Az internet szorongatja a többi médiát: Drámaian csökkennek az amerikai újságok példányszámai, és rengeteg nézőjüket vesztették el népszerű amerikai hírtelevíziók, mert a "klasszikus" médiának komoly versenytársa támadt a blogokban, az internetes csevegőfórumokon és a világhálón kialakult más műfajokban. A korszakos médiaváltás első áldozata a minőségi újságírás lehet - állapította meg a washingtoni Pew Kutatóközpont legutóbbi éves jelentése, amely az amerikai média helyzetéről készült. E jelentés szerint a médiacsinálók gyakran reagálnak az internetes műfajok kihívására tudatosan agresszív és elfogult hangnem alkalmazásával, ettől remélve nézőik, hallgatóik megtartását, illetve azok számának növekedését. (fontosabb lesz a külső-sztárcsinálás, kisebbek lesznek a szerkesztőségek, ami szintén a minőség rovására mehet, fel kell gyorsulni-időcsökkenés-kevesebb idő marad utána járni dolgoknak.)
A következő húsz év során Európa gazdasága számára akár 1300 milliárd euró hasznot is hozhat az egységes, zökkenőmentes páneurópai elektronikus hírközlési szolgáltatások kialakítása.
Egyre népszerűbbek a helyi online televíziók. Az internet, a korszerű számítógépek, szoftverek és videokamerák elterjedésével ma már gyakorlatilag bárki műsorkészítővé válhat. Ezt sokan ki is használják és a felhasználók ezrei bizonyítják: az amatőr riportereknek érdemes dolgozniuk. Nagy igény van a helyi és a regionális hír- és egyéb műsorokra. "Az alsó-szászországi kiadók egy kiskaput igyekeznek kihasználni, miszerint a tartományi médiatörvény tiltja jelenleg a regionális kereskedelmi televíziók működtetését, azonban az internetes adásokra - mivel azok hivatalosan nem számítanak televíziónak - semmilyen jogszabály sem tér ki. A helyzet azonban változhat, jelenleg is folynak ugyanis a tárgyalások a regionális rádiók engedélyezéséről"
Net Tv: (új trend)
Usa: Az Egyesült Államokban fenyeget azzal a kötelező átállás, hogy több millió háztartás marad adás nélkül. Az egy év múlva bekövetkező platformcsere sokak számára túl korai lehet. Legalábbis ettől félnek az amerikai műsorszórók, mégpedig a legfrissebb felmérésekre hivatkozva, amelyek korántsem festenek kedvező képet a televíziónézők felkészültségéről, különösen azok körében, akik számára még nem adott a szükséges technikai háttér. Könnyen előfordulhat, hogy milliók maradnak majd adás nélkül 2009. február 18-án, amikor is végrehajtják az átállást, és végleg elhagyják a hagyományos analóg műsorszórást. Egy év múlva ugyanis a digitális technikára felkészített készülékekre, vagy a megfelelő konverterekre lesz szükség ahhoz, hogy a televízióadás megjelenjen a képernyőn - ennek hiányában a nézők lemondhatnak minden képi tartalomról. Erre, vagyis a digitális technika alkalmazására kötelezi ugyanis a műsorszórókat az a szövetségi törvény, amely 2009-ben határozta meg az átállás határidejét. A nézők tájékozatlanságáról tanúskodik; A televízióállomásokat tömörítő országos szövetség szerint az érintett háztartások 61 százalékában még csak nem is hallottak az átállásról.
Az amerikai tévék már felismerték, hogy nekik is, a nézőknek is csak hasznot jelent, ha sugárzás után sorozataikat felpakolják stream-formában a neten. A néző, aki lemaradt, így könnyedén megnézheti a kihagyott részt, ha érdekli, a csatorna pedig bezsebeli az előtte leadott fél perces reklámért a jó pénzt a hirdetőtől.
