A "hőskorban" az internet még messze nem arról szólt, mint amiről napjainkban. Nem voltak webáruházak, nem voltak reklámok, üzleti érdekek. Az interneten való jelenlét nem volt stratégiai fontosságú és csak kevesek kiváltsága lehetett. Elsősorban dokumentumok megosztását tette lehetővé, némi formázással. Az internet fejlődésével kialakult az a fogalom, amit manapság web 2.0-ként szokás emlegetni. Nem egy új technológiáról van szó, nem egy második verzióról, hanem a lehetőségek jobb kihasználásáról.
A civil újságírás és az önkéntes híradások egyre jelentősebb szerepet töltenek be a nyugati és az ázsiai országokban egyaránt. Az újonnan kialakult információs és kommunikációs technológiák megbontották azt az egyensúlyt, mely korábban kialakult a hírek előállítói és fogyasztói között. Ez a professzionális újságírók számára gazdasági, egzisztenciális fenyegetettséget is jelenthet - vélik a kutatók. A mindenhol jelenlévő és használható mobiltelefonok, valamint az internetes naplók, weboldalak lehetővé teszik, hogy egy-egy helyi eseménynek ne csak a hivatalos változata jusson el a részt nem vevő többséghez, hanem első kézből származó, jóllehet szubjektív leírások és nézőpontok is. Egyes fejlődő, átalakulóban lévő országokban ezek akár ellentétes értelmezését is adhatják az eseménynek. A blogok fontos forrássá váltak mindenütt, bár fő funkciójuk országonként eltérő.
Felhasználói tartalomfejlesztés
Közösségi-személyi számítógépet fejleszt a felhasználók javaslatai alapján két informatikai óriáscég.
Ötletelni a http://www.wepc.com/ oldalon lehet. "Te megálmodod, az Asus megépíti, az Intel életre kelti" - áll a honlapon, ahol a beküldött terveket meg lehet vitatni, és szavazni is lehet rájuk. A tajvani számítógépgyártó és az amerikai processzorgyártó szerint a kezdeményezés nem csupán reklámfogás.
A honlapon három különböző fajta személyi számítógép - netbook, notebook és játékfuttatásra szabott notebook - tervezéséhez lehet ötleteket adni.
Közösségi hálók, programok
Az internet megöli a kultúrát, írja Andrew Keen amerikai vállalkozó és internet-kritikus The Cult of the Amateur: How Today's Internet Is Killing Our Culture című könyvében. Véleménye szerint az internet hozadéka az amatőrizmus kultusza, mi pedig hajlamosak vagyunk minőségi megkötések nélkül dicsőíteni egymás munkáit úgy, hogy azok mögött semmilyen szakmai tapasztalat, így semmilyen szűrőrendszer nem található. Fontosak azok az alkotói-terjesztői csatornák, amelyeken keresztül az amatőr vagy félprofi munkák különösebb véleményzivatar nélkül hullanak alá azonnal vagy aratnak elismerést, ami az alkotni kívánó fiatalok számára sokszor a legfontosabb a továbbhaladáshoz.
Ha nem nyilvánulunk meg, nem figyelnek fel ránk. Erre a mondatra alapozva tekintsük át, hogyan kezdjünk el zenélni, publikálni az interneten.
A hagyományos és 3D-grafikusok, valamint fotósok portfoliói találhatóak meg a deviantArt oldalán: ezekből minőségi nyomatokat, üdvözlőkártyákat, fotónyomatokat, illetve egérpadokat, bögréket, levelezőlapokat készíttethetünk (vagy vásárolhatunk).
Videókészítés és online sugárzás
Cél, hogy a látogatóinknak egyetlen platformon tegyék elérhetővé a műsorkészítéshez szükséges összes technikát, amelyek szükségesek az élő adások sugárzásához. Nem csak egyetlen kamera képeit, hanem akár több forrásból származó felvételeket is meg tudunk mutatni. Így többen összeállhatnak egy olyan forgatócsoporttá, amelynek a tagjai később virtuálisan találkoznak a vágószobában és ott közösen készítik el a műsort. Lehetőség nyílik több élő képet mutató kamera felvételeinek összevágására, és a műsorok később igény szerint (on-demand) is elérhetők. A műsorok lejátszásához szükséges program más oldalak, például a MySpace rendszerébe is könnyen integrálható. A megjelenítési helyek éppúgy lehetnek közösségi portálok, mint saját honlapok és blogok. A szoftver kinézete testreszabható, ezáltal illeszkedhet a honlapok
Térképalapú szolgáltatások sokaságát hozták létre. A legismertebb a Google Maps, amely egyre bővülő szolgáltatásaival a felhasználók kedvencévé vált. Csatolófelülete könnyen kezelhető, így egyre több weboldalon találkozhatunk vele.
Martin Dodge és Rob Kitchin elkészítették a kibervilág teljes atlaszát, amely a Creative Commons licence alatt ingyenesen letölthető. Igaz, hogy a kibertér a kábeleken túl csak virtuálisan létezik, de feltérképezhető. A szerzők öt év munkáját sűrítették a kiadványba. A 300 oldalas, rengeteg színes illusztrációval ellátott könyv célja, hogy szemléletesen megismertessen a hálózatokkal, kapcsolatokkal, virtuális világokkal.
