalakról és fájlcserélő hálózatokról. A vonakodó szolgáltatók számára komoly fenyegetést tartalmaz a javaslat. Eszerint bírósági úton lehetne őket felelősségre vonni, az érintett felhasználók adatait pedig ezt követően elérhetővé tennék a testület számára, hogy ezúton vegyenek elégtételt a letöltésekért. A brit internetszolgáltatók szövetsége erre gyorsan reagált és kijelentette, hogy továbbra is csak közvetítő kíván maradni, nem kér a cenzori szerepből. Az e-kereskedelmet szabályozó 2002-es törvény szerint az internetszolgáltatók, csak egyszerű csatornák, így nem felelősek a hálózatukon zajló forgalom tartalmáért. Megerősítve érzik véleményüket a kiadók, miután egy friss brit felmérésből kiderült, hogy a letöltők 70 százaléka is felhagyhat a fájlcseréléssel, amennyiben a szolgáltatók megkezdik a kalózok kiszűrését.
Svédek: Több svéd cég is úgy döntött, hogy a jövőben az előadóik zeneszámait elérhetővé teszik a P2P-hálózatokon. A kiadók a döntésükkel azt szeretnék jelezni, hogy egységesen fellépnek a fájlcserélők bűnözőkként való beállítása ellen. A skandináv országot a világ egyik legnyitottabb államának tartják. Azonban még itt is meglepetésként hatott, amikor idén február elején a Swedish Performing Rights Society (STIM) nevű szerzői jogi társaság bejelentette, hogy kész a fájlcserélő hálózatokban való letöltéseket legalizálni és éppen ezért együttműködési megállapodást kötni a helyi internetszolgáltatókkal. Mindez azt jelenti, hogy a művészek a letöltött dalok száma alapján havonta kapnak majd egy meghatározott összeget. Svéd Modellnek neveztek el. Elutasítjuk a fájlcserélők bűnözőkként való megbélyegzését, mivel ezek az emberek azok, akik megpróbálnak új, az eddigieknél hatékonyabb zeneterjesztési protokollokat kifejleszteni. A hanglemezkiadók több mint négyszázmillió forintnak megfelelő kártérítést követelnek a svéd torrentszájt üzemeltetőitől anélkül, hogy összeszámolták volna az elszenvedett veszteséget. A kártérítési pert megelőzően januárban a szövetség a szájt üzemeltetőit, hogy a ThePiratebay.org teszi lehetővé a sorozatos szerzői jogsértéseket. Az ismert torrentszájt kártérítést szeretne kiharcolni magának a Nemzetközi Hanglemezipari Szövetségtől (IFPI), mivel a szervezet felszólítása nyomán egy dán szolgáltató blokkolni kényszerült a Pirate Bay-t, ezzel forgalomkiesést okozva az oldalnak. A Pirate Bay egy holland bíróságon indított kártérítési pert a zeneipari szervezettel szemben.
A nagy kiadók első alkalommal ráncigáltak bíróság elé egy internetszolgáltatót a jogsértéseket elkövető felhasználók helyett. Az ír Eircom céget a kalózellenes intézkedések alkalmazására szeretnék rávenni. Áttörés következett be a nagy kiadók kalózellenes hadjáratában, miután az ír Eircom személyében az első internetszolgáltatót vitték bíróságra, annak reményében, hogy a kellő feddés után keményebb ellenlépésekre sarkallhatják a vállalatot. A cél ugyanis az lenne, hogy a szolgáltatók maguk is kezdjék meg a határozottabb fellépés, a szigorú ellenőrzés korszakát, amelynek révén a kiadók szerint nagy mértékben csökkenthető lenne a kiadások visszaszorulásának mértéke.