Egyre több amerikai a laptopján, számítógépén tévézik, s nem a televíziókészüléket nézi. Az Egyesült Államokban ma már milliók számára természetes, hogy laptopjukon nézik meg kedvenc tévésorozatuk részeit. A kutatók egy felmérése arról tanúskodik, hogy minden negyedik internetező számítógépén néz tévéfilmeket. A legnagyobb arányban (39 százalék) a 18-34 éves korcsoport néz a weben tévét, és meglepően nagy arány (23 százalék) kerül ki a 35-54 évesek generációjából. Ma az első számú kihívást az jelenti, hogy az analóg bevételeket át tudják konvertálni digitális bevételekké. A legtöbben ma még ingyenes mozgóképes tartalmakat néznek. Elemzők szerint a televízió és az internet a belátható jövőben összeolvad. Az átalakulás élén azok az internetezők járnak, akik számára a tévékészüléket már teljesen felváltotta a számítógépes monitor.
EU: Az EU elfogadta a mobiltévézés szabványaként a DVB-H-t. Jön a futball-Eb, a pekingi olimpia, melyektől a mobil-televíziózás fellendülését remélik az Unió szakértői. Az Európai Unió hétfőn véglegesítette az Európai Bizottság (EB) döntését, s ahogy várható volt, a gyermekkorát élő mobil-televíziózás szabványaként a többek között a Nokia által kialakított DVB-H-t(Digital Video Broadcasting Handhelds), a már egyébként is széles körben elterjedt szabványt ajánlja a tagállamoknak. Ezt a szabványt támogatja a gyártók közül többek között a Nokia, a Motorola, a Philips, a SAGEM, a Sony, az Ericsson, a Samsung, valamint a legnagyobb európai távközlési szolgáltatók, a Vodafone, az O2 és a T-Mobile is. Úgy vélik, hogy a futball EB és az olimpia hatalmas lökést adhat a mobiltévézésnek.
Joost: Így értékelhetnénk finoman a jelenlegi helyzetet, amely arra utal, hogy az online platform nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. A kezdeti lelkesedés elapadásával és a riválisok megjelenésével bajba kerülhet a cég. Az biztos, hogy egyelőre nem sikerül véghezvinni a televíziózás forradalmát, amiről tavaly még olyan optimistán beszéltek a vállalat háza táján. A cég nem fogja bezárni kapuit, ám tudomásul kell vennie, hogy a riválisok igen jól rajtoltak és ebben megelőzték őket. Az Egyesült Királyságban a BBC iPlayer nevű megoldása foglalta le a piac jó részét, a tengerentúlon pedig az NBC és a News Corp. közös fejlesztése, a Hulu hódította meg az érdeklődők szívét. Ezzel szinte lehetetlenné vált a szegmens kisajátítása, ezzel együtt pedig a zsíros szerződések, a kizárólagos közvetítési műsorszórási jogok megszerzése is. Az új stratégia tehát az USA-ra koncentrál, így nyilván a tartalmat is az amerikai igényekhez igazítják majd.
Netes újságírás:
A digitális újságírásban a 21. század eszköze született meg. Az internet lehetővé tette az egyirányú kommunikáció felváltását a kapcsolatok új rendszerével. Miközben a cikket olvassuk, kedvünk szerint szorítkozhatunk az újságíró szövegére, vagy abból ki-kilépve olvashatunk kapcsolódó dokumentumokat, nézhetünk filmeket, sokféleképpen tovább építhetjük az újságíró sztoriját. A számítógép képernyőjére annyi szöveget hívhatunk le, amennyit akarunk, nincs terjedelmi korlát, mint az újságban. Az interneten nincs lapzárta, bármikor lehet frissíteni, ami egyben azt is jelenti, hogy az internetes újság állandóan alakul. A szerkesztés és a publikálás nem válik el egymástól: amit írunk, az "most" jelenik meg, "holnapi lap" pedig nem létezik. Az elektronikus újságírásnál a technika egyre kevésbé gond, így egyetlen ember is képes lehet - akár a konyhaasztalán - internetes lapot készíteni, blogot, internetes naplót írni. Több teret szentelnek a szórakoztatásról, életmódról, a hétköznapi életről szóló híreknek, követve az internetsajtó trendjét.
