Az Európai Unió az 1996-ban elfogadott megállapodás újratárgyalásával bővítené az informatikai és távközlési termékek piacát. Az Információstechnológiai Egyezményt (ITA) eredetileg 14 ország, illetve szervezet és cég írt alá, köztük volt az EU-n kívül az Egyesült Államok>, Japán és Tajvan. A szerződéshez azóta további 29 szervezet, illetve vállalat csatlakozott, így az aláírók már összesen a világ 70 országát képviselik és ők biztosítják a világ teljes informatikai árukereskedelmének 97 százalékát. Az Európai Unió azért változtatna a megállapodáson, mert az specifikusan az informatikai és számítástechnikai termékek listáját tartalmazza, de nem tér ki például a szórakoztató elektronikai, a kommunikációs és más technológiákra, amelyek fokozatosan összenőnek az IT- és számítástechnikai technológiákkal.
Az indoklás szerint az ITA ráadásul túlzottan termékalapú és így nem képes figyelembe venni az ipar fejlődési folyamatait. A cél az lenne, hogy a jövőben még egyszerűbbé és olcsóbbá váljon a számítástechnikai eszközök kereskedelme, azokat még kevesebb vám terhelje, ezáltal maguk a készülékek is olcsóbbak lehessenek. Ezenkívül fontos volna az is, hogy az eddig az egyezményt nem aláíró országok, illetve cégek, szervezetek is csatlakozzanak az ITA-hoz. Az új szabályozás kiterjedne például a TFT-kijelzőkre, a multifunkciós irodai készülékekre és internethozzáféréssel rendelkező dekóderekre. Forrás: SG.hu
Európai Internetkormányzati Párbeszéddel (EURODIG) készülnek a kontinens vezetői az Indiában decemberben rendezendő 3. Internetkormányzási Fórumra (IGF). A program egy újfajta együttműködést tesz lehetővé az államok, a gazdaság és a civil társadalom között. Forrás: SG.hu
Az Európai Unió megcélozta a Web 3.0 élvonalát. A Európai Bizottság konzultációt indított arról, hogyan kerülhetne Európa a Web 3.0 -ra való átállás élvonalába, mivel vezető szerepet szeretne betölteni az internet következő generációjára való átállásban. A Web 3.0 annyit jelent, hogy bárhol és bármikor gyors, megbízható és biztonságos hálózatokon keresztül intézhetjük üzleti ügyeinket, tölthetünk le szórakoztató tartalmat és vehetünk részt a közösségi hálózatok életében. A főbb lépések, amelyek lehetővé tennék, hogy Európa megfelelő választ adjon a következő években egyre intenzívebbé váló információs forradalom újabb hullámára, a közösségi hálózatok, az online üzleti szolgáltatásokra való döntő mértékű átállás, a GPS -alapú nomád szolgáltatások és a mobil televíziózás, valamint az intelligens azonosító címkék térhódítása. Forrás:SG.hu
A Google Németországban
Szolgáltatások a weben
Az interneten keresztül vásárló fogyasztók az EU -ban gyakran nem férhetnek hozzá adott szolgáltatásokhoz, illetve csak magasabb áron érhetik el azokat, ha nem a saját országukban akarnak vásárolni. Az egységes piac több választási lehetőséget is ad a fogyasztóknak, de ahhoz, hogy az emberek aggodalom nélkül, biztonságban válogathassanak a kínálatból, szükség van egy teljes EU -t lefedő jogi biztonsági hálóra. Ezt a célt szolgálja az Európai Bizottság közelmúltban nyilvánosságra hozott törvénytervezete az online vásárlásokról, amely erősíteni akarja az uniós állampolgárok jogait, bárhonnan is szerezzék be a kívánt terméke. Forrás: SG.hu
EU gyermekvédelem a neten
Európai Parlament arról az előterjesztésről szavaz, amely támogatásáról biztosítja az EU "kormányának", az Európai Bizottságnak a javaslatát az internethasználat során szükséges gyermekvédelemről. Az elképzelések szerint "gyerekbiztos" megjelöléssel, szűrőkkel, forródróttal, illetve a tagállamok közötti szorosabb együttműködéssel védenék a gyerekeket az internetes zaklatástól és a rájuk leselkedő egyéb veszélyektől. Az Európai Bizottság 2009-2013-ra szóló "Biztonságosabb internet" programja harcot hirdet a gyermekek sérelmére elkövetett internetes visszaélések ellen, növelni kívánja az ezzel kapcsolatos társadalmi tudatosságot, valamint uniós kutatói hálózat létrehozását irányozza elő. Forrás: origo.hu
Könyvtárak, könyvkereskedők a neten
Nemzeti könyvtárak, audiovizuális gyűjtemények, múzeumok, filmarchívumok és más közhasznú szervezetek részvételével 2007. júliusa óta készül a Google Könyvtár európai riválisa, kulturális örökségünk új online enciklopédiája, a Europeana. Tartalmilag a kulturális örökség négy fontos terepét (múzeumokat, könyvtárakat, archívumokat és audiovizuális gyűjteményeket) hivatott reprezentálni. A matériát főként már digitalizált, hozzáférhető forrásokból gyűjtik össze. Eredetileg angol, francia és német, de fokozatosan (sokkal) többnyelvűbbé bővülő interface -t terveznek hozzá. A kétéves projekt – filmek, fényképek, festmények, hanganyagok, térképek, kéziratok, könyvek, újságok másolatát tartalmazó – ingyen elérhető weboldal prototípusa novemberre lesz kész, november 20. körül indul el, mintegy kétmillió „objektummal.” Forrás: Agent PortalAz 1825-ben alapított német egyesületnek könyvkereskedők, viszonteladók, antikváriumok és kiadók a tagjai, akiknek célja egy olyan fair szerzői jog megvalósítása, amellyel mind a cégek, mind az olvasók jól járnak. Mint ismeretes, a Google néhány napja jelentette be, hogy 125 millió dollárt fog fizetni annak érdekében, hogy pontot tegyen a szerzői jog megsértése miatt ellene indított polgári peres eljárásokra. Forrás: SG.hu