Németország: Bírálta a német parlament által az áprilisban elfogadott és átdolgozott szerzői jogi törvényt a zeneipar, mondván a jogszabály túl engedékeny és nincsenek benne konkrétumok. A legfontosabb változás, hogy ezentúl a kiadók közvetlenül az internetszolgáltatóktól kérhetik az illegálisan másolt tartalmak csereberélésével vagy letöltésével gyanúsított felhasználók személyes adatainak (nevének, címének, telefonszámának stb.) kiadását. Ehhez azonban konkrét gyanúra van szükség és az információk megadására csak egy bíró kötelezheti a szolgáltatókat. A zeneipar pont ez utóbbi kitételt kifogásolja. Vannak ugyanakkor a könyv-, a film-, a zene-, a szoftver- és a játékipar számára kedvező változások is, mint például, hogy az üzletszerűen elkövetett ügyekben a kiadókat és a szerzőket nagyobb kártérítés illeti meg. Vagyis különbséget tesznek aközött, hogy valaki a maga kedvére töltött le egy zeneszámot vagy annak tovább értékesítéséből pénzt is szerzett.
Japán: négy legnagyobb, internetszolgáltatókat tömörítő szervezete (összesen ezer kisebb-nagyobb szolgáltató a tagjuk) minden eddiginél erőteljesebb fellépést ígér a fájlcserélők ellen. A terv az, hogy a jogvédett tartalmak illegális letöltésén vagy megosztásán kapott felhasználókat egyszer figyelmeztetnék, aztán egyszerűen letiltanák a netről.
Ausztráliában blokkolnák a fájlcserélők internethozzáférését. Amennyiben valakit harmadszor is bűnösnek találnak az illegálisan másolt tartalmak csereberéjében, akkor az internetszolgáltatóját kötelezik hozzáférése blokkolására. Az ötödik kontinensen egy cég már alkalmazza az új módszert. Igaz a letiltás nem teljes, ugyanis az e-mailezés lehetősége továbbra is fennáll, így az illető tájékozódhat ügye állásáról. Azonban továbbra is tisztázatlan az az elsősorban etikai, de ugyanennyire jogi kérdés, miszerint mi a fontosabb, hogy az internetszolgáltató az ügyfeleit védje vagy hogy együttműködjön a szerzői jogvédőkkel?
Magyarország: Márciusban a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya két darab szervert foglalt le, a warez-szcénának okozott kár jelentős, ugyanis a hierarchia csúcsán álló, elosztószerepet betöltő gépeket sikerült kiiktatni. A szerveren zenék, filmek és szoftverek voltak, méghozzá komoly mennyiségben: 8 terabájtnyi védett szerzői tartalom tűnt el tegnap az internetről. Ez tizenkétezer teleírt CD tartalmával megegyező mennyiség. A szerver úgynevezett top site-ként működött. Top site-nak azokat a szervereket nevezik, amelyek a warez-hierarchia csúcsán állnak. Ide kerülnek fel először a frissen kiadott szoftverek feltört változatai, az új filmek, zenék, amelyeket digitalizáltak. Ezekről a szerverekről töltik le a digitális holmikat azoknak a warez oldalaknak az üzemeltetői, amelyeket aztán a "nagyközönség" is ismer. Mivel tehát alapvetően kisforgalmú szerverekről van szó, a hazai internetforgalomban sem jelentkezett jelentős visszaesés. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya eljárást indított ismeretlen tettes ellen szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétség elkövetésének gyanúja miatt.
Érdekesség:
A leggyakrabban lemásolt szoftvereket sorolja fel, külön mutatva az otthoni felhasználók és a vállalatok által jogtalanul használt példányokat. Rögtön kitűnik, hogy az irodai megoldások (szövegszerkesztők, táblázatkezelők stb.), valamint a biztonsági szoftverek állnak az élen, és természetesen az ezen alkalmazásokat fejlesztő cégek érezhetik leginkább veszélyeztetve munkájukat és bevételeiket.