Az internet alapjaiban változtatta meg az újságírást, de nem egészen úgy, ahogy azt korábban jósolták. A legalapvetőbb várakozás az volt az internettel kapcsolatban, hogy demokratizálja majd az újságírást, és új hangokat, új nézőpontokat hoz be a köztudatba. Ezzel szemben az online kiadványok inkább csak a máshol már megjelent anyagokat adják tovább-egyes vélekedők szerint. A napilapok weboldalai is egyre fontosabb szerephez jutnak. Míg ezek pár éve csak a nyomtatott újság "napi hullaházaként" szolgáltak a lap anyagának újraközlésével, addig ma lehet, hogy a legfontosabb sztorik ott jönnek le nap közben. A kutatás vezetője, Tom Rosenstiel ebben a "délutáni újság bizonyos értelemben vett újjászületését" látja a weben. Egy külön felmérés kiderítette, hogy az újságírók szívesen veszik az új kihívásokat, amelyeket az online korszak támaszt irányukban, és nem tekintik pluszmunkának ezeket. A legtöbben szívesen blogolnak, és jó néven veszik az olvasóktól érkező visszajelzéseket. A hagyományos, írott műfajtól eltérő multimédiás anyagok - filmek, prezentációk - készítését szintén értékes tapasztalatként élik meg. A szerkesztőségek nagyon aktívan kísérleteznek az újszerű megoldásokkal. A jelentés egyik meglepő megállapítása, hogy a "civil újságírók" által létrehozott híroldalak és blogok sokkal kevésbé nyitottak a külső kommentárra, mint a "hagyományos" (vagy mainstream) média.
Online rádiózás:
Szakemberek szerint közel sem jelentenek konkurenciát egymásnak az internetes műsorszórók és a közösségi portálok. a két tábor tagjai nagyon is jól megférnek egymás mellett, sőt egyre szorosabb közöttük a kapcsolat. Gyakran fordul elő például, hogy az online rádióknak és a Web 2.0 oldalaknak zömében megegyezik a hallgatói-felhasználói tábora. A szakemberek becslése szerint az online rádiókat csak az Egyesült Államokban kereken 33 millió, 12 évesnél idősebb felhasználó hallgatja. Ez a tavalyihoz képest 4 millióval több hallgatót jelent.
Média, múlt, jelen, jövő:
Ha a helyi parlament elfogadja az erről szóló törvénymódosítást, a jövőben az Osztrák Nemzeti Könyvtár (ÖNB) minden internetes sajtóorgánum anyagait el fogja tárolni. Egy most nyilvánosságra hozott tervezet szerint az ÖNB évente négyszer automatikusan összegyűjtené az internetes sajtó Ausztriára vonatkozó tartalmát és azokat elraktározná. Az anyagokból így később akár napi reprezentatív kivonat is készíthető. (február) Azoknak a portáloknak, amelyeken regisztrációhoz kötik a tartalom megjelentetését, az írásbeli felszólítás kézhez vétele után egy hónapon belül kötelesek lesznek biztosítani az Osztrák Nemzeti Könyvtár számára a cikkekhez való hozzáférést. A tudományos internetes szakfolyóiratok, magazinok és más kiadványok kiadói szintén bizonyos fokú védettséget élveznek, kiköthetik ugyanis, hogy az általuk elérhetővé tett cikkeket az ÖNB ugyan eltárolhatja, de egyetlen éven át nem oszthatja meg az olvasókkal, kizárólag a moratórium letelte után.
A New York Times kifejlesztett egy olvasót, mellyel ősrégi újságok között kutathatunk. Scannelték a lap összes megjelent számát 1851 és 1922 között és feltöltötték a honlapra pdf formátumban. Vagyis a Times Machine segítségével olvashatunk cikkeket a polgárháború vagy az első világháború időszakából. Ingyen
Nemcsak a netes újságok, hírközlés tartozik a netes médiába, hanem a kép és video és zenemegosztók is.