A munka több szinten tárja fel a struktúrákat: először a fizikai hálózatokat és a szolgáltatókat mutatja be, majd a webet írja le szemléletes módon, míg végül az információáramlást, az információs folyamatokat és csoportokat térképezi fel.
Egy szoftver típus neve, egy keretrendszer, amivel hipertextet lehet létrehozni. Az egyik legismertebb alkalmazása a Wikipédia. A wikipédiások hazai egyesülete, a Wikimédia Magyarország Egyesület. Az új civil szervezet nem csak a népszerű enciklopédia magyar nyelvű változatának szerzőit, de valamennyi, a Wikipedia mellett kínált szolgáltatás szerkesztőjének érdekeit is képviseli majd.
Az egyesület célja az amerikai székhelyű, a Wikipedia szervereit is működtető alapítvánnyal azonos: a szabad tudás eljuttatása minden emberhez. Ennek érdekében támogatásért pályázhatnak, kapcsolatot kereshetnek más szervezetekkel, kiadhatnak könyveket, DVD-t, sőt, még pályázatot is kiírhatnak a cél elérése érdekében.
Az Oracle szoftvervállalat a termékeibe már beépíti a közösségi intelligenciát hasznosító funkciókat is. A fejlesztésében, új funkciók tekintetében a legújabb irány a Web 2.0-es funkciók beemelése az üzleti szoftverekbe. A termékekbe beépítik a közösségi intelligenciát hasznosító funkciókat (pl. „Social CRM” alkalmazásokat), fejlesztik a mobil alkalmazások körét, a WebCenter Suite termékkel pedig egy egységes, könnyen kezelhető felületet biztosítanak a fórumoknak, a wikiknek, RSS-nek, tartalommenedzsmentnek, a csoportmunkának, személyes és csoportos „tereknek”.
Magyar startup nyerte a 100 ezer dolláros befektetést A Gravity egy olyan keretrendszert dolgozott ki, mely az IPTV-t használóknak segít a programválasztásban. Az IMPRESS névre keresztelt fejlesztést egyébként a szeptemberi Meetupon is bemutatkozott.
Az egészségügy lehet a következő informatikai csatatér: egészségügy 2.0A technológiai cégek felfigyeltek arra, hogy az egészségmegőrzésre és gyógyulásra sokat költenek az Egyesült Államokban, viszont a pénz nagy részét nem hatékonyan használhatják fel. Erre kínálnak most megoldást azzal, hogy a saját iparágukban kidolgozott termelékenység- és hatékonyságnövelő módszereket átdolgozzák az egészségügy igényei szerint.Egy ilyen próbálkozás az Intel által bemutatott „Health Guide ” nevű platform, amivel egyszerűbbé válik a távoli betegápolás. A Microsoft- nak is van hasonló rendszer, ami a „HealthValut ” nevet viseli.Valószínűleg ezeké a megoldásoké a jövő, ugyanis egyre kevesebb pénzből kell megoldani egyre több ember ellátását, lehetőleg minél magasabb színvonalon. Nem véletlen, hogy olyan cégek fordulnak a klasszikus egyészségügyi szereplők felé, mint a Microsoft vagy az Intel, mert ez a kihívás számukra is kiugrási lehetőséget hordoz magában a következő évtizedben.
Több éves fejlesztőmunka után a Google bemutatta új szolgáltatását, a SearchWiki-t, amely a kereső használatakor többek között személyre szabható találati listákat, találatmegosztást, véleményezést tesz lehetővé.
A fejlesztés lényege, hogy a Google által működtetett rangsorolási algoritmusok, elsősorban a PageRank által megadott találati listákat és a prioritásokat ezek után a felhasználó is képes befolyásolni. Az egyelőre csak az angol nyelvű keresőben elérhető szolgáltatás kezelése rendkívül egyszerű, az egyes elemek mellett található kis ikonokkal menedzselhető. A kapott találati lista ízlésünk szerint rendezhető, és azt is megnézhetjük, mások hogyan rangsorolták saját eredményeiket, ill. milyen megjegyzéseket fűztek kereséseikhez. Ha be vagyunk jelentkezve fiókunkba, a rendszer azonnal menti módosításainkat. Változtatásaink csak a saját keresési eredményeinket befolyásolják, hozzászólásaink viszont felkerülnek egy gyűjtőoldalra, ahol mások is láthatják, illetve véleményezhetik ezeket.
A web 2.0 helyzete ma, Magyarországon
A magyar netezők többsége már blogolvasó, közülük minden ötödik ír is webnaplót. A közösségépítő szájtok elérik a magyar netezők 85 százalékát. A Skype extrém népszerű idehaza is. Videót leginkább a YouTube-ra és az Indavideóra érdemes feltölteni. Blogolni a Blog.hu-n és a Freeblogon érdemes. A képmegosztás még nem annyira megy (bár az iWiW nincs a listában): a Picasa, az Indafotó és a Flickr fej fej mellett halad. És szép sikereket ér el pár hardcore spamszájt is: HI5, MSNClub, stb...
A globális pénzügyi válság technológiai céget még nem rántott magával, de a Szilícium-völgybe begyűrűző válság kapcsán többen a web 2.0 végét emlegetik. A jóslat valóra válhat, de az összeomlás most nem a technológiai szcénán belüről indul, mint az ezredfordulón, hanem a globális válság sodorja magával a meggondolatalna online befektetéseket.
