A digitális egyenlőtlenség kutatása szinte egyidős az Internet megszületésével. Felmerül a kérdés, hogy az Internet használat terjedése csökkenti, vagy elmélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket. A magyarországi digitális megosztottság alakulásáról az elmúlt években számos elemzés, kimutatás született.
ITHAKA, az ITTK, Magyar információs társadalomjelentés 1998-2008 http://www.ittk.hu/web/kiadvanyok.html TÁRKI http://www.tarsadalomkutatas.hu/termek.php?termek=TPUBL-A-802
2001-2007 között számos kutatási jelentést publikált. Megállapították, hogy hazánkban igen komoly a megosztottság, s ez az elmúlt években sem csökkent igazán. Jelentős diverzifikáló tényező a kor, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem, származás, ebből tevődik össze, hogy Magyarország lakosságának 60 %-a digitálisan írástudatlan. Az elmúlt 10 évben az egymást váltó kormányok számos átfogó információs társadalmi stratégiával próbáltak javítani a helyzeten.
Röviden:
1990 Nemzeti Informatikai Stratégia ( tudatos kormányzati szerepvállalás)
2001 Széchényi Terv Információs Társadalom és Gazdaságfejlesztési Program
2002 NITS. 1.0 Nemzeti Információs Társadalom Stratégia
2002 MITS Magyar Információs Társadalom Stratégia
2004 Felfrissítik a MITS-t + 19 programfüzet
2005 IHM programjai: Nemzeti szélessávú Stratégia, Sulinet Expressz, digitális középiskola romáknak, NAVA, NDA, e-Magyarország pontok, Brunszvik Teréz program („kakaóbiztos számítógépek)
2006 nincs stratégia .
Civil szféra
Az információs társadalom intézményesülésével, a kormány kivonulásával az érdekvédelmi, a civil szervezetek egyre jelentősebb szerepet vállalnak a célkijelölésben, a stratégiai gondolkodásban. Megemlíthető az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (INFORM), a Neumann János Számítógép Tudományi Társaság (NJSZT), a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ).
Az Európai Unió több ízben felhívta a figyelmet, hogy a digitális szakadék csökkentése nem lehetőség, hanem kötelező feladat. Erre reagált az Inforum.
Mágikus „e” 2000-ben, a Lisszabonban fogadták el az e-Európa 2002 akciótervet. Az e-közigazgatás, e-kormányzás, e-gazdaság, e-üzlet után 2008 az e-Befogadás éve. - e-Inclusion 2008. 19 hazai civil informatikai szervezetet tömörítő Inforum, vállalta fel, hogy az európai uniós irányokkal összhangban meghirdetik az „e-Befogadás 2008, Magyarország” évét, és csatlakoznak az unió e-Integráció - Te is légy benne! kezdeményezéshez. 2008 folyamán rendezvények sorozatával hívták fel a figyelmet, hogy a digitális megosztottságot csökkenteni kell. Voltak nagyszerű kezdeményezések (Kattints rá, nagyi! Unoka-nagyszülő verseny) azonban ezek néhány száz, ezer embert érintenek. Tömegesíteni kellene, és ebben az államnak lényeges szerepet kell vállalnia. Megszületett az öt párti egyetértés az e–befogadás témában, és az Országgyűlés létrehozta az ezzel foglalkozó eseti bizottságot. 2008-ig a tagállamoknak biztosítani kell azt, hogy a nemzeti e-Inclusion stratégiák illeszkedjenek az európai társadalmi befogadási stratégiákhoz, és létezniük kell nemzeti, regionális és helyi kezdeményezéseknek. Szintén a civil szféra kezdeménye alapján, május 19-én együttműködési megállapodást írtak alá a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT), a magyar kormány, és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
A TITAN („Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére”) program három célt fogalmaz meg, három pillére épül:
Proteus Program 2009-2012. Célja az IKT-szektor sokrétű szakemberhiányának mérséklése
DIG-IT Program 2009-2012 Célja a digitális gazdaság megerősítése, a magyar KKV-szektor versenyképességének fokozása, e-business ismeretek korszerűsítése.
DI-IT-ALL Program 2009-2012 Célja a digitálisan írástudatlan, valamint informatikai alapkészséggel nem rendelkező munkavállalók, és potenciális munkavállalók képzése, e-business vállalkozások ösztönzése. A program évi 10 milliárd forintba kerül. Az Új Magyar Fejlesztési Tervben megvan a forrás a program finanszírozására. Ezek a programok Magyarország versenyképességének növelésére irányulnak.Ebben az évben több tanulmány, vizsgálat született az e-kormányzásnak - az információs korra szabott kormányzat kiépítésére.