Flickr: Nagyon népszerű képmegosztó, hamarosan videomegosztó is. A Flickr, miként sok online képmegosztó szolgáltatás azt a filozófiát követte, hogy elsősorban a minőségi tartalomra helyezte a hangsúlyt, mindig is a szép és jó fotókat tolta előtérbe, vagyis azt kommunikálta magáról, hogy a minőségi tartalom online tárhelye. Ugyanez a YouTube-ról, meg úgy általában a többi videómegosztóról - tisztelet a kivételeknek - nem mondható el. És éppen ez lenne a veszélye annak, ha a Yahoo egy YouTube-szerű videómegosztó szolgáltatással bővítené ki a Flickrt. Ami sokkal kézenfekvőbb döntés lenne, ha a Flickr Video inkább a Revverre vagy a Vimeóra hasonlítana, és elsősorban a jó minőségű, tartalmilag is erősebb videófelvételeket engedné be a szolgáltatásba. Yahoo-nak tehát most történelmi lehetősége lehet a "minőségi online közösségi szolgáltatások" címkét megszerezni magának.
Az amazon.com az elmúlt 14 év során tökéletesítette a postai szolgáltatókon keresztüli áruküldést, most viszont úgy döntött, beszáll a jelenleg az iTunes vezette digitális versenybe is. Az online társaság elmaradt a digitális zeneárusítás versenyében. Bár az Amazonnál továbbra is a CD-k vezetik a zeneeladásokat, a társaság jelen pillanatban negyedik a digitális zeneszolgáltatók piacán. A legnagyobb áttörést a digitális piacon azonban mégis az Amazon Unbox átalakítása jelentheti, hiszen a több mint 30 ezer megvásárolható illetve kölcsönözhető mozi- és tévéfilm egyelőre csak a Microsoft operációs rendszerét használó számítógépekről és Micrsoft Windows Medig Playerrel játszható le. A szolgáltatástól a jelenleginél jóval többet várnak az amazon.com vezetői az innovációt követően.
A geolokáció 2007 és 2008 egyik bűvszava. Elsősorban azért, mert végre sikerült találni egy olyan metaadatot, mellyel rengeteg információ vizuálisan is könnyebben, kreatívabban is megjeleníthető. A Google Earth és a New York Times most gondolt egyet, és azokat a híreket, melyeknél egyáltalán érdekes a "hol?", geotagekkel látták el. A "geolokált" hírszolgáltatás ötlete amúgy valószínűleg arra fog sarkallni startupokat, és egyszer talán nagyobb online médiacégeket is, hogy híreiket térképen is elhelyezzék. Elsősorban nyilván a nemzetközi híreknél érdekes egy-egy ilyen térképes mashup, ugyanakkor azt sem tartanám kizártnak, hogy egyszer a Google Earth több hírügynökség és szerkesztőség anyagait fogja megmutatni egyetlen térképen. Egyelőre 15 percenként frissítik be a timesos híradatbázist. De nyilván megoldható lenne a folyamatos, up-to-date geohírszolgáltatás is. A Google nagy eredménye ezen a téren nyilván az lenne, ha a Google News híreit képesek lennének geolokálni, és egyszer megjelenhetne a hírek mellett a kis földgömb ikon, valamint a "geo view version".
Netösszeomlás? Legfeljebb két éve van hátra az internetnek, mielőtt a videomegosztók okozta óriási adatforgalom miatt végzetesen lelassul, vagy akár össze is omlik az egész hálózat - ijesztgetnek a szakértők. Becslések szerint 2007-ben a YouTube adatforgalma akkora volt, mint 2000-ben az egész interneté. Az összeomlást a hálózat drasztikus fejlesztésével, a nagyrészt még mindig rézalapú vezetékek üvegszálas kábelre cserélésével lehetne elkerülni - ez viszont sokmilliárdos befektetést követelne az internetszolgáltatóktól.
