-
Az Északi Könyvtárhét
Idén tizenharmadszorra kerül megrendezésre az Északi Könyvtárhét (Nordic Library Week), melynek kialakulása 1997-re nyúlik vissza, amikor egy csapat skandináv köyvtáros összeült, hogy létrehozzon egy könyvtárakat és könyveket érintő kulturális eseményt. Novemberre tervezték a megrendezést, és végül ez lett az első könyvtárhét is egyben. A könyvtárhét célja az, hogy népszerűsítse és bemutassa a közös északi kulturális értékeket, különös tekintettel az északi irodalomra. 1997-et északi évvé nyilvánították a NORDLIV (“Északi élet”) által. A NORDLIV-et az Északi Szervezetek Szövetsége alapította, amelynek tagja nyolc északi szervezet. A project hagyományőrző, fontos szerepet tulajdonít a kultúrának, társadalomnak és történelemnek.
A hetet mindig különlegesen kezdik, mégpedig úgy, hogy az összes résztvevő helyszínen lekapcsolják a villanyokat, gyertyát gyújtanak, és elkezdik felolvasni ugyanazt a szöveget, ugyanabban az időben. A rendezvény svéd neve (Kura Skymning) arra az alkonyi órára utal, amelyikben a régi időkben már nem volt sok világosság, és túl késő lett volna a munkához, ezért az emberek inkább összegyűltek, és meséltek egymásnak.
Az évente megrendezésre kerülő rendezvénynek mindig más a témája, ez alapján állítják össze az irodalmat is, az utóbbi hat évben már külön a gyermekek, és külön a felnőttek számára.
A 2009-es év témája (idén november 9 és 15 között) “Krig och fred i Norden” / “Háború és béke az északi országokban". Természetesen ma már béke uralkodik a résztvevő országok között, de ez korántsem volt mindig így. A téma fő fókuszában az a tény áll, hogy 200 év telt el azóta, hogy az 1809-es Svéd-Orosz háború után Svéd- és Finnország elvált egymástól és önálló országokká léptek elő. Az idei, felnőtteknek kiválasztott irodalom a finn nemzeti költőtől, Johan Ludvig Runebergtől (1804-1877) származik, mégpedig az 1809-es háborúról szóló művéből (Vänrikki Stoolin tarinat/Ensign Stål meséi).
A gyermekeknek kiválasztott irodalom idén a világhírű svéd író, Astrid Lindgren "Az oroszlánszívű testvérek" c. (Bröderna Lejonhjärta, 1973) regénye, és a szintén svéd Gunilla Bergström könyve, az "Alfie and the soldier daddy" (2006), a híres mesefiguráról, Alfons Åbergről.
A résztvevő könyvtárak, iskolák, és más szervezetek ingyen rendelhetnek információs csomagot a hétről, poszterekkel, képeslapokkal, szórólapokkal, a rendezvény történetével és céljával.
Elérhetőségek:
Carl Liungman, Koordinátor
The Federation of the Norden Associations/
Foreningarna Nordens Forbund
Norra Vallgatan 16
S-211 25 Malmo
SWEDEN
Phone: +46 40 23 86 80
-
Közkönyvtárak Finnországban-Krono
A következő cikkben egy általános, alapokat érintő leírást szeretnék adni a finnországi közkönyvtárak adatairól, működéséről, rendszeréről.
Az országban 970 közkönyvtár és 208 bibliobusz működik, és a nyilvános könyvtári ellátás az ország leggyakrabban használt szolgáltatása (a lakosság 80%-a tag valamely könyvtárban). Nagy látogatottságukat bizonyítja az évi több mint 53,4 millió látogatás, ez lebontva kölcsönzések számára nagyjából 20/fő, valamint 100,5 millió/év. A rendszer hatásos, költséghatékony, és az elszórtan benépesített ország ellenére kiválóan működő a könyvtári hálózat. A finn könyvtárépületek jellemzően csodálatos kivitelezésűek (csak úgy mint a skandináv országoké), a számítógépes rendszer modern, internetellátással.
"A nyilvános könyvtári rendszer a nemzeti oktatás és kultúra egyik alappillére,
amely támogatja az egész populáció intellektuális fejlődését." (Kulturális Rendelet, Finn Kormányprogram,1999)
Egy új könyvtári törvény (904/1998) és rendelet (1078/1998) jött létre 1999-ben. Főbb pontjai a következők voltak:
-
A könyvtár fenntartása a helyi önkormányzat feladata.
-
A könyvtár egy alapvető városi ellátás.
-
A használat és kölcsönzés ingyenes a beiratkozottaknak.
-
A könyvtárak alkalmazzanak profi könyvtárosokat és információs szakembereket, és folyamatosan újítsák a könyvtár anyagát a használókért.
-
A könyvtár és a szolgáltatások minősége legyen értékelhető.
-
A könyvtári személyzet végzettsége magasabb legyen, mint az előző könyvtári rendeletben foglaltatott.
A szolgáltatások több mint 97%-a automatizált, 10 féle rendszer közül lehet választani, és ezekből három az, ami leginkább elterjedt.
Ma a városi könyvtárak 90%-ában hozzáférhető az internet, és 50%-ban megtekinthető ingyenesen a katalógus online verziója.