A cégek által 2007-ben jog nélkül használt programok toplistája
1. Symantec Norton Anti-Virus
2. Adobe Acrobat
3. Symantec PC Anywhere
4. Adobe PhotoShop
5. Autodesk AutoCAD
6. Adobe DreamWeaver
7. Roxio Easy CD/DVD Creator
8. Roxio Toast Titanium
9. Ipswitch WS_FTP
10. Nero Ultra Edition
Az internetről jogtalanul legtöbbször letöltött szoftver 2007-ben
1. McAfee VirusScan
2. Symantec Norton Anti-Virus
3. McAfee Internet Security Suite
4. Intuit TurboTax
5. Adobe Photoshop
6. Adobe Acrobat
7. Intuit Quicken Home and Business
8. Symantec Norton pcAnywhere
9. Symantec Norton Ghost
10. Adobe Creative Suite
Az Egyesült Államok után lassan az öreg kontinensen is megjelennek a nagy kiadók MP3-formátumú katalógusai, amelyek lassan de biztosan megtalálják a népszerű weboldalakhoz vezető utat. A folyamat fontos állomásának foghatjuk fel a Warner és a 7digital között most megkötött megállapodást, amelynek értelmében a kiadó teljes kínálata fokozatosan elérhető lesz a nyugat-európai felhasználók számára. Természetesen nem ez az első online zenebolt a régióban, az előrelépést a korábbi megoldásokhoz képest a tartalmak formátuma jelenti - ez ugyanis az MP3, amely semmilyen formában nem szab korlátot a megvásárolt tartalmak további terjesztését, lemásolását illetően. A lépés kitűnően példázza, hogy a szórakoztatóipar az elmúlt hónapokban milyen radikális váltásra szánta el magát. Míg az egyik oldalon - az őket képviselő szervezetek segítségével - mindent megtesznek az általuk illegálisnak vélt fájlcserélő platformok visszaszorítása, illetve kinyírása érdekében, a másikon egyre több régióban és online boltban válnak elérhetővé a másolásvédelmet magukban nem hordozó MP3-tartalmak. A 7digital a Warner esetében az első nagyobb európai portál, amely engedélyt kapott az MP3-formátum alkalmazására. Ezzel nyilván a riválisok, így többek között az Amazon terveit szeretnék keresztülhúzni, hiszen ez utóbbi is a közeljövőben vezetné be saját platformját régiónkban, szintén erre a formátumra támaszkodva
Már a második, erősebbnek hitt védvonal sem akadály a SlySoft fejlesztette AnyDVD HD alkalmazásnak: a tavaly júniusban bevezetett BD+ védelmet is könnyedén kijátssza a szoftver, lehetővé téve a lemez tartalmának másolását, lementését. Különösen kellemetlen ez annak fényében, hogy számos stúdió pont az erősebb másolásvédelem miatt választotta a Blu-ray formátumot a HD DVD-vel szemben. A BD+ védelmet támogató lejátszókban található "virtuális gépben" futtathatók olyan lemezen mellékelt alkalmazások, melyek ellenőrizhetik a lejátszási környezetet, annak érintetlenségét, a titkosító kulcsok valódiságát, eredetiségét. Bármilyen probléma esetén ezek az alkalmazások megakadályozhatják a tartalom elérését. Ez a védelem akár a lejátszott videó minőségét, paramétereit is módosíthatja, ha bármilyen kétség merülne fel a rendszerrel kapcsolatosan.
Az egyik legnagyobb skandináv távközlési cég együttműködési megállapodást kötött három nagy zenei konszernnel, amelynek értelmében a TDC internetes és mobil ügyfelei ingyen hozzáférhetnek a kiadók dalaihoz. A kínálatban a tervek szerint kereken 30 kiadó több mint az egymillió nótája lesz megtalálható. A felhasználóknak lehetőségük lesz a kiválasztott dalok letöltésére nem csak a számítógépükre, hanem akár a mobiltelefonjaikra vagy a hordozható zenelejátszó készülékre. CD-re viszont nem lehet majd kiírni a számokat, és további hátrány, hogy az előfizetési szerződés lejárta után az ajánlat már nem érvényes. A letöltött zeneszámok viszont ezután is meghallgathatók lesznek 1 euróért. De ezzel is fel kívánnak lépni az illegális letöltés ellen is.