A DEMOS tanulmányfüzete foglalkozott a DEG 2.0 digitális kori kormányzás filozófiájával. Z. Karvalics László szerint a hálózati tér válik minden kormányzati tevékenység alapfelületévé. Az e-kormányzatra alkalmazott programok is elindultak olyan technológiai irányokba, mint a szemantikus web, a szemantikus keresés, vagy a tömegek bölcsességét támogató új eszközök. Z. Karavalics László szerint az alaptechnológiákhoz kell felhasználói környezetet keresni. Két spanyol projektet ismertetett, melyek az e-kormányzat módszertani megújítására irányult.
PLEDGE projektje: abból indul ki, hogy a webhelyek több tartalommal rendelkeznek, mint amit bemutatni képesek. Szükséges lenne a webhelyek testreszabása.
A kutatók szemantikai alapú platformot hoztak létre e-kormányzati környezetek számára. Itt minden fontos információt egyedileg definiáltak, ami előfordulhat egy szolgáltatásorientált e-kormányzatban, s ezt az állampolgárok kategóriáival és nyelvén definiáltak. A műveletek teljesen automatizálttá váltak, egy olyan rendszerben, amelyben a kimeneteket négy modul együttműködése produkálta. Állampolgárok, közhivatalok apparátusa, szolgáltatások regisztrációja, állampolgárok dokumentumait menedzselő alrendszer.
E-Cognocracy projekt. Ők a kormányzati döntések nagyobb hatékonysága érdekében olyan online felületet fejlesztettek, amely az állampolgárok valódi bevonását teszi lehetővé a döntési folyamatokba. Hat szakaszra bontja, és mindegyik szakaszban meghatározott döntési "intelligenciát" von be. A probléma megfogalmazása, a probléma-megoldási variációk feltárása és a megoldási modellek kiterjesztése után jut el a rendszer a hálózaton folytatott nyilvános vita fázisába, hogy annak eredményei után újrafogalmazzák a problémát. Ezt követően a polgárok aktivitása immár a változások értékelésével, illetve a "zárószavazással" zárja le a folyamatot. A legfontosabb felhasznált elv az ún. prioritás-intenzitás, s ezt az állampolgárok tudják a legjobban prezentálni. E-Cognocracy kombinálja a hagyományos képviseleti és az új, participatív demokráciát.
Magyar kutatók Nemcsak a civil szféra a magyar kutatócsoportok is vizsgálják a továbblépés lehetőségeit. A tudomány megértésről, és cselekvésről szól a természet törvényeinek megismerése által a technológiák is egyre környezet-tudatosabbak lesznek. A szövegbányászat egyre népszerűbb kutatási terület, alkalmazásával a hatalmas cikkadatbázisokból összekapcsolhatók a szinonimák, melyek különböző tudományterületek kutatásai alapján születnek. Különböző tudományág művelői lehetséges, hogy nem tudnak egymás eredményeiről.
TEXTTREND /Kampis György/Egy magyar projekt arra keresi a választ, hogy a különböző nagy szövegállományokban milyen trendek figyelhetők meg az elmúlt években. Hogyan változnak egy tudományterület kedvenc témái, illetve milyen hatással van a kormányzati kommunikáció a blogszférára?
A Texttrend a szövegek időbeni változására koncentrál. A weben, dinamikusan változó információt elemezi, s azok időbeli változásából kíván új tudást létrehozni. A projek hattagú konzorcium résztvevői különböző területeket fednek le. Külön csoport foglalkozik : - a terrabájtnyi adatok begyűjtésével, és azok kezelhető formátumra hozásával – vizsgálják a magyar blogszféra írásos munkásságát – adatbányászati algoritmusok és eszköztárak kifejlesztése - a különböző szöveghalmazból nyert kulcsszavak jellegzetes együttállásának, változásának vizsgálata - az így nyert információt hálózatelmélet segítségével vizualizálják.
A projekt célja a kormányzati szervek döntéstámogatása a pályázatok kiírásában. A Texttrend monitorozni tudja az egyes tudományterületek változásait, a nemzetközileg is fontosnak tekintett témákat, mire érdemes kiírni pályázatot. Ezen túl a közbeszéd változásait szeretnék vizsgálni a blogszférában. A blogbejegyzések időbeli vizsgálatával elemezhető, hogy az egyes kormányzati intézkedések milyen hatást váltottak ki blogszférában. Ehhez hasonlóan vizsgálni szeretnék, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos attitűdök hogyan változnak, negatív vagy pozitív értékítélettel szerepelnek együtt.