Ezeket a könyvtárakat többnyire állami adókból tartják fenn, valamint kapnak valamennyi összeget még a fenntartáshoz az önkormányzattól. Könyvtárépítéshez és bibliobusz vásárláshoz további 20-25% segélyt kapnak. 1993-ig előre kiszámított összegeket kaptak a könyvtárak az államtól, de ez ma már nem így van. Az előző rendszer tette azt is lehetővé, hogy még a szegényebb településeken is kiváló könyvtárakat hozhassanak létre.
A könyvtárhasználat itt ingyenes. Az 1928-as első könyvtári törvény óta a használat és a kölcsönzés is teljesen ingyenes állami határozat alapján. Ezzel azt a magas szintű információellátást és hozzáférést kívánják támogatni, ami függetlenül a felhasználó anyagi helyzetétől és lakhelyétől mindig megilleti őt. Az ingyenesség ellenére a könyvtárak szabhatnak ki bizonyos díjakat, pl. büntetésül, de az előjegyzés, a postai díjak, fénymásolás és más speciálisabb szolgáltatások díjkötelesek. A díjak eléggé tetszés szerintiek, nagyon eltérőek intézményenként. A könyvtárközi kölcsönzés amelyet a Központi és a Multikulturális Könyvtárak bonyolítanak, nyilvános könyvtárak számára ingyenesek.
Az összes ilyen könyvtár jól képzett könyvtárosokkal dolgozik. Háromból két alkalmazottnak rendelkeznie kell valamilyen formájú könyvtáros végzettséggel. A könyvtárért felelős személynek rendelkeznie kell egy informatikus-könyvtáros szakon elvégzett egyetemi diplomával.
Egyetemi oktatás könyvtár szakon Finnországban:
-
A Finn Könytári Szervezet
A szervezet 1910-ben alakult, és körülbelül 2000 személy alkotja a tagságot, kiknek többsége közkönyvtárakban dolgozik. Nem szakszervezet, hanem professzionális, a szervezetbe beléphetnek nem-könyvtári tagok is. A bizottság részlegeket, állandó bizottságokat és munkacsoportokat (pl. copyright, gyermekek könyvtári munkája) nevezhet ki, valamint egy stratégiai munkacsoport felügyeli a könyvtárak jövőjét, és egy állandó a zenei könyvtárakat. Az elnök, Mr. Markku Laukkanen tagja a finn parlamentnek, a többi tag könyvtáros. A szervezet éves jövedelme nagyjából 600.000 euróra tehető, aminek a fele származik a Kirjastolehti (a képen) c. könyvtári folyóirat bevételeiből (évente 6 szám, elektronikus kiadás is), 25% az államtól, és más közsegélyekből, és 15% a tagsági díjakból (az alap tagsági díj 45 euro). Az IFLA és az EBLIDA tagjai, közreműködnek az északi vállalkozásokban, és egyre nagyobb a nemzetközi aktivitásuk is. A Kirjastolehti mellett posztereket, brossúrákat, és egyéb publikációkat adnak ki.
Tevékenységeik: könyvtári kampányok szervezése; döntéshozók ellátása megfelelő információval; továbbképzések szervezése; kétévente megrendezésre kerül a nemzetközi könyvtártalálkozó; közös projektek szervezése (pl. az oktatási minisztériummal); aktív részvétel az aktuális vitákban, pl. a könyvtérosok szerepéről az információs társadalomban, a könyvtárosképzés fejlődéséről, és a könyvtári munka állapotáról; külföldi alapítványoknak tanulmányi utakat rendeznek finn könyvtárakba, és tanulmányi utakat a tagoknak.
Regionális könyvtári hálózat:
- A Helsinki Városi Könyvtár (a közkönyvtárak központja, ezenkívül 20 másik könyvtár regionális központokként működik, és ezáltal támogatják a helyi könyvtárakat a környezetükben)
- Espoo Városi Könyvtár
- Hämeenlinna Városi Könyvtár
- Joensuu Városi Könyvtár
- Jyväskylä Városi Könyvtár
- Kajaani Városi Könyvtár
- Kokkola Városi Könyvtár
- Kouvola Városi Könyvtár
- Kuopio Városi Könyvtár
- Lahti Városi Könyvtár
- Lappeenranta Városi Könyvtár
- Mariehamn Városi Könyvtár
- Mikkeli Városi Könyvtár
- Oulu Városi Könyvtár
- Pori Városi Könyvtár
- Porvoo Városi Könyvtár
- Rovaniemi Városi Könyvtár
- Seinäjoki Városi Könyvtár
- Tampere Városi Könyvtár
- Turku Városi Könyvtár
- Vaasa Városi Könyvtár
(a szervezet honlapjáról)
-
Linkek
A svédországi közművelődési könyvtárak és az EU
Norvég Könyvtári Rendszer
Norvégia
Látogatás Norvégia könyvtáraiban
Norvég Főiskolai könyvtárak
Közkönyvtárak Finnországban -cikk
Mobilkönyvtárak (Oului Egyetemtől)
Library in your pocket (pdf)
-
Svéd gyerekkönyvtár (blogból)
Ugyenezen blog, Svédország-könyvtár vonatkozással
Könyvtáros Svédországban - blog
A svédországi közművelődési könyvtárak....
Svéd Királyi Könyvtár-Libris
HUNRA Svéd kategória
Délmagyarország-cikk
Németh Márton Könyvtárügyi Blogja
A Norvég könyvtári rendszer
A könyvtárközi kölcsönzés teljesítményének növelése
Könyvtári szolgáltatások Norvégiában
|