Már a könyvkiadók is félnek a kalózoktól: A 8500 írót tömörítő brit Society of Authors tagjai komolyan tartanak attól, hogy a zeneipart megváltoztató kalózkodás a könyvkiadók világát is elérte. új fizetési modellekre van szüksége a kiadóknak, mert a száz éve működő előlegekre és jogdíjakra építő megoldások a kalózkodással biztosan működésképtelenné válnak. Olyan megoldásra lenne szükség, amiben szabadon elérhetővé lehetne tenni a születő műveket, de azért jövedelemhez is jutnának a szerzők. Az internetes szolgáltatások fejlődésével a piac több szereplőjéből digitális kiadó lett, még ha nem is ez a cél vezérelte, és ebben nem támogatta a hagyományos könyvkiadás. Először az Amazon webáruház tette lehetővé, hogy a vásárlók belelapozzanak a megvásárolni kívánt könyvbe. Ez a funkció az eladások megugrásához vezetett, igazolva a könyvesboltok által már évtizedekkel korábban belátott igazságot: a lapozgatás vásárláshoz vezet. Később a Google is bevezette a maga könyves szolgáltatását, melynek segítségével könyvek szövegében kereshetnek a felhasználók.
A januárban indult torrentkereső működtetői bejelentették, hogy a jövőben csak a licencelt tartalmakat kínáló letöltőoldalak tartalmában keres a YouTorrent, a kalózszoftverekre, filmekre vagy zenékre vágyóknak a jövőben új forrás után kell nézniük. Bár a YouTorrent.com csupán néhány hónapja indult, mostanra az oldalt havi szinten mintegy tízmillió egyedi látogató keresi fel, így e rövid idő alatt az internet egyik legnépszerűbb BitTorrent-oldalává nőtte ki magát.
Trend:
Engedékenyebbek lesznek az előadók…(kiadók is?)
Mint ismeretes, a Nine Inch Nails a legújabb albumát a Creative Commons licenc hatálya alatt jelentette meg - négy konstrukcióban, ami azt jelenti, hogy az összes dal szabadon hallgatható, terjeszthető, másolható és remixelhető. Az utóbbi esetben a számokat átdolgozóknak fel kell tüntetniük az eredeti előadó nevét és a kész művet szintén a Creative Commons licenc hatálya alatt kell megjelentetniük.
Az R.E.M új lemeze ingyenesen elérhető lesz a neten. A Radiohead és a Nine Inch Nails utána egy újabb nagy zenekar, az R.E.M. is úgy döntött, hogy új albumukat a hivatalos megjelenés előtt, a promóció részeként az interneten is közzéteszik.
A világ második legnagyobb zenei kiadója (Sony) nyitott az új elképzelésekre és a mobiltelefon-gyártókkal való együttműködésre, már csak azért is, hogy megállítsák a csökkenő zenei eladásai adatokat. Átalánydíjas szolgáltatások bevezetése. A legegyszerűbb az lenne, hogy az összes zeneszámhoz bárki egy adott összegű havidíj megfizetése után hozzáférhessen. Így a kínálatban lévő összes dal elérhetővé válna a felhasználók számára, a legújabb slágerektől a régi örökzöldekig. Mindent megkaphatnának. Az emberek nem csak meghallgathatnák, de akár le is tölthetnék a nekik tetsző nótákat, így felépíthetnék digitális zenei gyűjteményüket. Egy ilyen hozzáférés szerintem havonta legfeljebb 6-8 euróba kerülne, ez lenne a reális ár. Már meg is kezdtük az erről szóló tárgyalásokat, többek között az Apple-lel, amelynek óriási a részesedése a piacon. Nem lenne értelme bojkottálnunk a céget és az iTunest, de ha ezt terveznénk is, nem jelentenénk be előre. A Sony BMG eddig ugyan kitartott a másolásvédelmek alkalmazása mellett, de az év elején a konszern is meghajolt a trend előtt és induló zeneboltjukban már az MP3-formátumot támogatja.
Szolgáltatókat akarnak rávenni az ellenőrzésre…