(Formátum háború: cd/dvd Blu-ray vs HD DVD)
Magyarország:
Magyar netes újságírás:
Válságban van az IT-sajtó: vége a nyomtatott lapoknak, kicsi a piac, hiteltelenek a szaklapok, kontárok a szakújságírók. A nyomtatott lappiac napról napra komolyabb gondokkal küzd azuhanó példányszámok miatt, a nagyobb kiadóvállalatok pedig kénytelenek komoly piacvesztést elkönyvelni amiatt, mert zeneiparban jelenlévő társaikhoz hasonlóan édes álomba szenderültek, és jó ideig nem vettek tudomást arról, hogy az internet megváltoztatja a világot Nem kell temetni az IT-sajtót mert lezárult egy korszak, amiben szakavatottak titkos társasága duruzsolt egymás fülébe fura dolgokat, hanem alkalmazkodjunk az új feladathoz. A jövőben amellett, hogy a szűk szakmának szóló sűrű anyag is helyet kap, az online ember számára is érdekessé, érthetővé, élhetővé kell tenni a számítógép, az internet és egyéb nyalánkságok működését. Ha kevés az olvasó, azért nem a kicsi piacot kell okolni, hanem a rossz tematikát vagy a rossz felületet. Ha hiteltelen egy lap, azért a túl sok hirdetési kompromisszum vagy a túlterhelt szerkesztőség a hibás, és nem a bloggerek vagy az olvasók. Ha kevés a hirdetés, akkor pedig nem az a megoldás, hogy még jobban be kell nyalni a cégeknek. Olvasóként mindenesetre van választási lehetőség: az online felületeken ráadásul minősíteni is lehet a tartalmat, ahogy ez itt nálunk már majd' 10 éve működik is. Így véleményem szerint az IT-sajtó nem válságban van, egyszerűen vedlésnek indult.
„Sokan kérdezték tőlem az elmúlt hetekben, hogy mit szólok a mostanában indult magyar hírportálokhoz. Mindenkinek ugyanazt szoktam mondani nagyjából: idehaza eleve fontosságuknál nagyobb hangsúlya van a hírportáloknak, a webes "újságolvasásnak". Ha megnézünk bármilyen más online piacot a világban, nem látjuk ezt a fajta "online újság" világot. Ez abból a trivialitásból fakad, hogy az internet egyszerűen nem csak, sőt, elsősorban nem újságolvasáspótlék. A kezdetekkor idehaza az Internettóval azonosították az emberek az internetet. Később az Origóval és az Indexszel. Az Origó a matávos hátszéllel, az Index pedig az internettós örökséggel mászta meg az online piacot. Teltek-múltak az évek, és a magyar netező társadalom azon kapta magát, hogy még mindig inkább csak híreket olvasgat a weben. Ebbe az élménybe ("az internet az egy újság") persze az évek során idehaza is beleszólt egy-két webes szolgáltatás. Úgyis mint webmail, úgyis mint cset, úgyis mint közösségépítő szájtok, Startlap, webkeresők, videó, etc.” Újabb origót vagy Indexet semmiképpen se csináljunk, de valami sajátos hangvételűt esetleg.
Sokan, akik nem jutnak hozzá ehhez a médiához, többnyire egyszerűen az írott újság online változatának tartanak. Azoknak nagy többsége viszont, akik képesek "fogyasztására", minőségileg új eszköznek tekinti.
Net Tv: Tűéles, nagyfelbontású képet és térhatású hangot nyújt a T-Kábel ma útjára indított, hazánk első kereskedelmi HD-csomagja.(március 11.) Az adások vételéhez a megfelelő televízión túl egy set-top-boxra, azaz digitális vevőberendezésre is szükség van, ezt minden egyes televízióhoz bérelni kell, amelyiken a HD-adásokat nézni szeretnénk. A kínálat jelenleg a Filmbox HD magyar nyelvű, a History Channel HD és Voom HD angol nyelvű csatornáiból áll össze. Újdonság lesz az idén bevezetendő NVoD (near video on demand) szolgáltatás is, mely egy szállodai rendszerhez, vagy a mozihoz hasonlóan adott időközönként, például félóránként indítja ugyanazt a filmet, így az előfizetők választhatnak az időpontok között.
